Békés Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-19 / 144. szám
fMO. június 19., vasárnap NÉPÜJSÁg 3 'Vajúdód kákeftette cdejtebedik a& áf Amikor a dohányföldön az első szót váltottam Rusz Jánossal és Árgyelán Péterrel, még nem gondoltam arra, hogy a két tsz- paraszt olyan bogarat rak a fülembe, amely mindaddig nyugtalanít, amíg nem járok a tények végére. A vitát az ekekapát húzó két ló gondozatlan patái váltották ki. — Nem törődik itt nálunk senki ezekkel a lovakkal — mondta rosszallóan Rusz. — Hát szabad ennyire elhanyagolni ezeket a lábakat? — mutat megvető mosoly- lyal a világos pejkó felé. — Nézze meg ezt a lovat — szólal meg Árgyelán. Még egyéni koromban vasaltattam be, azóta senki sem törődik vele. — Ilyen a mi szövetkezetünk — mondta egyikőjük kissé gúnyos dicsekedéssel. — Azért addig még nem jutottunk — jegyeztem meg —, hogy a nyolc gondozatlan lópatából ítéljük meg, milyen is ez a szövetkezet. Hogy ez a két ló rendes patával járjon, az elsősorban a maguk dol ga . összenéznek. Rusz szólal meg. — Miért? Hát mindent nekünk kell meglátni? Minek van az elnök, a brigádvezető, meg a lógondozó? Engem bizony, nem izgat ez az egész. Nem izgat, mert máma ezzel a lóval dolgozom, holnap meg a másikkal. Nem felelek semmiért, majd csak lesz valahogy. Ha meg nem, akkor... odébb állők. Nem érkeztem különösképpen bosszankodni Rusz és Árgyelán dobogásán, mert mindez a falutól néhány száz méterre történt, s néhány perc múlva máris a községi pártszervezetnél jártam. A pártbizottságon éppen vezetőségi üléshez készülődtek. A növény- ápolásban elért eredményekről és a* aratás tennivalóiról beszélgettek. Az asztalion a párttitkár Lünk József ült. Tőle jobbra Urban József, a tagbaszakadt brigádvezető. Balra, félig a titkárnak háttal, a vékonydongájú eléggé ingerlékeny Varga János, a Táncsics Tsz elnöke. A titkárral szemben a község gondjainak intézésében megderesedett Tapasztó András tanácselnök. Mellette a mosolygós tekintetű Mladovenycz- ki Mihály kombaj nos, Kubinszki Albert postai kézbesítő és Cérnák József tsz-bérelszámoló. Mielőtt elkezdték volna a napirend megvitatását, a dohányföldön történtekről beszélgettünk. — A szövetkezetbe lépő parasztok közül sokan elutaztak a Lábatlan! Cementgyárba dolgozni — mondta Lünk elvtárs —, s akik idehaza maradtak, azok bizony vajúdnak. Dolgoznak, dolgoznak ezek az emberek, de a közösségi életbe még nem tudtak kellően beilleszkedni. — Az új emberré válás nagyon nehéz — szólal meg a tanácselnök — ez nem megy egyik napról a másikra. Az emberek egy része ahogy aláirta a belépési nyilatkozatot, nem a törődéssel, a szövetkezeti munkák és a sarjadó új figyelésével, segítésével jegyezte el magát, hanem a közömbösséggel. Nem törődnek azzal, hogy holnap mi lesz velük. Hát majd csak lesz valahogy, hiszen van brigádvezető, elnök, meg párttitkár is a világon, akik ától-cettig mindent elintéznek, és így csak a sült galambért kell a szájat tátani. A szobába csend lopakodik. Az ajtó függönyén átszűrődik a lealkonyodó nap sugara. A brigádvezető szólal meg: — Rusz meg Árgyelán beszél? Hát ők az idén jóformán alig dolgoztak. Mással akarják maguknak kikapartatni a gesztenyét? Ök addig