Békés Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-15 / 166. szám
fMO. július 15., péntek NÉPÚJSAG 3 Ül LAKÁSOK BÉKÉSCSABÁN Az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozód az idén is arra törekednek, hogy ahol csak lehetséges, lerövidítsék az építési határidőt. Békéscsabán, a Felsőkörös soron augusztus 31 helyett már június 29-én átadtak egy 32 lakásos tömböt, amelybe a napokban kezdték meg a költözködést az új lakók. Utolsó simítások A lakókat várja az új lakótömb. Á város — a lakásra várók örömére — ezzel az új épülettömbbel gyarapodott, amelyben 32 család talált most otthonra. Az építők nemcsak Békéscsabán, hanem Orosházán is eleget tettek adott szavuknak. A huszonhét lakásos tömböt itt is jóval határidő előtt, augusztus 31-e helyett június 30-ára átadták. Méghozzá minden hibajegyzék nélkül, amiért valameny- nyiüket dicséretben részesítették. — elsősorban az árutermelést —, ösztönzőleg hat a ráfordítási költségek csökkentésére és a tagok is állandó pénzjövedelemhez jutnak. A különböző anyagi érdekeltség fokozását elősegítő módszerek irányába a közös gazdaságok zöme csak ebben ez esztendőben teszi meg az első lépéseket A ma még számos kisebb-nagyobb eltérést mutató kezdeményezések közül nem volna helyes egyiket vagy másikat úgy kiválasztani, hogy azt kötelezően — a különböző sajátosságok figyelmen kivül hagyásával — sablonként ráhúzzuk a fezekre. Ma még a közös gazdaságok szinte mindegyike más és más sajátosságokkal rendelkezik — ezek részben később is meglesznek. Ami ma döntően jelentkezik, az a gazdaság szervezettségében, a tagság összetételében, a munkaerő-ellátottságban, a gazdasági felszerelések és épületek tekintetében stb. mutatkozik meg. Nyilván ezek is és még számos egyéb tényező figyelembe vételével kell és lehet a jövedelemelosztás különböző módszereit is alkalmazni. Ez az esztendő ezen a téren is számos jó tapasztalattal gazdagította a termelőszövetkezeti mozgalmat. Számos politikai és gazdasági vezető saját bőrén tapasztalta, hogy merev, dogmatikus alkalmazása milyen károkat okozhat. Helyenként például a tavaszi növényápolásnál egy-egy tsz-nél az előzetes munkaerő-felmérésekből és egyéb körülményekből előrelátható volt, hogy a kukoricakapálás időbeni elvégzésénél baj lesz. Egyes vezetők mégis ahelyett, hogy a premizálás valamelyik kedvező módjával vagy a részes műveléssel keresték volna a gyors megoldást, mereven ragaszkodtak a síma munkaegység szerinti díjazáshoz. Álláspontjukat azzal igyekeztek alátámasztani, hogy a külön díjazás vagy az akkordmunka, a részesművelés akadályozója az előrehaladásnak, visszalépést jelent. Ezek az elvtársak nem ismerték fel idejében, hogy előrehaladásunknak mindenekelőtt az a feltétele, hogy a népgazdaság minden területén többet termeljünk, a javaknak időről időre nagyobb bőségét teremtsük meg. A visszalépés elsősorban az, ha nem keressük a lehetőségeket az időszerű munkákra való mozgósításra, az esetleges lemaradások pótlására, hanem ehelyett véget nem érő elvtelen vitákat rendezünk, és közben az elvetett terményt esetleg ki kell szántani, ami nemcsak az előzőleg befektetett munka kárba veszését, de jelentős terméskiesést is jelent. A mezőgazdaságban jelen viszonyaink között a legnagyobb körültekintést és rugalmasságot igényli annak eldöntése, hogy egy- egy időszakban, például a tavaszi, nyári munkák idején milyen ösztönző jövedelemosztási módszerekkel biztosítható az összetorlódott munkák jó minőségű és időbeni elvégzése. Természetesen a díjazási módszerek bármelyikét is alkalmazzák közös gazdaságaink, arra kell törekedniük, hogy erősödjék a szocialista elosztás elve, serkentőleg hasson a tagokra, erősítse a közös alapot, a tagok számára könnyen érthető legyen. Ez azonban nem jelenti és nem jelentheti azt, hogy esetenként haKomplexbrigád, komplex aratás 5900 ragon gabona tárolására meszelték ki a magtárakat A megye állami gazdaságaiban és a termelőszövetkezetek nagy tábláin jó gabonatermést takarítanak be. A nagyüzemek elsőrendű feladatuknak tekintik az állam iránti kötelezettség teljesítését: