Békés Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-31 / 180. szám

I960. Július SÍ., vasárnap NÉPÚJSÁG 5 Ismét megyénkben vendégszerepeit a Magyar Állami Népi Együttes Évekkel ezelőtt járt utoljára megyénkben a Magyar Állami Népi Együttes. A múlt héten csü­törtökön, pénteken és szombaton a több mint tizenöt országot be­járt és hírnevet szerzett együttes ismét megyénkben vendégszere­pelt. Csütörtökön, megérkezésük napján Battonyára siettek, hogy hosszú időre emlékezetes délutánt szerezzenek a mintegy kétezer battonyai nézőnek. Másnap, pénteken délelőtt a több mint száz tagú együttes szál­lásukról — Gyopárodról — kedves és hosszú időre felejthetetlen ké­résnek tettek eleget: Békés köz­ség termelőszövetkezeteinek, s a termelőszövetkezeteket patronáló üzemek meghívására a békési Kossuth Termelőszövetkezetbe lá­togattak el. Déli 12 óra után né­hány perccel érkezett meg az együttes a termelőszövetkezet köz­pontjába, ahol a járás, a község párt-, tanács- és társadalmi szer­vek vezetői, a termelőszövetkeze­tek vezetői s a Kossuth Tsz több azaz tagja fogadta őket. Az autó­buszokból kiszállt művészeket és vezetőket Egeresi István elvtárs, a Kossuth Tsz elnöke üdvözölte. A termelőszövetkezet elnökének szavaira Fehér István elvtárs, a Magyar Állami Népi Együttes igazgatója válaszolt. Elmondotta, hogy örömmel jöttek Békés me­gyébe, különösen Békésre, ahol néhány évvel ezelőtt is nagy sze­retettel fogadták őket. Az üdvözlő beszédek után az együttes tagjai sokáig beszélgettek a termelőszövetkezet gazdáival, nem sokkal később pedig elkészült a borjúpörkölt, s a megterített asztal mellett művészek és a tsz- gazdák egymás mellett fogyasztot­ták el a bőséges ebédet. Már jó két óra hossza telt el az ebédelést követően, amikor mind több ter­melőszövetkezeti gazda, fiatalok és idősek itt is, ott is szóvá tet­ték: szeretnének gyönyörködni az együttes néhány zene- és ének­számában. Az együttes tagjai nem sokáig várattak magukra, az ak­korra már mintegy ezer ember­nek, tsz-gazdáknak és a község­ből kiseregletteknek rögtönzött műsort adtak. S a békési embe­rek zúgó tapssal viszonozták a va­lóban jól sikerült műsort. Délután öt órakor a járás és a község párt-, tanács- és társadal­mi szerveinek vezetői a községi ta­nács nagytermében fogadták a Magyar Állami Népi Együttes ve­zetőit — Csenki Imre Kossuth- díjas énekkarvezetőt, Fehér Ist­ván igazgatót, Lantos Rezső ének- karmestert, Mátyus Zoltán VIT- díjas tánckar-vezetőt, Boros Gá­bor zenekarvezetőt, Horváth Jenő műsorrendezőt, Rábai Miklós Kossuth-díjas művészeti vezetőt. A fogadáson Búzás Gábor elvtárs, a Békés községi tanács v. b.’el­nöke köszöntötte az együttes ve­zetőit, s a megjelent vendégeket. Este nyolc ómkor a békési gimná­zium udvarán felállított nagy színpadon került sor az együttes hosszú időre felejthetetlen műso­rára. A jóval több mint másfél­ezer ember hosszan tartó tapssal köszönte meg a kiváló műsort. Nem volna teljes azonban e tu­dósítás, ha megfeledkeznénk egy kedves jelenetről, mely a péntek délutáni órákban a békési Kossuth Termelőszövetkezet nyárfás erde­jében, a megterített asztalok mel­lett történt. Már mindenki elfo­gyasztotta az ebédet, amikor Ve­tési István bácsi, a nemrég még egyéni paraszt, most nyugdíjas tsz-gazda megkereste az együttes párttitkárát. Azzal állt elébe, hogy ő egy-egy pohár