Békés Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-07 / 133. szám
wm. j»ms 7., kedd NEPOJSÁG 3 Felkészüllek az aratás-cséplési munkára a szeghalmi járásban N-agy érdeklődés mellett tartották meg Szeghalmon a legutóbbi járási tanácsülést. Az ülésen a nyári mezőgazdasági munkákra való felkészülést tárgyalták meg. Beszámolót és tájékoztatót Om- bódi Sándor v. b.-elnökhelyettes tartott. Elmondotta többek között, hogy a járás területén jól dolgoztak a termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztok. A tavaszi vetési és növényápolási munkákat idejében elvégezték. A növényápolási munkában különösen jó eredményt ért el a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet. Az elvetett 415 hold cukorrépát például három-négy nap alatt kiegyelték és május végére a szükséges kapálásokat is elvégezték. Hasonló jó eredményt ért el a szeghalmi Kossuth Termelőszövetkezet is. A járásban már felkészültek a nyári munkákra is, különösen nagy gondot fordítottak a betakarítási munkákra. A lófogatokon kívül a gépállomások 50 darab szállítóeszközt bocsátanak rendelkezésre, a termelőszövetkezeteknél pedig 35 teherautó és vontató szállítja majd a gabonát. A gépállomásokon jelenleg a cséplőgépeket javítják és megkezdték a cséplőmunkások szerződéskötését. Negyedóra a „rögtönzött“ gádorost állatvásárban Nagyvásárnak is beillő zaj volt szerdán, a déli órákban Gádoroson, a mázsaház előtti néhány lépésnyi széles és hosszú kis térségen. Vagy 30 férfi és nő tartotta egy-egy tehén vagy üsző kötelét, s akadt néhány árak iránt érdeklődő is. — Vásár van? — kérdeztem egy 30 év körüli férfitól, akit öltözete miatt az állatforgalmi felvásárlójának néztem. — Birkás Ferenc vagyok, a TEGl körzeti szerződtetője — mutatkozott be. A helyi Dózsa Tsz-nek vásárolunk Bódvai János Együtt a jóban és rosszban Reggelenként vidám férfiak, nők sietnek Tótkomlóson a Táncsics utcában. A cipész ktsz-be igyekeznek. Néhányan közülük már több mint egy évtizede járják ezt az 'utat. Úgy mennek, mintha csak haza mennének a családhoz. Oda is mennek, a nagy családhoz, a szívükhöz nőtt szövetkezetbe. Amikor már együtt vannak, tréfálkoznak, beszélgetnek egy kicsit, majd amikor átöltöznek, hangyaszorgalommal látnak munkához. S mint valami zenekar, felberregnek a gépek, taktust csattognak hozzá a kalapácsok. Az ügyes kezek alatt a bőrből, talpból csinos női szandálok, cipők formálódnak. Olyanok, hogy a- mikor elkészülnek, bármelyik pesti, szegedi, békéscsabai nő lábára öltheti. Egy negyedévben 4500 pár készül a szebbnél szebb cipőkből. Hosszú volt az út, amíg a szövetkezetiek eljutottak idáig. Életükről, munkájukról nagyon sokat jegyezhetett volna fel a krónikás. Különösen az első esztendőkben, amikor nekivágtak az új útnak, hogy összefogva jobb életet „kalapáljanak” maguknak. A ktsz Békés megye egyik legrégibb szövetkezete, 1947 augusztusában alakult meg 15 taggal. Majdnem hogy semmivel kezdték, mert közös vagyonuk nem volt több háromezer forintnál. Ezt is naguk adták össze. Megálltak a saját lábukon, bár sokszor nagyon nehéz volt a helyzetük. Ilyenkor aztán egymást, biztatták, s újból nekilendültek. A kezdet kezdetén, négy esztendeig bizony nagyon szűkösen éltek. Sokszor a fizetést is úgy osztották ki egy-egy hétre, hogy kinek-kinek mennyi kellett a