Békés Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-09 / 135. szám
NÉPÚJSÁG I960, június 9., csütörtök A STATISZTIKAI HIVATAL JELENTI s Az ország lakosságának 40 százaléka városokban él Kazincbarcika Saipoiarján .Balassagyarmat • Nyíregyháza Hajdúnánás Hétvan Hajdúböszörmény A DEBRECEN Mg&j&záNás ik o A UrikiWMmikltt' lórimé 8yu' ^.Székesfehérvár Cegléd *• A "Wyktns SztáHnvóros Kecskemét Kiskunfélegyháza^ I960 Ltén HMWRSZMv O&OJ0 Moftacs VAROS! IAKOS MAGYARORSZÁG VÁROSAI f kínosok% BM0MST V 1607000 likes 4 pécs MOOI-MOOBItkuul ■ Győr 6o m -mm • • Tatabánya som -ooooo ■ □ Szolnok J001-50000 O Baja 30001 -40000 • A Vác ?0001 -30000' 0 tata 1000/ -20000 • • Kőszeg 10000 fa kos éfatt o ________ 5 0 km Az I960. Január 1-én megtartott népszámlálás adatai szerint Magyarország t,97 millió lakosának 40 %-a, 3,96 millió fő, az ország 63 városában él. Városaink közül csupán Komárom és Kőszeg lakossága nem haladja meg a 10 000 főt. A magyar városok egynegyede már a 10 001—20 000 lélekszámú kategóriához tartozik. Még jelentősebb a 20 001 —30 000 lakosú városcsoport, melyben 19 városunk, azaz az összes városok több mint egyharmada található. Hazánk 11 városa lakosainak száma meghaladja a harmincezer főt, de nem éri el a negyvenezret. E kategóriához tartozik legnagyobb lélekszámú szocialista városunk. Sztálinváros is. Békéscsabán, Kaposvárott, Sopronban és Szolnokon kereken 180 ezer ember él; e négy város alkotja a 40 001—50 000 lakosú városkategóriát. A Dunántúlon Székesfehérvár, Szombathely és Tatabánya, az alföldi városok közül pedig Hódmezővásárhely és Nyíregyháza lakóinak száma ma már az 50 ezer főt is meghaladja. A 60 001 — 100 000 lakosú városcsoportban három városunk. Győr, Kecskemét és Szeged található. Ugyancsak három városunknak, Miskolc- nak, Debrecennek és Pécsnek, százezer főnél Í6 több lakosa van. A városlakók közel fele pedig az ország legnagyobb városában, Budapesten él. MAGYARORSZÄG varosainak lakossága 1960. I. 1-ÉN (1000 FŐBEN) 1. 10 000 lakos alatti városok*. Komárom 9.9 Kőszeg 9,8 2. 10 001—20 000 lakos közötti városok; Ajk« 15,4 Kisújszállás 13.8 B a lassa gyarmat 12,5 Mohács 18,0 Hajdúnánás 18,4 Oroszlány Í3,0 Hajdúszoboszló 19,7 Sátoraljaújhely 16,2 Kalocsa 13,7 Szokszárd 19.3 Kazincbarcika 15,3 Szentendre 10,3 Keszthely 14.9 Tata 17,3 Túrkeve 12,5 3 . 20 001—30 000 lakos közötti városok: Csongrád 20,7 Mezőtúr 23,6 Esztergom 23,1 Mosonmagyaróvár 21,2 Gyöngyös 28,7 Nagykőrös 25,9 Gyula 24,6 Pápa 25,6 Hatvan 20,1 Salgótarján 26,9 Karcag 26,1 Törökszentmiklós 23,6 Kiskunhalas 26,5 Várpalota 21,5 Komló 24,9 Vác 24,7 Makó 29,9 Veszprém 25,5 Zalaegerszeg 23,7 4 . 30 001—40 000 lakos közötti városok: Baja 30,4 Kiskunfélegyháza 33,2 Cegléd 37.9 Nagykanizsa 34,2 Eger 35.4 Orosháza 32,1 Hajdúböszörmény 32,2 Ózd 34,2 Jászberény 30,2 Szentes 31,2 Sztálinváros 3!,0 5. 40 001—50 000 lakos közötti városok: Békéscsaba 49,4 Sopron 41,2 Kaposvár 43,4 Szolnok 45,6 6. 50 001—60 000 lakos közötti városok: Hódmezővásárhely 53,5 Székesfehérvár 55,9 Nyíregyháza 56,9 Szombathely 54,5 Tatabán ya 52,0 7. 60 001—100 000 lakos közötti városok: Győr 70,8 Kecskemét. 66,8 Szeged 99,0 8. 