sörrel akarja megvendégelni a Magyar Állami Népi Együttes tagjait E szavak hallatára a párttitkár nagyot né­zett, s csak annyit tudott monda­ni, hogy: „Mi ám nagyon sokan vagyunk..Mire Vetési bácsi azt mondta: „Egy hordó sör elég lesz?” És már fizette is ki az egy hordó sör árát. Az együttes vezetői nem tudták mással viszonozni e kedvességet, mint azzal, hogy meghívták az esti előadásra Ve­tési bácsit és feleségét... EGÉSZ ÉVI NYUGALMÁNAK csak 130 forint az ám A termelőszövetkezeti tagok háztáji általános biztosítása tűz-, betöréses lopás-, jég-, állat-, baleset és szavatossági károk esetere nyújt védelmei Fizesse a díjat pontosan Kárát gyorsan megtéríti az ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ 441 ................. — B alkus — A z ősember dühös han­gulatban érkezett haza a vadászatról. Indulato­san horkantott az asz- szonyra, aki a barlang közepén lobogó tűz mel­lett egy negyedkilónyi mammutfüllel bajlódott. Zömök testét megrázta, bozontos arcát a bar­langmennyezet felé for­dította és fájdalmasan felüvöltött, majd teljes erőből ökleivel megdön­gette a mellét. Az asszony rémületé­ben a tűzbe ejtette a mammutfület és kérdőn nézett az emberre, aki a lángok rőt fényében olyannak látszott, mint egy sebétől megvadult orangután. Félelmetes, borzongattató. Vajon mi baja lehet? — nézett ro az asszony és egyenese­dő hátgerincén önkénte­lenül végigfutott a hi­deg. — Kulhanek fővadász lett’ — ordította a férfi, és hátán felborzolódott a szőr, akárcsak a vad- macskának, támadás előtt. Hirtelen felemelte dér­Az első dóját és egy kifeszitett sündisznóböT felé hají­totta. Pontosan a köze­pén találta el. — Kulhanek erre kép­telen lenne — harsogta gyűlölettel és kirántotta övéből a parittyát. Bele­tett egy darab sziklát és megpörgette. A követke­ző pillanatban pontosam fején találta felesége kedvencét, Bambát, a barlangi pókot. Az asszony, mintha őt érte volna a kőszikla, felsikoltott, és odarohant Bamba maradványaihoz, hogy elsirassa. Az ősember keserűen morgott, majd hirtelen elhallgatott. Elszántan felkapta a legnehezebb vadászbunkóját és elin­dult, hogy leszámoljon Kulhanekkel, aki jogta­lanul lett fővadász. Az asszony kitalálta a szándékot és elébe ug­rott. Húzta vissza a tűz mellé. Percekig lihegve küzdöttek egymással, míg végül is a nő közel libling hajolt a szörmók fejé­hez és súgott valamit. Az ember, mintha vil­lámcsapás érte volna, megmerevedett. lehor- gasztotta a fejét és le­mondóan a sarokba ha­jította a vadászbunkót. Tényleg nem tehetek semmit. Kulhanek a fővarázsló kedvence — lihegte az ősember le- törten és kilépett a bar­langból. Kiállt egy szírt- re és hosszan üvöltött. Az őserdő fái visszaver­ték a lelki kínok hang- jód. Kulhanek a szakadék túloldalán, a barlangja előtt ült, mézet evett, és közben nagyokat röhö­gött a fővarázsló szelle­meskedésein. Mit mondanak a szel­lemek a jövőmről? — kérdezte Kulhanek, mert már unta az ócsak tör­téneteket és a varázsló elé tolt egy mézzel teli kókuszedényt. — Téged, édes öcsém, az időszámítás utáni szá­zadokban úgy hívnak majd, hogy: libling. Ez azt jelenti, hogy gazdag vagy befolyásos embe­reknek leszel közeli is­merőse, kedvence, és mint ilyen, egy sor ki­váltságot élvezel, egészen az úgynevezett átmeneti korszak legvégéig... — Uhj ... ju ... juj/? — hallatszott ismét a szem­beni szirtről az