Békés Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-13 / 164. szám
I960, július 19., szerte NÉPÚJSÁG Kapkodás nélkül is készen lesznek a karbantartással MEZŐHEGYESEN — Eső kellene, mer* nem lesz elég cukorrépánk — szól aggódva dr. Vitay János, a Mezőhegyes! Cukorgyár termeltetési osztályának vezetője. — No de még sokat leilet segíteni — tanácsolja — a nyárt gazoló kapálással. Nem hiába mondják, hogy mindegyik kapálás íelér egy fél esővel. Mindenkinek megvan a maga gondja, a termeltetési osztálynak is, a karbantartóknak is, mert a lehető legjobban akarnak felkészülni az új cukorgyártási idényre. A héten már a szállításról tárgyalnak a MÁV és az Autóközlekedési Igazgatósággal Szegeden, mert augusztus 25-én már megkezdődik a répa átvétele. Arra is gondoltak, hogy az átvételt meggyorsítsák, megkönnyítsék. A körzetben 8 tíztonnás mérleget építenek mintegy félmillió forintos költséggel. A bat tonyai, a mezőkovácsházi, a békéssámsond és a szentetornyai vasútállomásra ipari áramot vezetnek. így lehetővé válik, hogy a vagonok rakodásánál szállítószalagot alkalmazhassanakj A munka nagyjának központja a gyár. Mert kevés csak az elegendő cukorrépa, a gyors szállítás. Jól előkészített és javított gépek is keEenek az idénykezdéshez. Tanultak a korábbi évek tapasztalataiból. A hangulat most bizakodó, a munka tervszerű. Nincs hajrá és kapkodás, de nem is lesz. — A januári párttaggyűlés — emlékezik vissza Bakéi János műszakvezető — olyan határozatot fogadott el, hogy az idei karbantartást július 31-ig befejezzük. Ezt a határozatot a párttagok és az üzemi bizottság minden munkással megismertette. Tetszett az elgondolás. A karbantartással jól haladtunk, s minden remény megvan ahhoz, hogy július 31-re teljesítjük a párttaggyűlés határozatát. Ezzel pedig elkerüljük a korábbi években előfordult kapkodást, túlórázást. Eddig még nem volt egyetlen túlóránk sem a karbantartásnál, de biztos vagyok benne, hogy nem is lesz. Az üzemi bizottság is a párttaggyűlés határozatának szellemében járt el. Olyan munkaversenyt szervezett, amelynek a július 31-i határidő betartásán kívül a jó minőségű karbantartás a fő célja. S ezt már egy új mozgalom is segíti a gyárban. — Sokat vitatkoztunk arról — idézi az elmúlt hónapokat Varga János, az üzemi bizottság titkárhelyettese —, hogy nálunk is megszervezzük a versenyt a szocialista brigád cím elnyeréséért. Munkánk végül is sikerrel járt. Június 17-én Vandrásik András vezetésével a szigetelő csoportnál megalakult az első olyan kollektíva, amely a szocialista cím megszerzését határozta el. A kezdet nehéz volt. Elég hosszú ideig keresték a gyárban az utat, vitatkoztak azon, hogyan szervezzék meg ezt az új mozgalmat. Az első próbálkozás után azonban csaknem minden munkahelyen érdeklődni kezdtek a munkások. Azóta még négy brigád határozta el — a kazánkovácsoknál, a répavágóknál, a bepároló állomáson és az előmelegítő karbantartó csoportnál, a lakatosoknál —, hogy a maga munkájával kiérdemli a megtisztelő címet. Most már hatvanegy műm kás vesz részt ebben a mozgalomban, s amint a tapasztalatokból a cukorgyáriak látják, ez meg is látszik a karbantartás ütemességén és a javítás minőségén. Ezek a kollektívák a maguk még jobb és szervezettebb munkájával segítik elő a párttaggyűlés határozatának megvalósítását. A szakszervezeti bizottság sem áll meg félúton. Már kidolgozta a munkaverseny későbbi szakaszának feladatát is. Nem bonyolódtak bele sok apró részletbe, hanem világos célt tűztek ki a munkások elé a feldolgozás