Békés Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-17 / 142. szám
2 NÉPÚJSÁG I960, június 17., péntek A japán kormány döntésének előzményei és az új fejlemények A japán nép legyőzhetetlen, mert igaz ügyért küzd Tokió (MTI) Tokióban a csütörtökre virradó éjszaka után megállapították, hogy a japán parlament előtt lezajlott heves tüntetéseken a rendőrség beavatkozásának 796 sebesült és egy halálos áldozata volt. Hivatalosan bejelentették, hogy a csütörtök esti tüntetésben 11 újságíró és sajtófényképész is megsebesült. A hivatalos adatok szerint a sebesültek között 272 a diák és 524 a rendőr. Az éjszaka folyamán, amikor a parlament előtt tartott szétvert tüntetés utolsó részvevője is elhagyta a parlament környékét, körülbelül éjjel egy órakor mintegy 6000 japán diák ülősztrájkot kezdett a parlament előtt. A csütörtök reggeli órákban már ezrével érkeztek újabb tüntetők a japán parlament elé, a- hol a képviselők egyperces felállással adóztak a szerda esti tüntetés halálos áldozata emlékének. Legújabb jelentések szerint csütörtök reggel körülbelül 4000 rendőr vette körül a parlament épületét. Különösen erős őrséget kapott a parlament megrongál* kapuja. A tüntetés helyi i<jő szerint 11 órakor kezdődött, amikor újabb csoportok érkeztek a parlament elé gyászfátyollal átkötött zászlók alatt. A tüntetők követelték Kisi lemondását, a parlament feloszlatását és hangoztatták: „A végsőkig harcolunk!” A tokiói rendőrség bejelentette, hogy csütörtökön este 174 diákot és 27 más tüntetőt letartóztatott, mert engedély nélkül léptek be a parlament épületébe és megakadályozták a rendőrséget kötelessége teljesítésében. A Japán Kommunista Párt nyilatkozatot adott ki, amely megbé- lyegzi a rendőrség támadását, és megállapítja, „semmi sem igazolhatja a véres megtorlást és a gyilkosságot”. A Japán Szocialista Párt reggel kiadott nyilatkozatában a szerda esti tüntetés véres elfojtását megbélyegezve követeli a Kisi-kor- mány lemondását. Míg a kormány hivatalos szóvivője — az AP jelentése szerint — Kisi miniszterelnök, Fuzsija- ma külügyminiszter és a liberálisdemokrata párt több vezetőjének tanácskozása után csütörtökön reggel adott nyilatkozatában még azt hangoztatta: „Ami Japánt illeti, semmiféle változás sem lesz Eisenhower látogatásának programjában, csupán teljes mértékben módosítják az Eisenhower biztonságát szolgáló intézkedéseket”, az AP tudósítója úgy értesült, hogy a liberális demokrata párt tíz vezető tagja saját kezdeményezésére táviratban kérte fel a Manilában tartózkodó Eisenho- wert, ’’Japán és az Egyesült Államok barátságának megőrzése érkében” halassza el látogatását. A kormány döntése, amelyben a látogatás elhalasztását kéri, egész Japánban nagy feltűnést keltett. A rádió- és televíziós állomások rendkívüli adásban közölték a hírt a lakossággal. A parlament előtt tüntetők hamarosan értesültek róla, hogy a sarokba szorított Kisi-kormány engedett a nép követelésének. A tüntetők óriási lelkesedéssel fogadták a Japán Szocialista Párt vezetőinek bejelentését a kormány döntéséről. A tokiói utcákon összegyűlt tüntetők ma már a „nem jön Eisenhower, nem jön” — jelszóval vették tudomásul, hogy Kisi miniszterelnök részben meghajolt a japán nép akarata előtt. Az AFP értesülése szerint az amerikai biztonsági szervezet Tokióban tartózkodó képviselői