Békés Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-29 / 152. szám
>1 V I960, június 29., szerda NÉPŰJSÄG [ Munkás-paraszt találkozó és egészségügy további Tavasszal múlt egy éve annak, hogy a kondorosi Dolgozók Tsz vezetői egy nagyon szép és dicséretre méltó versenyt kezdeményeztek, amely azóta országos mozgalommá fejlődött. Egy évvel ezelőtt adták ki a jelszót; tiszta termelőszövetkezetet, egészséges, kulturált: életkörülményt. Hogy mit eredményezett ez azóta, azt egy mondatban nehéz lenne leírni, de talán idézzük azoknak a munkásoknak a véleményét, akik hétfőn a délelőtti órákban ellátogattak a Dolgozók Tsz-be. „Nem is gondoltuk volna, hogy a megyében ilyen szép tiszta termelőszövetkezet van, ahol mindenütt rend és tisztaság uralkodik. Ilyen körülmények között csak egészséges, vidám, kulturált ember dolgozhat.” Nem véletlenül kerültek a Békéscsabai Téglagyár munkásai a kondorosi Dolgozók Tsz-be. Jó- néhány hónappal ezelőtt a téglagyár egészségügyi szervei az üzemvezetőséggel karöltve egy kedves, meghívó levelet küldtek a tsz vezetőjének, amelyben kérték őket, látogassanak el hozzájuk és nézzék meg a téglagyári munkások élet- és szociális körülményeit. A meghívásnak a tsz vezetői eleget tettek. Két hónappal ezelőtt teherautóra ültek 30—35-en és körülnéztek a téglagyárban. Sok-sok mindent láttak, gazdag élményekkel tértek vissza. A napokban pedig viszont-látogatásra hívták meg a termelőszövetkezeti gazdák a téglagyári munkásokat. Hétfőn reggel be is köszöntöttek mintegy negyvenen. Ügy fogadták a munkásokat a tsz-gazdák, mint a régen látott kedves testvér egymást. Minden jóval, kedvességgel ellátták őket. Ladnyik 'elvtárs, a tsz elnöke röviden ismertette azokat a változásokat, fejlődéseket, amelyeket 10 év alatt elért a szövetkezet. Bizony elcsodálkoztak a munkások azon, hogy a 13 alapító tag, akik szinte csak saját kétkezi munkájukat hozták a közösbe és ennyi idő alatt több milliós, több száz családból és több ezer hold földből álló közös gazdaságot tudta'k ki- » alakítani. „Ma már erősek vagyunk, biztosan állunk a lábunkon. Minden igyekezetünk azért van, hogy szebbé, otthonossá tegyük környezetünket. Azt szeretnénk, hogy valamennyi munkakörben egészséges, vidám ember dolgozzon. Ezért napról napra sokat teszünk.” A kedves fogadtatás után elindult az eggyé forrott kis csoport a tsz-porták megtekintésére. Az első út a baromfitelepre vezetett, ahol az idén már közel 11 ezer baromfit neveltek fel. Itt is rend és tisztaság uralkodik. Útközben megnézték a gyönyörű négyzetesen vetett kukoricát, a sárgára érett árpa- és búzatáblát. Ellátogatott a kis csoport az egyik brigádszállásra, ahol feltűntek a szép tisztántartott épületek. Az egyik épületen kis vöröskeresztes zászló. Mindenki tudta, hogy az egészségügyi állomásra ért. A központi tanya is szembetűnt a vendégeknek, Az istállók, magtárak előtt virágoskertek, gyönyörű nyíló rózsákkal. Sehol egy gaz, egy szalmaszál. A sertésólak is olyanok voltak, hogy ott bizony még legyet is alig lehetett találni. Szinte naponta fertőtlenítik. A •tejüzem, tejház minden higiéniának megfelel. Jó déliig tartott a látogatás. Még mielőtt a finom borsólevest, melybe jó pár csirke is belefőtt, és a jó illatú birkaprököltet nem tálalták a kultúrteremben, megindult a beszélgetés, a „kiértékelés”. A munkások már menet közben is elmondták véleményüket, amely jóformán csak elismerésből és dicséretből állt — s a közös beszélgetésen is csak azt tudták ismételni. Dr. Tóth Mihály, a tégla-, gyár üzemi orvosa csak elismerését fejezte ki