nem kifogásolhatnák semmit, amíg kifelé tekingetnek. Segítsenek a vezetőségnek — maguknak segítenek, de ehelyett inkább piszkálódinak, mert az könnyebb, mint az emberek elé állni, irányítani, s vezetni a közösséget. A tsz-elnök tenyerébe hajtja fejét. Fáradság látszik rajta. Arcát elönti a vér, de próbál uralkodni felajzott idegrendszerén. — Az emberek nevelése a legnehezebb mesterség. Senkit sem a- karok megsérteni, igyekszem minden taghoz külön megválasztani a hangnemet. Ebbe fáradok bele. Ha kemény hangon beszélek, akkor parancsolgatok, ha kérem az embereket, akkor meg nyegle vagyok, ráadásul még macerálják is az embert: nagyságos úr, meg mit tudom ón mivel, ami bizony fáj. Ilyenkor mélyen belém markolnak ezek a szavak. Hát ezt érdemiem? Ezért intézem a közösség ügyeit? Hiszen ón is ugyan olyan ágról szakadt vagyok, mint bármelyik egyszerű ember... Talán nem is bírom ezeket a szurka- piszlkákat tovább. Gondok ezek. Az új élet kialakulása megértést, megértést és ismét megértést követel mindenki részéről. Köztudott, hogy a tsz- belépési nyilatkozat aláírásával senki sem kapott kétszobás villát, rádiót, televíziót, mosógépet, villanyt, rendezettebb falut, kulturáltabb életet. Ezeket mind-mind ezután két kezünk munkájával teremtjük elő a falun. Némelyek részéről miért e nagyfokú meg nem értés? — Peregnek fejemben a gondoláitok. Miért van az, hogy Kisdombegyházán egyesek türelmetlenek, mások elvesztik józan ítélőképességüket és felelőtlen fecsegésbe, intrikákba kezdenek? Éj születik ebben a községben is, s bizony ez az új a sorozatos vajúdások, viták terhe a- latt serdül férfivé. Némelyek a sok fától nem látják az erdőt, csak a maguk állítólagos igazát fújják. Bolhanagyságú sérelmüket elefántra nagyítják, s nem azt nézik, merre vezet az út, amelyre az egész község lépett, hanem az árnyékvilág felé tekintketnek, a- hol a kulákok és a Nágel-féle földbirtokosok nyomorgatták a cselédséget. És most, amikor a község felett pirkad a hajnal, amikor az emberséges élet itt is kezdetét veszi, máris megjelentek a villanyszerelők, hogy a holnap fényéből ide is jusson, hogy a városhoz ez a kicsinyke község is közelebb kerüljön. A Lehel és a Kossuth utcai találkozásnál a földművesszövetkezet korszerű áruházat épít, s néhány nap múlva megkezdik a főutca házai előtt levő árokmocsarak lecsapolását, épül az új tsz- központ is — így alakul, formálódik az élet. Ebben a községben is sarjad az új, szerte, amerre a szem ellát. Ezt csak azok nem látják, akik a behúnyt szemmel járást választották. Gondolom: este, amikor Rusz és Árgyelán hazafelé nógatta a lovakat, meglátták, mire készül a falu, ők is odaálltak azok közé, a- kik igenis felelősséget éreznek a máért, éppúgy, mint a holnapért, hogy a Nágelek világa sohase jöjjön vissza, hogy a sarjadó új — már a vajúdások közepette is — a korábbinál tartalmasabb életet nyújtson a község minden lakójának. Dupsi Károly Szövetkezeti gazdák látogatása egy budapesti pártoló üzemben és a Balatonnál A mezőkovácsházi Űj Alkotmány Termelőszövetkezet tagjai és Budapesti „Gránit” Csiszoló Korong és Kőedénygyár dolgozói között szívélyes barátság szövődött a közelmúltban. A fővárosi üzem munkásai