szorgalmazták Eisenhower látogatásának elhalasztásáról döntő rendkívüli minisztertanács összehívását. A japán fiatalok az ország minden részében eredeti tervükhöz híven, csütörtökön a helyi idő szerint a délutáni órákban összegyűltek az Eisenhower látogatása ellen tiltakozó gyűléseikre, e- zeken azonban a fordulatot és harcuk folytatását vitatták meg. A Manilában tartózkodó Eisenhower környezete értesült a Kisi- kormány elhatározásáról. Az elnök kíséretének tagjai kijelentették „Eisenhower — a japán kormány óhajának megfelelően — természetesen lemondja tokiói látogatását”. A TASZSZ jelentésében megállapítja, hogy a Kisi-kormány e döntésével gyakorlatilag beismerte saját csődjét. A Nemzetközi Diákszövetség tiltakozása az iráni diákok üldözése miatt Prága (MTI) A Nemzetközi Diákszövetség prágai titkársága nyilatkozatban tiltakozott az iráni diáküidözések miatt. A nyilatkozat emlékeztet arra, hogy az iráni sah rendőri rendszere a demokraták és a diákok ezreit tartja börtönben. A te- heráni katonai bíróság nemrégi ben titkos tárgyaláson négy kurd hazafit ítélt el, köztük Izmail Kasszimdu főiskolai hallgatót. A szövetség a halálos ítéletek megsemmisítését és a bebörtönzött diákok szabadonbocsátását követeli. Moszkva (TASZSZ) A „Vodnij Transzport” című lap mai számában újabb tényekkel bizonyítja, hogy az amerikai katonai repülőgépek megsértik a hajózás szabadságát. A lap közli a Do- linszk nevű szovjet Diesel-hajó kapitányának beszámolóját. A hajó Kubából cukrot szállított a rigai kikötőbe. „Tíz mérföldnyire Kuba partjaitól — mondotta Dmitrijev kapitány — amerikai katonai repüA japán nép aggódva figyelte a Kisi-kormány intézkedéseit, nemzetáruló politikájának kitü remkedéseit, míg végül kivonult az utcára, hogy tiltakozzék a kormány amerikabarát politikája ellen. Sokan talán nem is hitték, hogy Japánban annyira feszült legyen’ a helyzet, mint ahogyan arról a tudósítók híreket adtak. Az amerikai elnök soron következő látogatása,'a japán —amerikai katonai szerződés ratifikálásának megakadályozása vezette a japán népet az igaz ügyért, az önálló nemzeti politika követeléséért vívott harcában. A nép akarata, elszántsága szilárdabbnak bizonyult, mint a Kisi-kormány amerikai szuronyokon és dollárokon fenntartott ügynöki rendszere. Hiába akarta félrevezetni a népet, odadobni az országot az amerikai katonai erőknek, a nép nemet kiáltott, s ráütött kezére, mielőtt szentesítette volna az ország területének és népének áruba bocsátását. A véres összetűzések, a rendőrségi sortüzek már nem tudták a japán népet igazi céljának elérésében megtántorítani. A bestiális gyilkosságok, a haladó erők vezetőinek elhurcolása sem törte meg a japán nép egységes akaratát, sőt szorosabb egységbe kolőgép jelent meg hajónk felett, mélyrepülésbe ment át és csaknem hajónk árbocait súrolta, majd arcátlanul körülöttünk keringett. Nyilván meg akart ijeszteni bennünket. A hajó kapitánya közölte, hogy hazamenet Üj-Foundland térségében még egy amerikai katonai repülőgéppel találkoztak. A repülőgép harci repülésben zúgott el a fedélzet felett, majd zuhanórepülésben fényképezte a hajót. vácsolta őket. A szerda hajnalban elkezdődött országos méretű sztrájk beszédes tanúbizonysága ennek. A tüntetések számai a kormány nyomására nemhogy csökkentek volna, hanem mindinkább nőttek. Csütörtökön