Békés Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-21 / 145. szám

2

MÉP ÚJ SÄG

I960, június 21., kedd

Termelőszövetkezeteink nagy erőpróbája a növényápolás meggyorsítása,

a nyári munkákra való jó felkészülés

— Megyei kommunista aktívaiilés Békéscsabán —

ezeket a gépeket termelőszövetkezeteink, hogy a kapálásra felszabadulhasson munkaerő — hívta fel a jelenlevők figyelmét Fehér elv társ.

Mindenekelőtt azonban a téli lendületet szükséges feltámasztani a politikai munkában, ahhoz, hogy gyorsabban haladjunk előre. Ahol jó a politikai munka, mint a nagykamarás! Űj Élet Termelő- szövetkezetben, ott nincs is hiba, ott jóval többen dolgoznak jelenleg is a földeken, mint ahány tag a télen belépett. Ahol azonban nem értetik meg a húzózkodókkal, hogy majd az ősszel, a zsáktartásnál sinylik meg a munkából való mostani elmaradásukat, ott nem is lehet előrehaladást várni a növényápolásban. Éppen ezért — szögezte le az aktívaülés — beszélgetni kell azokkal, akik nem veszik fel rendszeresen a munkát. Szükséges a családtagok bevonása is, hiszen amíg egyéniek voltak, mindenütt együtt dolgozott az egész család. Akkor az idősebb emberek hasonlóan megtalálták azért a maguk tennivalóit. Ezúttal is szükséges megtalálniuk, hiszen az a nyugdíjalap, amellyel fogadta őket az állam a termelőszövetkezetben, nem isten ajándéka, annak megteremtéséből, természetesen erejükhöz mérten, nekik is szükséges kivenni a részüket.

Sok helyen zavarja a növényápolási munkák menetét az is, hogy nem értették meg a községekben a pártoló tagok fogalmát. Az aktívaülés tisztázta:

pártoló tag régebben is földműveléssel foglalkozó egyén nem lehet. Pártoló tag. az politikai fogalom. Azt jelenti, hogy még azok is, akik foglalkozás szerint nem földművelők (mint a községi pedagógusok, állatorvosok stb.) pártoló segítséget adnak a termelőszövetkezeteknek. melyeknek tiszteletbeli pártoló tagjai.

Mindezt tisztázni szükséges a tagság előtt is Gyulaváriban. Bihar- ugrán, Medgyesbodzáson, s még

néhány helyen, ahol úgy értelmezték egyesek, hogy földműves ember is lehet pártoló tag.

Többek között még egy igen fontos dologban foglalt állást az ak- tívaülés. Abban, hogy követi a gyomai elvtársak kezdeményezését, akik ösztönző módszert vezetnek he a szövetkezeti gazdák anyagi érdekeltségének fokozására. Elhatározták ugyanis, hogy egy aratópár hat hold gabona betakarítása után a munkaegység beíráson túl minden hold kalászos Maratásáért 15 kilogramm búzát kap.

A premizálás különböző módjairól tartanak megbeszélést ezen a héten a gyulai járásban is a tsz- elnökökkel. A munkaegységen felüli díjazás természetesen kiterjed a növényápolásra is. Sok helyen, mint a békéscsabai Petőfi Tsz-ben, egyénekre osztották ki a kapásokat, s ahogy Medovarszki elvtárs, a tsz elnöke beszámolt erről, ez eddig is igen jól bevált. Ebben a termelőszövetkezetben is premizálják azokat, akik a betervezett termésen felüli mennyiséget takarítanak majd be. Ezért határozták el itt a szövetkezeti gazdák, hogy négyszer kapálják meg a répát, s legalább háromszor a kukoricát. Ilyen lehetőségek mellett tíz nyugdíjas jelentkezett, hogy nekik is mérjenek ki földet, s közülük Szalai Károly négy hold kapálását vállalta.

A „munkaerőhiány” tehát csak ott lehet nehézség, ahol nincs kellő politikai szervező munka és ezért nem tudják bevonni a tennivalók elvégzésére a családtagokat, az időseket, nem vezették be még a premizálást, s tisztázatlanul hagyják a pártoló tagok fogalmát.

