Békés Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-26 / 150. szám
8 HÉPÚJSÁG I960, június 26., vasárnap HÍREK ÖTMILLIÓVAL TÖBBET! Mi van a Szahara homokja alatt? Dr. Drouhin algériai tudós megállapítása szerint a Szahara hatalmas homokkal borított területei alatt megművelhető termőtalaj van, melyen öt-hétezer esztendővel ezelőtt dús növényzet termett. A tudós szerint a Szahara alatt hatalmas földalatti víztároló medencék terülnek el, amelyek azonban ma még csak a kevésszámú oázis területén törnek ki a felszínre. Ezeket a víztárolókat feltétlenül hasznosítani lehetne a sivatag termővé tétele érdekében. — 149 tanuló érettségizett az Orosházi Táncsics Mihály Gimnáziumban az idei tanévben. A tanulók közül 33-an értek el kitűnő vagy jeles eredményt. — MEGVÁLTOZTATTA a kenyérbolt és a füszerüzletek nyit- vatartását a Füzesgyarmati Föld- müvesszövetkezet az aratás, csép- lés idejére, hogy a lakosság minden akadály nélkül beszerezhesse a szükséges élelmiszert. A föld- müvesszövetkezet ezenkívül gondoskodott az üzletek nagyobb mértékű folyamatos ellátásáról. — A ROMAN hatéves terv befejezéséig 54 ezer főiskolát végzett szakember, 260 ezer szakképzett munkás és több mint 100 ezer műszaki középkáder kezdi meg a munkát a különböző üzemekben, vállalatoknál. Nyári divat Pasztell színű nylon nyári ruha fiatal lányoknak. Teltebb alakra igen előnyös a széles övrész, melyet a ruha színével egyező szalag díszít.- -________________ — 181 ezer forintot terveztek be az építőipari munkások szociális, kulturális, sport- és egyéb igényeinek kielégítésére a Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnál. Többek között vállalati üdü’ő fenntartására 25 ezer, külföldi u- tazásra 10 ezer forintot biztosítottak. BÉKÉS MEGYEI NÉPtUSAG Az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács lapja Felelős szerkesztő: Cserei Pál Szerkesztőség: Békéscsaba, József A. u. 4., 1. em. Telefon: 22—96. — AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS helyzetét tárgyalta meg június 24-én Szarvason a járási tanács végrehajtó bizottsága. Többek között megbeszélték a tanács munkatervét is. — Kibővített megyei elnökségi ülést tart június 28-án Békéscsabán a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Békés megyei elnöksége. Az ülésen az MSZBT kongresszusának értékeléséről és az új stílusú propaganda tanulságairól tart előadást Pankotai István megyei titkár. — TÁRSAS KIRÁNDULÁST szervez június 26-án Lillafüredre és Aggtelekre a szarvasi nőtanács. A kirándulókat külön autóbusz viszi a kirándulóhelyre. — TERMELŐSZÖVETKEZETI elnökök és agronómusok tartottak megbeszélést a termelőszövetkezetek telepitési tervéről június 24-én Csabacsüdön. Többek között megbeszélték az aratási és csép- lési munkákkal kapcsolatos feladatokat is. — Autószerelő és autóvillamossági műszerész szakmát tanulhatnak az Autóközlekedési Vállalat dolgozóinak gyermekei. A vállalat lehetőséget adott arra, hogy az ott dolgozók gyermekei ipari tanulónak jelentkezhetnek a vállalatnál. — 40 ÉPÍTŐIPARI technikumi hallgató érkezett négyhetes nyári termelési gyakorlatra . Békéscsabára, az építkezésekhez. — Közlemény. A Szervestrágyagyűjtő Vállalat felhívja az érdekeltek figyelmét, hogy WC, szennyvíz, szervestrágya takarít- tatásra igényeket a jövőben postai levél, vagy telephelyen személyes bejelentés alapján fogad el. Szer- vestrágyagyűjtő V. Békéscsaba, Kétegyházi út. 8204 — Hirdetmény. A Mesterséges Termékenyítő Főállomás értesíti a békéscsabai tehéntulajdonosokat, hogy a III., Szabolcs u. 2. sz. alatti központi kezelés f. évi július hó 1-ével megszűnik. Helyette az alábbi helyeken és időpontokban lesz termékenyítés: 1. III. kér,, Berényi út 106. (Orosz András), reggel 7 órakor; 2. V. kér., Madách u. 33/1. (Varga János), délután 2 órakor. 