Békés Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-31 / 180. szám
6 NÉPÚJSÁG I960, július 31., vas ám aj* Nemzetközi szemle Hazatértek úttörőink Csillebércről lelöltek és esélyek az amerikai elnökválasztáson Befejeződtek az elnökjelölő kongresszusok az Egyesült Államokban: a demokrata párt is, a köztársasági párt is megválasztotta jelöltjét. Néhány nap múlva megkezdődik a választási hadjárat — ahogyan az amerikai lapok írják: — az ország történetének legnagyobb, leghevesebb választási hadjárata. Ki az a két ember, akik közül az egyik a Fehér Ház ura lesz, milyen programmal állnak a választók elé, s melyiküknek van több esélye a győzelemre? Ezek a kérdések nemcsak a amerikaiakat érdeklik, hanem világszerte mindenkit. A jelöltek John F. Kennedy, a demokrata párti elnökjelölt egyike a legtöbbet fényképezett politikusoknak a világon. Alig van olyan nyugati magazin, amelynek címlapján meg ne jelent volna a mindig mosolygó, jóvágású férfi arcképe. Negyvenhárom éves, de alig látszik többnek harmincnál. Politikai karrierje egy családi határozat alapján kezdődött meg. 1944 augusztusában egy kórházban, ahol a csendes-óceáni háborúban szerzett sebesülése miatt feküdt, apja közölte vele bátyja halálát. „A- Kennedy-család most már beléd helyezi minden reményét, te fogod a politikai arénában győzelemre vinni színeinket, s ebben mindannyiunk segítségére számíthatsz.” Kennedy akkor 26 éves volt. 15 évvel később, 1956- ban már bekerült a szenátusba, s ma megpályázta az Egyesült Államok legmagasabb állását. Ez napóleoni karriernek számít. S mi e siker alapja? Röviden szólva az, hogy az elnökjelölt atyja. Joseph Kennedy az első világháború kitörése óta 200 millió dollárt „csinált”. Kennedy papa idejében Roosevelt mellé állt, s ezzel szerezte meg politikai összeköttetéseit is. A 200 millió dollárból bőven jutott John F. Kennedy szenátornak. Egy amerikai szenátor évi politikai költségvetése átlagosan 38 ezer dollár (a szenátori fizetés évi 22 500 dollárt tesz ki), Kennedy szenátoré azonban mindig meghaladta az évi 250 000 dollárt. A fiatal politikus, amióta csak bekerült a szenátusba, rendkívül óvatosan viselkedett. 1954-ben például a Maccarthy boszorkányüldöző politikája elleni akció idején, betegségre hivatkozva távol maradt a szenátusi üléstől. Más kérdésekben, mint például Algéria ügyében, liberális nézeteket fejtett ki, de úgy, hogy ríiindig elkerülte a túlságosan határozott állásfoglalást. Egyik barátja találóan jegyezte meg: „Amerikában az elnökjelöltnek nem szabad nyíltan kimutatnia, hogy a nagy problémákkal kapcsolatban ezt vagy azt az álláspontot támogatja. Sokkal inkább elvárják tőle, hogy akkor tudjon dönteni, amikor már a Fehér Házban ül. Véleményem szerint Kennedy jól fogja elvégezni a dolgát.” A köztársaságpárti elnökjelölt, Richard Nixon sohasem tartotta magát ehhez az elvhez. Mindig határozottan kifejtette véleményét. Ennek a véleménynek a lényege a kommunista-ellenesség. Nixon politikai pályafutása is gyorsan ívelt fölfelé. 