Békés Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-15 / 166. szám

4

NÉP ÚJ SÄ a

1960. július K., péntek

OLVASÓINK ÍRJÁK

Az egyiknek lehet, a másiknak nem?

Protekciós ember

A minap motorra ülve elindultam, hogy megtanfkoljak. A postán vettem egy jegyet és a benzinkúthoz mentem, ahol közölték, hogy nincs benzin. Régebben, ha ilyesmi előfordult, elmentünk a telepre és ott vettünk fel üzemanyagot. Ékre gondolva, most is megkérdeztem a kiút kezelőjétől, hogy van-e a telepen benzin?

— Van — hangzott a válasz.

Amint a telepre megyek, mögöttem egy másik motoros is jött. Azonban a telepvezető nem adott benzint egyikünknek sem. Amig itt beszélgettünk, egy újabb motoros érkezett.

metrósra a telepvezető. A motoros ugyanis a községi állatorvos asszisztense volt.

Felbuzdulva az előttem lezajlott eseményen, én is kértem, adjon. Mivel feleségem Vizesfáson italboltban dolgozik és fizetési napon nagy a forgalom, segíteni megyek.

— Menjen biciklivel — hangzott a válasz. — Benzint nem adok.

Ezek után csupán az a kérésem, hogy miért kaphat az egyik benzint, a másik nem? Ha pedig mégis lehetséges ilyesmi, akkor biztosítsák azt, hogy a benzinkútnál állandóan legyen üzemanyag.

KALLAY GABOR, Békés

A jövő cukrásza \

A véletlen szerencse következtében tértünk be a békési földművesszövetkezet Korona utcai cukrászműhelyébe. Itt ismerkedtünk meg a ikerek arcú, csinos Kálmán Erzsikével. Erzsiké már három éve igyekszik tanítómestereitől „ellopni” a cukrász mesterség csínjáit-bínját. Hisszük, hogy a fényképezéskor fülig pirult Erzsiké jó cukrász lesz.

A társadalmi munka megszervezésére mozgósítanak a Hazalias Népront-bizottságok

Nemrég készült el a Hazafias Népfront szarvasi járási bizottságának II. félévi munkaterve; A terv foglalkozik a csépiés megszervezésével kapcsolatos feladatokkal. Ősszel 10—10 előadásból álló sorozatban mezőgazdasági, politikai és különböző témájú előadásokat tartanák a községekben.

Tulajdonképpen egészen aprócska epizód indított, hogy tollat fogjak. Ha nem látnék mögötte egyebet, mint szellemességet, nem is érdekelne. Valami azonban bujkál az epizód mögött.

így történt: Tizenkettedikén délben a pesti gyorsvonat álé kimenő autóbusz már felszedte utasait és indult a város felé. Amikor megfordult és egyenesbe akart térni, egy utas kabátjával és táskájával, szóval, kézzel, lábbal integetett az autóbusz vezetőjének, hogy álljon meg, vegye fel. Az emberséges buszvezető természetesen megállt és megvárta az integető embert.

Az utasok simogató tekintettel méltányolták a gesztust: helyes, így is kell, emberek vagyunk, segítsük egymást. Egy negyven év körüli, dereshajú nyurga férfi azonban nem állta meg szó nélkül. Gúnyosan ezt motyogta:

r— Hm, protekciós ember tehet

Az utasok nem vették tudomásul a férfit. Bolond beszédnek tartották a megjegyzést. Mindegy, hogy ki, mindenkinek meg kell ezt tenni, ez a legkevesebb* Engem bosszantott a megjegyzés, már csak azért is, mert ismertem az integető utast, akiért megálltunk. Különben sokan ismerik Csabán. A Laci bácsi volt az, a pincér. Több italboltban dolgozott már mint pincér vagy

csapos. Ezért hát legalább olyan gúnyosan, mint a megjegyzést tevő férfi, hátraszólta/m neki:

— Hogyne, pincér;

— Az pech — válaszolta meglepetésemre a férfi. — Az pech •— ismételte, aztán az eiső megállónál leszállt.

(Csak zárójelben mondom, mikor leszállt, utána néztem. Vászonruhát viselt, barna antilop cipővel. Nadrágját felhajtó nélkül hordja, meglehetősen csövesen. Amolyan vén jampec típusnak néztem.)

Ma sem tudom mi a pech, csak sejtem. Gondolom, az, hogy — mondjuk nem a párt megyei titkára, vagy a megye tanácselnöke volt az utas, akit felvettünk. Mert milyen jó is lett volna, ha egy párt- vagy egy tanács-funkcionáriusért álltunk volna meg. Ugye kedves vén jampec, rögtön lehetne mondanií — Lám, neki megállnak, mert neki van protekciója, bezzeg egy kisemberért nem álltak volna meg... stb.

Pechje volt, mert — bár tudom, hogy a pincért milyen kategóriába sorolja — mindenesetre nem vezető ember.

Őszintén megvallva, én nem is bánnám, ha a buszvezetők emberséges és megértő cselekedeteikkel még igen sok Hyen pe- chet okoznának ennek a megátalkodott, rosszindulatú fiatalos öregúrnak.

