Békés Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-19 / 169. szám

V. ÉVFOLYAM, 169. AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 196#. JtJLIÜS 19., KEDD BÉKÉS MEGYEI * Ara: SO KHér * Világ proletárjai egyesüljetek f SZÁM Felelősséggel, becsvággyal Tovább kell erősítenünk a párt és a nép összeforrottságát — Kádár János elvtárs beszéde a sztálinvárosi nagy0YŰlésen A szocialista építömunka nagy tika néhány időszerű kérdéséről alkotását ünnepeljük ma Sztálin­Van még aratni való megye- saerte. A kombájnok, az aratógé­pek zakatoló kattogásába azon­ban már mind tóbíb és több csép­lőgép bugása vegyül Megkezdő­dött a nagy nyári betakarítás má­sodik fázisa, a cséplés. Helyen­ként, ahol már egy szál gabona sincs talpon, mint Tótkomlóson, a lőköshézi Szikra, a pusztaot tiakad Üj Tavasz és még sok más szö­vetkezeti gazdaságban, teljes len­dülettel csépelnek. Azzal a nagy­szerű lendülettel, amellyel az el­múlt hetekben arattak, amellyel alaposan rácáfoltak a kevés kom­bájn és aratógóp miatt borúlátás­ba esettek siránkozására. Való igaz, soknak látszott a kiskaszára jutó aratni való, és többen hangoztatták: „Húztam én a kdskaszát eleget egyéni gazda koromban, most nem aratok, aras­son a kombájn, a gép.” A kézi aratástól való hűzódozást csak­hamar eloszlatta mindenkiben a megtermett gabona betakarításá­ért érzett felelősség, az anyagi ér­dekeltség, a céljutalom, s az a virtus, vetélkedési és versenyszel­lem, amely már sokszor tette ké­pessé dolgozó parasztságunkat ne­héz feladatok megoldására. Töb­bek között Tótkomlóson is féltek a kézi kaszától, de aztán éppen a Tótkornlósi Gépállomás vezetősé­ge panaszkodott először — azóta több gépállomás vezetői is —, hogy a kombájnok nem tudják teljesíteni a .tervet, mert a kézi aratók levágják előlük a gabonát. Minek is szaporítanák most már a csépelni valót azokban tsz-ek- ben, ahová a gépállomásök is, az állami gazdaságok is tudnak meg­felelő számú kombájnt adni? Hadd arassák — ahol lehet — a még lábonálló gabonát a kombáj­nok, s azok a szövetkezeti gazdák, akik elismerést, köszönetét ér­demlően eddig kora reggeltől — sőt kora 'hajnaltól, mert a har­matban a borsót szedték — késó estig hősiesen arattak, most már lássanak hozzá a csépléshez. Nehéz, sok fáradságot, verejté­ket igényel a cséplés, tűrni kell a nap melegét, az állandó porfelhőt, emelgetni kell a nehéz kévéket és a zsákokat. Ezért sokan szíve­sebben aratnak mint csépelnek. S ezért egyes termelőszövetkezeti __községi — és járási vezetők n agyobb szorongással néznek a cséplés elé, mint hetekkel ezelőtt az aratás elé. Szó se róla, sok csé­pelni való van, helyenként több, mint amennyire számoltak, mert jóval többet aratták a tervezett­nél aratógéppel és kézi erővel. Azonban napok óta 140 cséplőgép dolgozik már folyamatosan, s teg­nap megkezdte gépeivel az álta­lános cséplést a szarvasi, a gyo­mai és a battonyai gépállomás is. Folyamatosan húzatják ‘ki a többi gépállomások is a gépeket, össze­sen 658 darbot. Ha gépenként na­pi 125 mázsa teljesítményt számo­lunk, akkor 25 munkanap alatt, azaz legkésőbb augusztus 20-i-g befejeződik megyénkben a csép­lés. Befejeződhet még előbb is, hi­szen az egyes cséplő-munkacsa­patok 125 mázsánál