1945 augusztusában 26 kaliforniai napilapban hirdetés jelent meg a következő tzöveggel: „Keresünk olyan képviselőjelöltet, aki nem rendelkezik előzetes tapasztalatokkal... Forduljanak elsősorban olyan fiatalemberhez, a körzet lakosához, a volt katonához, aki jólnevelt, nincsenek politikai kapcsolatai vagy kötelezettségei, de általában van némi fogalma az ország, jólétéről.” Ezt a hirdetést a kaliforniai bankárok és üzletemberek úgynevezett „százas bizottsága” tette közzé, amely nem volt megelégedve Voorhis-sel, az állam akkori képviselőházi tagjával, aki Roosevel- tet követte. Nixon ügyvéd, akinek nevét senki sem ismerte, jelentkezett a hirdetésre, s jelölését tiz perc alatt jóváhagyták. Bekerült a képviselőházba. Választási kampányát már akkor is a kommunizmus elleni harc zászlaja alatt folytatta. Kommunista- ellenességét érthetővé teszi, hogy szoros kapcsolatban áll a Bank Of Amerika-val, a kaliforniai pénzcsoport bankjával, amelyhez az Egyesült Államok legnagyobb rakéta- és repülőgépipari monopóliumai tartoznak: a Boeing, a Douglas és a Lockhead. Adlai Ste- vensont, a demokrata párt egyik vezetőjét egyszer megkérdezték, mi történne, ha Amerika „Nixoni- ává” változna? Ezt válaszolta: „Nixonia a rágalmazás, a megfélemlítés, a ravasz célozgatások, a hamis vádak, a névtelen telefonhívások, a könyöklés, a nyomás, a tülekedés országa, a váratlan rajtütések és a hazár- dírozás országa lenne.” Ebben a jellemzésben benn van talán az ellenpárti politikus túlzása, de akkor is sokat mondó. A programok A két párt választási platformjában nagyon sok a közös vonás. Mindenekelőtt: mindkét párt a kommunizmus visszaszorítását tekinti legfontosabb külpolitikai céljának. Mindkét párt döntő fontosságúnak tartja az Egyesült Államok katonai erejének növelését. A köztársasági párt platformja ezt valamivel brutálisabban jelenti ki: „Amerika biztonságának kérdésében nincs felső anyagi határ” — de lényegében a demokrata párt programja sem különbözik riválisától. Hasonlóképpen mindkét párt határozottan ellenzi a Kínai Népköztársaság elismerését. A többi népi demokratikus országról a demokrata párt nem beszél, a köztársasági párt viszont kimondja: „fel kell használni minden békés eszközt, hogy hozzásegítse a rab nemzeteket a függetlenséghez”. Belpolitikai tekintetben mind a két párt hangzatos szólamokat halmozott programjába. Erre nem érdemes sok szót vesztegetni, minthogy hozzátartozik az amerikai választási kampányok technikájához. Mindent összevéve: nagy különbségek a két párt platformja között nincsenek, csupán azt lehet megállapítani, hogy a köztársasági párté szókimondóbb, a demokratáké óvatosabb fogalmazása. A% esélyek A mostani elnökválasztás előtt semmiféle jóslatba sem lehet bocsátkozni. Minden szakértő azt hiszi, hogy fej-fej melletti küzdelem lesz. Kezdenek kirajzolódni viszont azok a pontok, amelyeken a két párt az ellenjelölteket támadja. A köztársasági pártiak főleg három dolgot éleznek ki Kennedy ellen: 1. túl fiatal; 2. katolikus; 3. a csúcsértekezlet meghiúsulása után azt mondotta, hogy Eisenhower helyében ő bocsánatot kért volna. Tekintettel a hevesen szított szov- jetellenes hangulatra, a köztársasági pártiak azt gondolják, hogy ez utóbbi döntő érv lesz Kennedy ellen. Nixont a demokraták ugyancsak három ponton támadják: 1. nem eléggé megfontolt; túl gyorsan határoz; 2. személyében felelős az Eisenhower-rezsim baklövéseiért; 3. politikai múltja annyira kompromittálja, hogy képtelen lenne reális tárgyalásokat folytatni a Szovjetunióval. Körülbelül ezen az alapon indul meg a választási hadjárat. S ami bennünket illet, voltaképpen egy dolgot lehetne felhozni, ami megindokolhatná, hogy Kennedy győzelmét kívánjuk. Nixon valóban túlságosan lekötötte magát a gyakorlatban is az Eisenhower-féle politika mellett. Kennedy j— kijelentése ellenére is — valójában még fehér lap, akit egy olyan helyzetben, amikor reálisan felvetődhet egy magasszintű nemzetközi találkozó lehetősége, nem nyomnának