Az aktívaülés résztvevői a tapasztalatokból levonták a tanulságot a közelgő nyári munkák előkészítésére vonatkozóan is. Mivel a termelőszövetkezetek kalászos területének több mint felét kell az idén kiekaszával aratni, elhatározták, hogy „nem váratnak” a gépekre, hanem fokozott politikai munkával kiállítják az aratópárokat, megoldják a feladatokat. Hiszen mindannyiunk érdekéről van

szó. Ha nem szervezik meg jól az

aratást-cséplést,

holdanként csak egy kilogrammos szemveszteség 10—

12 ezer ember egész évi kenyérszükségletének elhullatá- sát jelentené.

Ezért részletes tervet készítenek a munkaerők felhasználásáról, hogy ne legyen egyetlen hold kalászos sem, amelynek aratása késedelmes lenne.

Nemcsak gazdasági természetű hanem politikai kérdés is tehát a soron levő mezőgazdasági munkák sikeres elvégzése. A proletár- diktatúra további erősödésének üteme függ attól is, hogy megyénk gazdagabb termést takarít-e be ebben az évben, mint tavaly. Ha ezt sikerül megértetni az egész szövetkezeti tagsággal, máris elvégeztük a nehezebb feladatot, akkor jól megalapoztuk az ötéves terv első esztendejét, megnagyobbodott termelőszövetkezeteink indulását a jövő évre — állapította meg az aktíva-ülés.

Sok hasznos szó esett a fentiek mellett a termelőszövetkezetek állatállományának, a férőhelyek építésének helyzetéről is. A tapasztalatok kicserélése útján bizonyos. hogy újabb lendülettel haladnak előre a megye termelő- szövetkezetei és megoldják a soron levő feladataikat.

V. D.

A nyári hónapokban mintegy hétezer pedagógus vesz részt tanfolyamokon

Immár hagyománynak számit nálunk, hogy a nyári hónapokban „diákjaik helyett” a pedagógusok, az általános és középiskolák tanárai, tanítói tanulnak. A továbbképzést a budapesti, a debreceni és a szegedi tudományegyetemek irányítják, szervezik.,

A tanítók, tanárok mintegy hétezren vesznek részt a két—háromhetes nyári tanfolyamokon. (MTI)

TÓTH LAJOSt

Vajúdó világ

(i.)

A téli nagy fordulat után, mely

mezőgazdaságunk szocialista átszervezésében bekövetkezett, első ízben ültek össze a megye mező- gazdaságának kommunista irányítói, vezető párt- és tanács-funkcionáriusok, tsz-párttitkárok és elnökök, hogy a kezdő év termelésének derekán, a nagy nyári munkák előtt értékeljék: hogyan állnak megnagyobbodott és nemrég alakult termelőszövetkezeteink, megvan-e minden esélyük arra, hogy a párt iránymutatásának megfelelően már az első évben több termést adjanak az országnak, mint tavaly.

A kommunista aktívaülés Les- tyán elvtársnak, a párt megyei bizottsága mezőgazdasági osztály- vezetőjének beszámolója alapján részletesen elemezte a helyzetet, s a vita során, amelyben felszólalt Fehér Lajos elvtárs, a Központi Bizottság titkára is, teljes kép rajzolódott termelőszövetkezeteink eddigi nagyszerű eredményeiről, de azokról a nehézségekről is, a- melyek akadályozzák a gyorsabb előrehaladást.

Mik az eredmények? Első és döntő eredmény — mint a beszámoló is megállapította —, hogy 42 ezer parasztember, több mint 200 ezer holddal gyarapította télen a termelőszövetkezeteket, s ezzel jelenleg a megye szántóterületének 80,7 százalékán folyik nagyüzemi gazdálkodás. Igaz, hogy az újonnan alakult termelőszövetkezetek földjei még szerte-széjjel vannak, de az összefogás nagy ereje — mint erről Juhász elvtárs, a megyei főagronómus tájékoztatta az aktívát — legyőzte ezeket a nehézségeket már az első hónapokban. A tavaszi szántás-vetést, jól megmunkált talajon, kellő időben végezték el a termelőszövetkezetek, s ez mind a kalászosok, mind a kapások fejlődésében fényesen megmutatkozik. Az országos határszemle állapította meg, hogy

egyik megyében sincsenek

olyan szépek, gazmentesek

és fejlettek a répák, mint a mi megyénkben.