legszükségesebbre. Az egyik húsz, a másik harminc forintot kért. Akiknek nagyobb volt a családjuk, többet, kiknek kisebb, kevesebbet. Most pedig a tagok átlagos havi keresete 1600 forint. És talán éppen ez a közös küzdelem forrasztotta őket olyan közösségbe, amelyet semmilyen vihar sem tudott megbolygatni. A szövetkezet dúslombú fává terebélyesedett, amely most termi igazán gyümölcsét. Most már egy negyedévben 4500 pár cipőt készítenek. Egy évtizeddel ezelőtt a 200 pár is rekordnak számított. Igaz, most már a tagság is négyszerese az akkorinak. Mindez a- zonban kevés lenne ahhoz, hogy ilyen termelést produkáljanak. Ügyes gépek segítik őket Két kombinált pucológépet, négy tűzőgépet, talpegyengetőt és még ki tudná megmondani, mi mindent vettek, hogy könnyítsék, gyorsítsák a munkát. Kevés ilyen szövetkezetei talál- a megyében, de az országban is, ahol olyan egyöntetű lenne a tagság, mint itt, s ahol úgy gondoskodnak az emberről, mint ebben a közösségben. Hovorka Pali bácsi, aki immár tíz esztendeje elnöke a ktsz-nek, olyan dolgokat mutatott, hogy bizony az ember elámul tőle. Van itt korszerű női és férfizuhanyozó, öltöző, ahol munka után megtisztálkodhatnak, hogy utána az utcára kilépve senki se mondhatja róluk, hogy ezelőtt egy fél órával a cipész-székből keltek fel. A szövetkezet olyan mosókonyhát rendezett be a tagoknak és családjaiknak, hogy bizony mindenki megcsodálhatja. Nagy teljesítményű SABARIA mosógéptől, ruhafacsarótói vízmelegítő katlanig minden megtalálható itt. Az asz- szonyok szívesen járnak ide mosni, mert a nagy mosógép szinte pillanatok alatt patyolatfehérré tisztítja a ruhát, amit aztán hazavisznek kiteregetni. Amire a- zonban a legbüszkébbek, az talán, a konyhakertészetük. Most is ott díszük a zöldhagyma, a kiültetett paprika- és paradicsompalánta. Közösen művelik, locsolják s közösen fogyasztják el a termést is. Gyümölcsösükben cseresznye-, meggy-, barack-, szilvafák lombosodnak. Még szőlőt is telepítettek. S amikor a már érett gyümölcs rámosolyog a tagokra, van is fogyasztója. Két éve talán, hogy egy kis darálót is vettek, mert mindegyikük hizlal egy-egy malacot. Reggel behozzák a kukoricát, délután meg viszik haza a darát. Nem kell várni, a darálás néhány fillérbe kerül mindössze. Apró dolgok ezek. Mindegyikükből azonban a közösség ereje, az emberekről való gondoskodás látszik. A tagok igazi gazdái szövetkezetüknek. Mostanában például délutánonként, munka után tízen-tizenöten is ott szorgoskodnak az udvaron. Bontják az egyik rozzant épületet, hogy irodát és különféle helyiségeket építsenek házilag. Nagyjából már készen áll a 80 személyes kultúrtermük is, melyet különféle helyiségek átalakításával maguk építettek. Amikor egészen rendben lesz, itt rendezik be majd a könyvtárat, s itt találja meg majd szórakozását munka után a szövetkezet tagsága. Aztán a régi kívánság is rövidesen teljesül: televíziót vesznek. A szövetkezetiek szeretik közösségüket. Jóban, rosszban együtt vannak, összetartanak. Az ellen- forradalom idején egyikük sem gondolt arra, hogy kilépjen, sőt védték közös munkájuk gyümölcsét. Esténként ketten-ketten álltak őrséget székházukban. Most pedig szorgalmukkal tovább gyarapítják közös vagyonukat, amely már jóval meghaladja a félmillió forintot. A 3000 forinttól idáig göröngyös volt