Békés Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-15 / 140. szám
2 !LÉ_PMiL£A£. I960, június 15., szerda A nép bizalmából A tőke vérszopó kizsigerelése alól felszabadult proletariátus a több éves pártharc után, 1950. június 15-én kezdte lerakni alapjait a néphatalom új formájának: a tanácsrendszernek. Ma tíz esztendeje annak, hogy megalakult a mi megyénkben is a megyei tanács, később a járási tanácsok, melyek októberig, a választás napjáig mint kinevezett állam- hatalmi szervek dolgoztak és készítették elő az 1950 októberében megtartott tanácsválasztást, s véglegesen leraktuk az új állam- hatalmi szerv működésének szilárd alapjait. Ezen a napon az ország egykori proletárjai közül ezrek és tízezrek léptek kopottas ruhájukban, kevés tudásukkal, de őszinte proletárbecsülettel az Íróasztalok mellé, hogy a megye, az ország irányítását végérvényesen kezükbe vegyék. Jól emlékeznek még sokan rá, hogy különösen az első két-három év milyen nehéz volt. De a tőke elnyomoritó igája alatt másfél évtizeddel ezelőtt még sínylődő proletárok elsajátították a megye, az ország vezetését. S az annak idején késő éjszakákba nyúló napi munka mellett hozzáláttak új államhatalmi szervünk új vezetői a tanuláshoz, amit az urak elzártak valamennyiünk elől. S a magunk mögött hagyott tíz esztendő után ezen a napon nyugodtan elmondhatjuk: bár nem volt könnyű, de olyan államhatalmi szervet hoztunk létre, mely sziklaszilárd, s benne a nép hű fiai tevékenykednek mind több sikerrel az egész nép boldogulásáért. És akik tíz esztendővel ezelőtt a nép bizalmából vezetőkké lettek, közülük ma is sokan becsülettel helytállnak. Diplomás ember lett az egykori órabéres munkás Ma már „dr”-ral írja nevét a másfél évtizeddel ezelőtti távirda munkás, aki órabérbe állítgatta az oszlopokat a földbe. Diplomás ember lett a 15 évvel ezelőtt még alkalmi munkából élő dr. Kertész Márton. ő a tőle megszokott nyugodtságával idézi a kezdeti éveket, a megannyi nehéz napokat. De annál többet beszél az utóbbi három és fél év nagyszerű eredményeiről. Arról a tömegkapcsolatról, amely- lyel jelenleg rendelkezik a mezőkovácsházi járási tanács is. Persze ma is van bőven mit tenni Kertész elvtársnak, akárcsak a több száz meg ezer tanácstagnak, vezetőnek. S arról beszél, hogy a párt helyes politikája nyomán ez év tavaszán megváltozott a járás mezőgazdaságának az arculata. Szövetkezeti járás lett, mely igaz új gondokat hozott magával. Ezek a gondok azonban megoldhatók, mert az emberek is akarják. Mielőtt jó munkát, erőt, egészséget kívánva búcsúztunk Kertész elvtárstól, azt is megtudtuk, hogy a járásban jól halad a községfejlesztés, a nagyüzemi gazdaságok megszilárdítása. S ez Kertész elvtársnak minden másnál nagyobb örömet jelent. Tíz éve tanácselnök Miről is beszélne egy községi tanácselnök, mint arról, ami a községben történt vagy történik, s az emberektől, akik ott vannak a vezetők mögött, ha tenni kell. B. Tóth Pál, a lőkösházi tanács v. b.- elnöke is községéről beszél, amikor leültünk vele beszélgetni. Tíz éve, hogy B. Tóth elvtárs, az egykori agrárproletár rendezgeti a község dolgait. A felszabadulás után új földhözjuttatott, majd termelőszövetkezeti gazda, később a földművesszövetkezet ügyvezető elnöke, 1950-ben pedig tanácséi nők lett. A hosszú évek munkájáról, gondjairól beszélgettünk vele. S „Szív kell ehhez a munkához” — mondta. S ebben benne van minden. Benne van a községfejlesztésért, az emberekért való tenni- akarás. Ismeri az embereket, s ő mindig ott van, ha segíteni kell. Ott van a termelőszövetkezetek megszilárdításánál, a községfej- leszités irányításánál. Évek óta telEndrőtti Cipész Kisipari Termelőszövetkezet a lakosság szolgálatában Nyári cipőit készíttesse Endrődön és Gyomán méretes részlegeinknél. Választékos bőranyag és figyelmes kiszolgálás! Mindennemű javítási munkákat javító részlegeink gyorsan és pontosan végeznek. jesíti a község lakossága az adófizetést, s