Békés Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-09 / 161. szám
BÉKÉS MEGYEI + »rs: 56 ffflér * Világ proletárjai egyesüljetek I960. JÚLIUS 9., SZOMBAT AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA V. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM n szovjet kormány tovább fáradozik a nemzetközi enyhülésért Hruscsov elvtárs bécsi saj tóér tekesiet e Becs (MTI) Tíz óra előtt néhány perccel a bécsi Concordia Sajtóklubban megkezdődött Hruscsov sajtóértekezlete. A szovjet kormányfő Rudolf Kalmárnak, a Concordia sajtóklub elnökének kíséretében érkezett a terembe, ahol hatszáz meghívott külföldi újságíró helyezkedett el. Hruscsov az elnöki emelvényen foglalt helyet, mellette Koszigin, a Szovjet Miniszter- tanács első elnökhelyettese, Gro- miko külügyminiszter, Furceva művelődésügyi miniszter ült. A sajtóértekezletet Kalmár nyitotta meg. Megköszönte Hrus- csovnak, hogy elfogadta a meghívást a sajtóértekezletre. Üdvözölte a szovjet küldöttség tagjait, majd méltatta a sajtóértekezlet jelentőségét. R. Kalmár üdvözlő szavai után N. Sz. Hruscsov emelkedett szólásra. Elöljáróban ausztriai benyomásairól és azokról a megbeszélésekről szólott, amelyeket az osztrák államférfiakkal, Schärf elnökkel, Raab kancellárral, Pitter- mann alkancellárral, Figl parlamenti elnökkel és más osztrák államférfiakkal folytatott. — Általában elmondhatjuk — hangsúlyozta Hruscsov —, hogy szívélyesen fogadtak bennünket Ausztriában. Meglátogattunk több ipari létesítményt és kulturális berendezést, nagyon sok érdekes és hasznos dolgot láttunk. Minden különbség ellenére, amely országaink között fennáll, sok olyasmi van Ausztriában, amiből tanulhatunk, és a legkülönbözőbb területeken együttműködhetünk. Meg vagyunk hatva attól a barátságtól és kedvessségtől, a- mellyel az osztrákok fogadtak. Ezt a kedves és barátságos fogadtatást úgy tekintem, mint az osztrák nép baráti érzelmeinek kifejezését a szovjet nép iránt. Meggyőződtünk arról, hogy az osztrák nép döntő többsége jól értékeli az osztrák állam semlegességét, és kész az együttműködésre a Szovjetunióval és más országokkal a béke megőrzése, Európa és a világ békéjének megerősítése érdekében. Az osztrák kormány és az osztrák nép meg akarja őrizni semlegességét és ez megfelel Ausztria érdekeinek és az európai béke érdekeinek. — Önök bizonyára kíváncsiak, milyen eredménnyel jártak megbeszéléseink az osztrák kormánynyal. Közölhetem, hogy mélyreható eszmecserét folytattunk. Megállapodtunk, hogy tovább erősítjük a baráti kapcsolatokat Ausztria és a Szovjetunió között és tovább fejlesztjük gazdasági kapcsolatainkat is. Kifejeztük véleményünket néhány nemzetközi kérdésről is, amely a két országot érdekli. — Megbeszéléseink az osztrák vezető államférfiakkal aláhúzták a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttműködésének szükségességét. Biztos vagyok abban, hogy a szovjet nép és az osztrák nép elégedett lesz ezeknek a tárgyalásoknak az eredményeivel. — így lehetne összefoglalni ausztriai látogatásunk eredményeit. A szovjet kormány külpolitikai fő feladatát abban látja, hogy tovább fáradozzék a nemzetközi enyhülésért, és azért, hogy minden országgal kiépítse a békés egymás mellett élésen alapuló kapcsolatokat. Ugyanakkor visz- sza kell verni az agresszív országok részéről jelentkező mindenféle kísérletet. Hruscsov beszédének végén saját nevében és a delegáció nevében a legmelegebb köszönetét fejezte ki dr. Schärf elnöknek, Raab kancellárnak, dr. Pittermann al- kancellárnak és az egész osztrák népnek azért a baráti fogadtatásért, amelyben Ausztriában részesítették. Hruscsov rövid bevezető beszéde után válaszolt az újságírók kérdéseire. A Kurier főszerkesztőjének kérdése így hangzott: Salzburgi beszédében kijelentette Ön: a Szovjetunió nem nézné tétlenül, ha valaki megsértené Ausztria semlegességét. Milyen körülmények között tartaná megsértettnek Ausztria semlegességét, milyen eszközökhöz folyamodnék ebben az esetben a Szovjetunió? Amennyiben a Szovjetunió ilyen lépésekhez folyamodnék, kikérné-e a szovjet kormány az osztrák kormány