— Ti mentek oltani ugy-e? Nektek adok — mutatott az érkező

*

Kiváló eredményes 3 exer forintos jutalom

A Békéscsabai Ruhagyár orosházi telepén kiváló eredményeket értek el fél év alatt a telep dolgozói. A félévi verseny értékelése alapján első helyezést ért el a kettes varroda piros műszakjának 11-es szalagja, és így elnyerte

a kitűzött 3000 forintos első díjat. A szalag dolgozói ebből az összegből értékes ajándéktárgyakat kapnak. A második helyezést és 2000 forint értékű jutalmat a zöld műszak egyes varroda 3-as KISZ- szalagja nyerte el. Jól

dolgozott még a piros műszak 3-as varroda 5-ös szalagja. Az értékes tárgyakat, jutalmakat július 20-a és 30-a között megtartandó termelési értekezleten ünnepélyes keretek között adják át a nyertes szalag dolgozóinak.

F. B.-NÉ

Nem maradtak le a bélmegyeriek sem

Varga Tibor

Mire e sorok megjelennek, a bélmegyeriek talán már be is fejezik az aratást. Július 11-én az Aranykalász Termelőszövetkezetben már a gabona 70 százalékát aratták le. A munkát nagyban elősegítette Varjú János, Bereczk Sándor és Valentínyi János brigádvezetők jó irányító tevékenysége. Jól dolgozott Kazincki András gépkezelő, aki aratógépével naponta lő holdon vágta le a gabonát. A két kombájn pedig még vasárnap is dolgozott Metykó Pál és Faragó Pál vezetésével.

Az aratási munkákon kívül az Aranykalász tagjai szorgalmasan dolgoznak más területen is. Polgár István és társai 40 hízómarhát gondoznak, s munkájuk eredménye a jól fejlődő állatállomány. Lipcsei László a sertéseket gondozza nagy szakértelemmel, pedig nemrég még egyénileg dolgozott. Papp Károly juhászra 250 juh van bízva, s eddig még a legkisebb panasz sem volt munkájára.

A termelőszövetkezet kapásnöAprőhirdetések

A Szolnok megyei Tanács Építési és Szerelőipari Vállalata nagy gyakorlattal rendelkező építésvezetőket és építő- ipari művezetőket, valamint most végzett technikusokat, ács és kőműves szakmunkásokat azonnali belépéssel alkalmaz. Útiköltséget felvétel esetén térítünk. Jelentkezés személyesen vagy írásban a vállalat központjában, Szolnok, Dózsa György u. 5. sz. alatt.

Önállóan dolgozó kőműves elhelyezkedne üzembe, vagy állami gazdaságba, költségvetés, felmérés, végszámla készítés, valamint műszaki vezetés nem akadály. Cím a kiadóban. 1476

Orosházi egy szoba-konyhás lakást elcserélünk békéscsabai hasonlóért. Cím: Bányaipari Egyesülés, Békéscsaba, Sztálin u. 50. 83^1

Négyszobás ház családi okok miatt sürgősen eladó, beköltözéssel. Sza '9«, Jókai út 49, 3249

B Tiszántúl legjobb honvédségi tánccsoportjai szerepelnek vasárnap Békéscsabán

A békéscsabai honvéd helyőrség sort és a legjobb zenekari saólisvényei is szépen fejlődnek. A cukorrépa- és kukoricaföldeken alig akad gyomnövény, olyan tisztára kapálták a tagok. A napokban megkezdik a tarlóhántást és másodvetést. A földekre eddig több mint 2000 mázsa trágyát hordtak ki. Jól dolgoznak a tagok, szép eredmény várható majd a zárszámadáskor.

FORGÓ JÓZSEF

A jogász szövetség tagjai vállalták, hogy a termelőszövetkezetekben jogi előadásokat tartanak. Az egyik fő feladat: a társadalmi munika megszervezésével is foglalkozik a terv. Eszerint több alkalommal összehívják azokat, akik aktívan vettek részt a társadalmi munkában, és dicséretben is részesítik a kiemelkedő eredményt elérőket;

parancsnoksága nagyszabású tánc. és zenei fesztivált rendez július 17-én, vasárnap este Békéscsabán, a ligeti szabadtéri színpadon. A fesztiválon a tiszántúli alakulatok 14 legjobb tánccsoportja ad műták lépnek feL Ezenkívül szovjet alakulatok tánc- és zenekarát is meghívták vendégszereplésre Békéscsabára. A kitűnőnek ígérkező műsoros esten az érdeklődők díjtalanul vehetnek részt.

Önfegyelem

— Elvtársak! — ugrott fel Kwk- la Imre és kissé izgatottan, hangjában némi kioktató fölényességgel folytatta: Minek ez? Mire való az ilyesmi? Mit csámcsogunk itt már két órája olyan dolgokon, amik nem is erre a gyűlésre tartoznak. Csacsogunk, mint a kiskacsák össze-vissza. Húzzuk a drága időt, kis mütyürke ügyekre lihegjük ki a lelkünket, ahelyett, hogy arról vitatkoznánk, hogyan tovább. Miképpen csináljuk ezt az izét, ezt az egészet, egy szóval a mindennapi munkát. Erről alig hallottunk a felszólalásokban. Pedig a munkánkról kellene többet beszélni, mert ez a lényeg. Úgy tudom, ezért ültünk össze tanácskozni, hogy erről beszéljünk és nem Mari néni bő szoknyájáról. Ha a fontosabb kérdésekre fordítjuk a fő erőnket, megláthatjuk...

