Békés Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-07 / 133. szám

wm. j»ms 7., kedd NEPOJSÁG 3 Felkészüllek az aratás-cséplési munkára a szeghalmi járásban N-agy érdeklődés mellett tartották meg Szeghalmon a legutóbbi járási tanácsülést. Az ülésen a nyári mezőgazdasági munkákra való felkészülést tárgyalták meg. Beszámolót és tájékoztatót Om- bódi Sándor v. b.-elnökhelyettes tartott. Elmondotta többek között, hogy a járás területén jól dolgoztak a termelőszövetkezeti és egyéni­leg dolgozó parasztok. A tavaszi vetési és növényápolási munkákat idejében elvégezték. A növényápolási munkában különösen jó ered­ményt ért el a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet. Az elvetett 415 hold cukorrépát például három-négy nap alatt kiegyel­ték és május végére a szükséges kapálásokat is elvégezték. Ha­sonló jó eredményt ért el a szeghalmi Kossuth Termelőszövetke­zet is. A járásban már felkészültek a nyári munkákra is, különösen nagy gondot fordítottak a betakarítási munkákra. A lófogatokon kívül a gépállomások 50 darab szállítóeszközt bocsátanak rendel­kezésre, a termelőszövetkezeteknél pedig 35 teherautó és vontató szállítja majd a gabonát. A gépállomásokon jelenleg a cséplőgépe­ket javítják és megkezdték a cséplőmunkások szerződéskötését. Negyedóra a „rögtönzött“ gádorost állatvásárban Nagyvásárnak is beillő zaj volt szerdán, a déli órákban Gádoro­son, a mázsaház előtti néhány lé­pésnyi széles és hosszú kis térsé­gen. Vagy 30 férfi és nő tartotta egy-egy tehén vagy üsző kötelét, s akadt néhány árak iránt érdek­lődő is. — Vásár van? — kérdeztem egy 30 év körüli férfitól, akit öl­tözete miatt az állatforgalmi fel­vásárlójának néztem. — Birkás Ferenc vagyok, a TEGl körzeti szerződtetője — mutatkozott be. A helyi Dózsa Tsz-nek vásárolunk Bódvai János Együtt a jóban és rosszban Reggelenként vidám férfiak, nők sietnek Tótkomlóson a Tán­csics utcában. A cipész ktsz-be igyekeznek. Néhányan közülük már több mint egy évtizede jár­ják ezt az 'utat. Úgy mennek, mintha csak haza mennének a családhoz. Oda is mennek, a nagy családhoz, a szívükhöz nőtt szö­vetkezetbe. Amikor már együtt vannak, tréfálkoznak, beszélgetnek egy kicsit, majd amikor átöltöznek, hangyaszorgalommal látnak mun­kához. S mint valami zenekar, felberregnek a gépek, taktust csattognak hozzá a kalapácsok. Az ügyes kezek alatt a bőrből, talp­ból csinos női szandálok, cipők formálódnak. Olyanok, hogy a- mikor elkészülnek, bármelyik pesti, szegedi, békéscsabai nő lá­bára öltheti. Egy negyedévben 4500 pár készül a szebbnél szebb cipőkből. Hosszú volt az út, amíg a szö­vetkezetiek eljutottak idáig. Éle­tükről, munkájukról nagyon so­kat jegyezhetett volna fel a kró­nikás. Különösen az első eszten­dőkben, amikor nekivágtak az új útnak, hogy összefogva jobb éle­tet „kalapáljanak” maguknak. A ktsz Békés megye egyik legrégibb szövetkezete, 1947 augusztusában alakult meg 15 taggal. Majdnem hogy semmivel kezdték, mert közös vagyonuk nem volt több háromezer forintnál. Ezt is naguk adták össze. Megálltak a saját lábukon, bár sokszor nagyon nehéz volt a helyzetük. Ilyenkor aztán egymást, biztatták, s újból nekilendültek. A kezdet kezdetén, négy esztendeig bizony nagyon szűkösen éltek. Sokszor a fizetést is úgy osztották ki egy-egy hétre, hogy kinek-kinek mennyi kellett a legszükségesebbre. Az egyik