Békés Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-08 / 134. szám
4 I960, június 8., szerda Ezerszázhúsz szövetkezeti gazda egyet akar van, mert nemcsak a vezetők, nemcsak Szatmári Sándor, hanem valamennyien, mind az 1120 tsz- gazda, az egész község népe ezt akarja. Balkus Imre Eleken ez év februárjában, néhány nap alatt nagy dolog történt. Egyesült négy termelőszövetkezet: a József Attila, a Rákóczi, a Petőfi és a Villám. Ezek közül csak egy volt 1800 holdas, a többi mind kisebb. De valami más is történt még. Az I-es típusú szövetkezetek gazdái, s a még kis- parcellák tulajdonosai valósággal máról holnapra a III-as típusú szövetkezetét választották. Alig 200 hold maradt kívül a nagy határú községben, így lett március első hetére a község egyetlen közös gazdaság, a 8200 holdas Lenin | Megszerette a közöst, s azokat az embereket, akikkel kora reggeltől késő estig dolgozik, ötvenkét ember munkacsapatvezetője András bácsi. Munkacsapatának csaknem a fele cigány. Hogy hogyan dolgoznak? Amikor András bácsitól megkérdeztük, közülük kit fényképezzünk le, nem tudott dönteni. Egyformán szorgalmasak valamennyien. Kovács Sándor például feleségével, lányával, menyével egy sorban dolgozik a kapával, reggeltől estig. Az eleiki cigányok így lépnek egy sorba a község népével. Nem akarnak már úgy élni, mint elődeik. Igaz, a kommunisták a szövetkezet vezetői nem is hagyják őket magukra. Becsülik őket, segítenek ügyes-bajos dolgaik elintézésében. Székely András bácsi népes munkacsapatától nem messze Békési Gábor és Méri Rudolf kulti- vátorozik. A nap már lemenőben van, de még nagyban dolgoznak. Van itt élet! Pedig három hónappal ezelőtt a kétely, a bizonytalanság hullámzott Eleken. Szatmári Sándor, a nagy gazdaság fő- agronómusa sok mindent elmond erről. Később egyre többen bíztak és akarták az újat. S az eredmény? Más községbeliek mondják: soha nem volt ilyen sokat ígérő, ilyen szép az eleki határ, teljesített munkaegységek arányában. Persze, aki azt hiszi, hogy a 8200 holdon már minden rendben van, az téved. Szatmári Sándor egy jegyzetfüzetre való gondot is felsorol. Sok a lovuk, s ez a takarmánykészletüket ingatja meg. Vagy egy másik: már elkészítették az aratási tervet, de alig van raktárhelyiségük. És még egy sor ilyen gond nyomja a szövetkezetiek vállát. De az akarás mindent legyőz— Azt akarjuk, hogy mindenütt úgy ismerjék meg az eleki Lenin Tsz-t, hogy termel, hogy ad az országnak — mondja búcsúzáskor Szatmári Sándor. És erre minden remény megr* • , v i Otuii {egyáeiürdi Ke csapjuk ,JK kisfiam most IV, osztályos és eddig még minden tantárgyból kitűnő volt. Meg is mondtam neki, úgy tanuljon, hogy vagy orvosi, vagy pedig mérnöki pályára engedem... Nem akarom, hogy úgy izzadjon minden fillérért, mint az apja...” A békéscsabai vasútállomás várótermében egy 40 én körüU asszony mondta ezt a napokban egy 50 év körüli férfinak. örvendetes, hogy az utóbbi két-három év óta mind kevesebben varrnak olyan szülők, mint ez az édesanya. Az ilyen szülők a magas lovon ülve karriert szőnek gondolataikban, s azt próbálják elhitetni gyermekükkel is, az általános iskola IV. osztályában járó csemetével. Csak arra nem gondolnák, hogy ezzel mennyi kárt okoznak. Igen, örvendetes, hogy napról napra kevesebb a gyermekét felelőtlenül biztató szülő, de vannak még. S ebből meg kell érteni valami mást is. Azt, hogy az utóbbi években kétségkívül sokat beszéltünk és írtunk a gyermeknevelés ilyen árnyoldaláról is, de nem elegei. Nincs szándékom — mént ahogyan ilyen terjedelemben nem is lehet r— apró részecskékre bontani a gyermeknevelés e módon való felfogását. De legyen szabad az ilyen szülőktől