Békés Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-07 / 133. szám
WtPßJSÄ <f 1960. június Ti kedd A kormányrendeletek végrehajtása és ä vendéglátóipar utóvizsgálatainak eredményei szerepeltek a NEB legutóbbi ülésén Jószándék vagy „kegy" Június 3-án tanácskozásra ült össze a NEB Békés megyei bizottsága. Megvitatták a két legutóbb befejeződött vizsgálat eredményeit. A bizottság elfogadta a termelőszövetkezetek közös állatállománya fejlesztésének vizsgálatáról készült jelentést és a vendéglátóipar utóvizsgálatáról beterjesztett jegyzőkönyvet. Megállapították: a tsz-ek közös állatállomány-fejlesztése tárgyában megtartott vizsgálat, amely a korábban megjelent kormányhatározatok végrehajtására s ennek kihatása — a közös állatállomány Megyénkben, különösen az i állami gazdaságok és termelőszövetkezetek nagy tábláin gondosan előkészített magágyba vetették a kukoricát. A májusi csapadéktól nedves talajban, a júniusi melegben szinte szemlátomást nő a növény. A kukoricaföldeken megyeszerte serény munka folyik: eddig 100 ezer holdon fejezték be az első kapálást és több helyen másodszor gyomtalanítanak. A gépállomások 43 ezer hold szövetkezeti földön vetették el négyzetesen a kukoricát. A pontos kelés a traktorosok figyelmes munkájára vall. számbeli gyarapodására, az állat- egészségügyre, a takarmányozásra és az elhelyezésre irányultak — jó eredményeket hozott. Ezzel egy időben a népi ellenőrök megnézték a tsz-ek árutermelési és a felvásárlással foglalkozó szervek tevékenységét is. A bizottság több fontos jelenséget észrevételezett ezek munkájában, majd a hiányosságok megszüntetésére, az eredmények továbbfokozására határozatot hozott. A vendéglátóipar utóvizsgálatáról készült észrevételek beterjesztésére is ezen az ülésen került A. Battonyai Gépállomás körzetében már négyezer holdon kapálták meg a kukoricát a gépek. A Kossuth Tsz földjén másodszor kapálnak hossz-kereszt irányban s a szovjet traktorral vomatott kultivátor naponta 25 holdon gyomtalanít. A Battonyai Gépállomás dolgozói nemcsak jó talajmunkával és növényápolással segíti a szövetkezetek többtermelési harcát, hanem a laboratóriumi talajvizsgálat alapján szaktanácsokat adnak, hogy a talaj táperőkészle- 1 tét figyelembe véve, hol érdemes egy, két, illetve három szál növényt hagyni egy fészekben. I sor. Még a műit évben tartott a I Békés megyei NEB egy széles körű vizsgálatot a megye állami és szövetkezeti vendéglátóiparában. A közelmúltban népi ellenőreink azt vizsgálták meg, hogy az akkor feltárt hibákat megszüntették-e a vendéglátó szervek. Kétségtelen — állapította meg a NEB-ülése —, a megye vendéglátóipara néhány hónap leforgása alatt lényegeset fejlődött. Egységes vezetés alá került az állami szektor, de a földművesszövetke- zeti vendéglátás is jobb, mint korábban. Az állami üzletek korszerűsítésére 1,7 millió forintot fordítottak. Ez a megye három városában kézzelfoghatóan mutatja az előrehaladást. A földművesszövetkezeti vendéglátás korszerűsítésére — a megye községeiben — 4 millió forintot ruháztak be. Ezeket a beruházásokat a NEB pozitív eredményként ítéli meg, s szóvá tette a kisvendéglők és éttermek kulturáltságának növelését, a kiszolgálás udvariasságának fokozását. Megállapították azt is: a vendéglátóipar felügyeleti ellenőrző szervei különösen a földművesszövetkezeteket nem kielégítően ellenőrzik. Az utóvizsgálat során feltárt hibák haladéktalan megszüntetésére határozatokat hoztak. A továbbiakban a NEB tagjai tájékoztatást hallottak a folyamatban levő vizsgálatokról. Tudósítónk jel Több alkalommal találkozunk azzal a fogalommal, hogy embertársaink egymás ügyeit jó szándékkal kezelik, segítséget nyújtanak egymásnak, támogatják egymást: szóval megkönnyítik, hogy úgy mondjam: a „békés egymás mellett élést”. A- zonban a napokban furcsa tapasztalatokra tettem szert. Szerkesztőségünkben felkeresett egy fiatal leányanya, ki elpanaszoltai hogy hosszabb betegségére való tekintettel a Gyulai Kórház lakója lett. Mivel lakása nincs, az albérleti szobáról a bérbeadó lemondatta. Igen, bármilyen meglepő is, nem ő mondott le a lakásról, hanem a lakástulajdonosnő mondatta le, mégpedig azzal, hogy nincs szíve elfogadni ettől a beteg asszonytól a havi 