Békés Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-26 / 150. szám
MM. június 26., vasárnap MÉPÚJSÁg 3 Több mint kétezren nézték meg Füzesgyarmaton az általános iskola kiállítását (Tudósítónktól.) A tanév befejezésével az L számú általános iskola kiállí'fiumka, é4 élet A BALLAI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN táson mutatta be a szakkörökön készített anyagokat és a politechnikai oktatás eredményeit. A kiállítást eddig több mint kétezren tekintették meg, különösen tetszett az ifjú mesterek bemutatója és a politechnikai foglalkozáson készített tárgyak. A kiállítás megrendezésében igen aktívan vettek részt Sárréti István, Kovács Jánosné, Dómján Gábor és Hegedűs János nevelők. Hogyan kell védekezni a sertéspestis ellen? A sertések egyik legveszedelmesebb fertőző betegsége, a sertéspestis, mely néha egész országrészek sertéséilamá- nyac pusztíthatja ki. Az utóbbi időben a sertések nagymérvű forgalmával, valamint az idegenből származó húsok forgalomba hozásával a sertéspestis nagyobb mértékben felütötte fejét. A betegség okozója vírus. Ez meg- betegiti korra és fajtára való tekintet nélkül a sertéseket, valamint a vadsertéseket is. Másfaj ú állatok és az ember a betegség iránt nem fogékony. HOGYAN TERJED A BETEGSÉG? Vészmentes állományokba a betegséget legtöbbször beteg, vagy a betegség Lappangásti időszakában lévő sertésekkel hurcolják be. Fertőz az ilyen álla* vizelete, szem-, fül-, orr- és hör- gőváladéka, valamint az állatból esetleg kiürülő véri Hathatósan terjeszti a betegséget a sertések húsa, friss, fagyasztott, valamint pácolt és füstölt állapotban is. A fagyasztás, valamint a füstölés a vírust hónapokig, sőt néha még ennél is több ideig konzerválja. Jelenlegi viszonyaink között különösen a hús fertőzést terjesztő hatása jelentős, mert a betegség lappaingási idejében levágott sertés húsa már fertőz, viszont a húsvizsgálat során ezt észlelni még nem lehet. A vizsgálat nélkül fogyasztásra kerülő húsok nagy mértékben terjeszthetik a fertőzést. Terjeszti a betegséget a beteg, illetve fertőzött sertéseik húsának mosó leve, melyet rossz szokásból rendszerint a moslékba öntenek. A fertőzést elhurcolhatja az ember is, ruhájával és cipőjeB M EZ ÖH EGYESI CUKORGYÁR azonnali belépéssel felvételre keres egy ELEKTROMÉRNÖKÖT, egy VEGYÉSZMÉRNÖKÖT, és egy GÉPÉSZMÉRNÖKÖT. Fizetés megegyezés szerint! örülj, hogy megjött. — szól az asszonyra öreg Bokor Mihály. Ezzel akarja palástolni az ő meghatottságát is, hiszen ő is nagyon boldog volt, csak nem szerette az ilyen érzékeny jeleneteket. Gyerekkora óta őt még senki sem látta sírni. Befelé folytak az ő könnyei mindig. Még akkor is, a- mikor a nagyobbik fiáról megjött a Vöröskereszt levele, hogy nyoma veszett. — Gyere be. Már készen az ebéd. Rétest is sütöttem, hiszen nagyon szereted. Miska segíteni akart az apjának a lovak kifogásánál. — Menj csak, majd elintézem én ezt magam. Az ebédnél mindenféle dolgokról beszélgettek. Anyja lépten- nyomon megkérdezte, hogy íz- lik-e. Bizony, mi tagadás, a hazai csak hazai, bár a katonaságnál sem panaszkodhatott a kosztra. Azért ez csak más. — De finom ez a túrós rétes, anyám! Cenki a világon nem tudja ezt ^ ilyen jól elkészíteni, mint az ő munkában