Mi mást jelentene ez, mint azt a szorgalmat, amellyel igyekeznek jövedelmezőbbé tenni a termelést a szövetkezeti gazdák. De ahogyan a felszólalók erre rámutattak: mindez nem magától született. Minden eredmény kikovácsolásában a tagság szorgalma mellett a vezetőknek, a kommunistáknak, a fejlesztés eredményeinek megszilárdítására törekvő következetes politikai s szervező munkája rejlik. Ma már a termelőszövetkezetek túlnyomó többségében (271-ből 235-ben) van pártszervezet, s működése, a kommunisták helytállása nagy hatással van az egész tagságra. Szemléltető bizonyítéka ennek az elmúlt héten Kardoskúton lezajlott rendkívüli párttaggyűlés, amelyre szükséges és jó kezdeményezésként ezúttal meghívtak sok pártonkívüli szövetkezeti gazdát, mert az egész tsz ügyéről, a növényápolási munkák meggyorsításáról. s az aratás-cséplés előkészítéséről volt szó. Galyas elvtárs, az orosházi járási pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője számolt be arról az aktíván, hogy milyen lelkes hangulatban ért véget a rendkívüli taggyűlés, milyen konkrét elhatározások. vállalások születtek azon, s hogy a lelkesedés átragadt az egész tagságra, nem utolsó sorban azok segítségével, akik mint pár- tonkívüliek vettek részt a megbeszélésen.

Nem véletlen — ahogyan ezt

megállapították a felszólalók —, hogy éppen azokban a termelő- szövetkezetekben van elmaradás a növényápolásban, amelyben maga a politikai munka marado- zik el, amelyben a sok tennivalóra hivatkozva nem fordítanak gondot a közös megbeszélésekre, arra, hogy állandóan szemmel kísérjék: mi foglalkoztatja a tagságot, hol szorít a cipő? Mindegyik járásban van két-három ilyen termelőszövetkezet — állapították meg a felszólalók. De általánosságban is csökkent az a lendület, amely jellemezte a fejlesztés, s utána a kezdés heteit. Az akkori jó politika és szervező munka — a fentiekből is kitűnik — gyors előrehaladást eredményezett. Az újonnan belépők tömegesen jelentkeztek munkára, s az volt a gond, hogy hol foglalkoztassák őket — mondotta Holies elvtárs Gyuláról. Ezért megnyugodtak a tsz-vezetők, valamint a felsőbb szervek, s ez a megnyugvás a politikai munka lanyhulásához vezetett. Elfelejtkeztek arról, hogy

a tegnap még egyénileg dolgozó parasztok az űj körülményeket milyen nehezen szokják meg, nem is értenek sok mindent, választ várnak ezernyi kérdésre, még mindig bizonytalannak érzik helyzetüket s a kevésbé jó gazdasági vezetés tévedéseitől kezdve a nemzetközi helyzet alakulásáig, szinte naponként változtatja a hangulatukat minden.

De arról is megfeledkeztek néhány helyen, hogy vannak, akiknek egyenesen nem tetszik a tsz- mozgalom, akik tudatosan törnek a gyengítésére, éppen az ingatag gazdák fejének telebeszélésével. Nos, ahol mindezeket nem vették számításba, ott egyszerre csak azon vették észre magúkat a tsz- vezetők: nincs minden rendjén. Kapálni kellene a kukoricát, kaszálni a lucernát, s nincs elég munkáskéz

Az aktivaülés legfontosabb elvi megállapítását a helyzet mérlegeléséből, a tapasztalatokból, a hozzászólásokból kiindulva Fehér elvtárs így fogalmazta meg:

A növényápolásban, főleg a kukoricakapálasban megmutatkozó lemaradás pótlása azon dől el, hogy elsősorban maguk a vezetők megértik-e a politikai munka rendkívüli fontosságát, azt, hogy a termelőszövetkezetek megszilárdítása ugyanolyan forradalmi tett, ha nem nehezebb, mint a fejlesztés volt.

A jelenlegi helyzetben az egész szövetkezeti mozgalom további előrehaladása a kukorica kapálásán, s ezzel párhuzamban a nyári munkák jó megszervezésén múlik.