200 forintot úgy, hogy az ne lakjon ott. A fiatal leányanyának mit volt mit tennie, lemondott a lakásról. Már ekkor felmerült benne az a gondolat, vajon mi lesz akkor, ha mégis úgy történik, hogy a kórházi kezelés nem tart egy évig, hanem csupán néhány hétig? — A baj nem jár egyedül — mondotta —, mert tényleg az történt, hogy három hét után hazaengedték a kórházból azzal, hogy idehaza pihenjek sokat, és akkor betegségemből meggyógyulok. A kórházban nem merte bevallani, hogy nincs lakása és most itt áll lakás nélkül, betegen. Egy hétig ismerősei jószívére utalva és pár napig a vasútállomás kemény padján hajtotta nyugvóra fejét. S mindezt köszönhette annak a „kegynek”, amit lakásadónője tett vele azzal, hogy nem fogadta el tőié a havi 200 forintot, hanem most már kiadta a lakást másnak, helyesebben másoknak dupla ösz- szegért. Ez is kegy, de nagyon veszedelmes. Es ez az egyetlen példa bizonyítja azt, hogy az albérleti rendelet végrehajtásával még mindig elég sok baj van. Azok a lakástulajdonosok, akik albérlőt tartanak, bizony kényükre- kedvükre dobálóznak az albérlőkkel, sokszor még látszólag „kegyet” is gyakorolva igyekeznek megszabadulni tőlük. Tudott dolog, hogy államunk 15 éven belül tudja csak a nehéz lakáshelyzetet megoldani, hogy addig is megkönnyítsük az albérlők helyzetét, ahhoz az kell, hogy egyes esetekben a törvény szigorával is biztosítsuk az albérlők jogait. Es az is kell, hogy az albérlők legyenek tisztában jogaikkal, hogy senki ne gyakorolhasson velük „kegyet” és saját önös céljainak érdekében senki ne szerezzen újabb százasokat havonta úgy, hogy avval másokat rövidít meg, és tesz ki súlyos kellemetlenségeknek. Dóczi Imre e n t i Jól sikerült a négyzetes vetés 100 ezer hold kukoricát gyomtalanítottak a békési föideken Nyári szemlék gépállomásokon A Békés megyei Gépállomások Igazgatóságán a műszaki dolgozókból és az agronómusok- ból két bizottságot hoztak létre, melyek június 2-tól végigjárják megyénk 20 gépállomását, és felülvizsgálják azok előkészületeit a nyári mezőgazdasági munkákra. Az említett két bizottság a kisebb gépállomásokon külön- külön látja el feladatát, a nagyobb gépállomásokon viszont közösen dolgoznak. így a szemle idejét lényegesen lerövidítik és sokoldalúbbá teszik. Az igazgatóság vizsgálat tárgyává jelölte ki az aratógépek, a cséplőgépek, a kombájnok és a többi, a betakarítás munkáiban használatos gépek ellenőrzését. A bizottságok munkájába i részt vesz a megyei tanács szö- | vetkezet-politikai csoportjának I két megbízottja is. Ök a terme- ' lőszövetkezetek aratási munkái - | nak szervezését, a gépállomá- ! sokkal kötött szerződéseket I vizsgálják felül. ott ptémMáil Több mint 200 fő részvételével országos prémesállattenyésztési tanácskozást tartottak Budapesten, a Technika Házában, az Agrártudományi Egyesület Kisállat- tenyésztők Társasága és a Földművesszövetkezetek Országos Baromfi- és Kisállattenyésztési Tanácsa rendezésében. Az elnöki megnyitó után dr. Kántor István, síz. FM kisállattenyésztés] osztályvezetője tartott előadást. Előadásában hangsúlyozta, hogy a növekvő hazai kereslet és a külföldre való szállítási lehetőségek alapján nagy jövője van a nemes prémet adó 'kisállattenyésztésnek. Ezután Oláh István, a Gödöllői Kisállattenyésztési és Kutató Intézet munkatársa tartotta meg előadását A házinyúdtenyésztés helyzete és fejlesztésének útja címmel. Javasolta a minőségi tenyész- munka megjavítása érdekében, hogy a SZÖVOSZ hozasson külföldről tenyészállatokat, szervezzen országos szakkörzetet, biztosítson a szaksajtóban a prémesállattenyésztéssel kapcsolatos cikkeknek megfelelő helyet és hozzon forgalomba a tenyésztéshez szükséges megfelelő eszközöket. A következő előadást dr. Bács Gyula tartotta A nutriatenyész- tés és prémtermelés helyzete és jövője címmel. Elmondotta, hogy a nutria tartása olcsó, prémje ér14 eho'gy alkarom népszerűsíteni a könyvelőnket! Vétek lenne bántani szegényt. Meg különben is: éppen saját könyvelőnkről írni, valahogy — érzem — szerénytelenségnek tartja az olvasó. Mégis vállalom a szerénytelenség vádját és megírom az esetet, mert nagyon tanulságosnak tartom. Tájékoztatásul még: abba a kellemetlen helyzetbe kerültem, hogy kisebb