Békés Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-08 / 134. szám

WW>. júni«s 8., szerda NÉPÚJ SÄG 3 Rajzverseny a betonon Az idei gyermekna­pon Békéscsabán kü­lönböző versenyeken, rendezvényeken szó­rakozhattak az óvo­dások és az iskolások. Az iskolások részére a nevelők nagysikerű rajzversenyt is ren­deztek, de nem pa­pírlapon, hanem a párt megyei bizottsá­ga előtti betonúton. A versenyen az első osztályosoktól a nyol­cadik osztályosokig vehettek részt a fiúk és lányok. Még nem voltak készen, amikor fény­képezőgépünkké i meglátogattuk a kis „rajzmestereket”, de máris megállapítot­tuk: igen sokan te­hetségesek. Hogy csak néhányat említsünk közülük. A hetes számú általános iskolában tanuló első osztályos Gregor Laci, a IX. számú általános iskolában tanuló második osztályos Maláta Misi, az I. számú általános iskolában tanuló — de az óvo­dások között még könnyen elvegyülő — első osztályos kis Pikó Katika, korához képest éppúgy megtette a magáét, mint a na­gyobbak. ■ A harminc kis „művész” közül e fényképen bemutatjuk a négyes számú általános iskola egyik tanulóját, a hetedik osztályos Darida Marikát rajzolás közben. Marika a földgömböt rajzolta le a szputnyikkal. A földgömb egyik oldalára néger, a másik oldalára pedig egy magyar kislányt rajzolt, mellyel a nemzetközi összefo­gást jelképezte igen ügyesen. ■ ■ Biztató eredmények Orménykúton NÉHÁNY ÉVVEL ezelőtt gaz­dálkodásának jó szervezéséről volt nevezetes az örménykúti Állami Gazdaság. A Békés—Csongrád me­gyei állami gazdaságok vezetői és a testvérgazdaságok dolgozói egyetértettek azzal a vezetési stí­lussal, amelyet itt kialakítottak. Néhány hónapja azonban ebben a gazdaságban valahol hiba kelet­kezett. A gazdálkodásban koráb­ban elért sikerek megnyugtatták a vezetőket s ez közömbösséghez, a vezetés színvonalának csökkenné- séhez, az érdektelenség útvesztője felé sodorta az egész üzemet. A felhúzott „verkli” bizony lassan lejárófélben volt, s a megtetézett hibákat látva, igen nehezen mer­tek hozzányúlni a gordiusi csomó kibogozásához. Azok, akik ismerik ennek a gaz­daságnak az adottságait és tisztá­ban vannak azzal, hogy Örmény­kút földjein mit lehet produkál­ni, sehogysem akarták elhinni, hogy a jó hírnévnek örvendező üzem, most könnyedén feladja a termelési versenyekben szerzett jó helyezéseit. A GAZDASAGOT revizorok jár­ták. Sok számszaki dolgot tisztáz­tak s meglelték a megtorpanás okait. Rátaláltak például arra, hogy 1 kg hízómarha súlygyara­podás 1960 első negyedévében 63 forintba került. Ugyanabban az időszakban 40 forintos önköltség­gel számolták el az egy kiló csibe­gyarapodást. A növendékmarhák nevelési költsége az elért súlygya­rapodást figyelembe véve, kilón­ként 27,4 forintot mutatott. A bor­jak mesterséges nevelésében is 33 forint fölött találták a kilón- kint önköltséget. A literenkénti három forintos tejet 3,10 forintos költség terhelte... Eddig jutottak. A gazdaság vezetői a kialakult helyzetet próbálták „okjektív” kö­rülményekkel magyarázni és a fe­lelősséget a gazdaságok üzemát­szervezésének számlájára Íratni. Másokon keresték a hibák forrá­sát, ahelyett, hogy a vezető beosz­tásúak felelősségérzetét tették vol­na vizsgálat tárgyává. A bajon mindenki a maga mód­ján akart segíteni. Az igazgató és a szakvezetők munkaterületén