azért a rendért, tisztaságért, amit ott látott. „Nagyon tetszett nekem — mondotta —i, amit még egyetlen termelőszövetkezetben sem láttam, hogy az egyik istállóra ki volt írva, hogy gümőkór-mentes istálló. Nagy-nagy eredmény ez. Azt is megtudtam, hogy ezeknek a teheneknek a tejét külön kezelik, ez szép, csak azt nem értem meg, hogy a központi gyűjtőben, a tej- csarnokban ezt miért keverik ösz- sze. Oda kell hatni, hogy ezt külön adják ki óvodáknak, napköziknek.” Dr. Krajcsovics Pál járási tiszti főorvos is elismerését nyilvánította. A téglagyár vezetői, pártós szakszervezet részéről Vasas elvtársnő mdndott köszönetét a fogadtatásért és mindazokért a kedvességekért, amelyben részesítették a tsz-gazdák a téglagyári a szociális javításáért munkásokat. Felajánlotta a munkások segítségét az aratás és beta- akrítási időre. Cserei Pálmé elvtársnő, a megyei vöröskereszt titkára röviden értékelte a munkásparaszt találkozót, amely az egészségügy és szociális életkörülmények további javítását eredményezte. A délutáni órákban a munkások a Szarvasi Állami Gazdaságban tettek viszontlátogatást. A gazdaság dolgozói szintén néhány hónappal ezelőtt jártak a téglagyárban, ahol az egészségügy és szociális körülményeket nézték meg, s természetes, az egész üzem menetét. A munkások a látottakkal itt is nagyon meg voltak elégedve. Különösen tetszett az orvosi rendelő és több ágyból álló iérfi- és női betegszobák, amely egy kisebb kórháznak is beillene. Cinege Gábor elvtáns. a gazdaság igazgatója rövid köszöntőjében elmondotta, hogy az emberek. a munkások tették azzá ezt a gazdaságot, amilyennek most látják. Tíz évvel ezelőtt kietlen, kopár, szikes talaj volt Szarvasnak ez a része, amelyet Kákái néven hívnak. Télen megközelíthetetlen mocsár, nyáron pedig akkora repedések, hogy az ember lába majd beletört. Semmi nem termett. Erre még a szöcske is é'henpusztult, most pedig nagy jelentőségű gazdasággá vált, amelytől sokat vár az államunk. Az elért eredményeket az emberek alkották. S ezeket az embereket meg kell becsülni. Mindent elkövetünk, hogy egészséges, életvidám emberek dolgozzanak, éljenek itt. Minden lehtőséget kihasználunk, hogy szociális, egészségügyi helyeztüket javítsuk, minden fillért felhasználunk, amelyet erre ütemeztünk be. Késő este ért véget a munkás- paraszt találkozó. Csepkó Eta új életet kezd, s vállalja az apja haragját is, ha úgy hozza a sors. Vacsora után, most korábban megették, mint máskor, kiment apja után az istállóba. Vacsora közben azon töprengett, hogy még ott, étkezésnél meg kellene mondani, hogy mit akar, de nem szerette volna a vitát anyja előtt, s így úgy döntött, hogy majd az istállóba kimegy apja után, s ott jelenti be szándékát. így is lett. Közösen megitatták a jószágot. Letette a vödröt az ajtó mellé. — Apám. — Na — mordult egyet öreg Bokor Mihály, a villával éppen az aljat simogatta el. — Igaz, hogy járt Itt Bacsó Imre bátyám, és hívta a csoportba! — Igaz. Bár ne úgy lenne — Mit akar? — Hogyhogy mit? — kapta fel idegesen a fejét öreg Bokor Mihály. — Belép vagy nem? — Nem! — jó erősen beleszúrt a szalmába. — Csak azért, mert én elmegyek innen... a Kossuthba.