elszakadt anyja. Vastag, kékeres kezét nézte. Tiszta vei. Ez utóbbi lehetőség főleg a hizlaldák és a vágóhidak dolgozóinál áU fenn. MIRŐL ISMERJÜK PEL A BETEG Állatot? A beteg állat kezdetben étvágytalan, vagy szeszélyes étvágyú, hőmérséklete általában 40—41 Celsius fok. Az állat szomorkodik, néha gennyes, nyálkás kötőhártyágyulladása van (csápás), ásit, esetleg hány, eleinte bélsárpangá- sa, majd hasmenése van. Néha a szájban felrakodások vannak. Nagy ritkán a bőrben vérömlések keletkeznek. Gyakran nehéz lélegzés is előfordul. Az állat járása a betegség vége felé jellegzetesen imbolygó. Néha a központi idegrendszer bántalmazottságára utaló kényszermozgások, izgatottsági tünetek is észlelhetők. A megbetegedések eleinte nem egyszerre, hanem rendszerint egy—három napi időközökben követik egymást. HOGYAN KELL VÉDEKEZNI A BETEGSÉG ELLEN? Mindenekelőtt sertést lehetőleg csak olyan helyről vásároljunk, ahol az állomány a betegségtől mentes. Idegen helyről vásárolt sertéseket legalább két hétig különítsük el meglévő állományunktól. Sertéshúst lehetőleg csak hússzé'kben vásároljunk, ahol a hús csak állatórovosi vizsgálat után kerülhet közfagyasztásra. A húsmosó levet semmisítsük meg, semmiképpen se öntsük sertéseink meslékába. Azon dolgozók, akik vágóhidakon, sertésnevelőben' vagy hizlalótelepeken, állat- torgalmd vállalatoknál dolgoznak, a munkahelyükön érvényben lévő állategészségügyi rendelkezéseket szigorúan tartsák be saját érdekükben is (munkaruhák, csizmák, munkahelyen való hagyása, fertőtlenítő berendezések használata stb.) A betegséget vagy annak gyanúját az állat tulajdonosa köteles a tanácsnak, vagy az illetékes hatósági állatorvosnak bejelenteni. Ez utóbbi a helyszínen a betegség tovaterjedésének meggátlásához szükséges intézkedések életbeléptetéséről (zárlat, fertőtlenítés, védőoltás) gondoskodik. DR. GINDELE JÓZSEF főállatorvos volt, de meglátszott rajta a sok munka érdessége. Apja megtöltötte a poharakat. — Isten éltessen, fiam. — Magukat is apám — koccintottak. Ezután már nem beszéltek any- nyit. Elteltek. Miska egész éjszaka nem aludt. Meg is látszott egy kicsit rajta. Különösen a szemén. — Fáradt vagy ugye, kisfiam? — kérdezte egyszeriben az anyja. — Kicsit. — Na, gyere be a szobába, pihend ki magad. Már ment is, hogy a díványon jó puha fekhelyet készítsen a fiának. Öreg Bokor Mihály hallgatott. Egyedül maradt a konyhában. Megivott még egy pohár bort, s kilépett a kamrába, nyakába akasztotta a rosszabbik szerszámot. Az istállóban ráadta a lovakra, befogott az ekébe, s kiment a szántás befejezésére. Jókedvében még halkan fütyörészett is. Miska jóízűt szundított. Legalább három óra hosszát aludt. Az anyja közben be-benézett a fiára. Gyönyörködött benne. Milyen kemények lettek az arcvonáHEPE-HUPÁS, kottyanós, vontatók és szekerek kerekei vágta dűlőúton közelítettük meg az — ahogy mondaná szokás — istemhá- tamögötti Ballai Állami Gazdaságot. — Még 12, még hat kilométer — számoltam, mert a rossz utat kiadós záporeső fenyegette. Már- már kimondtam: forduljunk visz- sza, de a megyei pártbizottság egyik munkatársának szavai („Példának állíthatnátok a többi állami gazdaság elé, hogyan gondoskodik a dolgozókról a Ballai Állami Gazdaság”) s egy