megkérdezni: mire váló ez? Nőügyem veszélyes játékot űznek, gyermekeikkel azok a szülők, akik a mindennapi életet figyelmen kívül hagyva, nagyzási mániában szenvedve, szembeállítják gyermeküket az életteli Sokan emlékeznek még a föl- szabadulást követő évekre, egész 1956-ig, amikor, ha az óvodástól megkérdeztük, hogy mi szeretne be őket... lenni, ha megnő, már az fe «st mondta: orvos, mérnök, vagy tanár. Ők — mint ahogyan az általános iskolások álsó tagozatának tanulói közül is még sokan — nem tudták az áltahik mondott szó igazi értelmét felfogni. S hogy mondták, vagy mondják, azért ne a gyereket okoljuk, hanem a szülőket. S amikor a VIII. osztályt, vagy a gimnáziumot maguk mögött hagyták, de egyetemen továbbtanulni ilyen vagy amolyan okok miatt nem tudtak, ott álltak az életben csalódottan. Mert fülükbe csengtek az édesanya, édesapa szavai, s nem is akarták megérteni, hogy ők ezért vagy azért nem lehetnek orvosok, mérnökök, tanárok. S a szülők közül többen még ekkor sem döbbentek rá, hogy rosszul szerették gyermeküket, hogy ők az okai érettségizett fiúk, lányuk csalódottságának. Saját őszinteségük helyett •— mert gyermekük nem jutott az egyetemig t— voltak, akik a társadalmi rendben keresték, vagy talán keresik még most is a hibát; Azok a szülők, akik igazán szeretik gyermeküket, nem csapják be őket. Mert még a munkások, parasztok áMamában sem lehet mindenki orvos, mérnök, tanár. 'Legalább annyira szükség van traktorosra, termelőszövetkezeti parasztra, esztergályosra, bányászra, fodrászra, kohászra és ezernyi más foglalkozású dolgozóra, mint orvosra, mérnökre vagy éppen tanárra. S azok a szülők, akik még most is tévúton járnak, ha feleszmélnek, akkor nem érzik magukat becsapva ha az egyetem padjaiba nem jutottak be gyermekeik. R. i Termelőszövetkezet. A községben élő cigányok is csaknem kivétel nélkül tagjai lettek a Lenin Tsz-nek. Három hónapot hagytak maguk mögött a nagy megmozdulás óta a 8200 holdas Lenirt Tsz gazdái. Nemrég, amikor Eleken jártunk, rövid időre betértünk a mammut- j gazdaság irodájába, majd szét-; néztünk a határban is. Kíváncsiak voltunk: meddig jutottak három hónap alatt? Mert az egyesüléskor mint most. 2034 hold búza már kalászol, jó 120 centiméter magas, a cukorrépa, s az 1970 hold kukorica is sokat ígér. Csaknem ezer hold kukoricát négyzetesen vetettek. A szövetkezet 1120 gazdája becsülettel látott munkához. A rövid három hónap alatt duplájára szaporodott állatállományuk. Ebben az évben 235 szarvasmarhát és 3700 sertést hizlalnak eladásra. Húszezer csirkét, 3500 libát nevelnek a szövetkezeti gazdák felesélehetett Eleken olyat is hallani, | hogy csak 160 centiméternél ma-. gasabbak jöjjenek a közösbe, mert különben a szövetkezet tábláin elvesznek a gazban... Haragoszöld búzatáblák, aztán kukorica, és cukorrépa-táblák között robog velünk a gépkocsi a sima dűlőutaikon. Jó négy kilométert kanyargunk a főogronómus, a mindig kedélyes Szatmári Sándor irányításával, mire a Székely András bácsi kukoricát kapáló munkacsapatát megtaláljuk. András bácsi a múlt év februárjában lépett a szövetkezetiek táborába. | gei a közösben. Vettek 600 üszőt, ! és 60 kiselejtezett tehenet is, ezeket szintén meghizlalják. De hallunk Szatmári Sándor főagronó- mustól még mást is. Tehénistállót, juhhodalyt, 260 anyakocának szállást, ldbaólat, meg ki tudná felsorolni, hogy mi mindent építenek ebben az évben jórészt saját erejükből. Aztán azt is elmondja, hogy a tervezett 37 forintos munkaegység év végére a 40 forintot is jóval túlszárnyalja. Ugyanakkor minden hónapban 13 forint készpénzt osztanak a Tanuló könyvelő-jelöltek Gyopároson — Ha már Orosházán jártok, remélem, megnézitek