ősember panaszos jajgatása. A két nyalakodó érzé­ketlenül hallgatta. Kul­hanek szólalt meg ismét: Es utána? Az átmenet után mi lesz? — kunco­gott, mert tetszett neki a varázsló jóslata. — Azután kommuniz­mus lesz — nézett titok­zatos arccal a varázsló Kulhanekre. Az csak vállat vont, mint aki azt mondja, addig még van idő és lehajolt, hogy alá­zatosan megvakarja a fő­var ászlö talpát. A va­rázsló az élvezettől ké­jesen vonaglott, és el- szenderedett. Kulhanek irigykedve nézte, de csak cirógatta tovább... Boda Zoltán Békegyűlés a Brigád Filmszínházban Zsúfolásig megtelt július 28-án Békéscsabán a Brigád Film­színház, ahol a Hazafias Népfront és a nőtanács békenagygyűlést rendezett. A megnyitó után Hagymási Sándor elvtárs mondott be­szédet. Bevezetőjében az atomháború ellent küzdelemről beszélt és ar­ról az erőről, a világ népeinek összefogásáról, amely képes meg­akadályozni az atomháború kirobbanását. Beszélt a szocialista tá­bor erőfölényéről, a Szovjetunió békeharcáról és az amerikai pro­vokációkról is, amelyeket a Szovjetunió és a szocialista országok ellen intéznek. Az imperialisták háborús készülődéseiről szólva szemléletesen mutatta be, hogy milyen óriási összegeket fordítanak o haditechnika fejlesztésére és hogy egy-egy rakéta vagy lökhaj- tásos repülőgép előállítása milyen hatalmas összegekbe kerül. Be­szélt a gyarmati, népek függetlenségi harcairól is. Az előadás után bemutatták a Fehér vér című NDK filmet, amely megrázóan mutatja be egy fiatal pár életében az imperialis­ták eszeveszett háborús készülődésének következményeit. Ax tsruoH nyllatlioxata A VESEKÖVEKRŐL Több ember panaszkodott már arról, hogy minden különösebb „bevezető” nélkül egyszeresek munkaközben, vagy éppen otthon hirtelen görcsös fájdalmat érzett a vesetájon, Orvosi vizsgálat után kiderült, hogy a fájdalmat, a gör­csöket vesekövek okozták. Mi tu­lajdonképpen a vesekő? Milyen panaszokat okoz? Hogyan gyó­gyítják? Ezekre a kérdésekre kér­tünk választ az orvostól, aki a kő ­vetkezőket mondta el: Tisztázni kell az okokat — A vesekő-betegség korai sza­kában a veseüregrendszerben kristálykicsapódás útján kisebb kövek képződnek. Ezek kezdet­ben a betegnek nem okoznak kel­lemetlen érzést. Később azonban újabb kristályok rárakódása út­ján a kövek megnőnek és ekkor már komoly panaszokat okoznak. A modern orvostudomány éppen azért arra törekszik, hogy a be­tegséget korul szakában vegye gyógykezelésbe és megmentse a vesét. — A kisebb vesekövek leg­többször hirtelen görcsös fájda­lommal jelentkeznek valamelyik vesetájon, melyet csuklás, hányás esetleg lázas állapot kísér. Tud­nunk kell, hogy csupán a kis kö­vek okoznak erős, görcsös fájdal­mat, a nagyok legtöbbször tompa derékfájással jelentkeznek. Ezt a betegek reumatikus fájdalomnak fogják fel. Ezért nagyon fontos, hogy minden bizonytalan derék­fájással forduljunk orvoshoz, tisz-. fázzuk annak okát. Komoly ligyelmeztető — A kőképződés pontos okát még nem derítette fel az orvos- tudomány. Azonban jó néhány olyan körülmény tisztázódott már, mely a kőképződésnél szerepet játszik. Megfigyelték azt, hogy az izzadást előidéző körülmények, a meleg éghajlat, a napfürdő, a gőz­fürdő, erős testi munka, a vér és vizelet besűrűsödéséhez vezethet, s mindezek szerepet játszhatnak a vesekövek képződésénél. Ugyan­csak megfigyelték azt is, hogy há­ború