1412 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Mindazoknak, akik felejthetetlen fiam. édesapatik, nagyapám, SZtVÖS KAROLY temetésén megjelentek és fájdalmunkat ezzel is enyhíteni igyekeztek, ezúton mond hálás köszönetét a gyászoló család 1391 M«leg idő Meleg idő, több órás napsütéssel, változó mennyiségű felhőzettel. Néhány helyen, elsősorban nyugaton eső, zivatar. Mérsékelt délkeleti, déli szél. Füstölnek a kémények, dohognak a vontatók, zajlik az élet a Békéscsabai Téglagyárban. Hogyan, miként mennek itt a dolgok, erről szeretnénk tájékoztatni olvasóinkat. Most kivételesen nem a zajos üzemrészekbe megyünk, hanem oda, ahol átfogó képet kapunk a gyár életéről: a tetvesekhez, a munkaügyiekhez, a könyveléshez. — Tavaly a terv kiváló teljesítése és az önköltség szintjének csökkentése révén a kongresszusi versenyben élüzem lettünk — mondja Szigeti Lajos, a tervcsoport vezetője. — Mindnyájan szeretnénk, ha ez az idén is sikerülne. Nem gyerekjáték, az igaz. A tavalyi jó eredmények például idén már csupán az alapszint eléréséhez jók. Ezeket kell a gyár kollektívájának kötelező tervként túlteljesíteni, ami természetes is, hiszen máskülönben egy helyben topognánk. Ezt nyilván nem fizikai erőfeszítéssel, hanem olyan módszerekkel próbáljuk elérni, mint például a jobb műszaki szervezés. Miközben Szigeti Lajos ezeket mondja, sorra nyitogatja a fiókokat, s irattartókat szed elő. Tartalmukból érdekes, mondhatni érdekfeszítő dolgokat tudunk meg. A téglagyáriak vállalták, hogy az idén hárommillió égetett téglával és kétmillió égetett cseréppel termelnek többet a tervezettnél. Ha ez sikerül, akkor különösen a termelőszövetkezetek lehetnek hálásak érte, hiszen úgy kell nekik az építőanyag, mint a falat kenyér. Az a vélemény itt, hogyha a munkalendület ilyen marad, a túlteljesítés biztosra vehető. Noha a téli állás után nem egycsa- pásra lendült az üzem a termelésbe, mégis az év első felében 1 100 000 égetett tégla és 913 ezer égetett cserép volt a ráadás! A felajánlásból tehát ennyi már valóság. A selejtcsökkentés is jelentős tényezője a vállalásnak. Nemcsak a formázok és égetők, hanem a szállítók és a rakodók is közös erővel arra törekednek, hogy a 154 ezer forintos selejtcsökkenés valóra váljék. A vállalást már most 88,6 százalékban teljesítették, ami pénzértékben 133 364 forinttal egyenlő. Ezt úgy érték el, hogy szakítva a régebbi felfogással, ma a tégla, a cserép minden darabkáját jobban megbecsülik, nem ha- iigálják a kubikgödrökbe. Azért persze nem minden úgy sikerül, ahogy szeretnénk. A minőségjavításra tett felajánlásukról van szó. Az égetett csei'ép esetében nincs baj, mert 39 ezer forint minőségjavulást értek el eddig. Most a tégla minőségére fordítanak nagyobb gondot, hogy a 66 ezer forintos vállalásnak eleget tegyenek. A beszélgetésbe belekapcsolódott Varga László, a munkaügyi csoport