télvégi értekezleten elhangzott mondatok („A ballad gazdaság a rossz talajviszonyok ellenére megháromszorozta búza termésátlagát. Cukorrépából a felsőnyomási gazdaság 128 mázsa átlagával szemben 180 mázsát termelt tavaly holdanként”) csengitek a fülemben... AMINT KÖZELEDTÜNK, egy sivár, a szikeseket jellemző vidék panorámája tárult elénk: csak imitt-amott egy árnyat adó fa, s hatalmas területeken viaszsárgára változott hatalmas legelők. De a kopárság közepén annál megkapóbban sorakoznak egymás mellett a frissen, vöröses- sárgára meszelt gazdasági épületek, munkásszállások és csinos szolgalati lakóházak. — Biztosan ebédel az igazgató elvtárs — mondották a csene- vész fák árnyékában üldögélő dolgozók. — É® maguk itt kint ebédelnek? — fordultam két mézes-va- jaskenveret eszegető lány felé. — Ez csak egy kis nyalakodás a zöldborsóleves és a birkapörkölt után — válaszolták jókedvű kacagás közben. GONDOLTAM: nem várom tétlenül az igazgatót ,hanem széjjel- nézek a, munkásszállásokon... Először a tehenészek „legénylakásába” nyitottam be. Néhányan az ágyon heverésztek, egy idősebb tehenész, aki Bagi Sándor néven mutatkozott be, az asztal mellett ebédelt. De többször otthagyta a birkapaprikást, s kiállt a szállás elé az eget kémlelni. — Elkerül bennünket a felleg, pedig ha nem esik, baj lesz a takarmánnyal — jegyezte meg olyan sajnálkozva, mintha az ő földje terméséről, a saját tehenei takarmányáról lenne szó. — Ennyire a szívén viseli, hogy lesz-e takarmány, vagy sem? — A jószágról van szó, meg aztán rólunk is. Aszerint kapjuk a fizetést, amennyit fejünk... EGY MÁSIK ÉPÜLETBEN találomra 15 bucsai lány szállására nyitottam be. Szép tiszta és otthonos a szállásuk. Mint mindegyiknek, ennek a belseje is mintásra van festve és nem ridegre meszelve. — Szeretnek a gazdaságban dolgozni? — kérdeztem az ajtóban álldogáló Baláti Margittól. — Szeretünk, mert olyan szórakozási lehetőség van munka után, hogy otthon nem találnánk ilyet. Mintha csak meghallotta volna, egy fiatalember azzal a kérdéssel lépett be, hogy lesz-e bál pénteken. — Lesz — válaszolták kórusban a lányok. — Ejha, még hálóznak is? — Csak mi nevezzük így a péntek esténkénti táncolást. — Van saját zenekaruk is? — Az nincs. Hanglemezre táncolunk. Van belőle vagy 130 darab. A gazdaság vezetői mindig megveszik a legújabbakat is, BALAT1 MARGIT eztán kér- dezősködés nélkül sorolta a heti programot: minden kedden moziba vagy színházba mennek a közelben lévő Túrkevére. Legutóbb a Holéczy-együttes műsorát nézték meg. Szerdán a televízió adását szokták nézni az új kultúrteremben, amit április 2-án avattak saját színjátszó csoportjuk előadásával. A műsort Bucsán is bemutatták. Csütörtökön ugyancsak az új kultúrteremben van mozielőadás. Pénteken este pedig tánc. — Van kedvük táncolni egész heti munka után? — Hogyne volna, fiatalok vagyunk. Feltűnt, hogy itt nem hangszóró, hanem rádiókészülék van mindegyik szobában. — Összesen 26 rádiókészüléke van a gazdaságnak — magyarázta Brachna János elvtárs, az igazgató. De ez már nem elég, hetenként egyszer 50-en, 60-an mennek Kevibe színházba. — Mesélték a lányok. — Az érdekessége ennek az, hogy 2—3 évvel ezelőtt alig ment valaki, különösen a házaspárok sajnálták a 30—36 