Békés Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-26 / 150. szám

KÉPÚJSÁG

I960, június 26., vasárnap

40 LüfdtÁ 100 ÚfítÓLLCL

A Békés megyei gépállomások újítói legsikerültebb munkáikkal jöttek el Békéscsabára péntekéin a MJSDOSZ helyi szervezetének székházéba, hogy bemutassák, milyen újítási feladatokat oldottak meg ac elmúlt évben. Negyven újító száz újítását láthatjuk itt, s a rengetegben könnyen , .eltévednénk”, ha egyedül indulnánk a kiállított tárgyaik meg tekintésére. Kérjük talán meg Komlód! István elvtársait, a Békéscsabai Gépállomás főmérnökét, kalauzoljon bennünket és

a szakember szemszögéből

vizsgálva, mondjon a látottjaikról vé- Leményts

—' Kezdjük talán itt, az e-lsd asztalnál — javasolom —, mi ragadta meg legjobban főmérnök elvtárs figyelmét?

— Nehéz választ adni arra, ho-gy mi tetszik Legjobban, amikor a kiállított gé paikatrészek, szerszámok és felszerelések a gépállomások jó munkájához úgy kellenek, mint embernek a kenyér. De mégis. Igen jómaik tartom a DT—ti 3-as moto-rszabályozó új rendszerű átalakítását. A régi szabályozóban a csap és a rugó szinte egymásba ért. Ezzel az újítással viszont huszonhat csapot és több rugót kapcsoltak ki az agyonkombinált berendezésből. A csapos berendezést golyósra cserélték át.

Boros János, a megyei igazgatóság főmérnöke véleménye szerint így nagyobb üzembiztonságot adnak a motornak.

Boros János válaszolt — Tavaly például hét szabályozójuk ment tönkre.^

De lépjünk tovább, mert még igen sok a látnivaló^

Egy üveglapon igen érdekes küllemű szerszám hever,

*— Mi ez?

mondja

— Nyomatékdculcs — lódi elvtársi

— Mire használják?

Kom— A modern technikában

elő van írva, hogy a hajtókarcsavarokat, hengerfej-csavarokat milyen nyomatékkai kell meghúzni. Kísérletképpen forog néhány nyomatékmérő kulcs közkézen, de ezek igen komplikáltak, meg az áruk is elég magas, 1700 forint.

Ez az újítás Boros Jánosé, a megyei igazgatóság főmérnökéé. A megoldás egyszerű és mégis jó. Az előállítási költség is figyelemre méltó, mert mindössze 4—500 forint,

— Egy sorozat gyártását mi is vállaljuk — jegyezte meg Komlód! elvtárs —, hogy legyen minden gépállomásnak egy-két ilyen kulcsa...

Itt van a kiállításon a Békéscsabai Gépállomás hármas kollektívájának, Kesjár Andrásnak, Tatai Bélának és Novák Györgynek több mint tíz újítása is. Az együttesből kiemelkedik Kesjár András, akit összesen nyolc újí5 0 0 0 0 0 0

Az újítás megvalósításával elérték, J hogy tavaly már egyetlen csapágy sem 0

tört össze. J

— Év végén számításokat végzünk, í

hogy az újításból mennyi megtakarí- J tásf tudtunk biztosítaná — mondja a * főmérnök — s ennek alapján díjazzuk # majd pótlólag még az újítót. J

De nézzük csak tovább, van itt még J egy igen nagyszerű újítása Kesjámak: # a Zetor laton gedyc&apágy-fúrókészü- J Lék, amellyel plusz—mínusz 1 század J milliméter eltéréssel lehet dolgozni — * mondják a szakemberek. *

— Vannak itt olyan újítások., ame- J lyeket azonnal be tudnának vezetni? # — fordulóik Komlód! főmérnökhöz. J

— Vannak. #

0

Lehet belő Lük válogatni 0

— Elsőnek említem a kondorosa Fe- J

kete Janos újítását, a dixtáller átalakí- t tását síma csapágyról kúpgörgősre. J Ezzel a megoldással a tengely nem t kopik. Igen jó és könnyen megváló- J sírható a használt dinamóoeaiDágyak- % ból, kiselejtezett Zetoaxtugattyúkböl • újraöntéssel készített fémgörgő is, j amelyet a szovjet kencierkombájnak- 0 hoz használnak fagörgők helyett. Ezek $ élettartama tíz vagy húszszorosa a fa- * görgőnek. A görgők átcserélése lénye- \ ges haszonnal járt — amint arról a J kondorosa főmérnök, Czvalinga elvtárs 4 is beszélt —: az átalakított kombájn * telj esti mén ye megduplázódott. j

A Hunyadi tér szomszédságában — ott, ahol régen a kisi-pss^tói# tartót‘fú&i

Ki segít rajtuk?