ebben is benne van B. Tóth elvtárs és a többi tanácstag munkája. Már 54 éves B. Tóth Pál, haja is őszbeborult, de mozgékonysága rácáfol az ősz hajra, az 54 évre. Sokáig beszélgettünk vele, de arról, hogy nehéz ez a munka, egy szót sem hallottunk tőle. Pedig nem könnyű egy község ügyesbajos dolgait irányítani tíz éven át. Annál többet beszélt a község jövőjéről, a község ötéves tervéről, a törpevizmű építéséről, a jár- dásításról, a villanyhálózat bővítéséről, a most épülő művelődési házról, az új mozi, az új iskola építéséről, s az emberekről, akik az adó és a községfejlesztés forintjain kívül szívesen segítenek, hogy községük ma szebb legyen, mint tegnap, holnap pedig szebb, mint ma. Két tanácstagról, tanácselnökről szóltunk itt, pedig valamennyien megérdemelték volna, hogy szóljunk róluk, ha csak egyetlen sort is. Mert sokat tettek és tesznek ők a községek, a járások lakosságáért, az emberek átformálásáért — valamennyien a nép bizalmából. Terjed az amerikai repülőgépéé rakétagyártó üzemek dolgozóinak sztrájkja Washington (MTI) Mint ismeretes, egy hete tart a floridai kísérleti terepen a Con- vair repülőgép- és rakétagyártó konszern műszerészeinek sztrájkja. A' sztrájk késlelteti az Egyesült Államok egyetlen interkontinentális rakétájának, az Atlas rakétának kísérleteit, mivel a rakétát a Convair cég gyártja és a műszerészek látják el a szolgálatot minden egyes rakétakilövés előtt. Ugyanakkor — mint az AP jelentette —, újabb sztrájkmozgalom kezdődött az amerikai repülőgép- és rakétagyártó iparban. A mérnök- és technikus szak- szervezet felszólította a Convair cégnél dolgozó hatezer tagját, hogy minden hétfőn szüntesse be a munkát mindaddig, amíg a szerződéssel kapcsolatos követeléseiknek eleget nem tettek. Érdé kés újdonsága a sztrájknak, hogy a szakszervezet elhatározta: repülőgép sztrájkőrséget szervez, mert olyan hírek terjedtek el. hogy sztrájktörők helikopteren szándékoznak bejutni az üzempk területére. Folytatódnak a tüntetések Dél-Koreákan Szöül (MTI) Dél-Korea népe továbbra is tüntet a megbukott Li Szín Man- klikk népellenes politikáját folytató reakciós elemek túlkapásai ellen. A teugi rádió jelentése szerint I a textilgyári munkások szakszervezetük korrupt vezetőinek eltáJelentős összegeket fordítanak közalkalmazottak munkakörülményeinek javítására volítását követelték. Szöulban háromszáz asszony vasárnap felvonulással tiltakozott a rendőrsé gi önkény ellen, több mint kétszáz főiskolai tanár és diák pedig ülősztrájkkal követelte a fasiszta pedagógusok menesztését. Szöulban az amerikai csapatoknál alkalmazott dél-koreai gépkocsivezetők is bérsztrájkba léptek, s ezzel megbénították a katonai szállító járműszolgálatot. A Közalkalmazottak Szakszervezetének szociális bizottsága ösz- szegezte, milyen mértékű támogatást nyújtottak a közhivatali dolgozók munkakörülményeinek javításáig az utóbbi éveikben. A kormány az állami intézmények, közhivatalok fejlesztésére — elsősorban tanácsházak építésére és a meglévők felújítására — az elmúlt néhány évben 66 millió forintot, az idén pedig 39 millió forintot irányzott elő. A bíróságok helyiségeinek felújítására, új épületek emelésére az idén 20 millió forint áll rendelkezésre. A kutató- intézetekben a hároméves terv időszakában több mint hárommilliót fordítottak munkásvédelmi és egészségügyi beruházásokra. (MTI) A „tengeri ördög“ bumerángja... Valletta (MTI) „Sikeres5* torpedókilövő gyakorlatot hajtott végre az angol haditengerészet „tengeri ördög” nevű tengeralattjárója: a Málta körüli vizeken kilőtt egy gyakorló torpedólöveget, amely a kiszabott negyeven csomós sebességgel ha- hadt... De kör alakú pályán és végül eltalálta magát a tengeralattjárót. Az angol haditengerészet máltai parancsnokságának jelentése szerint a „tengeri ördög” kisebb felületi sérüléseket szenvedett. Két szomszédos szikla Gyöngyösig az IBUSZ-autó álmosan döcögött. Talán azért, mert az utasok voltak