-— Hová? — álmélkodott öreg Bokor Mihály. — A szövetkezetbe. Zetorosnak. Már fel is vettek. — Minek? — Zetorosnak. — Én már nem tudok úgy élni apám, mint még be nem vonultam katonának. Nem akarok ezen a nyolc hold földön vergődni. Jobb lenne, ha maga is... — Elég! — ordította el magát öreg Bokor Mihály. — Eredj, a kutya úristenit, de még most, rögtön! Takarodj, mert szétverem a fejeden ezt a vasvillát! —- s hirtelen a fiára emelte. ki iska odaugrott apja mellé, * * mint ahogy a katonaságnál tanulta a kiképzésen, s kicsavarta apja kezéből a villát. Belévágta a lovak faránál lévő dudvacso- móba, s kirohant az istállóból. Csak amikor a dűlőn sietett, még nem is tudta, hová, döbbent rá arra, hogy végleg szakított ezzel a jelenettel apjával. Mindegy. Ennek így kellett lenni. Elindult a szövetkezet irodája felé. (Folytatjuk) 60 centis dohánylevelek, söröskorsó nagyságú cukorrépák a termelőszövetkezetekben A termelőszövetkezetek egyre nagyobb területre kötnek cukorrépa-, kender- és dohánytermelési szerződést. A szakemberek véleménye szerint megyeszerte különösen a régi termelőszövetkezetek törzsterületein — ahol évek óta géppel művelik a nagy táblákat — jó termést ígérnek a gondosan ápolt ipari növények. Egyedül a Sarkad! Cukorgyárhoz tartozó Békés megyei körzetben 16 és fél ezer holdon vetettek cukorrépát. A térden felül érő, dús levelek mindenütt beborították a földet, s jó termést ígérnek. Kétszer mindenütt megkapálták a cukorrépa-táblákat, számos helyen liáromszor-négyszer gyomtalaní- tottak. Különösen szép a cukorrépa az eleki Lenin, az újkígyósi Aranykalász, a füzesgyarmati Vörös Csillag, .Aranykalász és Győzelem Tsz földjén, ahol söröskorsó nagyságú répákat is lehet látni. Kenderből megyeszerte ötezer holdon ugyancsak jó termés várható. Mezőhegyesen például a finomszálú sűrű kenderből már nem iátszik ki a közepes termetű ember s e fontos ipari növény 35— 40 mázsás átlagtermést ígér. Hasonló gonddal ápolják a Körösvidéki termelőszövetkezetek a jól jövedelmező dohányt is. A méhkeréki Nikolaj Balcescu Termelő- szövetkezet határában 60 centis dohánylevelek díszlenek. Hasonlóan szépen fejlett és tíz mázsán felüli átlagtermést ígér a dohány a nagyszénási, újkigyósi és szabad- kígyósi termelőszövetkezetek határában is. A megyei főagronómus jelenti: Mintegy ezer hold őszi árpa van learatva Megyénk termelőszövetkezeteiben és egyéni gazdaságaiban szemmel látható az a törekvés, hogy mire zömmel megkezdődik a búza aratása, lehetőleg gyommentesek legyenek a kapásnövények. A kukorica vetésterületen egy százalék híján befejeződött az első kapálás, s a második kapálással 58—60 százaléknál tartanak. A napraforgót — 15 ezer holdat — már teljes egészében másodszorra is megkapálták a t.sz-ek és az egyéniek. Hasonlóan befejezést nyert a cukorrépa második kapálása, s a vetésterület 70 százalékát már harmadszorra is megkapálták. A növényápolási munkákkal egy időben jó ütemben halad a lucerana második kaszálása. Kézi és gépi erővel eddig 24 ezer holdon fejeződött be a kaszálás. A megye egész területén mind nagyobb ütemben látnak hozzá S0 vagon lucernaszénát ad az új tsz-eknek a füzesgyarmati Vörös Csiiiag Tsz Megyénk termelőszövetkezeteiben befejezéshez közeledik a pillangós és réti széna második kaszálásának a betakarítása. Ezen a vidéken jó termést adott a szá- lastakarmány, s döntő többségét kiváló minőségben sikerült kaza- lozni. Füzesgyarmaton. Szeghalmon, Körösladányban — a Sárrét javított szikes talaján — gazdag szénatermést takarítottak be a termelőszövetkezetek. A füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz csupán az első kaszálásból 120 vagon lucernaszénát tárolt, ami elegendő a fejlett állatállományuk téli takarmányozására. A jó hírű szövetkezet — amely előszeretettel patronálja a környékbeli új szövetkezeteket — 50 vagon, jó minőségű pillangós szénát ad a kezdő szövetkezeteknek, A körösladányi Magyar—Vietnami Barátság Tsz szintén 22 vagon szénát