Kondoroson, örménykúton, Békéscsabán, Medgyesegyházan és más termelőszövetkezeti községben a kombájnszérűkről és a cséplőgépektől szállítják a gabonát az állam magtáraiba. Békéscsabán például két nap alatt 18 vagon búzát vittek az István Malomba. örvendetes, hogy roegyeszerte acélos, telt szemű gabonát eresztenek zsákokba. A jó minőségű kenyérgabona hektolitersúlya legtöbb helyen eléri a 83—84-et. A jó termés felvásárlására nagy gonddal készült fel a terményforgalmi vállalat: megyeszerte 5900 vagon gabona tárolására meszelték ki és fertőtlenítették a magtárakat. Megkezdődött a virágmag „aratása“ a magyarbánhegyesi Hunyadi Tsz-ben A magyarbánhegyesi faluvégen manapság gyakran megállnak a járókelők, hogy elgyőnyörkődjenek a Hunyadi Tsz tizenhatholdas tarka vlrágszőnyegében. A szarkaláb, petunia, tátika és egyéb egynyári virág ezer színben pompázik, s a szépségén kivül 200 ezer forint jövedelmet ígér a szövetkezetnek. A Hunyadi Termelőszövetkezetet egyébként aprómag- termesztésről hires, jómódú középparasztok alakították a télen, akik a kollektiv gazdaságban nagyüzemi módszerekkel folytatják a magtermesztést. A virágmagvakat exportra szállítják. A korábban érő parcellákon a szövetkezet nődolgozói megkezdték az „aratást”. gyományos módszerekhez, például a részesműveléshez folyamodjunk. Ennek eldöntésénél mindig azt kell szem előtt tartani, hogy milyen módon tudjuk a szövetkezetek gazdasági és politikai megszilárdítását elősegíteni az átmeneti időszakban, a népgazdaság mezőgazdasági termékekkel való zavartalan ellátását biztosítani. Éppen ezért az sem helyes, ha az anyagi ösztönzés elve alapján olyan túlzott javadalmazást rendszeresítenek egyes szövetkezetek vezetői, amely veszélyezteti a közös állatállomány takarmánybázisát, vagy rendkívüli jövedelemeltolódásra vezet a tagok között, és nem utolsósorban csökkenőleg hat az állammal szembeni kötelezettségek teljesítésére, beleértve a szabad felvásárlást is. Ebből a szempontból helyesek azok a kezdeményezések, hogy takarmányból csak a háztáji szükséglet mértékéig, adnak természetbeni részesedést a tagoknak, és az ezen felüli mennyiséget pénzre átszámítva fizetik ki. Hasonlóan helyesen járnak el azok a termelőszövetkezetek is, ahol a kenyérgabonából az évi fejadagot biztosítják, és az azon felüli részesedést ugyancsak pénzben fizetik ki. ' Az anyagi ösztönzés azonban nemcsak a munkaegységen felüli juttatásokban fejezhető ki, hanem abban is, hogy a közös gazdaságban a ledolgozott munkaegységnek hogyan alakul az értéke. Nyilvánvaló, hogy ott, ahol a szövetkezet vezetősége gondot fordít arra, hogy a betervezett munkaA főagronómus a poharakba frissítőt önt. — Egészségükre! — szól az üzemegység-vezetőhöz. Amint a poharak kiürülnek, megkérdezi: — Kinél, hány milliméter eső esett? — Nyolc — mondja Lábos László. — Nyolc — szólal meg Berek- szásaá Károly. — Kilenc — veti közbe Varga Lajos. A főagronómus feláll a székről, le s fel járkál a szobában. — Hát ez bizony nem sok, ettől nyugodtan arathatunk. De többet ért, mintha nem esett volna — teszi hozzá s közben pede- rint egyet dús bajuszán, s az előtte lévő papírlapra pillant. Szerdán este az összesített adatok szerint a gazdaságban még 587 hold gabona állt talpon. A 11 kombájn naponta 75—80 holdat arat le. Jól halad a munka. A termés is jónak mondható, különösen a két olasz búzából. A Sanpastore 30, az Autonómia 29, a francia búza 27 mázsát adott holdanként. A magyar búzák aratását még ezután kezdik meg. — Hogyan halad a szalmalehúzás? — kérdezi a főagronómus az üzemegység-vezetőket. — Nálunk — feleli Lábos László — a kombájnok teljesítményétől két nappal vagyunk elmaradva. — Vagyis tartják az ütemtervet — szól közbe. A másik két üzemegység veze- ője is hasonló adatokat sorol fel. — Amint a számokból látom, álljuk a narat A korábbi határozatot a komplex aratásra eddig teljesítettük — állapítja meg. — Nehéz munka ez, de szép. — folytatja. — Szép, mert több száz embert, traktorost, kom« bájnost, kocsist, gyalogmunkaerőt kell egy célért, egyszerre, egy szíwel-lélekkel munkába lendíteni, hogy ne csak az aratás haladjon, hanem