álmosak. Kován keltek. Még akkor is koránnak mondható a négy óra, ha a nap megelőzi az embert. A nap Gyöngyösön már úgy ragyogott, mint aki rég elfelejtette, hogy reggel is volt valaha. Csak a munkába siető emberek, s a most nyitogató boltok jelezték a nyolc órát. Az utasok egy kis kószálás után újra elfoglalták helyeiket, és megindultak a Mátra felé. A harmadik ablak mellett Kecskés Sanyi ült. Nézte az utat. Ködös képek éltek benne a Mátráról. Egyszer járt erre. Este volt. Egerből indultak és a Mátrán át későn értek Gyöngyösre. Csak érezte inkább, mint látta a szerpentineket. fiatal tüdők s lábak nem veszik észre a meredek emelkedőt. Egyre sebesebben igyekeznek a hegytető felé. Már néhányan elérték az alsó falromokat. Aztán tovább-tovább. Régi lakótorony, vagy mi lehetett az, ami a legmagasabban kiemelkedik. Azon egy ablaknyílás, amely lentről az óriás szemének látszott. Fent meglassultak a lépteik. Kecskés szinte már andalog. Egyedül maradt, mert széjjelrebbentek. Csak oldalt lát két lányt együtt, a vállalattól. Az e- gyik virágért hajol, a másik hát- rasímítja haját és az enyhe szélben nagy mozdulattal integet. De ő nem törődik velük. Tán kicsit a .... „ ... . . ^ várkapitánynak érzi magát, úgy Az itt-ott tatongo szakadékokat szemléli az erődöt. A történelmet egy pillanatra világította meg a busz fénykévéje. A májusi nap idéző kövek az ember képzeletében furcsa képeket lopnak. — A már szinte sziporkázott, s mint törökök támadásra készülnek egy nagy varázsló, oly fónyruhába öltözteti a tájat, amelynél szebbet nem is álmodhat az ember. Mát- rafüred, eddig egy apró fenyves, s egy kis meredek tarkította csaik az utat. De Füred és Mátraháza között itt-ott már szakadék is tátong, s amikor elhagyják Mátraházát, messziről a galyiatetői nagyszálló integet. Lassan, festői képek váltakozása után, kitárul a látóhatár. Döccen a busz. és megáll. Szemben a siroki vár. Mint régi vár alatt. Az ozmán tábor tarka képe talán ott a legsűrűbb, ahol a busz áll. Ahonnan ők jöttek, arról közelíthette meg legjobban a török a várat. Itt húzódhatott meg a külső védelmi sánc. Kicsit megrugdossa az omlatag falrészt. Lepattan egy kis kövecske, s gurulni kezd a Tarna-völgy felé. Utánanéz. — Vajon melyik végvári vitéz állhatott itt? — Járt itt Balassi? — Mert a nevek közül csak ő jut eszébe, hisz olyan szeídok óriása, fél szemmel úgy te- gényes az, amit mi tudunk erről kint a rom az útra. Egy pár percig a korról. Néhány ostromhoz, né- I innen szemlélik. Majd néhányan hány névhez tapad és tán tucat- álindulnak fölfelé Különösen a nyi regényhez. Biztos megvan e várnak is a regénye, ha nem is írták meg. — Ezzel a gondolattal indul tovább. Egy öreg ember jön vele szembe. Lassan, komótosan lépked, mintha tudná, hogy megszólítják. Kecskés nem várat magára. — Falubeli a bácsi? — Amióta élek. — Nem furcsa ilyen helyen lakni? Látni ezt a romot? — Megszoktuk mi azt már, kérem. Naponta megjárom én az Apáca meg a Szerzetes sziklát. Kecskés meglepődik. Furcsa sziklanevek. Az öreg hunyorg arcát nézi. Az meg, mint egy jo idegenvezető, már mondja is. — Az egyiken monostor állt, a másikon tán zárda — mert a pa pok mindig tudták, hogy nő nélkül nem élet az élet. — Meging hunyorít. — Mesélik, hogy biz’ a- zok összejártak. Aztán egyszer kőbe fagyott két ilyen „szent” ember, mert hogy rajtakapta őket az öreg fentlakó. — Én eddig csak Lót feleségéről hallottam ilyet. Hát már ezel is? De óriásnak is nagy óriás par meg apáca lehetett, hogy ilyer nagy sziklákká lettek bátya. — Az öreg nevet. — Az a’ persze, csak beszéd, ki tudja azt már. — És tovább lép. A fiú egy kicsit kíséri tekintettel azután elindul a többiek után a belső várba. Fölkapaszkodik az egyik romfal tetejére. Körbe pillant, tán pont éppen úgy, mint néhány évszázaddal ezelőtt egy végvári vitéz. De az az ozmánt várta, ő csak az új falut látja. Mert új ez a falu, legalábbis innen fentiül, hisz’ annyi su áj te-
