Békés Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-19 / 169. szám
V. ÉVFOLYAM, 169. AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 196#. JtJLIÜS 19., KEDD BÉKÉS MEGYEI * Ara: SO KHér * Világ proletárjai egyesüljetek f SZÁM Felelősséggel, becsvággyal Tovább kell erősítenünk a párt és a nép összeforrottságát — Kádár János elvtárs beszéde a sztálinvárosi nagy0YŰlésen A szocialista építömunka nagy tika néhány időszerű kérdéséről alkotását ünnepeljük ma SztálinVan még aratni való megye- saerte. A kombájnok, az aratógépek zakatoló kattogásába azonban már mind tóbíb és több cséplőgép bugása vegyül Megkezdődött a nagy nyári betakarítás második fázisa, a cséplés. Helyenként, ahol már egy szál gabona sincs talpon, mint Tótkomlóson, a lőköshézi Szikra, a pusztaot tiakad Üj Tavasz és még sok más szövetkezeti gazdaságban, teljes lendülettel csépelnek. Azzal a nagyszerű lendülettel, amellyel az elmúlt hetekben arattak, amellyel alaposan rácáfoltak a kevés kombájn és aratógóp miatt borúlátásba esettek siránkozására. Való igaz, soknak látszott a kiskaszára jutó aratni való, és többen hangoztatták: „Húztam én a kdskaszát eleget egyéni gazda koromban, most nem aratok, arasson a kombájn, a gép.” A kézi aratástól való hűzódozást csakhamar eloszlatta mindenkiben a megtermett gabona betakarításáért érzett felelősség, az anyagi érdekeltség, a céljutalom, s az a virtus, vetélkedési és versenyszellem, amely már sokszor tette képessé dolgozó parasztságunkat nehéz feladatok megoldására. Többek között Tótkomlóson is féltek a kézi kaszától, de aztán éppen a Tótkornlósi Gépállomás vezetősége panaszkodott először — azóta több gépállomás vezetői is —, hogy a kombájnok nem tudják teljesíteni a .tervet, mert a kézi aratók levágják előlük a gabonát. Minek is szaporítanák most már a csépelni valót azokban tsz-ek- ben, ahová a gépállomásök is, az állami gazdaságok is tudnak megfelelő számú kombájnt adni? Hadd arassák — ahol lehet — a még lábonálló gabonát a kombájnok, s azok a szövetkezeti gazdák, akik elismerést, köszönetét érdemlően eddig kora reggeltől — sőt kora 'hajnaltól, mert a harmatban a borsót szedték — késó estig hősiesen arattak, most már lássanak hozzá a csépléshez. Nehéz, sok fáradságot, verejtéket igényel a cséplés, tűrni kell a nap melegét, az állandó porfelhőt, emelgetni kell a nehéz kévéket és a zsákokat. Ezért sokan szívesebben aratnak mint csépelnek. S ezért egyes termelőszövetkezeti __községi — és járási vezetők n agyobb szorongással néznek a cséplés elé, mint hetekkel ezelőtt az aratás elé. Szó se róla, sok csépelni való van, helyenként több, mint amennyire számoltak, mert jóval többet aratták a tervezettnél aratógéppel és kézi erővel. Azonban napok óta 140 cséplőgép dolgozik már folyamatosan, s tegnap megkezdte gépeivel az általános cséplést a szarvasi, a gyomai és a battonyai gépállomás is. Folyamatosan húzatják ‘ki a többi gépállomások is a gépeket, összesen 658 darbot. Ha gépenként napi 125 mázsa teljesítményt számolunk, akkor 25 munkanap alatt, azaz legkésőbb augusztus 20-i-g befejeződik megyénkben a cséplés. Befejeződhet még előbb is, hiszen az egyes cséplő-munkacsapatok 125 mázsánál jóval többet el tudnak csépelni naponta. Mint • korábbi években, minden bizonnyal most is fűti őket a felelősségteljes becsvágy, az a törekvés, hogy miinél előbb zsákba, magtárba kerüljön az idei termésű gabona, amely az átlagtermésre nézve is kevesebb a tavalyinál, ráadásul kisebb területen volt vetve a szükségesnél. Éppen ezért úgy keH igyekeznünk elcsépelni, hogy lehetőleg minden megtermett szem, minden kiló gabona zsákba kerüljön. Az idei cséplési versenynek ez kell legyen a legfőbb pontja, eszerint etessék a gépeket az etetők, eszerint állítsák be a g<Jpet a gépkezelők, hogy sem a szalmában ne maradjon, sem a gép körül, de hordás közben se szóródjon a drága szem. A megyei pártbizottság és a megyei tanács vasárnap megjelent versenyfelhívása is erre irányítja a fő figyelmet. Annak a háiom cséplő-munkacsapatnak ítéli oda a 45, 35, és 25 mázsa ga- bonaértéknek megfelelő jutalom- tárgyakat, amelyek a legalacsonyabb szemveszteség, a legnagyobb takarékosság mellett a legtöbbet csépelnek, s amelyek legjobban rakják kazalba a szalmát és a