a gyopárosi tsz-könyvelő tanfolyamot is — mondta Kundolf László, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának munkatársa a kölcsönös „Hát te hol jársz itt?” után. Ki ne menne szívesen az egyre szépülő Gyopárosra, ha csak egy negyedórára is? Hát még ha o- lyan csábító, „toll alá való” dolgokat hall, hogy „nagyon szorgalmas a három hetes tanfolyam 58 hallgatója. A 61 éves Lukács János, a bélmegyeri Béke Tsz- ből olyan nagyszerű dolgozatot írt az előadáson hallottakból, hogy egy érettségizett fiatalnak sem válna szégyenére. S ilyenek jócskán vannak még a hallgatók közt.” A télen alakult új szövetkezetek közül csak nagyon kevés jutott gyakorlott, s még kevesebb képesített könyvelőhöz. Nem volt más választásuk, mint a tagok közül kiszemelni azt, aki legrátermettebb erre a fontos munkára Ügy látszik, hogy a legtöbb tsz- ben jól választottak, mert a könyvelő-jelöltekben az akarat tanulási vággyal párosul. A zsadányi Erdős Margitnak, azaz most már Máté Sándornénak a tanfolyam közben volt az esküvője, Senki sem kötelezte volna, hogy esküvő után visszamenjen a tanfolyamra, de ő visszament, mert ha már a könyvelésbe állította a tagság bizalma, meg is akar feleim a várakozásnak. — Három hét nagyon rövid idő j ahhoz, hogy valaki megtanulja a könyvelést — magyarázza Kundolf László. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának nem is ez a célja, csupán az, hogy elsajátít- tasa velük a könyvelés alapfogalmait. Erről a tanfolyamról nyílik a legrátermettebbek előtt a hathetes kettős könyvviteli és a 10 hónapos mérlegképes tanfolyam ajtaja, körülbelül júliusban. Ennyi előzetes tájékozódás után nyitottunk be a gyopárosi Nagyvendéglő étteremből iskolává berendezett nagytermébe, ahol Szilágyi Mihály, az újkígyósi Aranykalász Tsz főkönyvelője éppen az utolsó mondatoknál tartott a Bevételi és kiadási költségvetés című előadásában. Aztán a pincérek „adtak elő”: ízletes ebédet, s volt idő egy kis beszélgetésre, hogy ki milyen előképzettséggel jött a tanfolyamra, s mit kapott az eddig eltöltött másfél hét alatt. — Én kérem a bélmegyei földművesszövetkezetben szereztem egy kis hozzáértést a könyveléshez, ahol öt évig terményátvevő voltam — magyarázza a 61 éves Lukács János. — Ezért is választottak meg a Béke Tsz alakuló közgyűlésén. — Ügy hallottuk, hogy köny- nyen megy a tanulás Lukács elvtársnak. — Mindig szerettem volna tanulni, mert gyerekkoromban csak négy elemit engedett végezni a szegénység De egy évvel ezelőtt vizsgát tettem az általános iskola VIII. ősz- I tályáfoól. Senki sem kötelezett sá, hiszen 1953 óta, ahogy elkerültem a földművesszövetkezettől, egyénileg gazdálkodtam hét hold földön. Dehát mindig szerettem a papírt és a ceruzát. — Az elvtársnő melyik tsz-ből jött? — szólítottunk meg egy csinos, 20 év körüli lányt — Tóth Emma vagyok, a vésztői Béke Tsz-től jöttem. Ez év márciusában léptem be, s mindjárt az irodába kerültem, mert azelőtt 10 hónapig önállóan könyveltem már a vésztői Petőfi Tsz- ben. — Mityen iskolai végzettsége van? — Nyerte általános, de végeztem már egy hathetes könyvelői tanfolyamot is. — Ezek szerint magának nem új az, amit ezen a három hetesen hall. — Azért sokat lehet tanulni és szívesen is vagyok itt. Ha lehet, szívesen elmegyek a mérlegképes tanfolyamra is egy hónap múlva. Nem unalmas a tanfolyam a hat családos Jenei Lászlónénak sem, aki ez év január 1. óta könyvelő a békésszentandrási Rákóczi Tsz- ben, s aki érettségizett. — Az ember soha sem tanulhat eleget — mondja. — Nekem ugyan van egy kis gyakorlatom, de az az elmélet, amit itt tanulok, hiányzott. Enélkül nehéz lenne könyvelőnek lenni a 2700 holdas gazdaságunkban. K. I.
