Békés Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-17 / 142. szám
BÉKÉS MEGYEI * Ara: 50 Hllér * Világ proletárjai, egyesüljetek í JÚNIUS 17., PÉNTEK AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA V. ÉVFOLYAM, 142. SZÁM 1960 Minden természetes sága, hogy jókat enni, ember kíván- szeret jó ruValamit, valamiért hát ölteni magára. Azért hívei százezrek, milliók az épülő új társadalomnak, a szocializmusnak, mert e kívánságaik napról napra jobban teljesülnek, mert a régi, megdöntött kapitalista társadalmi rendben meg voltak fosztva azoktól a lehetőségektől, melyek feltételei az ember természetes kívánságai teljesülésének. Ha csupán az állandó és tömegméretű munkanélküliségre gondolunk, amelynek következménye volt, hogy még a levesfőzéshez szükséges zsír sem volt meg nagyon sokszor, a kenyeres tál vagy kosár meg üresen ásított. Vagi', ha felidézzük a falusi gazdák ezreinek bizonytalanságát, soha nem tudták, milyen áron tudják eladni termésüket, egész esztendei munkájuknak lesz-e gyümölcse. Az él- tesebb gazdák emlékeznék a harmincas évekre, volt olyan esztendő, amikor egy pengőért sem kellett a riasztási malac párja, és sokan szélnek engedték a piacokon. Hánynak, de hánynak vitte el az adósság néhány hold földjét, soknak a házát is. Pedig szántott, vetett és sokszor elvonta magától, családjától a jobb ruhát, hogy ekét, boronát vagy valami más gazdasági felszerelést vegyen. A puszta életért küzdöttek, verejtékeztek akkor az emberek. Ma pedig minőén kapavágás, verej- tékcsepp gazdagítja életünket, százezreknek, millióknak szaporodik a jó és szép ruhája, nem kell rettegniük, mi lesz a terméssel, mert mindig többre van szükség. Ma már csak rossz emlékként él, hogy volt idő, amikor vizi ciberén élt az arató, s ünnepszám ha szalonnát aprított a sü: konyára. Ma ilyen bajaink nincsenek. Ma olyan „bajaink’' vannak, hogy mindig többet akarunk. Akarjuk, hogy több legyen a hízó, a csibe, a ruha, a cipő, több legyen minden, amire szüksége van az embernek. Nagyon sok helyen szól ma már a rádió, ég a villany, de mi azt akarjuk, hogy majd minden házban legyen villany, szóljon a rádió. A mi szóhasználatunkban egyre gyakoribb, hogy: még nincs, de lesz. Lesz, mert százezrek küzdenek, hogy legyen. Ez a küzdelem nem más, mint a mindennapi szorgalmas munka, amely egyedüli forrása minden szépnek és jónak, egyedüli forrása a vannak, a legyen-nek. Ha bajment, dolgozni; űri tar- termék csak a falvak határaira tekintünk, felvidul a szíve az embernek, milyen haragoszöld színben játszik, a gabona már kalászba szökkent, szemünk előtt bomlik ki, érik az emberi munka gyümölcse. Megelevenedik előttünk a szántó-vető ember, aki a holnapot öntözi ve- rejtékcseppjeivel. A saját holnapját, mely még többet ad neki a mánál. Régen is verejtékezett, de akkor csak a keserűség szaporodott a napok, a hónapok, az évek múlásával. Akkor csak azért té- pelődött, miért kell senyvednie. Most meg azért tépelődik, hogyan lehetne okosabban, jobban csinálni, hogy gazdagabb legyen az aratás, hogy minél kevesebb zsák maradjon üresen, és büszkén foghassa a zsák száját: ebbe mérhettek, ott voltam mindig, ahol meg kellett fogni a kapa, a kasza nyelét. Milyen jó hallani: megkapáljuk háromszor a kukoricát. Miért? Ér_ demes, mert ha a tervezett termésnél többet takarítunk be egy holdról, akkor a munkaegységre járó jövedelem után a termés nagyságának arányában még külön is osztunk kukoricát. így van ez a cukorrépával, a kenderrel, és így lesz a gabona-betakarításnál. Nevezetesen a gyomai járásban, ha egy aratópár hat holdat időben learat, betakarít, akkor holdanként a munkaegységen felül még 15 kilogramm gabonát