védnökségükbe fogadták a viharsarki termelőszövetkezetet, segítették a nagyüzemi közös gazdálkodás kibontakoztatását. A pesti munkások látogatásának viszonzásaként most a termelőszövetkezeti parasztok keresik fel a gyárat, szombaton hajnalban nyolcvanötén indultak külön autóbuszon a fővárosba. Az Űj Alkotmány Termelőszövetkezet gazdáit ünnepélyesen fogadták a Gránit Gyár dolgozói, megmutatták nekik üzemüket, Budapest nevezetességeit és színházjegyről is gondoskodtak részükre szombat estére. A baráti találkozót követően, ma a Balatonhoz rándulnak ki a Békés megyei szövetkezeti parasztok. Új gépeket vásárolt a Sarkadi Faipari Ktsz A Sarkadi Faipari Szövetkezetnek jelenleg gozója van. Ezek közül Kisipari 140 dol22 ipari Javítják az étolaj margarin minőségét és a A táplálkozástudomány szakemberei az egészségesebb táplálkozás érdekében a növényi zsiradék, az étolaj és a margarin fokozottabb fogyasztását ajánlják. A két zsiradéktól azonban sokan idegenkednek. Panaszolják, hogy az étolaj és a margarin minősége nem megfelelő, az Élelmezésügyi Minisztérium az idén csaknem kétmillió forintot költ olyan korszerű berendezések üzembehelyezésére, amelyek segítségével jelentősen megjavul az étolaj és a margarin minősége. Az új berendezéssel és javított technológiával készült étolaj jobb, íztelen, szagtalan és világosabb színű az eddiginél. A korszerűsítés nemcsupán a minőséget javítja, hanem a tápértékét is fokozza. (MTI) tanuló, akik hároméves gyakorlat után szabadulnak, mint mesterek. Az eddigi gyakorlat szerint a végzett tanulók helyébe újakat vesznek fel. A ktsz a közelmúltban saját erőből új gépeket is vásárolt 67 ezer forint értékben. Többek között szalagfűrészt, hegesztő agregátort, villany traf ót és egy öttonnás tehergépkocsit is. A ktsz foglalkozik kislakásépítkezésekkel is, s ebben az évben már ötöt át is a- dott A villanyszerelő brigádjuk jelenleg a cukorgyárban dolgozik, később pedig ők végzik el Körösi ad ánv község villamosítási munkálatait is. Diákok as iparban Vége az iskolai évnek, itt a nyári vakáció. Szabad a játék, strand, a nap bármely órájában, nem kell „rettegni” az iskolától. Azonban nem minden diák számára jött még el az igazi szünet. Egy részük kiveszi részét az üzemek termelő munkájából, ök azok, akik ez évben először a politechnikai oktatásban részt vesznek, és most két hetet a szünidőből a munkahelyeiken töltenek el. Itt kerestem fel őket, hogy ők maguk mondják el, mi a véleményük az új oktatási módról. o 99 Édes mesterség“ a cukrászok szakmája, s bizony, sokan szeretnének annak helyében lenni, aki a cukrászműhelyben dolgozik. —. Bár nehéz volt kezdetben, mégis megszerettem ezt a szakmát, és lehet, hogy az érettségi után itt maradok — mondta Osz- lár László, aki ezt a szakmát választotta. — Igen, egyedül rajta múlik minden — mondta Berényi Imre, aki mellett tanul. Imre bácsi, ahogy a tanulók nevezik, kiváló mester, mellette jó cukrász lehet Laci is. O hentes“ Nem megvetendő dolog hentesnek lenni sem. Hogy mennyire nem, mindenki rájön, ha belekóstol a híres gyulai kolbászba. A gyulai húsüzemben, már több diák dolgozik. Maszatosan, munkaruhába öltözve, egy-egy szerszámmal kezükben álltak