tárolt szükségleten felül, amiből alkalom adtán kisegíti a rászoruló kollektív gazdaságokat. Békés megyében egyébként egyedül az első kaszálásból 2300 vagonnyi szénát kazaloztak a termelőszövetkezetek. termelőszövetkezeteink és az e- gyénüeg gazaalkodók az őszi árpa aratásanoz, s eddig kézi és gépi erővel mintegy ezer holdat arattak le. Több termelőszövetkezetben az őszi takarmánykeverék után vetett másodnövény-területet növelik az őszi árpa tarlójába vetett növénnyel is. A megye területén eddig 3900 hold a másodszorra bevetett terület. A megyei növényvédő állomás továbbra is jó ütemben folytatja a különböző kártevők elleni védekezést. Többek között húsz permetezőgépet állítottak rá az útmenti gyümölcs- és egyéb fák permetezésére az amerikai fehér szövőlepke kártevése ellen. A sarkadi, a gyulai és a mezőkovácsházi járásokban már csaknem befejeződött az útmenti fák per- mezetése, s a gépek zöme a Békéscsabán, Békésen átvezető utak mentén levő fákat permetezik. Az amerikai fehér szövőlepke elleni védekezés azonban jóformán csak egyoldalú, vagyis főleg csak a kö- zületek, s a nagyüzemi gazdaságok gondoskodnak megfelelően a védekezésről. Bár törvényerejű rendelet írja elő — a magánkertészetekben, udvarokon levő fák megvédéséről mégsem gondoskodnak a tulajdonosok. A magánkertészetek és udvarok többségében nagyon elszaporodott az a- merikai fehér szövőlepke. A közsági tanácsok az idén sem szereznek megfelelő érvényt a védekezést előíró törvényerejű rendeletnek. Tavaly is mindössze néhány embert vontak felelősségre a védekezés elhanyagolása miatt, de ezeket is nevetségesen kis összegre büntették meg. Elítélte a bíróság a gyomai Dózsa Tsz tolvaját Május második hetében hírt adtunk, hogy Filimon Miklós 19 éves fiatalember, a gyomai Dózsa Termelőszövetkezet volt tagja, büntetett előéletű, május elsejére virradó éjjel a szövetkezet irodájának íróasztal-fiókjából ellopta a több mint 36 ezer forintot tartalmazó vaskazettát. A rendőrség háromnapos körözés után elfogta Filimon Miklóst. A nyomozás után nem sokkal később a gyomai járásbíróság előtt felelt tetteiért a termelőszövetkezet tolvaja. A tárgyaláson úgymond szóról- szóra bebizonyosodott Filimon cselekedete. Többek között az Is, hogy a vaskazettában levő több mint 36 ezer forintból ötezer és egynéhány forintot költött el rövid három nap alatt. E bűncselekmény nyomozása során derült fény az ez év márciusában a gyomai Petőfi utca 29 szám alatt lakó Krutek Józsefné nyitott ablakán keresztül Filimon által ellopott 60 forint értékű ruhanemű eltulajdonítására is. ' A gyomai járásbíróság a napokban megtartott bírósági tárgyaláson társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás és egyrend- beli 600 forint értéken alul elkövetett lopás bűntettében mondta ki bűnösnek Filimon Miklóst és ítélte él két évi börtönre és három évi jogvesztésre. A most 19 éves vádlott — amint már említettük — másodszorra állt bíróság előtt Először az 1958. decemberében szüleitől ellopott 600 forintért, majd ezzel egy időben Budapesten egy Kovács Ilona nevű ismerőstől 400 forint értékben ellopott karóráért és két nyakláncért. E cselekményeiért mint fiatalkorút a budapesti központi kerületi bíróság 1959. szeptemberében három hónapi felfüggesztett börtönre ítélte. Majd ez év januárjában tagja lett a gyomai Dózsa Termelőszövetkezetnek, ahol néhány napot dolgozott csupán. Míg végül is újra a megélhetés „könnyebbik”, de eléggé el nem ítélhető formáját választotta: a bűnözést, melyért most már két évi börtönre ítélte a gyomai járásbíróság. B. L \ *