forintot egy színházi előadásért. Egyre többen fizetnek elő különböző újságokra, folyóiratokra is. Jelenleg 40-et hord ki a portás. Kísérletképpen műanyag védöfalas csatornákból öntöznek Szarvason A szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet bikazugi kísérleti gazdaságában öntözéses módszerrel magas termésátlagokat takarítanak be különösen szemes- és szálastakarmányból. E- zért egyre nagyobb területen alkalmazzák az öntözést. A tudományos kutatók azonban nemcsak azon munkálkodnak, hogyan lehet magasabb termésátlagokat elérni, hanem azon is, hogyan lehet csökkenteni a termelés költségeit. Ezt a célt szolgálja az egyik érdekes kísérletük, mely szerint műanyag védőfallal ellásai. Ezt az apjától örökölte. Csupa olyan így, lezárt szempillákkal, mint az ura lehetett ilyen idős korában. De a szeme és a fekete haja az övé. A takaró alól kinyúlt Miska keze. Milyen erős karja van! Miska észrevette, hogy nézi az anyja, de nem nyitotta ki a szemét. Csak azt érezte, hogy megigazítja rajta a félrecsúszott takarót, s halkan, nagyon halkan kiosont a szobából az ő drága jó édesanyja. Nagyon meghatotta ez a szerető gondoskodás. Szégyen ide, szégyen oda, köny- nyezett bele a szeme. A félhomályban ábrándozott. " Képzeletben a Körös-parti kis faluban kalandozott. Rózsinál. De jó volna, ha itt volna mellette. Biztosan megtetszene az anyjának is. Hirtelen kutyaugatás hallatszott be, majd hangok. Nem értette tisztán a beszédet eleinte. Később már igen. — Megjött már a Miska, Róza néném? — Itthon van. Alszik. — Akkor nem is háborgatom. Majd átnézek estefelé, mire megjövök a borbélytól. {Folytatjuk.) tott csatornákból öntöznek. így a Holt-Körösből beengedett víz teljes mennyiségben az öntözendő területre kerül, semmit nem nyel el belőle a csatorna oldala. Jónak bizonyult ez a műanyagfal azért is, mert egy-egy terület öntözésének lebonyolítása után felgöngyölik és tovább viszik a műanyagfalat újabb terület öntözésére. így nem szükséges egyszerre beborítani valamennyi öntözőcsatornát. Kiszámolták azt is, hogy míg egy négyzetméter; csatorna betonozása 100 forintba került, addig 12 forint értékű műanyaggal 2,8 négyzetméter csatornát vonhatnak be. Szarvason egyik vég műanyagot három éve használják erre a célra és még nem rongálódott meg. — Mikor épültek ezek a csinos szolgálati lakások? — Az első 1954-ben épült. Jelenleg hat kétszobás, fürdőszobás és öt egyszobás lakóház van. Az idén is építünk legalább egyet. Ha már ilyesmiről van szó, megemlítem, hogy van fürdőnk is, amit nyáron naponta üzemeltetünk. — Ezek szerint nem is afféle istenim tamögötti élet van itt! Gondolom, hogy az ilyen gondoskodás meglátszik a dolgozók miunkáján. — NEM VAGYUNK ELMARADVA semmivel sem. A gazdaság dolgozóit naigyon serkenti az is, bogy a környéken egyetlen üzem sem osztott annyi nyereségrészesedést, mint a mi gazdaságunk: 26 napi keresetnek megfelelő ösz- szeget. Ezt szeretnék az idén is elérni. Rajtuk múlik!... Kukk Imre Termelőszövetkezetek! Egyéni termelők! A Terményforgalmi Vállalat BÍZÁRA előnyös feltételeik mellett értékesítési szerződést köt Mázsánként 60 forint előleget ad. 150 q-s tételek után termelőszövetkezeteknek — mázsánként 20 forintos nagyüzemi felárat is fizet. 8236