körül, idős vezetőikkel. — Ki akar itt dolgozni az iskola elvégzése után is? — Én — jelentkezett a kerek arcú, mosolygós Szilágyi Lajcsi. — És kik voltak a legjobbak? — kérdeztem meg Lázár Pétert, az oktatójukat. Arcán mosoly futott át, amikor felelt: — Az ikrek a legjobbak. Helyesebben Kovács Sanyi és Józsi. A két fiú elvörösödött, s annyira egyformák voltak, hogy aki nem ismeri őket, azt hiheti káprázik a szeme, annyira egyformák. . — Szeretjük őket, szófogadó, rendes gyerekek — mondták róluk a munkások. o ,,Felnőttek világa“ az iskola elvégzése után? — újra kérdeztem itt is a fiúkat, és a válasz: A kis Gogh Feri semmi pénzért nem cserélne más pályával. Neki az asztalos mesterség a kedves. És a többi? Már sokaltam, hogy mindenki szereti szakmáját, és senkinek nincs kifogása az új ta/ntárgy ellen. Wittman József, a lakatosok „apja” mondta• — Helyes, hogy a fiúkkal megismertetik a gyakorlati életet is, hisz számukra ez a „felnőttek világa”. — Sokoldalú kiképzést, munkaszeretetei és szakmát kapnak itt a fiúk — egészítette ki Szabó György idős szakmunkás, a tanulók vezetője. o Vidám társaság Komoly munkahely a Gyulai ] Mezőgazdasági Ktsz is. Több szakma kapcsolódik egybe, így alkotva az üzemet. Kárpitos, asztalos, lakatos, villanyszerelő mesterségekben dolgoznak itt a diákok. — Ki az, aki itt akar maradni fogadott a Vízügynél. Hatalma» csövek, gépalkatrészek között foglalatoskodtak a diákok a műhely udvarán. Olajos az arcuk, a kezük. Kérdéseimre egymást túlkiabálva igyekeztek felelni. Olyanok voltak, mint a „pajkos inasok". Nőtáros Miska és a többi, ők sem hoztak szégyent az osztályukra. Szeretik, és nem sajnálják a szakmájukban eltöltött két hetet, ami a szünidő rovására megy. De nemcsak ezek a fiúk dolgoznak, akikről írtam. A gyulai ipar termelő területein szétszórva, még számosán alkotják azt az osztályt, amely először vesz részt az Erkel Ferenc gimnázium politechnikai oktatásában. És nemcsak ez az osztály, hanem az országban szerte mindenütt működnek ilyenek. Bizonyítják, hogy az új iskolareform bevált. Megszerették a diákok az S+J-esű és megszerették az üzemekben őket is. Támogatják nemcsak tanítói munkával, de pénzzel is. Soha ilyen lehetőség nem volt még a fiatalok számára, hogy az iskola mellett szakmát is tanulhatnak, sőt mint most is, az eltöltött két hétre pénzt is kapjanak. Végül megismerve őket, terveiket, mvmkájükat, kívánjuk nekik: — Jó munkát, nyaralást! Wegroszta Sándor Szölöperonoszpóra ÜLMKMOLY és gyümölcsvarasodás ellen permetezzünk irtására jól bevált az 50°|o"Os DDT pép VITIGRAN 0,25—0,35%-os oldata, továbbá a rczoxiklorid-tartalmú gombaölőPERNIT szerrel. Kiváló tapadóképességü, mikrokristályos DDT-s szer, mész nem kell hozzá. 1 kg. Vi0,4%-os oldata. tigran — 2 kg. rézgálicot pótol! Mindkét DDT-s szert keverhetVitignara használata olcsóbb és jük nyári hígításé mészkénlével gazdaságosabb a bordódénál! és bordóilével. Beszerezhető: A Földművesszövetkezetekben, az Állami Kiskereskedelmi Vállalatok boljaiban és a vetőmagból tokban Forgalomba hozza: A Műtrágya és Növényvédöszer Értékesítő Szövetkezeti Vállalat és megyei kirendeltsége 3044 — ............................ ' ■ ........ 1