Köztudomású, hogy milyen nagy nehézség a megnagyobbodott termelőszövetkezetekben az állatállomány elhelyezése. így van ez Nagykamaráson is, ahol az Üj Élet Tsz annak ellenére, hogy önerőből nagyarányú építkezéseket hajtott végre, sok jószágot ma sem tud elhelyezni, így a többi között 150 lovat.

De minek nyáron istálló a lónak? Megvan az a szabad ég alatt is! — mondják az Üj Élet tagjai, és jó ötlettel hozzáláttak, hogy az egyik legelőre telepítsék a lovak nyári szállását.

Igen ám, de a legelőn nincs kút, enélkül pedig szomjan vesznének az állandóan ott tartózkodó lovak. Ha nincs, hát furatunk — határozták el. Általában az Üj Élet-beliek olyan emberek, a- kik nem ijednek meg egy kis akadálytól, hanem bátran nekifutnak az átugrására. Ilyen módon lett úgyszólván a semmiből sertésfiaztatójuk, hizlaldájuk, szarvasmarha-istállójuk, fakormányos és magtárépületük, s lesz nemsokára hodályuk, s ki tudja még mi más épületük ebben az esztendőben.

A kútba úgy látszik, beletörik a bicskájuk. Miért? Nincs talán víz a legelő alatt? Dehogyis nincs. Csak cső nincs, amelyen át a föld mélyéből felvezetnék a vizet. írd és mondd: tavasz óta hajkurásznak 24 méternyi vascsövet, s már szinte mindenhol, ahol remélték, hogy tudnak rajtuk segíteni. Kérték már patronáló üzemüket, a Budapesti Hungária Selyemszövőgyárat is, hogy segítsen rajtuk. De hiába.

Minden más alkatrészt gyártanak úgy látszik a kút furatá- sához, csak vascsövet nem. Vagy gyártanak azt is? De akkor hova tűnik a cső? Ki segít a nagyka- marási Üj Élet Termelőszövetkezetnek a megkeresésében?

Nagyon sürgős nekik, higgyék el.

Varga Dezső

Friss zöldséggel látják el a napközit saját kertészetükből a füzesgyarmati iskolások

— A két orosházi szerelőnek — Ka- sziba Ferencnek és Szulyó Vincének — nyilván megvolt az oka, hogy kutasson egy jobb szabályozó megoldás után? — vetem közbe.

tás képvisel. Igen bevált az izzófejes traktorok mellső tengelycsonkjának csapágybiztosítási módosítása. — 1957- ben* 1958-ban, amint arról az újító is beszélt — naponta volt csapágytörés.

ták — szintén gépeket állítottak ki.

— Ezek közül mi ragadta meg legjobban Komlód! elvtárs figyelmét?

— Az Orosházi Gépállomáson dolgozó Oskó Gyula újítása, amellyel a járvasilózó kombájnok dobkéseinek köszörülését leszerelés néMctii lehet megoldani. Rengeteg időt nyerünk a kiszerelés, a beszerelés elhagyásával, a központosítás kirekesztésével, s nem utolsó sorban a szerelésnél előforduló balesetek számát ezzel a köszörülés! móddal teljesen meg tudjuk szüntetni.

Nézni, látná kell azt a sok-sok Igen fontos szerszámot, munkadarabot, amit a gépállomások újítói itt kiállítottak. Látni kell ezeket, hogy elterjesztésükről minél hamarabb tudjanak gondoskodni gépáMomásaink vezetői, állami gazdaságaink mérnökei, s mindenki, a>ki a termelés költségének csökkentésére, a gépek üzembiztonságának növelésére törekszik.

Dtipsi Károly

(Tudósítónktól)

A Füzesgyarmati I. számú Általános Iskola tanulói az elmúlt tanévben a politechnikai oktatás alatt konyhakertészetet létesítettek. A tanév befejezésével sem hagyták abba a munkát, s a pajtások egymást felváltva járnak a kertészetbe, ápolják a növényeket és rendszeresen juttatnak az itt termett zöldségekből a község napközi otthonának. Az elmúlt héten salátát, borsót, ezen a héten pedig friss kelkáposztát és karalábét adtak a napközi otthonnak. Tervezik, hogy az így befolyt jövedelemből jövőre továbbfejlesztik a kertészetet, hogy még több tanuló vehessen részt a politechnikai oktatás foglalkozásain.