— Mit láthatunk meg? — szaladt ki önkéntelenül a reménykedő kérdés az elnök száján, és érdeklődve nézett Kuklára.

— Természetesen megláthatjuk, hogy jobban járunk, mint ha. .

— Mi a javaslatod? — szólt türelmetlenül az elnök.

— A javaslatom?! — nézett csodálkozva Kukla és méltatlankodva folytatta: — Éppen most mondtam el. Ha nem figyeltek, akkor mit mondtak. Legjobb, ha leülök — szólt dühösen és vérig sértve, mogorván leült.

— Igaza van Kuktának — csapott az asztalra Erős György, és robosztus alakját méltóságteljesen a gyűlés felé emelte.

— Most kapcsolódik az előtte szólóhoz — súgta Berkesiné a szomszédjának, aztán villámgyorsan a jegyzetlapjára rajzolt egy újabb ruhamodellt és hosszan gyönyörködött benne.

— Kapcsolódom az előttem szólóhoz — kezdte felszólalását Erős, és miközben elgondolkozva feljegyzését lapozgatta, kissé lehiggadt hanggal, kimérten folytatta: — Én is amondó vagyok, ha a lényeges dolgokra fordítjuk a fő figyelmet, megláthatjuk, nem merül fel bennünk az az érzés, hogy ez az értekezlet nem adott sikolt, mert csak csiricsáré ügyek forogtak közszájon. Bocsánat: helyesebben kifejezve: nem jön létre a gondolat. Az előbb rosszul mondtam, ugyanis a „nem merül fel” kifejezés magyartalan. A merülés általában vízben, pocsolyában, sárban vagy híg latyakban lefelé haladást, illetve süllyedést jelent. Merülni tehát nem lehet felfelé. Felfelé csak emelkedni, azaz szállni, repülni vagy esetleg ugrani lehet. Sajnos, nekem még nagyon nagyon sokat kell tanuljam a magyar nyelvet, búr elég régen élek Magyarországon. Pontosabban ma van harminc éve annak, hogy Almásfüzitőn egy reggel megláttam a napvilágot. Egy kis parasztházban születtem. Apám, anyám nagyon szegény emberek voltak, nem bírtak taníttatni, de a felszabadulás után..«

— Khm, khm — köhécselt közbe az elnök, miközben azon erőlködött, hogy fémironját hegyével az asztallapra szorítva meghajlítsa. Talán a munka meggyorsításáról tanácskozzunk — kockáztatta meg a figyelmeztetést, megremegve arra a gondolatra, hogy esetleg közbeszólását a parlamentarizmus megsértésének veszik.

— Teljesen igazga van az elnök elvtársnak — folytatta Erős. mire az elnök megnyugodva hátradőlt a székben. — Éppen arról kívánok szólni — dőlt előre Erős —, hogy szerintem is teljesen rossz mód szer, ha egy ilyen fontos tanács hozáson mindenről beszélünk, csak éppen a legdöntőbb, a legégetőbb ügyekről nem esik szó Helyesebben, ha ilyesmiről nem beszélünk, azaz hallgatunk. Ugyanis a szó általában nem szokott esni. Az eső az esik. Most is

esik, odakint. JÓ tenne betenni as

ablakot

— Akkor meg meleg tesz — szólalt meg a hátsó sorban Kávás.

— Tele leszünk füsttel. Nyelhetjük a rossz levegőt — kontrázott Tiszai.

— Becsukjuk, vagy ne csukjuk — kapkodta a fejét az elnök és kérdően nézett széjjel.

— Szavazzunk — vetette közbe valaki.

— Döntsünk kézfelnyújtással — kuncogott egy hang a csoportból.

— Ez nem értekezlet, hanem kabaré — kiáltotta a hangzavarban Józan Béla és dühösen megrázta a vállát. — Szeretnék javaslatot tenni a kiszerelés meggyorsítására.

— Sajnos, be kell fejezzük a gyűlést — állt fel az elnök. A jelenlevők többsége vonathoz megy. Ha lemaradnak, akkor csak a későivel tudnak elmenni. Józan elvtársnak és azoknak. akik nem tudták elmondani a javaslataikat, azt tanácsoljuk, nyújtsák be írásban észrevételeiket.

— En holnap Kínába utazom, kiszerelésre — jegyezte meg félhangosan Józan, de az elnök meghallotta és azonnal válaszolt.

— Az nem tesz semmit. A repülőpostánk kitűnő. Eyy-fcét nap vagy hét múlva kézhez kapjuk. Csak nehogy megfeledkezzen róla, elvégre önfegyelem is van a világon.

Boda Zoltán