Békés Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-21 / 145. szám
i960, június 81., keúd hépújsAg 120 vagon cukrot szállítanak a héten Mezőhegyesről Franciaországba A Mezőhegyesi Cukorgyárban szorgalmasan készülnek az új gyártási idényre. E fontos munka mellett a héten még egy feladatot kapott a gyár. Ezen a héten százhúsz vagon cukrot szállítanak Franciaországba, s a gondos csomagolás sok dolgot ad a gyár munkásainak. Naponta húsz vagon cukrot indítanak útnak, az első szállítmányt tegnap, hétfőn küldték el. Eddig 1221 vagon búxa értékesítésére kötöttek sxerxödést Megyénk termelőszövetkezeteiben évrőd évre egyre terjed a szerződéses termesztés. A Békés megyei Termén yforgalmi Vállalat a múlt év azonos időszakában 562 vagon kenyérgabona szállítására kötött szerződést a közös gazdaságokkal. Az idén — figyelembe véve azt a körülményt, hogy a megye mezőgazdaságában is túlsúlyra jutottak a szocialista üzemek — ez a szám csaknem kéitszerte kedvezőbben alakult A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy búzából 1221, ipari árpából — a múlt évi 35 vagon helyett — 179, kukoricából — tavaly nem volt előzetes szerződéskötés — most 734, napraforgóból 929, babból — 3 vagon helyett — EL vagon eladásra szerződtek a szövetkezetek. A szerződéses termelésben gabonából — az idén is a füzesgyarmati szövetkezetek vezetnek. A Vörös Csillag Tsz 90, az Aranykaíiiász TBz pedig 50 vagon gabona értékesítését vállalta. Ezek mellett igen számottevőek a kondoros! Lenin és Vörös Október Tstz-ek összesen 34 vagon búzaszállítási tétele, az eleki Lenin Tsz 30, a kertészsziget! Béke Tsz 12, a békésszentandirási Rákóczi Tsz 17, a kaszaiperi Lenin Tsz 25 vagon búza eladására kötött szerződése^ A jó eredmények mellett előfordulnak bizony hibák is. A gabona termesztéséről elismert Csanádapáoán — ahonnan tavaly például 20 vagon, kenyérgabonát vásároltak fel —, eddig mindössze 60 mázsa búza eladási szerződését írták alá. Tairhoson is hasonló a helyzet. A tótkomlósa termelőszövetkezetek gabonaeladási tervének teljesítésében, is jócskán akad még pótolni való, a pénzjutalmat a békéscsabai Május 1 T s % - n e k Ünneplőbe öltözött parasztok gyülekeztek szombaton délután a békéscsabai Május 1. Tsz központ, jában. A közös gazdaság tehergépkocsija ingajáratként közlekedett a város és a nagyréti tanya- világ között, hogy este 7 órára a liget szabadtéri színpadán együtt legyen a szövetkezet valamennyi gazdája, feleségek, gyerekek, nagyapák és nagymamák. Amíg a tehergépkocsi vezetője ellátta feladatát, addig a meghívott vendégek, közöttük Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Szobek András, az Elnöki Tanács tagja, Nagy Károly országgyűlési képviselő, a Békés megyei tsz-tanács elnöke, Such János, a párt békéscsabai bizottságának titkára, több Békés megyei társadalmi szerv, vállalat és üzem vezetőjének kíséretében megtekintették a gazdaságot. Szemügyre vették: miért is kapta meg a Május 1. Tsz a 400—1200 holdas kategóriába tartozó szövetkezeti gazdaságok közül az ország 2. termelőszövetkezete kitüntető címet, a vándorzászlót és a pénzjutalmat. A vendégsereg megtekintette többek között a központi majorban lévő ,.tejgyárat”. Itt a tehenektől évi átlagban 4000 liternél is több tejet fejnek. A baromfitelepen a pecsenyecsirke nevelés sikereit, a pulykatelepen a növendék-pulykákat, az üszőtelepen a továbbién yésztésre kiszemelt szarvasmarhákat láthatták, s menet közben pedig a jól gondozott határ arasznyi búzakadászai, a 270 mázsa cukorrépát ígérő föld, a kukorica- és a silótáblák, az öntözéses berendezés nyújtottak a nagyüzemi gazdálkodás győzelméről felejthetetlen élményeket Erdei Ferenc eivtárs tetszését megnyerték a határban látottak, talán ennek tudható be, hogy este a ligeti szabadtéri színpadon rendezett zászlóátadási ünnepségen felemelő hangon, örömtől