idejére. Ez pedig: a cukor minőségének javítása, a veszteség csökkentése. Ebben ki-ki megtalálja a maga feladatát, hiszen csak közösen érhetnek el jó eredményt. A gyárban mindegyik munkahelyen szorgalmasan dolgoznak, meglátszik, hogy eleget akarnak tenni vállalásuknak. Július 31-e gyorsan közeleg, addig pedig minden gépnek és berendezésnek rendben kell lennie. Ha pedig a karbantartással meglesznek, hozzálátnak a gyár csinosításához, majd augusztus 25—26-a körül az üzemi főpróbához. Szeptember elsején pedig megkezdik a cukor- gyártást. P. PHáromszázötven hold gabonát aratott le F. Nagy Mihály aratógéppel A július 11-i jelentések szerint megyénk területén a gépállomási aratógépek 26 400, a kombájnok 13 600, a termelőszövetkezeti aratógépek 13 800, a kézi kaszások pedig 39 ezer hold gabonát arattak le. A gépállomási aratógépkezelő traktorosok versenyében továbbra is a füzesgyarmati F. Nagy Mihály vezet, aki a szeghalmi Űj Barázda Tsz-ben 160 holdas aratási tervét és 220 holdas vállalását 350 holdra teljesítette. A körösladányi traktorosok közül Egeresi László vezet, aki 300 hold vállalásából eddig 244 holdat aratott le. Mező- berényben Vak Imre aratógépkeNőnek, híznak a leszerződött baromíik és sertések zelő tört az élre 180 holdas teljesítményével. A kombájnosok versenyében Papp Imre gyomai kombájnos vezet, aki eddig 150 holdat aratott. Második Bencsik József szarvasi kombájnos 140, harmadik Fehér Gyula füzesgyarmati kombájnos 130 holdas teljesítménnyel. A csabacsüdi Béke Tsz egyik tagjának, Gömöri Istvánnak a háztáji gazdaságában készült ez a felvételünk. Gömöri Istvánné a tavalyinál is több baromfit nevel és több sertést hizlal. Kilencven pulykára, 30 libára és 180 kiló baromfira kötött szerződést a földművesszövetkezettel, nyolc sertésre pedig az Állatforgalmi Vállalattal. Sokat kell bajlódni velük, de megéri a fáradságot, mert lényegesen megnövelik a közösből kapott jövedelmet. Megkezdődött az új gabona átvétele Még javában aratnak megyénk egész területén, de közben már megkezdődött a kombájnok által aratott új gabona átvétele. A Tö- viskesi Állami Gazdaság kezdte meg elsőnek az idei búza szállítását. Először a Budapesti Gizella Malomba és a Békéscsabai István Malomba szállított mintegy 51 vagonnal. Az Örménykúti Állami Gazdaság is átadott már a Terményforgalmi Vállalatnak több mint 220 mázsa búzát. Hétfőn megkezdte a szállítást a békéscsabai Május 1 Tsz is, és naponta mintegy 150—200 mázsa búzát szállít a Békéscsabai István Maiamba. A dombegyházi Petőfi Tsz mintegy 500 mázsa árpát szállított Kevermesre, a terményforgalmi raktárába géprész és egyéb gépállomási munkadíj címén. Az eddig átvett búzáról nagyon jó a terményforgalmi szakembereinek a véleménye, mert nagyon jó minőségű, hektolitersúlya eléri a 80—81 kilogrammot, a víztartalma pedig csak 14—14,5 százalékos. II baromfi-felvásárlás félévi mérlege — A maguké ez a nagy csapat liba? — kérdeztem a tarlón szedegető, már kltoflasodott jószágokra mutatva. — Csak a bajlódások az enyém, mert leszerződtem őket a földmüvesszö- vetkezettel. — Csirkére is leszerződött? Látom, van belőlük vagy pár száz! — Azt nem, egy darabot sem. Kell a családnak, meg aztán vendégek is gyakran megfordulnak nálunk. Nem nevezem meg a termelőszövetkezet! gazdát, akivel a fenti párbeszédem volt, mert nemcsak ő, hanem nagyon sokan vallják, hogy a csirke kell a családnak. S vagdalják hétköznap is meg vasárnap is, nem úgy, mint valamikor, hogy a parasztember csak akkor evett csirkehúst, ha 6 vagy a