Milyen módjai vannak annak, hogy a „munkaerőhiánnyal” küzdő termelőszövetkezeteik pótolják a növényápolásban mutatkozó elmaradást, s jól felkészüljenek az aratásra, cséplésre?

Csillag elvtárs, a gépállomások megyei igazgatója arról tájékoztatta az aktívaülést, hogy amíg egyes tsz-ekben feltomyosuinak a munkák, az emberek nyakára érik a lucemakaszálás, a növényápolás, s maholnap az aratás is, addig a megye gépállomásain mintegy 50—60 fűkaszálógép hever kihasználatlanul. Vegyék igénybe

/*Ssz. Október vége... Izzad a két szürke. Nem csoda, nagyon kemény a föld. Szikkadt. Cserepesre tördelt, mint nyáron a szik alja, ha hirtelen megsüti a nap nagy eső után. Most azonban a szárazság repesztette ennyire fel. Hiába, július vége óta nem volt itt egy szikrányi csapadék se. Végtelenül nagy a por mindenfelé. Az ekét majdhogynem kiveti ez a kő. kemény föld. Kiváltképpen ott, ahol a csapáson haladt át a barázda. Ott bizony akár a szikla. De a szürkék azért bírjak. Néha meg- megpihenteti őket a gazda, öreg Bokor Mihály. Nem annyira öreg ő még, de így különböztetik meg a fiától. így ismerik őket. A lovak egyébként jó erőben vannak, de- hát nehéz munka ez. Napok óta kora reggeltől naplementéig nem csoda, ha el is fárad ember, ló. Dél kőiül van csak egy kis pihenő, hiszen enni csak kell, kiváltképp a jószágnak, mert még az ember jobban kibírná étien, de a

ló az más. Annak enni is muszáj, meg pihenni is. Az nem gép, hogy még éjszaka is húzza az igát, mint a szomszédos táblán, a Kossuthén a traktorok. Na, de az gép. Annak lehet. Legfeljebb, ha elromlik egy csavar, tesznek bele másikat, aztán mehet tovább, csak ember legyen, aki vezesse. Traktorra akad bőven ember ebben a mai világban. A ló mellé már nem annyira, pedig nincs ennél szebb.

I lyesmin gondolkozhatott öreg

1 Bokor Mihály, amikor hirtelen elkiáltotta magát:

— Ne ide! Az anyád... — ránt egyet a gyeplőn. A két szürke már megszokta. A kiabálás nem veszélyes, az ustort meg nem használja az öreg. Csak suttyingat vele, de a világért sem ütne rájuk. Mindig nagyon szerette a lovat. Ez a kettő meg különösen nagyon kedves neki, mert kiscsikó koruk óta maga nevelte őket. így, egy párban vette meg a két kis deres csikót a vásárban hat éve. ö tanítgatta

őket a kocsi húzóséra. Hej, de nehezen szokták meg a hámot. Különösen a Förgeteg. Az, amelyiknek az a fekete folt van a csánk- ján. A tanítgatáskor sem csapott volna rá egyet sem. Veréssel nem lehet eredményt elérni még az állatnál sem. Tegnap azonban majdnem úgy volt, hogy mérgében, mert hirtelen nem tudta volna máson kitölteni, közéjük vág, de aztán mégis erőt vett magán. Igaz. hogy annak sem ő lett volna az oka, hanem az a nyavalyás Varga Pista. Ö lett volna a hibás, ördög a fajtájába. Nem elég, amilyük van, még az övé is kellene nekik. Az övé! Cudar világ ez! Ezért dolgozott ő, hogy most csakúgy odaadná? Potyán? No, ebből ugyan nem esznek, csípje meg a bolha a húsukat! Köpött egy takarosai, majd nagyot pattintott az ustorá- val. A lovak hirtelen nekiiramodtak.

U ó! Hó!... Az anyátok... — húzta meg jó erősen a mad- zaggyeplőt, mert így szántáskor ezt használja, meg a rosszabb hámot, hogy ne kopjon az a másik, amit tavaly vett a Seres szíjgyártótól. Jó szerszám, tagadhatatlan. Igaz, az ára se kutya. Négyezer forint nem kis pénz. Ott csöng a szegen a kamoraban, épp az este