sugárzó büszikeségegl beszólt erről a tsz- ről, s szorított kezet Andő Pállal, a szövetkezet elnökével, amikor az 1958—59-es gazdasági évben elért nagyszerű termelési eredmények elismeréseként lelkes ünneplés közepette átnyújtotta a vándor- zászlót és az ötvenezer forint pénzjutalmat. De vessünk csak egy-két pillantást vissza a múlt évi gazdálkodásra, hogy miért is lehet egy év szünet után ismét a Május 1. Tsz birtokában az országos elismerés szimbóluma. — A növénytermesztésben — mondotta többek között Erdei elvtárs — két olyan eredmény van, amely különösen figyelemre méltó. Kukoricából 29,3 mázsa termést értek el holdanként, cukorrépából pedig 236,2 mázsát. Ha ezeket az átlagterméseket átszámítjuk hektárra — hogy nemzetközileg is tudjunk viszonyítani —, akkor ez azt jelenti: kukoricából 50 mázsa májusi morzsolt termést, cukorrépából pedig kereken 400 mázsát takarítottak be. Ezeket a nagyszerű termelési sikereket bátran odaállíthatjuk az amerikai farmereké mellé — nem kell szégyenkeznünk. De, ha a szocialista tábor mezőgazdasági eredményeihez viszonyítjuk, akkor is csak azt állapíthatjuk meg: a békéscsabai Május 1. Tsz gazdái 1959-ben elismerést kiérdemlőén dolgoztak. — Az állattenyésztés eredményei közül — folytatta Erdei elv- társ — különösen a szarvasmarha- tenyésztés az, amivel jutalomra szolgáltak. Teheneiktől átlagosan több mint 4000 liter tejet fejtek, s száz hold területre számítva 53 000 liter tejtermelést értek el. Ez minden más szövetkezet tejtermelés! szintjét meghaladja. A két fő üzemág arányairól a következőket mondotta: — Az állattenyésztés olyan erős ebben a közös gazdaságban, hogy az összes bevétel nagyobb felét, 64,5 százalékát ez adta. Ezt az eredményt különösen meg kell becsülni. példát mutatva: a többi termelőszövetkezeteknek is így kell gazdálkodni. Erdei elvtárs ünnepi beszédében arra is választ adott: miért alakult ilyeri örvendetes módon a termelés. — Elsősorban azért — hangsúlyozta —, mert a tsz a jövőre igen nagy gondot fordít. Tavaly pl. tiszta vagyonát kétszeresére növelte, s az üzem tiszta jövedelméből holdankét 2000 forintot fordítottak különböző termelési célokat szolgáló beruházásokra, s emellett 36 forintot oszlottak a munkaegv- ségekre. Másodszor: a szövetkezet gazdái megtalálták egymást és számításukat is a közösben. Ezek az eredmények beszédes igazolásai a szocialista nagyüzem jövőjének. Erdei elvtárs felszólalása után a szövetkezet elnöke emelkedett szólásra. A tagság nevében fogadalmat tett a zászló megőrzésére, megtartására, mint két évvel ezelőtt. Az ünnepség résztvevői lelkesen megtapsolták elnökük szavait. Többször is olyan ütemes tapsorkán zúgott a nézőtéren, amilyenre a tsz tízéves fennállása óta még nem igen volt példa. Az ünnepség részvevőihez szólott Szkotnyikov Gusztáv A. is, a Kujbisevi Hid- és Vízműépítési Technikum igazgatója, aki a békéscsabai testvérintézet vendégeként tartózkodik hazánkban és Hans Raab, a Német Demokratikus Köztársaság közlekedési minisztériumának Békéscsabán tartózkodó küldötte. A város vezetői ajándékokat adtak át a kitüntetett tsz-nek, majd a közelmúltban Párizsból hazatért Balassi tánc- együttes adott ízelítőt a táncfesztivál műsorából. Az ünnepség a Csaba Szálló összes helyiségében folytatódott, ahol 1500 tsz-gazda és vendég örült, vigadott a késői órákig. Dupsi Károly Berlinbe, Rómába, Gdanskba és sok más külföldi nagyvárosba utaznak magyar turisták repülőgépen A turisták, a kirándulók is haladnak a korral, szívesen utaznak külföldre — repülőgépen. Júniusban összesen 42 repülőjáratot indít a MALÉV a Tátrába, Poprádra és júliusban további 52 járat indul a szép csehszlovák üdülőhelyre. Repülőn ebben az esztendőben az első magyar turista-csoport június 25-én indul el majd Eforiába, a konstan- zai repülőtéren szállnak le és augusztus 24-ig még további 