jóval többet el tudnak csépelni naponta. Mint • korábbi években, minden bi­zonnyal most is fűti őket a fele­lősségteljes becsvágy, az a törek­vés, hogy miinél előbb zsákba, magtárba kerüljön az idei termé­sű gabona, amely az átlagtermés­re nézve is kevesebb a tavalyinál, ráadásul kisebb területen volt vetve a szükségesnél. Éppen ezért úgy keH igyekeznünk elcsépelni, hogy lehetőleg minden megter­mett szem, minden kiló gabona zsákba kerüljön. Az idei cséplési versenynek ez kell legyen a leg­főbb pontja, eszerint etessék a gépeket az etetők, eszerint állít­sák be a g<Jpet a gépkezelők, hogy sem a szalmában ne marad­jon, sem a gép körül, de hordás közben se szóródjon a drága szem. A megyei pártbizottság és a megyei tanács vasárnap megje­lent versenyfelhívása is erre irá­nyítja a fő figyelmet. Annak a háiom cséplő-munkacsapatnak ítéli oda a 45, 35, és 25 mázsa ga- bonaértéknek megfelelő jutalom- tárgyakat, amelyek a legalacso­nyabb szemveszteség, a legna­gyobb takarékosság mellett a leg­többet csépelnek, s amelyek leg­jobban rakják kazalba a szalmát és a töreket. Mindem bizonnyal hasonló szellemben tűznek ki ju­talomdíjakat, minden bizonnyal ebben a szellemben ösztönzik munkára a cséplőcsapatokat a já­rási és községi pártbizottságok, tanácsok is, mert hiszen nemcsak az a fontos, hogy a lehető legrö­videbb idő alatt el legyen csépel­ve, hanem az is, hogy ami meg­termett, az lehetőleg egy szemig a zsákba kerüljön. A cséplő-munkacsap tok termé­szetesen csak akkor tudnak folya­matosan kora reggeltől este sö­tétedésig dolgozni, csak akkor tudnak versenyre kelni A kitűzött jutalmakért, ha jól ki vannak ja­vítva a cséplőgépek, ha a kezelők igyekeznék az erőgépeket is, a cséplőszekrényit is jól karbantar­tani, ha nem kell minduntalan gép- és tarrtozékhiba miatt ücsö­rögni. A folyamatos cséplés na­gyon fontos feltétele természete­sem az is, hogy asztagba legyen hordva a gabona, vagy ha a ke­resztből történik a cséplés, akkor úgy szervezzék meg a fogatokat, hogy állandóan legyen csépelni való a gép körül. Asztagba horda­ni, az esetleges gyakori esőzé­sekre számolva, ajánlatos azok­ban a tsz-ekbem is, ahol kereszt­ből, vagyis kocsikról akarnak csépelni, mert az asztag tetejéről pillanatok- alatt le lehet dobni eső után a vizes kévéket és csé­pelhet a gép. Viszont ha kereszt­ben ázik meg a gabona, drága órákat, estleg félnapokat kell szá­radásra várakozni tétlenül. Rajta hát! Búgjanak a cséplő­gépek, dolgozzanak egymással ve­télkedve, versenyezve a cséplő­munkacsapatok, a gabonát behor­dó fogatok mély felelősségérzettel az ország kenyerének biztosításá­ért, minden megtermett gabona betakarításáért. Dolgozzanak egyenletes szorgalommal és becs­vággyal az elismerést, kitüntetést jelentő jutalmakért, a község, a járás, a megye legjobb cséplő­munkacsapata címért. városiban. Tíz évvel ezelőtt szántó­föld volt ezen a helyen, ahol ma állunk. Akkor még csak képzelet­ben láttuk a jövendő vasmű egyes üzemeit, még csak a képzeletünk­ben élt ez az új szocialista város És íme, ma, tíz évvel az első kapa­vágás után diadalmasan áll és dol­gozik a Dunai Vasmű, él és fej­lődik új szocialista városunk, Sztálinváros. Elvtársaim! Az ellenség nagyon sokat fecsegett arról, hogy