az út. összefogásukkal azonban úrrá lettek a nehézségeken. Jobb életet teremtettek maguknak, és így talán érthető is, hogy reggelenként vidáman sietnek második otthonukba, a szövetkezetbe. Podina Péten központi felvásárlóval. És persze igyekszünk tenyésztési szerződést is kötni, akikkel lehet. — Milyen siker kíséri törekvésüket? — Itt még most kezdjük éppen. Még magasra tartják a tenyésztők az árakat. De Csanádapácán S-at, Orosházán ötöt, Nagyszénáson nyolcat vásároltunk ma, a murányi Petőfi, meg a csorvási Petőfi Tsz-nek. — Ma már ez a negyedik hely, ahol vásárolnak? — Igen és innen két óra múlva | megyünk Tótkomlósra. — Hány tenyészállatot vásároltak fel az idén? — Márciusban 145. áprilisban 138 darabot. Ekörül van a májusi felvásárlás is. Az első félevoen 1200-at kell felvásárolnunk, s ez meg is lesz. Jelenleg három fel- vásárlási bizottság járja a megyét. Birkás Ferencet „lefoglalták” a mázsaházban, ahol mérték s szerződtették a vemhes állatokat, én meg elmentem megnézni, hogyan zajlik le a vásár a TÉGI emberei és a tenyésztők között. Éppen akkor született meg az egyesség Bódvai János és Dorogi Károly között, aki két jószágot hozott eladásra. Az öregebbik tehenet adta el 8500 forintért. Miután Bódvai János a tehén fülébe préselte a törzsszámot, alkudozni kezdett a fiatal vemhes üszőre, de csakhamar abbahagyta, mert Dorogi Károly szinte kifizethetetlen öszszeget, 12 ezer forintot kért érte. — Nézze, megmondom őszintén: jó küllemű, jó fajtájú az üszője, de nincs rá biztosíték, hogy jó tejelő tehén válik belőle. Ha gondolja, 10 forintot adunk kilójáért ... — Józsi bácsi, itt a tehenem mérlegelési jegye — szólt egy fiatalember egy idősebb férfihoz, akiről megtudtam aztán, hogy a gádorosi Dózsa Tsz főállattenyésztője, s Hargitai József a neve. — Hány tenyészállatot akarnak vásárolni? — kérdem tőle, mivel tudom, hogy a gádorosi Dózsa még új szövetkezetnek számít: egy éve alakult, s a télen meghatszorozódott a földterülete. — Eddig 14 tehenet és 26 borjút vásároltunk a tenyészállatforgalmi segítségével, s még 16 tehenet akarunk vásárolni. — Mennyi jelenleg a szarvasmarha-állományuk ? — Összesen 107 darab. Tenyész- kocát is vásároltunk 30-at a meglevő 15-höz, egy része már meg is fialt. — Hogyan látja Hargitai bácsi: kedvez ma is a felvásárlási szerencse? — Egyelőre még kitartják az árakat, de adják azt alább is. Mindössze egy negyedórát töltöttem a rögtönzött vásárban. A- mint befejeződött, minden bizonnyal több újabbal szaporodott ismét a gádorosi Dózsa Tsz szarvasmarha-állománya. K. L Olasz vendégek Körösladdny ban A napokban hírt adtunk arról, hogy május 29-én, vasárnap délelőtt ünnepelte Körösladány közKötelességmulasztók a bíróság előtt — Még a zálogtárgyakat is elsikkasztották — Csáti Lajos hétholdas, egyénileg gazdálkodó bucsai lakos évek óta elhanyagolja adófizetési kötelezettségét. A múlt évben már 19 925 forint adóhátralékát tartotta nyilván a bucsai községi tanács v. b. pénzügyi csoportja. Ezért a múlt évben, de már ebben az évben is, több esetben volt ellene végrehajtási eljárás. A múlt év októberében a községi tanács pénzügyi dolgozói Csáti Lajosnál zálogoltak és lefoglaltak egy süldőt és 12 mázsa csöves kukoricát. Ez év februárban a pénzügyi csoport felhívta Csátit, hogy szállítsa be a múlt év