52 ízben MALÉV-gép száll magyar turistákkal a román üdülőhelyre. IL—18-as és IL 14-es magyar gépek repülnek Gdanskba is (Lengyelország) és visznek kilenc turistacsoportot, egy-egy csoportban 108 kirándulót. Naponta indul turistákkal Moszkvába magyar gép, s az Aeroflot- tal együttműködve hét ízben szállítanak, egyenként hatvan főnyi csoportot Szocsiba. Nagy élménynek ígérkezik a magyar kirándulók számára a Budapest — Leningrad—Moszkva— Budapest közti légiót is, amelyen 11 csoport vesz részt, s amelyet MALÉV-, illetve Aeroflott-gé- pekikel bonyolítanak le. MALÉV-gépek június 15—július 23 között négyszer szállnak le az athéni repülőtérre, 28—28 magyar turistával. Rómába az idén IL—18-as és IL—14-es gépekkel 988 turista kirándul, míg Berlinbe június 22-e és augusztus 31-e között hat turistacsoport érkezik, egy-egy csoportban hatvankét kiránduló. (MTI) Eredmények és gondok a csorvási Ady Tsz-ben Vl,ü.yi. 0 A tél folyamán én is azok között voltam, akik Csorváson igyekeztek meg győzni a dolgozó parasztokat a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. Ott volt tárni az Ady Termelőszövetkezet bölcső jénél, vagyis a mega laku l ásánál. Azóta eltelt néhány hónap és sokat hallottam az Ady Tsz fejlődéséről, elért eredményeiről. Kíváncsi voltam a<z eddig meg tett útjára, ezért felkerestem. olajozta meg. Holnaip bemegy a faluba, megjön a gyerek, a Miska. Leszerel. Most már nem egyedül birkózik a földdel. Lesz segítő társa. Elég keserves is volt ez a három esztendő. Most majd ő is könnyíthet egy kicsit a dolgon. Igen... igien. Az idő múlik, a derék meg már ropog. Nem bírja már úgy a zsákot a malomba, mint két-három évvel ezelőtt Igen. A gyerek ittt hon lesz. Majd ővele.— Hó! — állította meg a lovakat. — Pihenő! — adta ki a ve- vényszót magának is, mint amikor még káplár volt a közöshuszárok- nái. Megeresztette a gyeplőt, s a lovak jóízűen legelni kezdték a gazt Ö maga balkezével rákönyökölt az ekeszarvára, jobb kezével pedig az ustorral játszadozott Szinte önkéntelenül, mert gondolatai nagyon messze jártak. Myolc hold földje van. Ennyit kapott még 1945-ben a földosztáskor. Hej, de sokat dolgozott ő ezen azelőtt is, hiszen, mióta csak az eszét tudja, ezen a tájon élt, küszködött. Hosszabb időre akkor szakadt el erről a vidékről, amikor 1918 tavaszán bevonult. Nem sokáig volt oda. Még akkor őszön hazaszöktek a komájával, a Bacsó Imrével, amikor bonniadozm kezdett a front. Hm. Még vöröskatona is volt tizenkilencben. Földet ígértek akkor. A föld pedig kell, mert enélkül nincs élet. Milyen szép deres lova volt ott is! Haza is hozta volna, mikor szétszaladtak a Tisza mentái, de Szentes alatt elvette a román. Még szerencse, hogy elengedték, s két pofonnal megúszta, ö nem ugrált, mint a Bacsó Imre, de azt el is vitték. Nem a románok, hanem a darutellasok. Igaz, ő a vörösök közt sem tüntetett. Neki ott is elég volt a káplári rang. A Bacsó Imre meg, bár ő is csak káplár volt, századparancsnok lett. Kapott is százat a mesz- telen ülepire. Még most is húzza a lábát egy kicsit, ha jól megfigyeli valaki. Aztán maradt minden a régiben. Visszajöttek ide az uradalomba. Huszonhárom éves volt, amikor elvette a Dénes Rózát. Erős, dolgos lány volt. Azóta húzzák az igát — ketten. Négy gyerekük született. Kettő halva. A Feri az megmaradt, de negyvennégy őszén, mint leventét elvitték. Semmit nem tudnak róla. Az asszonyt kegyetlen megviselte. Még ma sem tudott megnyugodni, pedig egész bizonyos, hogy meghalt valahol. Katonasors. Nem érti az ilyesmit az asszonynépség. De hetekig rítt. Beleőszült teljesen. Ez a Miska gyerek olyan későbbi születés. Tizenkét évre jött meg Feri után. Fekete hajú, mint ő volt, mikor még neki sem lepte meg a dér a fejét. Vele vannak hárman, öt már ebbe a második háborúba nem vitték be. Az uradalomban is kellett a dolgos kéz. Persze