pénzek feletti uralkodással bíztak meg. Mivel azonban jól ismernek, tudják, hogy pénzügyekhez mafla vagyok, csak költeni tudok, ezért a könyvelési munkálatokkal vezető könyvelőnket bízták meg. (Csak a jog az enyém, hogy költhető-e vagy sem. Szignójog.) Eddig én könyveltem, helyesebben nem könyveltem, kisebb-na- gyobb ráfizetéssel azt a néhány forintot. Sem autót, sem sarokházat nem bírtam összehozni, ellenben a Bizi-be (Zaci-ba) tettem a zakómat. ITT őst, hogy jött ez a felsőbb utasítás, elmentem a már említett barátomhoz, Évácska Nosjához. — Nézd Noskám: itt a papír, hogy nektek kell a pénzt ezután könyvelni, csináljuk meg, de ne- gfem fogalmam sincs a gyakorlati Pénzügyi vitám ■ romszor körbejárom, s csak nagykivitelezéshez — s eléje raktam az összes pénzeket és papírokat. — Ö, ez a legegyszerűbb a világon. Mit gondolsz, mi milliókat könyvelünk, ezt csak meg tudjuk oldani?! — szélesen mosolygott és ha-ha-házott. — Jól van, akikor fogjunk hozzá... — nyomtam orra elé a papírokat. — No aszongya, ez a bevétel, ez a kiadás, ez a maradék, ez ez, az az... — eredeti szakértelemmel túrt széjjel mindent, s — csodálatos — mindent egyből megtalált, mindent egyből a helyére rakott. — No aszongya — ismételte fontoskodva. — Most csak felírjuk egy papírra az összbevételt, a befizetést, a felhasználást és a maradékot, később pedig veszünk egy bevételi és egy kiadási tömböt (még mondott valamit, de azt elfelejtettem), aztán abba pontosan vezetünk mindent. Rendben? — Olyan gyorsan csinálta az egészet, hogy megrémültem. Én — ha pénzről van szó — először mindig tiltakozom, utána hánehezen durálom neki magam, hogy érintsem is. latból —, ezeket az izéket te megveteted? — Hát hogyne! S utána a számlát hozzátesszük ehhez a pénzhez... — Hogyhogy? — Ügy, hogy elszámoljuk lőle... — Ne marháskodj Noskám, hiszen ebből ilyen dolgokat nem lehet vásárolni?! A földig letolnak ezért engem... — Dehogyis tolnak le, hét csakis ebből lehet... — Nem komám, ezt nem engedélyezik... — Hogy képzeled? Hát akkor miből vegyük meg? — Hát gondolom, azokból a milliókból, amit az előbb említettél... — Még mit nem! Annak semmi köze ehhez. — Akkor ne legyen inkább pénztárkönyv! — Azt már nem* vagy begyulladva? Csak nem gondolod, hogy van olyan süket revizor, aki ezért szól? Az egész nem több, mint 12 froncsi. — Akkor sem! — vágtam oda a leghatározottabban. — Te engem azzal vádolsz állandóan, hogy a fogamhoz verem a pénzt... Hát te mit csinálsz? Csak kíváncsi voltam, hogy mennyire vered te a fogadhoz a rádbízott De megfogtalak! — még szélesebben ha-ha-házott, mint az előbb. D osszantott a provokáció, de megnyugodtam: — Szóval akkor megveszed a Kiadó pénzéből, rendben van, rendes gyerek vagy — veregettem vállon megbocsátóan. — No neeem, erről szó sem lehet! Hogy képzeled? Felét fizeted te a te zsebedből, felét én az én zsebemből.' Hat—hat froncsi, s nem károsítunk meg senkit... Ön mit szólt volna ehhez, kedves olvasóm? ...Hát és is ugyanazt mondtam neki. va—ti— tékes és húsa is hasznosítható. Rámutatott arra, hogy a sikeres tenyészmunka fokozása érdekében szükséges a 310 forintos jelenlegi maximális prémár további emelése. A továbbiakban beszámolt arról, hogy a SZÖVOSZ igyekszik segítséget adni a mrtria- tenyésztés további kiszélesítése területén, társulások szervezésében. Az elmúlt télen és tavasszal több ismeretterjesztő előadást tartottak. Az illetékesek is más szemmel nézik a nutriatenyész- tést. A nagyüzemi mutriatenyész- tés megszervezésének előfeltételei megvannak és ez nagy lehetőséget rejt magában. Komoly jövedelmet jelent majd a termelőszövetkezeteknek. Előzetes számítások szerint a II. ötéves terv végére, 1965- ben 200—250 ezer darab prém felvásárlása várható. Végül a nerc- és karakultenyésztés eddigi tapasztalatairól, a prémtermelés fejlesztéséről ár- Anghi Csaba professzor tartott előadást. Szünetben nyúl- és nutriahús- bői készült virslit ízleltek meg a résztvevők, s a tanácskozás második felében az előadásokban elhangzottakhoz számos hozzászólás hangzott él. SZABÓ NÁNDOR, Ktmagota — No most megfogtalak! — ír1 s mondd csak — kérdeztem, nyomta az ujját mellemhez dia- mikor felocsúdtam a csodá- dalmasan. — Igen? — gúnyolódott. be- pénzeket...