húsz, a másik harminc forintot kért. Akiknek nagyobb volt a családjuk, többet, kiknek kisebb, kevesebbet. Most pedig a tagok átlagos havi keresete 1600 forint. És talán éppen ez a közös küzde­lem forrasztotta őket olyan kö­zösségbe, amelyet semmilyen vi­har sem tudott megbolygatni. A szövetkezet dúslombú fává terebélyesedett, amely most termi igazán gyümölcsét. Most már egy negyedévben 4500 pár cipőt ké­szítenek. Egy évtizeddel ezelőtt a 200 pár is rekordnak számított. Igaz, most már a tagság is négy­szerese az akkorinak. Mindez a- zonban kevés lenne ahhoz, hogy ilyen termelést produkáljanak. Ügyes gépek segítik őket Két kombinált pucológépet, négy tűzőgépet, talpegyengetőt és még ki tudná megmondani, mi min­dent vettek, hogy könnyítsék, gyorsítsák a munkát. Kevés ilyen szövetkezetei talál- a megyében, de az országban is, ahol olyan egyöntetű lenne a tagság, mint itt, s ahol úgy gon­doskodnak az emberről, mint eb­ben a közösségben. Hovorka Pali bácsi, aki immár tíz esztendeje elnöke a ktsz-nek, olyan dolgokat mutatott, hogy bizony az ember elámul tőle. Van itt korszerű női és férfizuhanyozó, öltöző, ahol munka után megtisztálkodhat­nak, hogy utána az utcára kilép­ve senki se mondhatja róluk, hogy ezelőtt egy fél órával a ci­pész-székből keltek fel. A szövet­kezet olyan mosókonyhát rende­zett be a tagoknak és családjaik­nak, hogy bizony mindenki meg­csodálhatja. Nagy teljesítményű SABARIA mosógéptől, ruhafa­csarótói vízmelegítő katlanig minden megtalálható itt. Az asz- szonyok szívesen járnak ide mos­ni, mert a nagy mosógép szinte pillanatok alatt patyolatfehérré tisztítja a ruhát, amit aztán ha­zavisznek kiteregetni. Amire a- zonban a legbüszkébbek, az talán, a konyhakertészetük. Most is ott díszük a zöldhagyma, a kiültetett paprika- és paradicsompalánta. Közösen művelik, locsolják s kö­zösen fogyasztják el a termést is. Gyümölcsösükben cseresznye-, meggy-, barack-, szilvafák lom­bosodnak. Még szőlőt is telepítet­tek. S amikor a már érett gyü­mölcs rámosolyog a tagokra, van is fogyasztója. Két éve talán, hogy egy kis darálót is vettek, mert mindegyikük hizlal egy-egy malacot. Reggel behozzák a kuko­ricát, délután meg viszik haza a darát. Nem kell várni, a darálás néhány fillérbe kerül mindössze. Apró dolgok ezek. Mindegyi­kükből azonban a közösség ereje, az emberekről való gondoskodás látszik. A tagok igazi gazdái szö­vetkezetüknek. Mostanában pél­dául délutánonként, munka után tízen-tizenöten is ott szorgoskod­nak az udvaron. Bontják az egyik rozzant épületet, hogy irodát és különféle helyiségeket építsenek házilag. Nagyjából már készen áll a 80 személyes kultúrtermük is, melyet különféle helyiségek átala­kításával maguk építettek. Ami­kor egészen rendben lesz, itt rendezik be majd a könyvtárat, s itt találja meg majd szórakozá­sát munka után a szövetkezet tagsága. Aztán a régi kívánság is rövidesen teljesül: televíziót vesznek. A szövetkezetiek szeretik közös­ségüket. Jóban, rosszban együtt vannak, összetartanak. Az ellen- forradalom idején egyikük sem gondolt arra, hogy kilépjen, sőt védték közös munkájuk gyümöl­csét. Esténként ketten-ketten áll­tak őrséget székházukban. Most pedig szorgalmukkal tovább gya­rapítják közös vagyonukat, amely már jóval meghaladja a félmillió forintot. A 3000 forinttól idáig göröngyös volt az út. összefogá­sukkal