nyolc évi hidegháborús poOtcsőbb kiadásban is megjelennek Mikszáth müvei Mikszáth Kálmón összes műveinek kritikai kiadása nem csupán az irodalomtörténészek érdeklődését váltotta ki: az olvasótábor széles rétegei vásárolják a sorozat köteteit. Ez a vártnál is nagyobb érdeklődés késztette az Akadémia^ Kiadót arra, hogy az egyes köteteket utánnyomásban» majd az első tíz kötetet újabb, díszkdadásiban is közzé tegye. Ugyanakkor az olvasóközönség egy része — a Kiadó által folytatott közvéleménykutatás során — azt a kívánságot fejezte ki, hogy a sorozat további kötetei szöveg- változatok nélküli, s kisebb ter- jedélmű jegyzetanyaggial ellátott kiadásiban is megjelenjenek. Ebből kiindulva határozta el az Akadémiai Kiadó, hogy a kritikai kiadás változatlan formában történő folytatása mellett, minden egyes kötetet olyan kiadásban is megjelentet, mely lényegesen lerövidített jegyzetanyagot foglal csak magában, de magukat a műveket természetesen teljes terjedelemben hozza. E kiadás egyes köteteinek ára — a kritikai kiadás 25 forintos köteteivel szemben — 20 forint lesz. Kivitelezése, kötése a kritikai kiadás köteteivel teljesen azonos marad. A sorozat legújabb kiadványa Mikszáth Jókai Mór élete és kora című érdekes életrajzi regénye már ebben a két változatban került most a könyvesboltokba. « Rotterdami Erasmus: A BALGASÁG dicsérete A tizenhatodik századi nagy humanista tart ebben a műben görbe tükröt kora embereinek hibái és a vallási bigottság elé. Július 27-én ünnepélyes zászlólevonás és gyönyörű tábortűz után bezárult a kéthetes nemzetközi nagytábor. Nagy csomagokkal felszerelve hazahozta a vonat a Békés megyei pajtásokat is. A magyar pajtások a két hét alatt nemcsak üdültek, hanem kultúr- és sportversenyeken is részt vettek. Nehéz volt a sok versenyző között kitűnni, de pajtásaink igyekeztek megyéjüket méltón képviselni. Molnár Piroska kunágotai és Tuska Márta békéscsabai pajtások szép szavalatukért aranyérmet kaptak. Varga János szarvasi pajtás énekszólójával szintén aranyérmet nyert. Büszkén viselhetik az aranyérmet az orosházi zeneiskola pajtásai is, akik hat tagú kamarakórusukkal KEDD, 1960. AUGUSZTUS 2. KOSSUTH RADIO: S.M Operaestetek. 9.00 Moha bácsi, a törpe. 9.20 Énekeljünk együtt. 9.40 Conny Odd: Egy zongorista levelezéseiből. 10.00 Hírek. 10.10 Válaszolunk hallgatóinknak. 10.25 Dallal — tánccal a világ körül. 11.00 Légy jó mindhalálig. 11.20 Operettkettősök. 12.00 Hírek. 12.10 Zenés aján- dékmüsor a Lovászi Kőolajtermelő Vállalat dolgozóinak. 13.00 Nem vagy egyedül. 13.20 Zenekari hangverseny. így kapjuk meg a buja, az okton- ■cK, az aszkéta és a bölcs, a méltóságában pöffeszkedő és a tudományában kérkedő ember karikatúráját, meiyiröl Q „Balgaság” nevében mond ítéletet. De a tizenhatodik századi kosztümökbe öltöztetett karikatúrák a mai emberi fogyatékosságokról is kritikát mondanak, és a nagy humanista oktatásét mi, mai emberek is megszívlelhetjük. A kötetet Holbein fametszeted díszítik, * F. Rácz Kálmán: ÉJSZAKAI VALLOMÁS A regény a harmincas évek Budapestjének éjszakai, nagyvilági életéről ad színes, társadalmi képet. Főszereplője Kuzmios Nándor, aki a történet időpontjában egy elegáns étterem, a Vadászkürt közkedvelt pincére. Itt ismerkedik meg Mafoellel, az amerikai milliomos asszonnyal, akinek szeretője lesz. A szerelem elmúlik, a pincér elveszti az állását és egy józsefvárosi kis vendéglő pincéreként írja meg emlékiratait, * Németh Lajos: NAGY BALOGH JANOS Negyven éve, hogy meghalt a