Mondanunk sem kell, hogy ez a törekvésük minden bizonnyal meg is valósul, mert az iskola tanulói nagyon megszerették a politechnikai foglalkozásokat. A tanulók mellett elismerés illeti ezért a velük foglalkozó pedagógusokat is.

NATOR JANOS

„Napi 24 órából 30-at szeretnének dolgozni“

A Gyomai Gépállomás tizennégy fűkaszával segítette a körzetébe tartozó termelőszövetkezetek lucerna- és vöröshere-termésé- nek kaszálását. A tizennégy gép összesen 1955 holdat vágott le. Érdemes megjegyezni, hogy Garai Sándor amellett, hogy 456 hold kukoricát kapált meg, levágott 19 8 hold lucernatermést is. A gépi kaszálásban egyébként Szakállas Lajos vezet 262 holddal, második Varga István 219 holddal s a har madik Garai Sándor 198 holddal. Garai Sándor és Madarász István szorgalmát nem tudnánk találóbban jellemezni, mint ahogyan a gépállomás igazgató-helyettese jellemezte: Ez a két traktoros a napi 24 órából 30-at szeretne dolgozni.

^ ^ ^ -o ■<>■ -O- o -O- -o- -o -o- "ó- *o *o "ú" -O' ”0" “O -O' o -ö" -o- -o -rv y>- yv y> y>" -o yv yy yv ^ -ev- y> yy ■o* -O' "O' -o ~0" —o- “O* "O' -O' *o- ■o "O' y> ♦ y

(

í

OCmkeiÁk élete.

XIII.

Említettem, hogy kirándulást terveztek múlt vasárnapra. Nos, sikerült is, mert jó időt fogtak, ki 19-én. Hajnaliban indultak, hogy kényelmes helyet fogjanak ki a letelepedéshez. Gizi csak délután ment utánuk, mert délelőtt iskolazáró ünnepség volt a gimnáziumban, s oda feltétlenül el kellett mennie. Megegyeztek, hogy délután kettőkor a gát tetején várja Feri, mert különben nem találja meg őket. így is nehezen sikerült. Feri hiába várta sógornőjét három óráig, nem jött.

— Hol lehet ennyi ideig ez a lány? Majd még elvész a nagy tömegben — nyugtalankodott Kati, aki elég rossz hangulatban volt. Délelőtt kétszer is hányinger gyötörte, fájt a feje, s emiatt a közérzete sem volt rendben. Feri azt gyanította, hogy az autóbusz rázta össze, s attól van minden.

Az erdő szélére telepedtek, ahonnan látják a gátat, s észreveszik Gizit, ha jön. Szerencséjük volt. Gizi fél négy körül befutott. Már-már tovább ment, amikor Kati észrevette. Feri kerékpárját tolta maga mellett, s bizony izzadt a kislány.

Mikor Feri meglátta, rögtön tudta mi történt, Kilyukadt a bicikli gumija, s sógornőjének gyalog kellett jönnie — jó nagy teherrel, mert nem tudott mit kezdeni a kerékpárral.

Ezzel a szórakozásnak íuccs is lett. Kati rosszul érezte magát, Feri hozzálátott a ragasztáshoz, Gizi meg unalmában átment a Körös-partra, s a fürdőzőket nézegette, persze fürdőruhában, hogy néki is jusson a napozásból.

Kati sajnos egész héten kibírhatatlan volt. Zsörtölődött hol Ferivel, hol húgával, vagy ha egyik sem volt otthon, az anyjával. Feri és a mama még csak elhallgatták a fiatalasszony raplizá- sát, de Gizi néhányszor visisza- kontrázott:

— Olyan undok vagy, állandóan csak kiabálsz... Velem pedig ne kiabálj, vedd tudomásul. Ha veszekedni akarsz ott a férjed, veszekedj vele .;.

Persze Ferit is bosszantotta a dolog. Nem tudta hova tenni Kati viselkedését. Jó, jó, nem érzi jól magát, hiszen kisbabát vár. De miért viselkedik úgy, mintha utálná még őt is, a férjét? Szerdán. már nem bírta tovább.