csirke betegedett meg. Egyébként vitte a piacra, mert kellett a pénz az ezernyi gondjától való szabaduláshoz: a kovácsnak, a bognárnak, az adóba és más egyéb tartozás lerovásához. Manapság nem győtrl pénztelenség és tartozás a dolgozó parasztságot. Legtöbbjük elvetette a házépítés és a bútorvásárlás gondját, ruházata is van bőven, ezért az a jelszava: együnk, Igyunk. S nem Is akármit, hanem egyre jobb minőségű ételt, inkább kolbászt, mint szalonnát, s inkább sertést, mint marhahúst, és inkább csirkét, mint zsíros sertéshúst. Az együnk, Igyunk, s a csak minőségi élelmiszerfogyasztásra való törekvés alól nem kivétel az ország más foglalkozású lakossága sem. A munkások, parasztok és értelmiségiek együtt fogyasztanak most 80 százalékkal több húst, mint 1955-ben, annyi konzervet, mint amennyit máskor 10 év alatt sem fogyasztottak, s 60 százalékkal több bort, mint egy évvel ezelőtt. S a magas borfogyasztás ellenére kevés a sör, a különböző üdítő ital — pedig jőval többet gyártunk, mint néhány évvel ezelőtt. Másfél évtizeddel ezelőtt az volt a feltűnő, ha valaki kövér volt, most meg az, ha valaki sovány. Senki se mondja, hogy ne gyünk, ne igyunk a jelenleginél s többet, finomabbat. Együnk, igyunk, de ne sajnáljuk a fáradságot a baromfi- és az egyéb állatfajták nevelésétől és ha lehet, ne vágjuk le a tyúkot, mielőtt csirkét költ, a kocát, mielőtt megfial, a tehenet, mielőtt megellik. Azaz ne csak ma, az idén akarjunk jól élni, hanem holnap és jövőre is, és törődjünk azzal, hogy más is jól éljen: jusson csirke- és sertéshús azoknak is, akik városban, bérházban laknak, akik nem tudnak nevelni. Az ilyen emberek ellátását a mezőgazdasági termékeket értékesítő központok vannak hivatva biztosítani felvásárlással és a felvásárlást biztosító nevelési szerződéskötéssel. De a dolgozó parasztok készsége nélkül a MÉK nem megy semmire. Ehhez olyan szövetkezeti gazdákra van szükség, mint a csabacsüdi Gyömöri István, aki a háztájiban 97 pulykára, 30 libára és 180 kiló csirkére kötött szerződést. Olyan községekre, mint Nagyszénás, ahol ez év első felében 27106 kilogramm csirkére, 14 000 libára. 10 589 kacsára, és 6357 pulykára kötöttek nevelési szerződést. Hasonló sok baromfit szerződtettek le a pusztaföldváriak is. Üjszalontán baromfiból 139, tojásból 125, Mezőgyánban a baromfiból 117, tojásból 146 százalékra teljesítették a félévi felvásárlási tervet. Néhány község lakosságának szerződési készsége s az a felismerés, hogy a földművesszövetkezeti felvásárlásnak és ne kofáknak adja el a baromfit és a tojást — kevés ahhoz, hogy Békés megye olyan mértékben járuljon hozzá az ország ellátásához, mint ahogyan hozzájárulhatna. A háztáji és egyéni gazdaságokból baromfiból bizony csak 6556 mázsát sikerült felvásárolni az év első felében, 65 százalékát annak a mennyiségnek, amennyire számított a MÉK. Tojásból is van jó- néhány százezer lemaradás. A nevelési szerződéskötés sem a legjobb képet mutat. Az egyéni és háztáji gazdaságok a tervezettnek csirkéből 45.9; libából 73,7; kacsából 87,4: pulykából 91.9 százalékát szerződtették le. Ellenben sokkal nagyszerűbb képet mutat a termelőszövetkezetek szerződés- kötése, amely csirkéből 146.6; li- hából 328.2; kacsából 181.3; pulykából pedig 403,7 százalék. Ezeket a számokat szebbé teszi az a tudat, hogy a tsz-ek jövőre még több baromfit nevelnek, hiszen jó rósziilc az idén alakult, most építkeznek és ezután térnek rá a nagyüzemi baromfitenyésztésre és nevelésére. K. I. Ml az Általános gépjárműbiztosítás ? Az egy