már az egész Japán forrongott, s az utcán folyt a küzdelem, hogy megakadályozzák Eisenhower hét végére halasztott látogatását. A rendőrség főparancsnokának szigorú utasítása, amely Eisenhower ott tartózkodásakor hozott intézkedések vak végrehajtására tartalmaztak szankciókat, papírkosárba kerültek. A felkelt nép nyomását, akaratát már nem lehetett figyelmen kívül hagyni, már neím lehetett elodázni még amerikai parancsra sem. Az amerikai vezető körök — amelyek minden eszközt felhasználtak, hogy japán partnereiket rábírják a néppel való leszámolásra — provokációja sem sikerült. A japán néppel nem lehet leszámolni, de árulóival, az ország függetlenségére törő amerikai imperialista éso- porttal igen. Erre kaptak jókora adag leckét az imperialisták Ha. gertytől kezdve egészen Eisen- howerig; a rendőrség főparancsnokától a Kisi-kormány lemondásának követeléséig. Parasztok tiltakozása Costa Ricában a földesurak föidíosztó terve ellen Peking (Üj-Kíno) San Jóséból érkezett jelentések szerint a Costa Rica Guana-Caste tartományban levő San Juanillo helység hatszáz parasztja nagy tiltakozó-mozgalmat indított á földesurak mesterkedései ellen. A földbirtokosok ugyanis el akarják a parasztokat űzni az általuk megművelt földekről. A parasztok kijelentették, hogy minden rendelkezésükre álló eszközt megragadnak elűzetésük megakadályozására. Dupsi Károly Amerikai repülőgépek megsértik a hajózás szabadságát Barátok, ha találkoznak... — ... Ni csak, hallod-e komám, nem te vagy a Kotroczó Ferkó!? — Nézd a Pistit! Hét te még élsz? Fene a jó dolgodat, mióta ki- libbentél a községből, nem dugtad haza az orrod soha! Mi van veled? Ügy nézel ki, mint valami régi gróf. Adsza, hadd rázzam meg a kezed... A két régi barát széles mosoly- lyal ölelkezik össze, míg a motorosvonat elindul velük Orosháza félé. — Hát bizony, pajtás... —mondja a jóvágású, vasalt nadrágos Túri István, miután kibontakozik az ölelésből —, van már vagy tíz esztendeje, hogy nem láttalak. — Ha nem több... Várjál csak... Ügy van, pontosan tíz éve.. Te 1950 őszén mentél Pestre, ugye? .— Akkor. A 21/1-es építőkhöz... — S még most is ott dolgozol? — Ott... csak más beosztásban. Azóta kijártam az egyetemet, tudod, mérnök lettem... — Hallottam... — Hát veled mi van, Ferkó? Még mindig az apád földjén kínlódsz? — Fenét. Tavaly óta tsz-tag vagyok. Jobb így. Nincs annyi gond... Hallod pajtás, rá sem fogsz ismerni a községünkre. Mióta elmentél, annyira megváltozott — Mesélj — Tíz év nagy idő ám. Emlékszel arra a romos házra, amelyik Tóth Zsigáéké volt. Tudod, amelyikben úgy szerettünk humót játszani a Bondács Ilonnal. — Igen, igen. — A helyén olyan szép iskola lett, hogy na. Ilona is ott van benne, tanítónő... Hazakérte magát. — Nem ment férjhez? — Nem. Ha látnád a többi lánnyal együtt! Ejh, komám, ha néha-néha közibük csuppanok, úgy érzem magam, mint borjú a pávák között.