hozzájárulását? Hruscsov válaszában ezt mondotta: Ez egy hipotetikus kérdés, mert feltételezi azt, hogy milyen körülmények között, milyen állam által, milyen módon történnék a semlegesség megsértése. Hogyan adhatnánk egész akció- programot, ha előbb a tényekről nem beszélünk. Azt azonban ismétlem, hogy nem nézhetjük tétlenül, ha valaki megsérti Ausztria semlegességét. De hogy milyen lépésekhez fögúrik folyamodni, természetesen az adott helyzet fogja befolyásolni. Olyan lépésekhez fogunk folyamodni, a- melyeket szükségesnek tartunk. Dr. Schönherr, az AP hírügynökség főszerkesztője megkérdezte, akkor is megmarad-e a Szovjetunió a békés együttélés politikája mellett, ha valamilyen más elv erősebbnek bizonyulna a kommunizmusnál ? Hruscsov válasza így hangzott: Megint egy találós kérdés. Én kommunista vagyok és ezt végre szeretném bevallani önöknek, mielőtt elutazom Ausztriából. (Derültség.) Amióta Marx, Engels és Lenin megalkotta a marxizmus— leninizmus elméletét, nem akadt olyan tanítás, amely erősebbnek bizonyult volna a marxizmus—leli inizmusnál. (Taps.) A marxizmus—leninizmus tanítása már nemcsak az erejét bizonyította be, hanem minden megtörtént annak érdekében, hogy a munkásosztály a gyakorlatban is megmutassa e tanítás erejét. Ennek példáját láthatjuk a Szovjetunióban és a többi szocialista országban. Évről évre növekszik a szocializmus ereje. Ezek az országok egyre magasabbra emelik a szocializmus zászlaját és biztosan haladnak előre a kommunizmus felé. A győzelem a kommunizmusé lesz. (Taps.) A DP A tudósítója azt kérdezte a szovjet miniszterelnöktől, mikor lenne elképzelhető véleménye szerint egy egész Németországot átfogó semlegesség? Hruscsov válaszában kijelentette: Ha Nyugat-Németország és a Német Demokratikus Köztársaság kormányai megegyeznének abban, hogy kinyilvánítják semlegességüket, ez nagy szerencse lenne a világ minden népének és azt hiszem, hogy a világ valamennyi népe üdvözölné ezt a nemes lépést. Ami minket illet, üdvözölnék és tiszteletben tartanók ezt a semlegességet. Ez lenne a legfontosabb alapkő, amelyre felépülhetne a tartós európai béke és a világbéke. Ez rendkívül jelentős dolog lenne. Hadd mondjam meg: nem adjuk fel azt a reményünket, hogy eljön az idő, amikor ez a politika győzedelmeskedik. Ami pedig a Szovjetuniót illeti, a mi álláspontunk az, hogy helyesnek tartanók, ha minden katonai tömböt feloszlatnának, megszüntetnék a külföldi katonai támaszpontokat és minden idegen területen állomásozó csapatot visszavonnának a határokon túlra, s utána megegyeznénk a leszerelésben és a fegyverek mesemmisí- tésében. Ez lenne a legnemesebb lépés, amelyet az államok egyáltalán megtehetnének. Ez 'nemcsak elősegítené, hanem biztosítaná a világ békéjét. Shorr, az egyik amerikai televíziós társaság tudósítója a következő kérdést tette fel: — Miniszterelnök úr, ön minden pártkongresszushoz szokott üzenetet intézni. Milyen üzenetet küld a Demokrata Párt jövő héten Los Angelesben összeülő kongresszusához ? Hruscsov válaszában kijelentette: — Ügy vélem, a Demokrata Párt kongresszusa nem vár a Szovjetuniótól ilyen üzenetet és ez logikus is, hiszen ez a kongresz- szus, amely Los Angelesben ösz- szeül, valószínűleg elnökjelöltet és alelnökjelöltet fog választani, tehát nem lenne tapintatos dolog, ha e pillanatban bármiféle kezdeményezéssel állnék elő. Ezt bizonyos fokig úgy értékelnék, mint beavatkozást az Egyesült Államok belügyeibe. Mi tiszteletben tartjuk az Amerikai Egyesült Államok népét és azt hisszük, ennek a népnek • nincs szüksége a mi üzenetünkre, különösen ebben a mostani jelentős pillanatban, amikor éppen elnökválasztásra készül. Ezután az egyik svéd újságíró, utalva arra, hogy Hruscsov tavaly lemondott a skandináv országokban teendő utazásáról, megkérdezte, szándékában áll-e esetleg az idén megtenni ezt az utat., — Majd még egy kérdést tett' fel azzal kapcsolatban, hogy a mauthauseni koncentrációs táborban elmondott beszédében a szovjet kormányfő Adenauert Hitlerhez hasonlította. — Valóban ez-e a véleménye, mert nekünk a Németországot környező