töreket. Mindem bizonnyal hasonló szellemben tűznek ki jutalomdíjakat, minden bizonnyal ebben a szellemben ösztönzik munkára a cséplőcsapatokat a járási és községi pártbizottságok, tanácsok is, mert hiszen nemcsak az a fontos, hogy a lehető legrövidebb idő alatt el legyen csépelve, hanem az is, hogy ami megtermett, az lehetőleg egy szemig a zsákba kerüljön. A cséplő-munkacsap tok természetesen csak akkor tudnak folyamatosan kora reggeltől este sötétedésig dolgozni, csak akkor tudnak versenyre kelni A kitűzött jutalmakért, ha jól ki vannak javítva a cséplőgépek, ha a kezelők igyekeznék az erőgépeket is, a cséplőszekrényit is jól karbantartani, ha nem kell minduntalan gép- és tarrtozékhiba miatt ücsörögni. A folyamatos cséplés nagyon fontos feltétele természetesem az is, hogy asztagba legyen hordva a gabona, vagy ha a keresztből történik a cséplés, akkor úgy szervezzék meg a fogatokat, hogy állandóan legyen csépelni való a gép körül. Asztagba hordani, az esetleges gyakori esőzésekre számolva, ajánlatos azokban a tsz-ekbem is, ahol keresztből, vagyis kocsikról akarnak csépelni, mert az asztag tetejéről pillanatok- alatt le lehet dobni eső után a vizes kévéket és csépelhet a gép. Viszont ha keresztben ázik meg a gabona, drága órákat, estleg félnapokat kell száradásra várakozni tétlenül. Rajta hát! Búgjanak a cséplőgépek, dolgozzanak egymással vetélkedve, versenyezve a cséplőmunkacsapatok, a gabonát behordó fogatok mély felelősségérzettel az ország kenyerének biztosításáért, minden megtermett gabona betakarításáért. Dolgozzanak egyenletes szorgalommal és becsvággyal az elismerést, kitüntetést jelentő jutalmakért, a község, a járás, a megye legjobb cséplőmunkacsapata címért. városiban. Tíz évvel ezelőtt szántóföld volt ezen a helyen, ahol ma állunk. Akkor még csak képzeletben láttuk a jövendő vasmű egyes üzemeit, még csak a képzeletünkben élt ez az új szocialista város És íme, ma, tíz évvel az első kapavágás után diadalmasan áll és dolgozik a Dunai Vasmű, él és fejlődik új szocialista városunk, Sztálinváros. Elvtársaim! Az ellenség nagyon sokat fecsegett arról, hogy ebbe a városba és a vasműbe hihetetlenül sok pénzt ölt bele a párt és a kormány. Meg kell mondani elvtársak, hogy néha az ellenség is mond igazat — már csak azért is, mert úgy gondolja, hogy ha száz közül egyszer igazat mond, a 99 hazuságára is jobban hallgatnak majd. (Derültség). Nos, igaz az, hogy ebbe a vasműbe, ebbe a városba hihetetlen mennyiségű munkát és értéket fektetett bele dolgozó népünk. Ezt a várost tíz éven át körülbelül 28 ezer ember építette és több mint hat és fél milliárdba került. De ez a nagy munka és ez a nagy érték hasznos befektetés volt, s a nép boldogulását szolgálja. Ez á város, a párt és a nép ösz- szefogásának, az egész szocialista Magyarországnak a jelképe. Itt ez az összefogás, ez az erő teremtett virágzó életet az egykori pusztaság helyén. (Nagy taps.) Ez a város a magyar kommunisták és pártonkívüli hazafiak, az értelmi- séigek, a munkások és a falusi dolgozók, a férfiak, ifjak és a nők hősies és áldozatos munkájának közös nagy müve. — Jelképe Sztálinváros a megbonthatatlan magyar—szovjet barátságnak. (Nagy taps). Elvtársak! Ezt a várost, ezt az üzemet a magyar dolgozók építették, de szovjet testvéreinktől kaptunk hozzá terveket, gépeket, az üzemeltetéshez vasércet. A most felavatott meleghengermű szerelésénél is szovjet emberek segítettek nekünk. Itt vannak köztünk a gyűlésünkön. (Nagy taps.) A Központi Bizottság és a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás—paraszt kormánya nevében szívből gratulálok mindnyájuknak elért sikereikhez. (Nagy taps.) — Ma azt ünnepeljük, hogy tíz éven át eredményesen dolgoztunk, a város áll és él. Ünnepeljük, hogy üzembe helyeztük a vasmű egy nagyon fontos új részlegét, a meleghengerművet. De tekintetünket már előre vetjük és azt mondjuk: meg kell és meg is fogjuk csinálni a hideghengerművet, teljesen befejezzük azt a vasművet, amelyet tíz évvel ezelőtt elképzeltünk, amelyre szüksége van a Magyar Népköztársaságnak. Ezt megcsináljuk az új ötéves tervben, és amikor az meglesz, akkor megnézzük, hogyan fejlesszük még tovább a vasművet is, Sztálinvárost is. (Taps.) Kádár elvtárs ezután a