ész­lelt egyéni próbálkozások mind­mind azt mutatták, hogy itt „föl­dön járó próféták” vannak, akik szinte csalhatatlannak vélt saját elgondolásaikat akarják a gazda­ságos termelés helyreállítására megvalósítani. Az „ahái^an vannak, annyifé­lé húznak” szemléidet az egész gazdaság menetére bélyeget ütött. A fizikai dolgozók is látták: itt valami nincs rendjén. Habár nem érkeztek a vitába belemélyedni, mert a tavaszi vetés mihamarabb Nyáron iskolákban, télen üdülőkben tanulnak a tsz-köny velők A termelőszövetkezetek számviteli gazdálkodásának továbbfejlesztésére a Földművelésügyi Minisztérium nem egészen egy év alatt több mint négyezer könyvelő részére rendez tanfolyamokat. Nyáron a szabad- szállási traktorosiskola és a mező- gazdasági technikumok, télen fűthe­tő üdülők épületeit veszik erre a cél­ra igénybe. A már termelőszövetke­zetben dolgozó, de képesítés nélküli könyvelők három hónapos, a képe­sített, de mezőgazdasági tapasztala­tokkal nem rendelkező számviteli szakembereket pedig hathetes tanfo­lyamon képezik tovább. Az augusztus 20-i ünnepi vásárra készül a Békéscsabai Szőrme- és Kézműipari Vállalat A Békéscsabai Szőrme és Kézműipari Vállalat túlteljesí­tette az év első öt hónapjának tervét. A termelési érték, a mi­nőség javulása, és az önkölt­ség alakulása szerint az első féléves tervüket is teljesítik. Az első negyedévben jelentős érté­kű exportárut készítettek. Mintegy 550 férfi irha-mellényt szállítottak a Szovjetunióba. Ezenkívül nagymennyiségű két­részes munkaruhát, lányka- és i unióban igen megkedvelt irha­férfikabátokat, vadász-mellé­nyeket varrtak. A második negyedévben ex­porttervük nem volt, s így már az őszi szezon árucikkeinek gyártásához foghattak hozzá. Készülnek az augusztus 20-i ünnepi vásárra, ahol sok új­donságot mutatnak be. Ezek közé tartozik a női panofix bunda. Bemutatják az eddig kevésbé ismert, de a Szovjet­hitte, hogy ilyen keservesen nehéz lesz. Szívja a cigarettát, töpreng, s rájön, hogy nem is lehet köny- nyű. Ha az ember a maga csapdá­jába esik, az a legfájdalmasabb és legszégyenletesebb. Márpedig vele ez történt. Amikor nem akarván ellenállni a környék akaratának, a belépési nyilatkozatot önként aláírta, nem maradt szótlan. — Vihetitek ezt a papírt. A földet, meg a jószágot is, de a szívemet és a lelkemet nem. Azt nem adom, mert úgy érzem, még nem a tiétek — mondta a szövet­kezet vezetőjének és attól fogva úgy élt a tanyán a feleségével, mint a remete. Jószáglegelőnek meg kaszálónak megváltotta a kö­zeli vasúti töltés mindkét olda­lát. A háztáji földbe kukoricát ve­tett, aztán néha elment napszám­ba a közeli állami gazdaságba is. Amikor pedig üzentek neki, hogy menjen a csoportba dolgozni, az udvarias invitálásra sértő választ küldött. — Majd akkor megy, ha már a Tejút is a szövetkezeté lesz. Híre ment ennek a gúnyos szó­nak és bizony nem hozott jót sem a szövetkezetnek, sem Gógán Bertalannak. Sokan éppen rá hi­vatkozva nem vették fel a mun­kát, hanem az övéhez hasonló ügyeskedésekbe fogtak. Akik pe­dig dolgoztak, elfordultak tőle. &ot, páran a szemébe vágták azt is, hogy nem igazi paraszt ő. Ku­pac volt világéletében. Most, ahogy ül magábaroskad- va a verem tetején, most érzi csak igazán a vád teljes súlyát és ér­telmét. Ö, Gógán Bertalan, a földimádó paraszt