vezetője is. Mosolyogva mondta, hogy az első negyedben a bérhelyzetük bizony „lötyögős” volt. Olyan szoros bér- ajaptervet kaptak, amilyet még a legrózsásabb üzemi körülmények közt is nehéz lett volna alkalmazni. Irrealitását később a felettes szervek is elismerték és a helyesbítés megtörtént. Arra mindenesetre wjó volt, hogy miatta a második negyedévben olyan alapossággal tervezzenek, hogy az je_ lentős eredményekben mutatkozzék. A meglévő gazdasági berendezések jobb kihasználására, a létszám ésszerű átszervezésére törekedtek. Intézkedtek a munka- fegyelem megszilárdításáról is. Azelőtt előfordult, hogy fél-, sőt háromnegyedórás szüneteket tartottak a dolgozók munka közben. A munkakedv, a termelés fokozására az üzemrészek és a két gyárrész között munkaversenyt szerveztek. A munkaversenyben élenjáróknak az igazgatói alapból jelentős céljutalmakat tűztek ki. A versenyek nyilvános értékelésével úgyszólván valamennyi dolgozó — az anyagiakon túl — erkölcsileg is érdekeltté vált. A havonkénti értékelések alkalmával a munkások többsége nyomban tájékozódik, hogy miként haladnak a dolgok, ki, hogyan áll a vállalásával. A versenymozgalom fő célkitűzése az önköltség csökkentése és a termelékenység növelése. Az aktivitásra jellemző, hogy a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért 36 brigádban összesen 530-an versenyeznek! Szigeti Lajoß, a tervcsoport vezetője megjegyezte, hogy milyen nagyjelentőségű a munkakedvre nézve, ha a dolgozók tudják, hogy az üzem életében, a termelés és az irányítás területén mi történik, mit, miért csinálnak. A felvilágosítás céljából — természetesen a pártszervezettel, a gyárvezetőséggel és az üzemi bizottsággal egyetértésben — a könyvelés, a munkaügyi- és tervcsoport részéről a munkásoknak havonta tájékoztatást tartanak üzemrészenként: közgazdasági kérdésekről, a nyereségrészesedés rendjéről, mikénjéről, az önköltségről, az anyagtakarékossági intézkedések kihatásáról, s még sok egyéb közérdekű tudnivalóról. Szeretnék ilymódon a gyár minden egyes dolgozóját így vagy úgy érintő kérdéseket és tudnivalókat szinte „testközelbe” hozni. Varga Lászlótól aziránt érdeklődtünk, hogy vannak vagy lesznek-e jelentősebb üzemi beruházások. Közölte, hogy bővítik a műszárítószín kapacitását, továbbá kétmillió forintos beruházással központi erőtelep épült, automatikus fűtési rendszerrel, s a ma már elavult kokszkosaras cserépszárítás helyett az erőtelep által fűtött kaloriíerekkei — radiátorszerű fűtőtestekkel — végzik a szárítást. A 2-es gyárban a kazánt nagyobb teljesítményűre cserélik ki. Tervbe vették új, korszerű fürdő és öltöző építését. Már csupán az Építésügyi Minisztériumon múlik, hogy ez az egészségügyi szem. pontból oly fontos létesítmény a tervrajzokról a valóságba lépjen. Üjabb nagy teljesítményű vontatógépek beállításával a lóvontatá- sos anyagmozgatást lassan teljesen megszüntetik. A gázolajjal működő Diesel-motor ugyanis jóval olcsóbb a lótartásnál, s ez ismét csak kihat az önköltség csökkentésére. Bekopogtatunk a könyvelési csoport vezetőjéhez, Fehérvári Imréhez. Ahogy mondani szokás, „régi fiú” a gyárnál. Huszonhét esztendeje dolgozik itt. Mint közli: nem ő az egyedüli. Sokan vannak munkások és alkalmazottak rajta kívül, akik még a tőkés időkben kezdték a téglagyári munkát. Természetesen szívesebben beszél a