ebbe a városba és a vasműbe hihetet­lenül sok pénzt ölt bele a párt és a kormány. Meg kell mondani elvtársak, hogy néha az ellenség is mond igazat — már csak azért is, mert úgy gondolja, hogy ha száz közül egyszer igazat mond, a 99 hazuságára is jobban hallgat­nak majd. (Derültség). Nos, igaz az, hogy ebbe a vasműbe, ebbe a városba hihetetlen mennyiségű munkát és értéket fektetett bele dolgozó népünk. Ezt a várost tíz éven át körül­belül 28 ezer ember építette és több mint hat és fél milliárdba került. De ez a nagy munka és ez a nagy érték hasznos befek­tetés volt, s a nép boldogulását szolgálja. Ez á város, a párt és a nép ösz- szefogásának, az egész szocialista Magyarországnak a jelképe. Itt ez az összefogás, ez az erő teremtett virágzó életet az egykori puszta­ság helyén. (Nagy taps.) Ez a vá­ros a magyar kommunisták és pártonkívüli hazafiak, az értelmi- séigek, a munkások és a falusi dol­gozók, a férfiak, ifjak és a nők hő­sies és áldozatos munkájának kö­zös nagy müve. — Jelképe Sztálinváros a meg­bonthatatlan magyar—szovjet barátságnak. (Nagy taps). Elv­társak! Ezt a várost, ezt az üzemet a magyar dolgozók épí­tették, de szovjet testvéreinktől kaptunk hozzá terveket, gépeket, az üzemeltetéshez vasércet. A most felavatott meleghengermű szerelésénél is szovjet emberek segítettek nekünk. Itt vannak köz­tünk a gyűlésünkön. (Nagy taps.) A Központi Bizottság és a Magyar Népköztársaság forradalmi mun­kás—paraszt kormánya nevében szívből gratulálok mindnyájuknak elért sikereikhez. (Nagy taps.) — Ma azt ünnepeljük, hogy tíz éven át eredményesen dolgoztunk, a város áll és él. Ünnepeljük, hogy üzembe helyeztük a vasmű egy nagyon fontos új részlegét, a meleghengerművet. De tekintetün­ket már előre vetjük és azt mond­juk: meg kell és meg is fogjuk csinálni a hideghengerművet, tel­jesen befejezzük azt a vasművet, amelyet tíz évvel ezelőtt elképzel­tünk, amelyre szüksége van a Ma­gyar Népköztársaságnak. Ezt megcsináljuk az új ötéves tervben, és amikor az meglesz, akkor megnézzük, hogyan fej­lesszük még tovább a vasművet is, Sztálinvárost is. (Taps.) Kádár elvtárs ezután a belpoli­szólt. A Magyar Népköztársaság szo­cialista ipara az első félévi tervet 104 százalékra teljesítette, s az egy évvel korábbihoz képest 15 száza­lékkal növekedett a magyar ipar termelési értéke — mondotta. A mezőgazdasági termelés idei eredményeiről még korai volna beszélnünk, mert az ilyesmi az mindig az évi számvetésnél derül ki. Azt azonban megmonhatjuk, hogy bár az időjárás az idén igen szeszélyes volt — az eddig látható termésátlagok a kenyérgabonából nem mutatkoznak rossznak. A búzánál például az országos termésátlag holdanként valószí­nűleg több lesz mint 9 méter­mázsa. — Ami a szocialista mezőgazda­ságot illeti, a jelenlegi időszakban bizonyos tekintetben talán még nagyobb figyelmet kell fordíta­nunk a mezőgazdaságra, mint az ipar kérdéseire. A szocialista mezőgazdaság is fejlődik. A Központi Bizottság múlt év márciusi határozatát egyetértésben fogadták és teljes erejükkel támogatták a dolgozó milliók. A Központi Bizottság ha­tározata — amelyet a kongresszus jóváhagyott —, lényegében azt állapította meg, hogy minden szükséges feltétel megvan hazánkban a