100 001—145 000 lakos közötti városok; Debrecen 129 Miskolc 144 Pécs 145 A Pentagon az angol bombavető gépeket is be akarja vonni a „légi őrjáratba" Szibériában van a Föld vízierőtartalékának 12 százaléka London (MTI) Washington azon mesterkedik, hogy az amerikai légihaderő „hidrogénbomba őrjáratába,” mielőbb bevonja Anglia 200 bombavető repülőgépét — írja a Daily Worker. Jelentések szerint a Pentagon ennek érdekében erős nyomást fejt ki az angol hadügyminisztériumra. A cél az, hogy az angol bombavető gépek tevékenységét a legteljesebben összehangolják az amerikai stratégiai légihaderő,, szolgálatával. Amerika a Skybolt-rakétákat csak azzal a feltétellel szállítja Angliának, ha ezt a követelését teljesitt Szibériai tudósok 340 millió kilowattra becsülik Szibéria folyótnak vizierőtartalékát. Ez Földünk vizi erőtartalékának kb. 12 százaléka. Már elkészültek a tervek az öt legnagyobb szibériai folyó a— Jenyiszej, az Angara, az Ob, az Irtisz és a Léna — vi- vizierejének kiaknázására. Azon az Azon az éjjelen is, amikor öngyilkos lettem, ilyen gyönyörű májusi éjjel volt. Akkor én annyi idős lehettem, mint a most érettségiző Bandi fiam. És akkor is valamilyen ifjúsági bál volt, mint most, de abban énnekem nem volt örömöm. Oh, életem gyászos szakasza, még visszagondolni se szeretek rád! Tudatosan kerülöm ezt, de az emberek és az események folyton- folyvást eszembe juttatják. Ahogy állok itt a boldog szülök között és gyönyörködök a táncoló if jakban, és mindenek előtt Bandi fiamban, az emlékek raja tódul rám és sír a szívem. Siratom az örömök nélküli ifjúságomat és vádolom azt, aki miatt idő előtt hervadt el szívemben az ifjúság öröme. Vádolom, vádolom a. de kit? Azt már nem tudom. Julikét? Anyámé kát? Hisz végeredményben ők nem tehettek róla. Mostohaapám többször volt munka nélkül, mint munkában. Anyám, mint bejárónő, szűkösen kereste meg a mindennapi kenyeret, öten voltunk. Három gyerek és a szüéjjelen... lök. Én voltam a legidősebb gyerek. Tizenhétéves koromban már felszabadult faesztergályos voltam. De mit kerestem? Vajmi keveset, pedig látástól vakuláig dolgoztam. Este, mikor kiléptem a műhelyből, olyan fehér voltam a fűrészportól, mint egy molnár. Az orromból sarat fújtam ki. Szegény anyám többször mondta, hogy hagyjam ott a fenébe Müller urat — a mesteremet —, ne dolgozzak éhbérért, de olyankor mindig közbeszólt a mostohám: —.■ Na és, ha otthagyja, mit csinál? Hova megy? Nem látod, hogy tele mm a város munkanélküliekkel? Majd én beszélek Müller úrral, hátha adna neki egy ócska ruhát vagy kabátot, mert bizony a béréből még ingre se telik. Így beszélt a mostohám és el is jött egyszer. Én éppen kuglibábukat esztergáltam, térdig állva a faforgácsban. Véletlenül a mester éppen bent volt. Vagy fél óráig beszélgettek, de hogy mit, nem tudom, mert pokolian zúgott az esztergagép. Azért jó volt, hogy eljöttmert rá két-három hónapra — pontosan húsvétkor — Müller úrtól egy öltöny ruhát kaptam ajándékba. Akkor már két éve volt, hogy nála dolgoztam, mini segéd. Tizenkilencedik életévemben voltam. — Nesze Máté, fogad ezt tőlem ajándékba — szólt a gazda és ideadott egy kékben játszó fehércsíkos, szép ruhát. — Ezt már rég neked szántam. JJogy azután mostohám kérésére adta, vagy csakugyan régen nekem szánta, ki tudhatja? Tény az, hogy megkaptam, lett nekem is ünneplő ruhám. De attól kezdve még többet kellett dolgoznom. Este, mikor abbahagytam volna a munkát, mindig talált valami sürgős tennivalót. Hol kis- seprűnyél, ho-l széklábak, hol kre- dencfogantyú volt a sürgős munka. Néha olyan fáradtan mentem haza, hogy szédelegtem az utcán Az otthoniak már rég aludtak csak annyi időm volt, hogy lehány tam magamról a ruhát, ettem egy-két kanál levest és lefeküdtem. A szívességet meg kellett hálálni. Az új ruhának akkor is örültem, amikor megkaptam, de még jobban akkor, amikor anyám az én termetemre átalakította, mert egy kicsit bő volt. Beljebb varrta a gombokat és a nadrág-