államokban az a véleményünk, hogy Adenauer erősen különbözik Hitlertől — jelentette ki a svéd újságíró. Hruscsov az első kérdésre így válaszolt: az első kérdés a skandináviai utazás kérdése volt. Ez nem lehet ennek a bécsi sajtóértekezletnek a témája. Ez olyan kérdés, amelyben a Szovjetunió és a skandináv országok kormányainak kell megegyezniük. A második, Adenauerre vonatkozó kérdésre adott válaszában Hruscsov kijelentette: Ha Hitler fényképét és Adenauer fényképét összehasonlítjuk, ezek egyáltalán nem hasonlítanak egymásra. De ha a politikáról van szó, Adenauer ugyanazt a politikát folytatja, amivel Hitler kezdte. Amikor Hitler hatalomra került, betiltotta a kommunista pártot. Adenauer ugyanezt tette. Hitler ezután Németország összes demokratikus szervezeteit üldözni kezdte. Adenauer ugyanezt csinálja. Üldözi mindazokat az embereket, akik a demokratikus szabadság- jogokért szállnak síkra, a vádlottak padjára ültetett olyan embereket is, akik a béke biztosításáért vívott harcot vallották feladatuknak. A különbség az, hogy más-más időket élünk. Hitler idejében is más kor volt, és Adenauer idejében is más. Hitler kinyitotta száját és nem tudta lenyelni mindazt, amit le akart nyelni. Adenauernek még az Isten is azt parancsolja, hogy csak nyalja a szája szélét és dühöngjön, de nem emelheti fel a fejét, mert ha most rátámad a szocialista országokra, akkor szétverjük. Szeretnék bocsánatot kérni Raab osztrák kancellártól és az osztrák közönségtől, hogy Ausztria földjén olyan kérdéseket érintek, amelyek esetleg kellemetlenek az osztrák kormány számára. Én a magam részéről nem akartam érinteni ezt a kérdést. Kötelességemnek tartom azonban, hogy ezen a sajtóértekezleten minden olyan kérdésre válaszoljak, amelyet feltesznek. A londoni Daily Mail munkatársa ezután megkérdezte: Szándékában áll-e a Szovjetuniónak továbbra is részt venni a nukleáris fegyverekísérletek megtiltásáról tárgyaló értekezleten? Hruscsov válaszában hangsúlyozta: a Szovjetuniónak nemcsak szándékában áll, hanem ténylegesen részt is vesz ezeken a tárgyalásokon, és szeretné, ha rövidesen aláírnák a megfelelő egyezményt. A helyzet azonban az, hogy a Pentagon, az amerikai hadügyminisztérium és az Egyesült Államok kormánya útját állja az ilyen megegyezésnek, ugyanúgy, mint a leszerelési tárgyalásokon tetté. A Neues Österreich munkatársa azt kérdezte Hruscsovtól — vajon a szovjet kormányon belül vannak-e nézeteltérések a békés egymás mellett élés kérdésében? — Nekem, mint a Szovjetunió miniszterelnökének és mint a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottság első titkárának nincs tudomásom arról, hogy valami nézeteltérés állna fenn a- kár a szovjet kormányon, akár a párton belül ebben a kérdésben — válaszolta a szovjet miniszter- elnök. — Amennyiben Önnek tudomására jutott volna ilyesmi, súgja meg nekem, lehet, hogy rossza- bul vagyok értesülve, mint Ön (Folytatás a 2. oldalon.) Szovjet - osztrák közös közleményt írtak Bécsben Bécsben ma délelőtt, a Bal- hausplatz-on lévő kormánypalotában aláírták a szovjet—osztrák közös közleményt. Szovjet részről Hruscsov miniszterelnök, az osztrák kormány nevében Raab kancellár és Pittermann, alkancellár írta alá. A közlemény jelentős gazdasági megállapodásokat tartalmaz, továbbá hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió tiszteletben tartja Ausztria semlegességét és függetlenségét és megállapítja: a felek egyetértettek abban, hogy az általános, teljes és ellenőrzött leszerelés korunk legfontosabb és leghalaszthatatlanabb problémája. Kiemeli, hogy Hruscsov ausztriai látogatása fontos lépés volt, a béke ügyét, a két ország kapcsolatainak további fejlődését szolgálta. Hruscsov elvtárs hazaérkezett Moszkvába MOSZKVA (TASZSZ) Nyikíta Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és kísérete pénteken délután visszaérkezett Moszkvába. A vnokovói repülőtéren Hruscsov fogadására megjelentek a Kommunista Párt és a szovjet kormány vezetői, valamint külföldi diplomaták. A repülőtéren a moszkvai dolgozók sok száz képviselője üdvözölte Nyikita Hruscsovot.