októberében lefoglalt süldőt és a 12 mázsa kukoricát. A felszólításnak azonban nem tett eleget. Ezt követően néhány nap múlva ismét lezálogol- ták Csátinál a már említett sertést és a kukoricát. Bár mindegyik alkalommal tudomásul vette az elidegenítési és felhasználási tilalmat, vagyis azt, hogy a lefoglalt sertést és a kukoricát eladni nem lehet, mert ez újabb bűncselekményt von maga után, mégis, a második zálogolást követő héten a lefoglalt sertést járlatlevél nélkül eladta, hogy az érte kapott pénzt a tanács pénzügyi csoportja adóhátralék címén ne tudja visszatartani. A pénzügyi csoport március 4- én akarta a lezálogolt tárgyakat elszállítani, de akkor már nemcsak a sertés nem volt meg, de a kukoricát is feletette. A zálogtárgyak elsikkasztásával Csáti Lajos kétezer forinttal károsította meg az államot. S amíg a múlt évben 19 925 forint adóhátraléka volt, most már meghaladja a 23 350 forintot. Id. Opóczki György öt és fél holdas egyénileg gazdálkodó, bucsai lakos, május 20-án már ötödször állt lopás bűntette miatt bíróság előtt. Az említett napon társadalmi tulajdon sérelmére sikkasztással elkövetett bűntett miatt vonta felelősségre a szeghalmi járásbíróság. Csátihoz hasonlóan id. Opóczki György is notórius adóhátralékos Bucsán. A községi tanács v. b. pénzügyi csoportja a múlt év őszén 9973 forint adótartozást mutatott ka. így a múlt év októberében nála is lezálogoltak egy 70 kilogrammos sertést és 11 mázsa csöveskukoricát. Ez év febI ruárban id. Opóczkit is felszólították, hogy a lefoglalt tárgyakat szállítsa be, mivel ekkor már 12 ezer 515 forintra növekedett adótartozása. A felszólításnak nem tett eleget. Néhány nappal később ismét zálogoltak id. Opóczki Györgynél, amikor is két sertést és több mázsa csöveskukoricát foglaltak le nála. Március 9-én, amikor a pénzügyi csoporttól felkeresték, hogy a lefoglalt tárgyakat elszállítsák, már sem az első, sem a második zálogolási sertéseket és kukoricát nem találták sehol. Ugyanis a lefoglalt sertéseket eladta — noha jelenleg adóhátraléka már meghaladja a 14 780 forintot —, a kukoricát pedig állatállományával feletette. A zálogtárgyak eladásával, illetve feletetésével 2220 forint | kárt okozott az államnak id. Opóczki György. A szeghalmi járásbíróság Csáti Lajos és id. Opóczki György bucsai lakosokat társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntett miatt mondta ki bűnösnek, s szabott ki részükre börtön- és pénz- büntetést. B. I. [ ség népe az Olaszországban hősi halált halt körösladányi születésű Tüköry Lajos halálának 100. évfordulóját E képen látható Végh Mihály elvtárs, a köröladányi Tüköry Lajosról elnevezett általános iskola tanára beszélget az olasz vendégekkel, Attilvo Depóit professzorral, az olasz Risorgimento Történettudományi Intézet tagjával, Ottavkmo Pastore szenátorral, aki az olasz—magyar parlamenti csoport tagja, az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a párt egyik megalapítója, dr. Sallai Gézával, az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem adjunktusával. 25—50 éves, adminisztrációban jártas, egészséges, jó írá- sú, büntetlen előéletű férfiakat és nőket keres répaátvevöi munkára Mezőhegyes! Cukorgyár a mezőkovácsházi és az orosházi járás területéről. Sajátkezű kérelem és önéletrajz beküldése szükséges. 346