is kap. Miért ne osztanának a munkaegységen felül is, hiszen a termés olyan, ahogyan a tsz-gazdák dolgoznak. Ha jól dolgoznak, jó a terméJr ha rosszul dolgoznak, gyenge a termés. S ha jól dolgoznak, megérdemlik a többletet. Azután meg nem kell szégyenkezniük a munkások előtt, hogy csak kérünk és mi alig adunk valamit. Mert az régi dolog, hogy valamit, valamiér t. És ha a falu villanyt, rádiót, gépet kíván, mert szebben akar élni, könnyebben akar dolgozni, akkor természetes kívánsága a munkásnak is, hogy kenyeret, húst, vajat akar enni, hogy bírja az acél tengelyeket esztergálni, a villanyhuzalo- kat kifeszíteni. Ma már nagyon furcsán néznének a falusiak, ha egy napon nem volna ingnek való a boltban, a megszokott helyen nem állna meg az autóbusz, és még néhány cifra szót is mondanának. Hát miért ne cifrázná a szavakat a munkás, ha egy reggel azt mondanák neki: igyál vizet, mert a gazdák nem kapálták meg a kukoricát, nem kaszálták le a szénát, s a teheneknek alig jutott takarmány és kevés tejet adtak. Valamit, valamiért. Ez olyan természetes dolog, mint hogy süt a nap vagy esik az eső. Társadalmi vonatkozásban éppen úgy, mint emberenként. Ha a falunál maradunk, akkor ez azt jelenti, hogy a zsák száját csak az tarthatja nyugodt lelkiismerettel majd az osztásnál, aki valamit csinált is, hogy megteljen a zsák. Igaz, odatarthatja, aki keveset is csinált, de akkor nem kell megrázni a zsákot, hogy beleférjen a járandóság. Ahogy nem izzadt meg a kapálásnál, az aratásnál, a zsákok emelgetésében sem kell megizzadnia. Aki mondjuk háromszor kapálja meg a kukoricát, annak több jut a zsákba. Persze, ha csak az a néhány, kapanyelétől húzódó ember bánná meg, akkor még hagyj án, vessen magára. De nemcsak erről van szó. Ha mondjuk, csak 20 az ilyen kapanyéltől húzódó, akkor ott bizony több hold kukorica kevesebbet terem és csökkenti az egész szövetkezet jövedelmét, s kevesebb jut azoknak is, akik az acéltengelyt esztergálják, az autóbuszt, az ingnek valót csinálják. Tehát, ha van valamiért dohogni valahol, akkor az ilyen, kapanyéltől húzódók miatt kell dohogni, az ilyenekre kell morogni, de amú|í istenigazában, hogy elmenjen afkedvük a húzódozástól. Oda kell nekik mondogatni, hogy azután majd nehogy ők morogjanak, amikor a zsákot kell tartani, mert kevés jutott bele. Estes gazda az ilyesmi miatt szégyenkezik is. A nagykamarási Új Elet szövetkezet gazdái ilyenek, mert ma többen egyelnek, kapálnak, mint ameny- nyien a félen beléptek a szövetkezetbe. Ott serénykednek velük együtt az asszonyok, a család fiatalabb tagjai. Nem várják a sült- galambot. valamennyien ismerik régóta a törvényt: valamit, valamiért És ők majd büszkén tartják oda a zsákot és rázogatjá'k, amikor a jövedelmet osztják. Kívánságaik így teljesülnek. Cserei Pál A kunágotai Bercsényi Tsz eddig háromezer naposcsibét nevelt fel és még hatezret nevel ebben az évben. Háromezer 10 hetes csibét már eladtak, s átlag 90—110 dekagrammosak voltak. A japán kormány kérte: „Meg nem határozott időpontra" halasszák el Eisenhower látogatását Tokió (MTI) Nyugati hírügynökségeknek a japán rádióra és a Kiodo japán távirati irodára hivatkozó egybehangzó jelentése szerint Kisi japán miniszterelnök kormánya — csütörtök reggeli rendkívüli minisztertanács után — elhatározta, hogy „felkéri Eisenhower elnököt, később meghatározott időpontig halassza el japáni látogatását”. a Híd- és Szovjet vendégek Vízműépítési Technikumban Szerdán délután a Szolnok felől érkező személyvonattal a kuj- bisevi testvér-technikumból szovjet vendégek érkeztek a Híd- és Vízműépítési Technikumba. A békéscsabai vasútállomáson a MÁV- zenekar fogadta a vonatból lelépő