a Bacsó Imrét most is elkapta a gépszíj. Nem is jött haza csak 47-ben, dehát a szájának köszönhette. Minek pofázott vissza, ha kellett, ha nem az intézőnek. Ö is morgott néha-néha magában, de inkább lenyelte. Megtanulta ő még tizenkilencben, hogy nem érdemes az urakkal vitázni, úgyis a szegény húzza a rövidebbet. Nem is volt néki semmi kellemetlensége se idáig. — Hó! — húzta meg a gyeplőt, mert jól megrántotta az ekét a Ferg'eteg. Türelmetlenek. — Akkor indulunk. Ne! — A lovak belekapaszkodtak az ekébe, megindultak. Ö pedig botorkált utánuk. Kezével jó erősen tartotta az eke szarvát, közben azért egyre csak gondolkozott. 4 944 ősze ... Ilyenforma idő " volt akkor is, mikor ideérkezett a front. Itt nem volt harc A birtok vezetői már napokkal előtte odébbálltak. Azóta se látta őket. Igaz, nem is kívánja. Valahol Nyugaton élnek. Futja még azoknak, egye a fene őket ott, ahol vannak. Egyik nap azután, úgy karácsony táján idegen emberek jöttek. Négyen voltak, egy orosz katonaautó hozta négyőj tikét. összecsődítették a major lakóit, aztán beszéltek ott mindenféléről. Kíváncsiak voltak, hiszen mióta elvonult a front, hát a kutya se törődött velük. Jól beszéltek, annyi bizonyos. Hogy most már nálunk nem lesz kizsákmányolás. Akkor hallotta ezt a szót először 19 óta. Hogy vége már annak az időnek, amikor az urak dirigáltak. Eleinte oda se figyelt, hiszen minek ártsa ő bele magát olyasmibe, amihez nem ért. Azért olyanformán gondolkozott ő is, hogy úr az nem is baj, ha nem lesz, fene a bürkéjüket, hiszen a- zok sose dolgoztak. Hanem istenigazában fülelni kezdett, amikor az egyik, ki olyan magafajta paraszt lehetett, csizmában is volt, arról kezdett beszélni, hogy a föld legyen azé, aki megműveli. Fel kell osztani az uradalmi földeket. Mindenki tapsolt, még ő is közbekiáltott: „Úgy van! Helyes!” Aztán úgy is lett. 45 tavaszán megkapta ezt a nyolc holdat, amit most el akarnak tőle venni. — Akkor minek adták? (Folytatjuk.) Fwwai .linos, a tsz elnöke szívélyesen fogadott, s hosszasan elbeszélgettünk. Mi-kor őt elnöknek választották, mint tekintélyes, jól gazdálkodó középparasz- tot, az Ady Tsz-nek mindössze 18 tagja s háromszáz hold földje volt. Akkor is volt gondja és felelősége -open elég. Azonban az alakulás óta eltett fél esztendő alatt a tagok száma 456-ra, a földterület pedig 2500 holdra növekedett. Fehér János elmondta, hogy a községi pártbizottság és a tanács vezetői nagyon sokat segítettek a fejlődéssel jelentkező problémák megoldásában, de nagyon so- kát segítettek a megyei Álla tiorga Imi Vállalat szakemberei is, a-kik társada1 mi munkában istállókat, ólakat segítettek épí-tern, hogy mire a jószágállományt beállítják, megfelelően el tudják helyezni. Az Ady Termelőszövetkezet az állatállomány beállításához — jelenleg 96 szarvasmarhájuk, 40 tenyészkocájuk és 160 lovuk van —. és a férőhely építkezésekhez szinte alig vett igénybe állami támogatást, főként a saját erőre támaszkodtak. Az elmúlt hat hónap tehát állandó növekedés, fejlődés és sok nagyszerű eredmény közepette telt el a csorvási Ady Tsz-ben. Azonban vau gond is. Legnagyobb gond az, hogy a szövetkezet nagy földterületéhez kevés a munkaerő. ^ kimutatás szerint 456 tag lépett be, ezek közül azonban csak 180-an dolgoznak állandóan. A 456 tag között van S0 Idős beteges ember is, akikre a nehéz tizikai munkában már nem lehet számítam, akiket már nyugdíjra javasoltak. .\ munkaerőhiány tehát nagy gond most az aratás küszöbén, amikor még hatalmas területeken kell elvégezni a kukorica és egyéb növények ápolását. Az aratás sem lesz könnyű. A kapások jó terméseredményének biztosítása és a kalászosok idejében való betakarítása er lekében nemcsak azokra van nagy szükség, akik aláírták a belépési nyilatkozatot és bevitték a földjeiket, hanem munkaképes családtagjaikra is. kfss Rózsi Vl y\c.