— Nézd Kati, mondd meg ha nem szeretsz, de engem ne lökdös el magadtól, s velem ne kiabálj. Szedem a sátorfáimat oszt’.. j

— Mit bánom én, csinálsz, amit akarsz! Hagyjatok békén, ne szóljatok hozzám..: Érted? — emelte élesebbre az asszony a szavát, — Hagyjatok, ne szóljatok hozzám!

— Mi ütött beléd, Kati?

— Semmi közöd hozzá! Ha akarsz, hagyj itt, menj, nem érdekel! Hagyjatok, utálok mindent, mindenkit..; — felzokogva csapta Ferire az ajtót.

Kati anyjának sem tetszett ez a hang. Feri nem szólt semmit, nem tudott szóhozjutni. Nagyon fájt neki a dolog. A mama azonban leültette lányát:

— Kislányom, nem vezet ez jóra. Ha én így beszélteim volna apáddal, talán meg is pofozott volna ... Hogy tudsz így beszélni az uraddal? Bár ütött volna meg, megérdemelnéd ...

— Üssön, verjen agyon ... ! De hagyjanak már békén, ne kezdje maga is!

— Én megértelek, kislányom, de azért uralkodj magadon... Megütáltatod magadat ezzel az emberrel.

— Utáljon, nem érdekel — vágta rá Kati flegmán, elfojtva most már a sírást, s otthagyta az anyját is.

Feri kedvtelen és szomorú. Az üzemben is észrevették ezt. Mások komolyan veszik, s igyekeznek vigasztalni, Mészöly Pista azonban ezt is humorosan veszi. Egyik reggel aztán erre fizetett rá. Megkapta Feritől a leckét.

— Frici, tegnap szabónál voltál? — kérdezte halálosan komolyan.

— Miért? — lepődött meg Feri a kérdésen, s gyanútlanul nézett szaktársára. — Honnan veszed, nem akarok ruhát csináltatni...

— Csak úgy, kérdeztem, mert hogy — s már ugrott is félre —, ki vagy bélelve búval.«

Hiába ugrott Pista, Feri utána dobta a kalapácsot, s az utolérte Pista lábát. Még jó, hogy volt Pistában annyi önérzet, és magát tar. tattá bűnösnek a dologért:

— Jól van na, nem gondoltam... nem akartam megbántani...

Azóta ő is tisztelettel van Feri szomorúsága iránt, aki küszködik, próbálja titkolni érzelmeit szaktársai előtt. Ameddig bírja. Aztán, ha nem, akkor durva ő is. Szerda óta mindenesetre nem nagyon siet haza. Vagy a klubba megy kettő után, vagy bent marad a műhelyben, s a műhelyirodában beszélget. Hárman dolgoznak ott, a művezető, a műszaki rajzoló, meg a műhely-írnok. Leginkább a műhely-írnokkal beszélget, aki a kis Zsóka helyett jött. Zsóka másutt keresett magának munkát, s helyette újat vettek fel. Öt Katinak hívják, mint Feri feleségét. Éppen ellenkezője azonban a kis

Zsokénak. Magas, igen csinos, fekete nő, 21 éves. Csinossága ellenére sem kacér, de mindig vidám, tisztelettel beszél az emberekkel és az emberekről. Szeretik a lakatosok. Már megmondták neki, szerencséje, hogy feledtetni tudja kis elődjét, különben „elkergetnék” a műhelyből. A fiata- labbja persze sokszor félreérti Kati kedvességét, és többet enged meg magának, mint szabadna. De Kati ilyenkor szigorú és határozott.

Ferivel jól megértik egymást, mert Feri minden hátsó szándék nélkül, komolyan szeret beszélgetni. Meg különben is Feri nős ember, a műhely-írnoknak nincs mit félnie tőle.

Érdekli Ferit a műszaki rajzoló munkája is. Egy-egy munkadarabbal mit kell csinálni, mennyit kell belőle reszelni, hol kell szegecselni vagy hegeszteni — ez mind rajzban készül el legelőször. Feri szorgalmasan kérdezget, a műszaki rajzoló pedig szorgalmasan magyaráz.

Azt nem mondhatom, hogy otthon haragban vannak Férték. Szó sincs erről. Egyik sem kérdez kényesebb dolgokat. Kati még azért sem szól, hogy Feri egy—másfél órával később jön haza az utóbbi napokban.

Varga Tibor