kispesti szobafestő, Nagy Balogh János, az első magyar proletárművész. Élete folyása — művészi tanulmányainak néhány esztendőjét leszámítva — alig különbözött a többi külvárosi szegónyemberé- től, de övé volt osztálya józan önmérséklete, szívós céltudatossága is, amellyel a legnagyobbak közé küzdötte fel .magát. Németh Bajos tanulmánya nagy alapossággal és széles távlatokat nyitóan tárgyalja Nagy Balogh János és a kor művészetének tartalmi és formai kérdéseit. A könyvet közel száz illusztráció díszíti, közöttük négy színes reprodukció, nagyszerű tudásról tettek tanú- bizonyságot. A sportban is jutott aranyérem megyénknek. Vígh Mária szeghalmi pajtás a négytusa verseny egyéni összetett eredményével lett első a lányok között. Csapatversenyben a békéscsabai fiú-pajtások az ötödik, a szeghalmi lányok pedig a hatodik helyezést érték el. Felejthetetlen élmény volt pajtásaink számára Csillebérc természeti szépsége mellett a pesti és a sztálinvárosi kirándulás. Gyönyörködtek fővárosunk és jubileumát ünneplő szocialista városunk szépségeiben. Közel hozta egymáshoz a magyar és külföldi pajtásokat a közös tábortűz, karnevál és a sokféle játékos találkozó. Sok elcserélt nyakkendő, öv, tőr, jelvény erősíti a baráti kapcsolatokat. 14.20 Búvárok és békaemberek. 14.40 Mülöcker operettjeiből. 15.00 Hírek. 15.10 Egy falu — egy nóta. 15.30 A bácsalmási úttörők harmonikazenekara játszik. 15.45 A haiovány Holdnál. 16.15 Bordalok. 16.35 Tíz nap a „román Riviérán.” 15.45 AjZ Alekszandrov-együt- tes forradalmi dalokat énekel. 17.00 Hírek. 17.15 Szív küldi. 18.00 Gyári sziréna. 19.20 Verdi operáiból. 19.05 A Szabó család. 19.35 Tánczene. 19.54 Jóéjszakát, gyerekek. 20.00 Esti krónika, 20.30 A Rádiószínház bemutatója: Egy szélhámos vallomásai. 22.00 Hírek, 22.15 Mai szemmel. 22.25 Erős Béla, Morvay Károly és Szántó Ferenc dalaiból. 23.00 Sosztakovies: Zongoraötös, 23.35 Kard és szerelem, 24.00 Hírek« PETŐFI KAlHOr. 8:00 Hírek. »VB Könnyű fúvósmuzsika. 14.45 Hogyan lettem drámaíró? 15,09 Bartók: Elmúlt időkből, 15.20 Az Észt Rádió esztrád* zenekara játszik. 15,45 Katassy Katalin (ének) hangversem:» a stúdióban. 16.20 Zenés ajándékműsor a Lovászi Kőolaj- termelő Vállalat dolgozóinak. í?.50 Idő. szerű nemzetközi kérdések. 18.00 Tánc« zene, 18.20 Rádió szabadegyetem, 19.00 Hírek. 19.05 Zenekari muzsika, 19.40 Hangversenynaptár. 19.55 Dunajevszkij operettjeiből. 20.40 Falurádió. 21.00 Hit rek. 21.05 Verbunkosok, 21.45 Van ój a nap alatt! 22.00 Hangverseny hallgatóink kívánságára, 23.00 Hírek, TELEVÍZIÓ: 18.00 Kölykök és Bókák, 18.50 Szünet. 19.00 TV híradó. 19.15 A szavak és képek nyelvén (irodalmi ösz- szeállítás), 19.30 Ingovány (csehszlovák film), PálinKafüzetük, figyelem! A BÉKÉSCSABAI FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET 1. sz. szeszfőzdéje működését megkezdi Jelentkezni a föidmúvesszövetkezet központi irodájában, Szabadság tér 23. alatt lehet. Minden mennyiségű cefre kifőzését vállaljuk. Tűzifát nem szükséges hozni. 8370 BÉKÉS MEGYEI NÉPŰJSAG Az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács lapja Felelős szerkesztő: Cserei Pál Szerkesztőség: Békéscsaba, József A. o. 4„ 1. em. Telefon: 22—96. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba, Szt. István tér 3« Felelős kiadó: Lehoczky Mihály, Telefon: 10—21 Békés megyei Nyomdaipari Vállalati Békéscsaba. Felelős nyomdavezető: Kendra György Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési dij 1 hóra 11,— Ft RÁDIÓ «/TELEVÍZIÓÉ MHJSdDMA [1 Ü