^ < — Ha-ha-ha! — nevet jóízűen István az ironikus hasonlaton. — Aztán miért? — kérdi. — Talán te nem tudsz kiöltözködni? — Sohasem szerettem kinyalni magamat. Hiszen emlékezhetsz, a nyolcadikos vizsgára is mezítláb mentem el. Ki is csúfoltatok érte, pedig új cipőt kaptam, de mikor kimentek apáméfc az istállóba, mezítláb léptem meg hazulról. — Ne beszélj már — viccelődik a másik. Tellett is nektek akkor új cipőre! — Hát — szomorodik el Ferkó — igaz, hogy a süldőnktől vált meg apám, hogy kiruházzon engem a vizsgára. Azt mondta, majd lesz másik, s bizony évekig nem is vágtunk utána. — ... Te sofőr akartai lenni Ferkó, nem? — Az — borul el ismét Kotroczó —, de nem engedett el maga mellől az apám. Azt mondta, sok neki egyedül a nyolc hold. Majdnem elszöktem hazulról elkeseredésemben, hiszen tudod, akkor ment el Ilona is Szegedre a képzőbe. Ügy éreztem... No de komám, nemsokára azért sofőr leszek! — Hogyan, nem értem. — Hát úgy, hogy a tsz most veszi meg a második teherautóját és megengedték, ha sikerül levizsgáznom, én vezethetem. — Akkor neked is teljesül az álmod... Mondd csak, milyen lány lett az Ilonából? — Ejh, igen helyre! — sóhajt Ferkó, aztán rosszat sejtve hirtelen elcsendesül s lesunyított szemét egy villanásra Pistára veti: „Vajon, miért érdeklődik utána?” Fellobban benne a féltékenység, s kissé rekedten lódítja: — Ügy terveztük, őszig még várunk, aztán... Pista észreveszi barátja hangulatváltozását, sejti, mi fordult meg a másik fejében, s mókázva ugratja: — Kár, hogy nálunk nincsenek keleti szokások, mert akkor meg- viaskodnók veled Ilonáért. — Miféle keleti szokások? — mordul fel Ferenc. — Hát hogy lehetne két felesége is az embernek. — Neked van már? — kérdi élénkebben a másik. — Van ám, nézd csak — s előveszi a fényképét. — No, milyen? S egy másik fényképet is előszed, a kislányáról. Ferkó örömmel szemléli a képeket s rögvest helyrebillen lelki egyensúlya. Már újból a régi, őszinte fény csillan szemeiben, amikor barátja felé fordul. — Miértj nem hoztad őket magaddal?! Nekem, komám, ha ilyen lányom lenne, egy percre sem válnék meg tőle. De miért is jöttél most haza, még meg sem montad. — Hozzátok jöttem. — Hozzánk? — Igen, a termelőszövetkezetbe Józsi bátyám írt egy lapot, hogy elkelnék egy-két hónapig itt, mivelhogy sok építeni való lenne és igy olcsóbban megoldhatnák. — Az már igaz. Nincs süldőszállásunk. De még fiaztatónk sem elég. Pedig maholnap már fialnak a kocák. Aztán az ősz is közeleg, itt lesz hamarosan s a behozott marhák sem maradhatnak szabad szálláson... — Mondd csak — élénkül meg Pista — abban a Martincsek-féle majorban van még a régi marha- istálló, amelyiknek hátsó fpté^ez hordták azelőtt a trágyát? — Ott.. Miért kérded? — .„Ss a trágyagödör is ugyanott van ? — Ott hát. De mire akarsz kilyukadni...? — No, akkor jól számítottam — folytatja Pista —, nincs akkor különösebb akadálya az új istálló építésének. — Miért, már miért .ne lenne? — idefigyelj pajti. Arra még nem gondoltatok, hogy ahhoz a régi falhoz ragasszatok egy fél oldalt, vagyis egy másik istállót? — Ja, értem. Volt erről szó, csak faanyagot nem tudott szerezni a vezetőség. — Abban sem lesz hiány... Amikor Pesten a vállalatnál megmutattam Józsi bátyám levelét, azt mondta az igazgató: — Menjen csak mérnök elvtárs, kötelességünk segíteni a falun. Ha nem elég a szabadsága, majd megtold- juk valahogy egy-két héttel. Aztán, ha valamire szüksége lesz, csak írjon, küldünk, amink van... Majd kérjük a segítségüket — mondja István s visszatér komája első kérdésére: — Ami pedig a családomat illeti, megláthatod őket nemsokára személyesen. Hét végén utánam jönnek nyaralni. Azt hiszem, lesz hely édesanyáméknál. — ...Ha nem lesz. pajtikám, befogad titeket bárk: szeretettel a községben... Varga Dezső