jelenről és minket is ez érdekel most elsősorban. Csak úgy futólag említi az üzem összköltségvetését. Sok milliós összegek ezek, s minden fillérnek megvan a maga pontos és fontos helye. Mindjárt említést tesz egy érdekes tényről. Ahhoz, hogy a tavalyi eredményeket megtarthassák és az 1,8 százalékkal feszített idei szinttel se legyen baj, három százalékos anyagmegtakarítást keli elérniük. Sokszor volt már úgy — mondotta —, hogy azt hitték, több megtakarítást elérni már lehetetlen. Jobban körülnézve azonban kiderült, hogy mégis lehet. Olyan ez, jegyezte meg mosolyogva, mint az újságírónak a téma: az utcán, illetve a gyárudvaron hever a lehetőség. Itt volt a törött téglák felhasználása, amiből eddig 86 ezer forint „jött a konyhára”, csak le kellett hajolni az udvaron. Okos munkaügyi és szervezési intézkedések révén a második negyedévben 140 ezer forint béralap-megtakarítást értünk el. Kedvezőbbé váltak a termelékenységre és az átlagkeresetre vonatkozó mutatószámok is. Az önköltségcsökkentésnek egy másik hatásos módja az volt, hogy a téglaégetéshez szükséges szénport, amit tavaly mázsánként 21 forintért szereztünk, az idén már olyan szénporféleségekkel helyettesítettük, amelyek tökéletesen pótolták, de mindössze 5 forintba kerülnek mázsánként. A mi hatalmas szénfogyasztásunknál ez több százezres megtakarítást jelent. Aztán itt van a gyár több mint hatvan vontatómotorjának:, villamos vontatójának az üzemeltetése. A gépkarbantartás, az üzemagyagfogyasztás, a kenőanyagok felhasználása eddig „globálisan” történt. Olyan volt ez, mint a zabolázatlan, gáttalan folyó. Most bevezetjük az egyedi elbánást. A vontatókezelők ezentúl nápohként elszámolnak a szállított mennyiséggel, az üzem- és kenőanyaggal. Statisztikát kapunk arról, hogy melyik gép, miért fogyaszt többet vagy kevesebbet ugyanannyi üzemórában, mint a másik. Megnő a vontatókezelők és a javítóműhelyi dolgozók felelőssége. így csökken az anyagpazarlás és súlyos ezer forintok kerülik el, hogy az ablakon kidobják őket. Közvetve ennek is a dolgozók látják hasznát, de a vontatók esetében közvetlenül is, mert a takarékosan üzemeltetők prémiumot kapnak. Milyen jelentőségű az önköltségcsökkentés az üzem egész kollektívájára nézve? — kérdezzük Fehérvári Imre főkönyvelőtől. Hangja szinte felforrósodik, úgy válaszolja: — Óriási! Például 1959-ben 2,2 százalékos önköltségcsökkentést értünk el. Szemre ez százalékmennyiség nem mutatós. A valóságban azonban azt jelentette, hogy egyhavi bérnek megfelelő nyereségrészesedést biztosított átlagban a dolgozóknak és még ezen felül 400 ezer forint jutott belőle a vállalatfejlesztési, 120 ezer forint az igazgatói alapba, ami végeredményben megint csak az üzemi jövedelmezőséget növelte. — „Az Élüzem cim kötelez” — vallják a Békéscsabai Téglagyárban. És nemcsak mondják, hanem úgy is dolgoznak. Huszár Rezső Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba, Szt. István tér 3. Felelős kiadó: Lehoczky Mihály. Telefon: 10—SÍ Békés megyei Nyomdaipari Válltetet, Békés Csaba. Felelős nyomdavezető: Kendra György Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a postahivatalokmái és a kézbesítőknél. Btöfíaetési díj 1 hóra 11.— Ft A „BUDAPEST NAGYCIRKUSZ“ Békéscsabán ma utoljára! | Jön békésre június 27,28,29 Előadások kezdete este 8 órakor, vasárnap délután 4-kor is 819S r