szocializ­mus építésének meggyorsításá­hoz. Július 18-án, tegnap délelőtt rendes ülést tartott a Békés­csabai Városi Tanács. Kovács Pál elvtárs, a végrehajtó bizottság el­nöke beszámolt a korábbi tanács­ülésen hozott határozatok végre­hajtásáról, majd közölte, hogy a végrehajtó bizottság elkészítette a városfejlesztési tervet a második ötéves tervre. Ennek keretében általános iskolák építésére mint­egy 3 és fél millió, politechnikai oktatásra 900 000, diákotthon-épí­tésre 3 millió, oktatásra és nép­művelésre összesen 10 650 000 fo­rintot javasol, majd évenkénti bontásban felhasználni. Ezenkívül A határozat óta eltelt időben meg­gyorsult a mezőgazdaság szocia­lista átalakítása is. Az elmúlt más­fél év alatt — 1959. januárjától — a korábbinak négyszeresére növekedtek a termelőszövetkeze­tek. Jelenleg a magyar mező- gazdaság csaknem háromnegyede már szocialista, csupán egynegye­dén van még egyéni gazdálkodás. — Amikor mi azt javasoltuk, hogy gyorsítsuk meg a szocialista fejlődést, ez alatt a termelés szín­vonalának emelését is értet­tük. Különös hangsúly volt a me­zőgazdasági termelés gyorsütemű fejlesztésén. Ehhez természetesen gépek kellenek. A múlt esztendő­ben a legfontosabb mezőgazdasági gépekből, a traktorokból húsz szá­zalékkal növekedett az állomány, ebben az évben pedig további harminc százalékkal növekszik. Érdemes elgondolkozni azon, mit jelent az országnak, hogy egy év alatt egyötödével nö­veltük a legfontosabb mezőgaz­dasági gépek számát, az idén pedig további harminc száza­lékkal növeljük. Ez valóban gyors és lendületes szocialista fejlesztés! Nálunk 1958-ban már a gabona közel húsz százalékát arattuk géppel, az idén pedig a mezőgaz­daság szocialista szektorában a gabona negyven-negyvenkét szá­zalékát géppel vágjuk. Ez az arány jövőre tovább javul. A múlt héten jártunk aratók között, fFolytatás a 2. oldalon.) vásárcsarnok építésére 1 300 000, piactérrendezésre és felszerelésé­re 800 000, útépítésre 9 200 000, csatorna-lefedésre 2 900 000, jár­dák építésére 4 800 000, vízvezeték továbbépítésére 500 000, parkokra, szobrokra 900 000, közvilágításra 1 400 000, villanyhálózat-bővítésre 950 000 forintot tervezett a végre hajtó bizottság a második ötéves tervben a községfejlesztési felada­tok közé. Kovács Pál elvtárs el­mondotta, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága által készí­tett ötéves tervjavaslatban is sze­repel több békéscsabai iétésít- (Folytatás a 2. oldalon.) Kéthetes népművelési tanfolyam nyílt Békéscsabán A szlovák diákotthonban Békéscsabán tegnap megnyílt a két­hetes általános népművelési tanfolyam. A tanfolyamon részt vesz­nek pedagógusok, kultúrmunkások, művelődésiotthon-igazgatók és könyvtárosok. Délelőtt 9 órakor a megyei tanács művelésügyi osz­tályának nevében Borka József népművelési csoportvezető nyitot­ta meg a tanfolyamot. Majd elhangzott az első előadás, amit Bielik Károly elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa tar­tott meg: „A művelődéspolitikai irányelvek” címmel. A kéthetes tanfolyamon a hallgatók megismerkednek a nép­művelés előtt álló soron következő feladatokkal és a népművelés új módszereivel. Elkészült Békéscsaba városfejlesztési javaslata

Next

/
Thumbnails
Contents