azonban úrrá lettek a ne­hézségeken. Jobb életet teremtet­tek maguknak, és így talán érthe­tő is, hogy reggelenként vidáman sietnek második otthonukba, a szövetkezetbe. Podina Péten központi felvásárlóval. És persze igyekszünk tenyésztési szerződést is kötni, akikkel lehet. — Milyen siker kíséri törekvé­süket? — Itt még most kezdjük éppen. Még magasra tartják a tenyésztők az árakat. De Csanádapácán S-at, Orosházán ötöt, Nagyszénáson nyolcat vásároltunk ma, a murá­nyi Petőfi, meg a csorvási Petőfi Tsz-nek. — Ma már ez a negyedik hely, ahol vásárolnak? — Igen és innen két óra múlva | megyünk Tótkomlósra. — Hány tenyészállatot vásárol­tak fel az idén? — Márciusban 145. áprilisban 138 darabot. Ekörül van a májusi felvásárlás is. Az első félevoen 1200-at kell felvásárolnunk, s ez meg is lesz. Jelenleg három fel- vásárlási bizottság járja a megyét. Birkás Ferencet „lefoglalták” a mázsaházban, ahol mérték s szer­ződtették a vemhes állatokat, én meg elmentem megnézni, hogyan zajlik le a vásár a TÉGI emberei és a tenyésztők között. Éppen ak­kor született meg az egyesség Bódvai János és Dorogi Károly között, aki két jószágot hozott el­adásra. Az öregebbik tehenet ad­ta el 8500 forintért. Miután Bód­vai János a tehén fülébe préselte a törzsszámot, alkudozni kezdett a fiatal vemhes üszőre, de csak­hamar abbahagyta, mert Dorogi Károly szinte kifizethetetlen ösz­szeget, 12 ezer forintot kért érte. — Nézze, megmondom őszintén: jó küllemű, jó fajtájú az üszője, de nincs rá biztosíték, hogy jó te­jelő tehén válik belőle. Ha gon­dolja, 10 forintot adunk kilójá­ért ... — Józsi bácsi, itt a tehenem mérlegelési jegye — szólt egy fia­talember egy idősebb férfihoz, akiről megtudtam aztán, hogy a gádorosi Dózsa Tsz főállattenyész­tője, s Hargitai József a neve. — Hány tenyészállatot akarnak vásárolni? — kérdem tőle, mivel tudom, hogy a gádorosi Dózsa még új szövetkezetnek számít: egy éve alakult, s a télen meghat­szorozódott a földterülete. — Eddig 14 tehenet és 26 bor­jút vásároltunk a tenyészállatfor­galmi segítségével, s még 16 tehe­net akarunk vásárolni. — Mennyi jelenleg a szarvas­marha-állományuk ? — Összesen 107 darab. Tenyész- kocát is vásároltunk 30-at a meg­levő 15-höz, egy része már meg is fialt. — Hogyan látja Hargitai bácsi: kedvez ma is a felvásárlási sze­rencse? — Egyelőre még kitartják az árakat, de adják azt alább is. Mindössze egy negyedórát töl­töttem a rögtönzött vásárban. A- mint befejeződött, minden bi­zonnyal több újabbal szaporodott ismét a gádorosi Dózsa Tsz szarvasmarha-állománya. K. L Olasz vendégek Körösladdny ban A napokban hírt adtunk arról, hogy május 29-én, vasárnap dél­előtt ünnepelte Körösladány köz­Kötelességmulasztók a bíróság előtt — Még a zálogtárgyakat is elsikkasztották — Csáti Lajos hétholdas, egyéni­leg gazdálkodó bucsai lakos évek óta elhanyagolja adófizetési köte­lezettségét. A múlt évben már 19 925 forint adóhátralékát tartot­ta nyilván a bucsai községi tanács v. b. pénzügyi csoportja. Ezért a múlt évben, de már ebben az év­ben is, több esetben volt ellene végrehajtási eljárás. A múlt év októberében a községi tanács pénzügyi dolgozói Csáti Lajosnál zálogoltak és lefoglaltak egy sül­dőt és 12 mázsa csöves kukoricát. Ez év februárban a pénzügyi csoport felhívta Csátit, hogy szál­lítsa be a múlt év októberében le­foglalt süldőt