a többi munka is. Ezt kellő körültekintéssel, igen kiválóan szervezték meg Felsőnyomáson. Határozatba hozták, hogy az aratás időpontjától számított hatodik napon a kombájnnal aratott táblákról a szalmalehúzást befejezik. A trágyázásra kijelölt táblákra ugyanebben az időben már hordják az istállótrágyát, s azt 36 órán belül leszántják. Azokra a táblákra, amelyekre nem kerül istállótrágya, nitrogén műtrágyát szórnak, hogy a tarlómaradványok korhadását biztosítsák, így segítik elő a talajbaktériumok erjesztő, korhasztó munkáját. A műtrágyaszórás utáni 36 órában a tarlót szintén leszántják. — Az ilyen munkaszervezés különben íratlan törvénye az agro- nómusnak — jelentette ki a főagronómus. Tavaly bizony nem így álltak. A szalmalehúzás, a tarlóhántás, az istállótrágya-hordás valahogy nem ment úgy, mint az idén. Tavaly nyáron ebben az időszakban mindössze 77 hold tarlóhántás volt. Most pedig kereken 400. Akkor egyetlenegy holdat sem trágyáztak meg, most viszont 320 holdba bele is szántották. — Jónak bizonyult a munkaerő-összevonás — állapítja meg az egyik üzemegységvezető. — A külön aratóbirgád mellé trágyaszóró, tarlóhántó komplexbrigádokat is szerveztünk. A szalmalehúzást is így végezzük. A főagronómus rövidebb gondolkodás után megszólal: — Szóval a jó munkaszervezés mellett a célprémium megtette a határát egység felhasználását ne lépjék túl, sőt ahol lehet, megtakarítást érjenek el, ott megnő a munkaegység becsülete is, ami komoly hatással van a munkafegyelemre. Az olyan rendszer tehát, amely a munkaegység hígítását eredményezi, elveszti ösztönző hatását, lazítja a munkafegyelmet, többet árt, mint használ. A termelőszövetkezetek jövedelemelosztásánál, különösen a későbbi évek gazdálkodása szempontjából az sem közömbös, hogy a megtermelt értékből mennyi az a rész, amelyet a közös alap növelésére fordítanak. A mindent kiosztani elv ideig-óráig népszerűvé tehet a vezetőket, de gyakorlatilag a gazdaság továbbfejlődésének egyik legdöntőbb akadályozója. Az anyagi érdekeltség elvének alkalmazása tehát nem azt jelenti, hogy mindentől függetlenül csak a munka sürgősségét látják, hanem megköveteli a gazdasági lehetőségek mérlegelését, a ma és a holnap feladatainak, célkitűzéseinek szem előtt tartását. Ez az esztendő a különböző ösztönző díjazások tekintetében az első tapasztalati év. A különböző módszerek alapul szolgálhatnak részben vagy egészében egy- egy területen országos méretű alkalmazására is. Ez elsősorban attól függ, hogy egy-egy módszer a tapasztalatok alapján mennyire felel meg a szocialista elosztás elveinek, hogyan erősíti a közös gazdaságokat, a termelőszövetkezeti mozgalomban elért eredményeink megszilárdítását. Náfrádi Sándor MSZMP KB munkatársa i A kombájnosok, szalmalehúzók, trágyahordók, traktorosok mindannyian versenyben dolgoznak. A kombájnosok közül az első, második és harmadik helyezettek 600, 500, 400 forint célprémiumban részesülnek. A Rombájno- sok között nem egy olyan versenyzőt találunk, mint ifj. Kelemen István, aki szerda estig 33 vagon gabonát aratott le. ö pedig idegenben arat, a Dornbegyházi Állami Gazdaságban dolgozik, de versenyben van a honiakkal, akik egy—másfél vagonnal kevesebb teljesítménnyel futnak utána. Komplex aratás, sikeres munkaszervezés, nagyszerű teljesítmények — ezek jellemzik a Felső- nyomási Állami Gazdaság dolgozóinak vetélkedését a nyári munkák idején. A gazdaság történetében még nem fordult elő egyetlen évben sem, hogy ilyen gördülékenyen és jól menjen a munka. Ennek azonban az anyagi érdekeltségen túl más oldala is van. Az emberek tíz éven át belenőttek ebbe a nagy gazdaságba, s hozzánőttek a soron következő feladatokhoz. A szakmai vezetők is a pártszervezet mellé álltak, egy nyelven beszélnek és közösen cselekednek. A főagronómus még egy pohár frissítőt tölt. A munka sikeres befejezésére koccintanak, s azt latolgatják, hogy a jövő hét végére az árpa-, a búzaföldek mindmind fel lesznek szántva, és még a gyulai járás termelőszövetkezeteinek is hathatós segítséget adnak, hogy az aratást azok is miha- I marabb befejezzék. Dupsi Károly