alatt és közvetlen utána, amikor az élelmezés nem kielégí­tő, a vesekövek ritkábban jelent­keznek, mint jó életkörülmények között. Ezenkívül az A-vitamin- hiány, hormonzavarok és a mel- lék-pajzsmirígy működésének fo­kozása ugyancsak szerepet játszik a kőképződéseknél. — A vesekő komoly figyelmez­tető tünet, akár magától ürül ki, akár műtétileg távolítjuk el. Saj­nos a betegségre való hajlam megmarad és újabb vesekövek képződhetnek. Van olyan beteg, akinek életében csupán egyszer volt veseköve, de van olyan is. aki ezer követ kiürít. Ha a kő sokáig a szervezetben marad, igen '-nmoly bajt okozhat. A gyógyítás — És hogyan gyógyítjuk? A vesekövek feloldása igen régi tö­rekvésünk. Vannak bizonyos sa­vak, melyek a veseköveket a szer­vezeten kívül oldják. Azonban ezek használata az élő szervezet­ben még nem járt eredménnyel, és igen veszélyes is. Éppen ezért kisebb köveket mozgással, görcs­oldókkal és más eljárással igyek­szünk elhajtani. Igen népszerűek az úgynevezett ivókúrák, de ezzel nagyon óvato­san kell élni és ne használjuk ad­dig, míg röntgennel a vesekő nagyságát, helyzetét és főleg felü­letét meg nem állapítottuk. Mert a beékelődött köveket ilymódon elhajtani nem tudjuk és az ivó­kúrával csak a vese tégulatát fo­kozzuk. Ugyancsak veszélyes az ivókúra bizonyos vegyi összetéte­lű köveknél, ezeknél nem hogy annak kiürítését segíthetnénk elő, hanem a kő nagyobbodását fokozhatjuk. Vannak még újabb gyógyszerek, melyekkel a vesekő­képződés megakadályozható, de ezeket még a gyakorlatban nem­igen használjuk. Legfontosabb tennivalója a betegségben szen­vedőknek az, hogy rendszeresen szakorvosi vizsgálatnak vessék alá magukat. jf ............................................ I Mozik műsora • SZABADSÁG MOZI, Békéscsaba: S JUllus 28—*ug. 3: Háború és béke, ■ I.—II, r. Kezdés hétköznap: 3, fél 7$ S v.: fél 10. d. u. 3. fél 7. » BRIGÁD MOZI, Békéscsaba. Július j 28—31: Fehér vér. Kezdés hétk.: fél S 6. fél 8. vas. fél 5. fél 6. fél 8. 5 A Szabadság és a Brigád moziban • minden kedden és pénteken délelrtti S 11 — 1 -tg elővételi pénztár. BRIGÁD KERTMOZI, Békéscsaba, Július 30—augusztus 1: Szereiém csü­törtök. Kezdés minden este 9 óra­kor — rossz Idő esetén a fedett mo­ziban, a rendes előadások befejezése után. TERV MOZI, Békéscsaba. Júiiu* 28—31: Kálvária. Kezdé6 hétk.: 6. 8. vas.: 4, 6, 8. SZABADSÁG MOZI, Gyoma. Jú­lius 29—31: Rászedett udvarlók. Kéz« dés hétk.: 8. vas.: 4. 6. 8. BÁSTYA MOZI, Békés. Július 28— aug. 2: Egrenyiló ablaK. Kezdés: hétk.: fél 7, lel 9,. vas.: fél 5. fél 7* fél 9 órakor. PARTIZÁN MOZI, Orosháza. Jú­lius 29—aug. 1: A mi fia<nk. Kezdea hétk.: 6, 8. vas.: 4, 6, 8. BÉKE MOZI, Orosháza. Július 28:—aug. 2: Montparnasse 19. Kezdés, hétk.: fél 6, fél 8, vas.: tél 4, fél 6, fél 8. ERKEL MOZI. Gyula. Július 29— 31: Sikoly az utcáról. Kezdés h.: fél 6, fél 8. vas.: fél 4. fél €, fél 8. PETŐFI MOZI, Gyula. Július 28—31: Négyszáz csapás. Kezdés h.: 6. 8, vas. 4. 6, 8. VÖRÖS OKTOBER MOZI, Mező­kovácsháza. Július 29—31: Anyegin, Kezdés hétk.: 8. vas,: 4, 6, 8. TÁNCSICS MOZI, Szarvas. Július 28— aug. 3: A spessárti fogadó. Kez­dés: h.: 6, 8. vas.: 4, 6. 8. PETŐFI MOZI, Sarkad. Július 29— 31: Rövidnadrágos ember. Kezdés h.: 8, vas.: 4, 6, 8. ADY MOZI, Szeghalom. Július 29—31: Nyomorultak. II. r. Kezdéa | hétk.: 8, vas.: 4, 8* \

Next

/
Thumbnails
Contents