évvel ezelőtt érvénybe lépett kötelező gépjárműszavatossági biztosítás nagy gondot vett le az autósok válláról. Ugyanis mentesíti őket a gépkocsi vezetése közben Idegen személyekben, gépkocsikban vagy egyéb vagyontárgyakban okozott károk anyagi következményei adói. Azokat a károkat azonban, amelyek saját gépkocsijukat érték, eddig kénytelenek voditak egyedül viselni. Nagyobb gépkocsiállománnyal rendelkező országokban mindenütt egyik legfontosabb biztosítási fajta az u. n. autocasco biztosítás, amely a gépkocsi törés- és egyéb káraira vonatkozik. Nálunk a felszabadulás óta ennek bevezetésére nem volt lehetőség, mert a háború alatt leromlott, elavult autók nem voltak alkalmasak biztosításra. Az ország megmövekedett gépkocsiállománya és a várható további fejlődés most lehetővé tette, hogy az Állami Biztosító július 1-től bevezette az „Általános gépjármübiztosítás”-t, amely autótörés, lopás-, tűz- és balesetbiztosításra terjed ki. Ezt a biztosítást bizonyára sok autótulajdonos köti majd meg. Az „Általános gépjárműbiztosítás” ugyanis azt jeleníti, hogy az így biztosított gépkocsinál megtérül az autótulajdonos kára, ha a jármű összeütközésnél, fedboru- lásnál vagy egyéb balesetnél megrongálódik. A tűzbiztosítás tűz, villámcsapás, robbanás okozta károk megtérítésére vonatkozik. A balesetbiztosítás azokra az esetekre szól, ha a gépkocsi használata közben az autó vezetője vagy a benn ülő utasok megsérülnek. A kártérítés ilyenkor — a sérülés súlyosságának megfelelően — 400 forinttól 40 ezer forintig terjed. Ilyen biztosítás minden szövetkezeti és magántulajdonban lévő gépkocsira köthető, ha az autó a forgalomba hozás évének végétől a biztosítás megkötésének napjáig nincs 3 évnél hosszabb idő óta forgalomban. Azok, akik már eddig egyesített tűzés balesetbiztosítást kötöttek autójukra és most az általános gépjárműbiztosítást kívánják megkötni, az előbbit törölhetik, mert az új biztosítás a tűzkárokra és baleseti károkra is vonatkozik. Egyébként, akik az új biztosítást nem veszik igénybe, illetőleg kocsijuk 3 évnél régebben van forgalomban, azok továbbra is megköthetik az eddigi feltételek mellett az egyesített tűz- és balesetbiztosítást. Általános gépjárműbiztosítást 1—-€ évre lehet kötni. A 6 évnél rövidebb időre kötött biztosítás évi díja 25 százalékkal magasabb. A magánautósok a biztosítási dijat havi részletekben is fizethetik. Ebben az esetben az évi díj csak kevéssel több, mint az egy ősz- szegben történő fizetés esetén. Az autótulajdonosok kétféle biztosítási díj között választhatnak, aszerint, hogy igényt tartanak-e jelentéktelenebb károk megtérítésére is, vagy lemondanak erről. Ha az autótulajdonos azt a biztosítást választja, amelynél csak a 600 forinton felüli károk megtérítésére tart igényt, akkor az évi díj mintegy 25 százalékkal olcsóbb, mintha a 300 forinttól kezdődő károk esetére kívánja megkötni a biztosítást. Néhány példa a biztosítási díjra: 600 Ft-on felüli károk 300 Ft-on félüli megtérítése esetén: károk esetén: Évi díj Havi díj: Évi díj: Havi díj: Moszkvics, Skoda (Sport kivételével) 2100,— 180,— 2800,— 240,— Wartburg (Sport kivételével) 1600,— 140,— 2200,— 190.— Wartburg Sport, Skoda Sport 2500,— 210,— 3400,— 290,— P. 50. (Trabant) P. 70. 1300,— 110,— 1800,— 160,— Warsawa, Pobjeda 2600,— 220,— 3600,— 310,— Volga 3300,— 280,— 4400,— 370,— Bármilyen gyártmányú és típusú személy- és tehergéokocsira lehet biztosítást kötni. A feltételektől és a biztosítási díj összegéről az Állami Bizton sító felvilágosítást ad.