kupec? Űris­ten, miért kellett úgy felkavarog­ni ennek az életnek, hogy ilyes­mi is megeshet benne? Hiszen nem a kupeckedés miatt hanya­golta ő el a csoportot. Egyszerű­en megrendítette, porba sújtotta az a felismerés, hogy élete szi­lárdnak, biztosnak hitt szigete szinte máról holnapra felolvadt az új élet tengerében. Ügy érez­te, fájó szívvel, tétova értelem­mel nem tudná másokkal együtt dolgozni. Aztán felkavarodott benne az indulat és valami bo­lond dacosság is. De mindez nem jelentette azt, hogy ő elpártolt a földtől, hogy hűtlen lett hozzá. Nem lett ő hűtlen, hiszen ahogy lehiggadt, s ahogy látta az élet pezsdülését a hatalmas táblákon, talán még a réginél is jobban ha­talmába kerítette a munka vágya, a föld szeretete. A maga kis par­celláján már kétszer is megkapál­ta a veteményt. Aztán meg ' ha hívták, becsülettel dolgozott az állami gazdaságban is. Csak ép­pen a szövetkezetbe nem ment. Nem ment, mert nem is mehetett. Mit szóltak volna? Hogy megtört? Hogy megalázkodott? Azok előtt, akiket félvállról vett, akikkel fö­lényeskedett? Már a harmadik ciggarettát so­dorja. A feje tompán fáj a leszí­vott fülsttől. Közben lassan eláll a szél, a nap bíborszínűre sápad és az alkony csendje mintha némi megnyugvást froana a tépelődő embernek is. Lassan, tétován fel­emelkedik, hogy induljon hátra, az udvarára. Egy pillanatra azon­ban megáll és újra a végtelenbe tárulkodó táj felé fordul. Legelő­ször azonban ismét a dudvával borított kukoricaföld tűnik a sze­mébe. S mellette — furcsa, hogy eddig észre sem vette — a maga tiszta, gondozott kis parcellája. Az az én földemben van — gon­dolja magában. Aztán eszébe jut, hogy a másik is az ő földje. Vagy mégsem az övé? Próbálja eldön­teni, hogy tulajdonképpen kié, de a gondolkozástól a lassan elcsitu­ló tépelődés újra rászakad, mint egy kötelét vesztett irtózatos súly. Szinte védekezőén kapja fel á ke­zét. Szeme körbefut az udvaron és végül a kerítéshez támasztott kapán állapodik meg a pillantá­sa. Szinte hipnotizáltan nézi a magányos szerszámot, aztán lassú, fáradt, megtört, de megállíthatat­lanul eltökélt léptekkel elindult felé. Kézbe veszi, megfordul és indul egyenesen a gazzal, dud­vával benőtt táblához. Beáll az első sorba. Belevágja a kapát a porhanyós földbe, s úgy érzi, egy­szerre megkönnyebbül. Olyan ér­zése van, hogy nemcsak a gyenge kukoricatövek közül, hanem va­lahonnan a szíve és értelme kör­nyékéről is irtja, tépi a kártékony gyomokat. És ez olyan boldogító, meg­nyugtató érzés a keserves tépelő­dés után. Ballagó László mellényt. A vásáron kapható lesz sátrukban a női és férfi ir­hakabát és a női szőrme kuli­kabát is. A vállalat dolgozói lelkesen készülnek a vásárra, s féléves tervüket is teljesíteni akarják, mely az eddigi eredményeket fi­gyelembe véve minden bizony­nyal sikerül. Az éves terv, több mint 10 millió forint, határidő­re való teljesítését vállalták, s éppen ezért már az első félév­ben úgy dolgoznak, hogy ké­sőbbre ne maradjon pótolni, való. Szerkesztői üzenetek Beck Zoltán, Orosháza. — Köszön­jük beküldött írásait. Alkalom adtán közöljük őket. Ifjú Harmati Lajos, Békéscsaba. — levelében foglaltak közül az egyik problémát közöljük a városi tanács­osai, az Építők csapatával kapcsola­tos írását pedig átadtuk a sportovat- nak. « G. Kovács