belpoliszólt. A Magyar Népköztársaság szocialista ipara az első félévi tervet 104 százalékra teljesítette, s az egy évvel korábbihoz képest 15 százalékkal növekedett a magyar ipar termelési értéke — mondotta. A mezőgazdasági termelés idei eredményeiről még korai volna beszélnünk, mert az ilyesmi az mindig az évi számvetésnél derül ki. Azt azonban megmonhatjuk, hogy bár az időjárás az idén igen szeszélyes volt — az eddig látható termésátlagok a kenyérgabonából nem mutatkoznak rossznak. A búzánál például az országos termésátlag holdanként valószínűleg több lesz mint 9 métermázsa. — Ami a szocialista mezőgazdaságot illeti, a jelenlegi időszakban bizonyos tekintetben talán még nagyobb figyelmet kell fordítanunk a mezőgazdaságra, mint az ipar kérdéseire. A szocialista mezőgazdaság is fejlődik. A Központi Bizottság múlt év márciusi határozatát egyetértésben fogadták és teljes erejükkel támogatták a dolgozó milliók. A Központi Bizottság határozata — amelyet a kongresszus jóváhagyott —, lényegében azt állapította meg, hogy minden szükséges feltétel megvan hazánkban a szocializmus építésének meggyorsításához. Július 18-án, tegnap délelőtt rendes ülést tartott a Békéscsabai Városi Tanács. Kovács Pál elvtárs, a végrehajtó bizottság elnöke beszámolt a korábbi tanácsülésen hozott határozatok végrehajtásáról, majd közölte, hogy a végrehajtó bizottság elkészítette a városfejlesztési tervet a második ötéves tervre. Ennek keretében általános iskolák építésére mintegy 3 és fél millió, politechnikai oktatásra 900 000, diákotthon-építésre 3 millió, oktatásra és népművelésre összesen 10 650 000 forintot javasol, majd évenkénti bontásban felhasználni. Ezenkívül A határozat óta eltelt időben meggyorsult a mezőgazdaság szocialista átalakítása is. Az elmúlt másfél év alatt — 1959. januárjától — a korábbinak négyszeresére növekedtek a termelőszövetkezetek. Jelenleg a magyar mező- gazdaság csaknem háromnegyede már szocialista, csupán egynegyedén van még egyéni gazdálkodás. — Amikor mi azt javasoltuk, hogy gyorsítsuk meg a szocialista fejlődést, ez alatt a termelés színvonalának emelését is értettük. Különös hangsúly volt a mezőgazdasági termelés gyorsütemű fejlesztésén. Ehhez természetesen gépek kellenek. A múlt esztendőben a legfontosabb mezőgazdasági gépekből, a traktorokból húsz százalékkal növekedett az állomány, ebben az évben pedig további harminc százalékkal növekszik. Érdemes elgondolkozni azon, mit jelent az országnak, hogy egy év alatt egyötödével növeltük a legfontosabb mezőgazdasági gépek számát, az idén pedig további harminc százalékkal növeljük. Ez valóban gyors és lendületes szocialista fejlesztés! Nálunk 1958-ban már a gabona közel húsz százalékát arattuk géppel, az idén pedig a mezőgazdaság szocialista szektorában a gabona negyven-negyvenkét százalékát géppel vágjuk. Ez az arány jövőre tovább javul. A múlt héten jártunk aratók között, fFolytatás a 2. oldalon.) vásárcsarnok építésére 1 300 000, piactérrendezésre és felszerelésére 800 000, útépítésre 9 200 000, csatorna-lefedésre 2 900 000, járdák építésére 4 800 000, vízvezeték továbbépítésére 500 000, parkokra, szobrokra 900 000, közvilágításra 1 400 000, villanyhálózat-bővítésre 950 000 forintot tervezett a végre hajtó bizottság a második ötéves tervben a községfejlesztési feladatok közé. Kovács Pál elvtárs elmondotta, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága által készített ötéves tervjavaslatban is szerepel több békéscsabai iétésít- (Folytatás a 2. oldalon.) Kéthetes népművelési tanfolyam nyílt Békéscsabán A szlovák diákotthonban Békéscsabán tegnap megnyílt a kéthetes általános népművelési tanfolyam. A tanfolyamon részt vesznek pedagógusok, kultúrmunkások, művelődésiotthon-igazgatók és könyvtárosok. Délelőtt 9 órakor a megyei tanács művelésügyi osztályának nevében Borka József népművelési csoportvezető nyitotta meg a tanfolyamot. Majd elhangzott az első előadás, amit Bielik Károly elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa tartott meg: „A művelődéspolitikai irányelvek” címmel. A kéthetes tanfolyamon a hallgatók megismerkednek a népművelés előtt álló soron következő feladatokkal és a népművelés új módszereivel. Elkészült Békéscsaba városfejlesztési javaslata