vendégeket. A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után a vendégeknek bemutatták a Híd- és Vízműépítési Technikum tanári karát, majd a vendéglátók és a vendégek ellátogattak a technikumba, ahol rövid baráti beszélgetésen vettek részt. Tegnapi programjukban délelőtt városnézés szerepelt, majd délután hat órakor a vízműépítési technikum tornatermében ünnepélyes fogadást adtak a vendégek tiszteletére. A műsorban fellépett az iskola kultúrgárdája, a zeneiskola és a postászenekar. A mai programban egy szegedi látogatás szerepel, ahol a küldöttség vezetője Szfkotnyikov iskolaigazgatóhelyettessel együtt megismerkedik Dél-Alföld legnagyobb városával. A vendégek vasárnap éjfélig maradnak Békéscsabán. Pneumatikus zsákporoló, sínhajlító készülék, ládaemelő és több ötletes gép látható a megyei újítási Kiállításon Csütörtökön délután a szokottnál is többen megfordultak Békéscsabán az Építők Munkácsy Mihály Művelődési Otthonában, ahol a Szakszervezetek Megyei Tanácsának rendezésében megnyílt a megyei újítási kiállítás. A látogatókat sok érdekesség, ötletes újítás várta. A bejárat mellett mindjárt működés közben láthatták id. Horváth Károlynak, a Békés megyei Malomipari Vállalat igazgatójának és fiának, ifj. Horváth Károlynak közös újítását a pneumatikus zsákporoló és fordító gépet. Az elmés berendezés légáramlással oldja meg a zsákok porolását és fordítását, a- mivel nemcsak egészséges munka- körülményeket teremt a dolgozóknak, hanem a korábbi munkaintenzitást is lényegesen csökkenti. Egy óra alatt szinte játszva 285 zsákot porol és fordít ki tökéletesen. Az újítás eredetileg a Békéscsabai István Malomban működik, egy másik pedig a Budai Malomban. A közeljövőben az ország nyolc üzemében vezetik be ezt a korszerű gépet, amely találmánynak is beillik. Gazdag kiállítási anyaggal vesz részt a bemutatón a Békéscsabai Téglagyár is. Ferwágner Frigyes és Bielik András „Keller-rendsze- rű idomvágó automatá”-ia 400 milliméter vastagságú építőanyagot képes elvágni. A régivel szemben azért is előnyös továbbá, mert üzembiztosabb, kevesebb e berendezésben hibaforrás. Ugyancsak a téglagyáriak állították ki László Antalnak és Zsoltá- ros Lászlónak együttes újítását, a vágányrukkolót, amely a bányánál könnyíti meg a munkát. Be- | nedek Imre sínhajtó készüléke szintén nehéz fizikai munkát könnyít meg, mivel ez a berendezés mind a sínek hajlítására, mind pedig egyenesítésére alkalmas. A Gyulai Harisnyagyár több figyelemre méltó újítással képviseli magát a megyei seregszemlén. Valamennyi közül legjelentősebb Gáspár Antal és Rafácz József újítása, a Corona automata gép két szisztémájú átalakítása. Az ésszerűsítés gazdasági eredménye, amint a gépen elhelyezett lapról leolvasható: 2 476 633 forint. Érdemes megemlíteni, hogy a két újító 12 383 forint újítási díjban részesült. Igen ötletes a Békéscsabai Bar- nevál négy újítójának: Meszjár Györgynek, Keller Mihálynak, Csákvári Jánosnénak és Kopa- nyicza Juditnak közös ésszerűsítése, a felsőszalagpályás kövérfeldolgozás gépesítése, aminek kicsinyített, működőképes mása méltán nyerte el a látogatók elismerését. Ez az újítás évente 81 840 forint megtakarítást eredményez. A kiállításon több olyan újítás is látható, melyeknek alkalmazása megkönnyíti a nehéz fizikai munkát, ugyanakkor jelentősen csökkenti a baleseti forrást is. Ilyen többek között Kulcsár Károlynak, a Békéscsabai Kötöttáru- gyár esztergályosának ládaemelője, amely négy-öt méter magasra emeli fel könnyedén a nehéz ládákat. Hasznos volt a Szakszervezetek Megyei Tanácsának kezdeményezése, amikor megrendezte megyénk újítóinak legötletesebb munkáit bemutató kiállítását. P. P.