József, Magyárbánhegyes. — Ügyében a községi tanácshoz for­dultunk levélilcg, a válaszig kérjük szives türelmét, 0 Nagy András, Csorvás. — Termelő­szövetkezeti tárgyú írását köszönjük. Máskor is örömmel vesszük a község életéből merített közléseit. befejezése sürgette őket, egy kis csoport — az MSZMP alapszerve­zet tagjai — mégis meghányta- vetette a dolgok lényegét. Az első évnegyedben kialakult önköltségi mutatószámok elgondolkoztatták őket. Igyekeztek a hibák okait fel­tárni, megvitatni és az iogovány- ból kiutat keresni. A KOMMUNISTÁK tanácsko­zása eredményt hozott. A négy­ezer holdas gazdaság lassan meg­indult felfelé a lejtőn. Jónak bi­zonyult az a munka, amelyet a pártvezetőség az üzemen belüli egység helyreállításáért folytatott. A pártvezetés középpontjába mind jobban a belső gondok meg­oldása került. A termelés pártel­lenőrzése és a felszabadulási mun­kaverseny egész évre kiterjeszté­se szerepelt a legfontosabb felada­tok között. A munkaversenyt si­keresen összekapcsolták a meglé­vő hibák kijavításával. Mint egy nagy hangyaboly mozdult meg az egész gazdaság. Mindenki érdekel­ve volt, hiszen a becsület forgott kockán. A taggyűlések, a terme­lési tanácskozások,' a brigád és munkacsapat-értekezletek a leg­fontosabb tennivalók terítékévé vált. A dolgozók és vezetők kö­zött korábban támadt nézeteltéré­seket nyilt, őszinte vitában tisz­tázták és véglegesen lezárták. így jutottak el a tavaszi munkák egyik szakaszába, a vetés és a nö­vényápolás befejezéséhez. Ekkor a kiváló mukáért 14 ezer forint célprémiumot osztottak ki. Lát­hatta mindenki, a szó itt ismét eggyé forrott a tettel. MAR A „NAGY MOZGÓSÍTÁS” utáni első hónapban érződött: a dolgozók megértették a tétet. Az önköltségi mutatók általában ked­vezően alakultak. A tej önköltsége literenként hét fillérrel, a növen­dékmarha súlygyarapodása 27,4 forint helyett 16,72 forintra, a 63 forintos kilónként hízómarha költ­ség 23,2 forintra, a tojás előállí­tási költsége a korábbi 1,28 fo­rintról 98 fillérre csökkent. A sül­dőnevelő- és a csibetelepen azon­ban tovább romlott a helyzet. A süldőnevelésben az első évnegyed­ben kimutatott 12,16 forint ki­lónkénti költség a uiltakarmányo- zás folytán 15,1 forintra, a barom­fitelepen a 40 forintos csirke elő­állítási költsége 50 forintra növe­kedett. A változások ezek ellenére rend­kívül számottevőek. A hibák kija­vítását természetesen máról-hol­napra senki sem kívánhatja. De azok a tények, amelyeket a gazda­ság dolgozói a második negyedév­től kezdve a növénytermesztésben és az állattenyésztésben felmutat­tak, zálogul szolgálnak: az 5r- ménykútiak magukra találtak. A kátyúból kifelé vezető utat a párt- szervezet segítésével felfedték. Eredményeik biztatóak. Elhatá­rozásuk figyelmet érdemel: fel akarják magukat küzdeni a gaz­daságok ranglistáján korábban elfoglalt helyükre. Dupsi Károly Az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat inkurrencia hirdetése Elfekvő készletünkből az alábbi anyagokat kínáljuk eladásra: CMC., CMC. Chewrolet, Opel Blitz és egyéb teherautó alkatrészeket és egyéb felszerelési cik­keket, anyagokat, GMC buldog új vezető fülkét, továbbá rúgó acél 110x10 mm-es méretben. Érdeklődni lehet a vállalat központi irodájában, Oroshá­zán. Telefon: 3—87. 307

Next

/
Thumbnails
Contents