és a 12 mázsa kuko­ricát. A felszólításnak azonban nem tett eleget. Ezt követően né­hány nap múlva ismét lezálogol- ták Csátinál a már említett ser­tést és a kukoricát. Bár mind­egyik alkalommal tudomásul vet­te az elidegenítési és felhasználá­si tilalmat, vagyis azt, hogy a le­foglalt sertést és a kukoricát el­adni nem lehet, mert ez újabb bűncselekményt von maga után, mégis, a második zálogolást köve­tő héten a lefoglalt sertést járlat­levél nélkül eladta, hogy az érte kapott pénzt a tanács pénzügyi csoportja adóhátralék címén ne tudja visszatartani. A pénzügyi csoport március 4- én akarta a lezálogolt tárgyakat elszállítani, de akkor már nem­csak a sertés nem volt meg, de a kukoricát is feletette. A zálogtárgyak elsikkasztásával Csáti Lajos kétezer forinttal ká­rosította meg az államot. S amíg a múlt évben 19 925 forint adó­hátraléka volt, most már megha­ladja a 23 350 forintot. Id. Opóczki György öt és fél holdas egyénileg gazdálkodó, bu­csai lakos, május 20-án már ötöd­ször állt lopás bűntette miatt bíróság előtt. Az említett napon társadalmi tulajdon sérelmére sik­kasztással elkövetett bűntett mi­att vonta felelősségre a szeghalmi járásbíróság. Csátihoz hasonlóan id. Opóczki György is notórius adóhátralékos Bucsán. A községi tanács v. b. pénzügyi csoportja a múlt év őszén 9973 forint adótar­tozást mutatott ka. így a múlt év októberében nála is lezálogoltak egy 70 kilogrammos sertést és 11 mázsa csöveskukoricát. Ez év feb­I ruárban id. Opóczkit is felszólítot­ták, hogy a lefoglalt tárgyakat szállítsa be, mivel ekkor már 12 ezer 515 forintra növekedett adó­tartozása. A felszólításnak nem tett eleget. Néhány nappal később ismét zálogoltak id. Opóczki Györgynél, amikor is két ser­tést és több mázsa csöveskuko­ricát foglaltak le nála. Március 9-én, amikor a pénzügyi csoport­tól felkeresték, hogy a lefoglalt tárgyakat elszállítsák, már sem az első, sem a második zálogolási sertéseket és kukoricát nem ta­lálták sehol. Ugyanis a lefoglalt sertéseket eladta — noha jelen­leg adóhátraléka már meghalad­ja a 14 780 forintot —, a kukori­cát pedig állatállományával fel­etette. A zálogtárgyak eladásával, illetve feletetésével 2220 forint | kárt okozott az államnak id. Opóczki György. A szeghalmi járásbíróság Csáti Lajos és id. Opóczki György bu­csai lakosokat társadalmi tulaj­don sérelmére elkövetett bűntett miatt mondta ki bűnösnek, s sza­bott ki részükre börtön- és pénz- büntetést. B. I. [ ség népe az Olaszországban hősi halált halt körösladányi születésű Tüköry Lajos halálának 100. év­fordulóját E képen látható Végh Mihály elvtárs, a köröladányi Tüköry Lajosról elnevezett általá­nos iskola tanára beszélget az olasz vendégekkel, Attilvo Depóit professzorral, az olasz Risorgimen­to Történettudományi Intézet tag­jával, Ottavkmo Pastore szenátor­ral, aki az olasz—magyar parla­menti csoport tagja, az Olasz Kommunista Párt Központi Bi­zottságának tagja, a párt egyik megalapítója, dr. Sallai Gézával, az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem adjunktusával. 25—50 éves, adminisztráció­ban jártas, egészséges, jó írá- sú, büntetlen előéletű férfia­kat és nőket keres répaátvevöi munkára Mezőhegyes! Cukorgyár a mezőkovácsházi és az oros­házi járás területéről. Sajátke­zű kérelem és önéletrajz be­küldése szükséges. 346

Next

/
Thumbnails
Contents