Békés Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-12 / 111. szám

2 NÉPÚJ SÄC I960, május 13., csütörtök „F öldrengés“ W ashingtonban — A TASZSZ tudósítójának kommentárja Kémper Kairóban Kairó (MTI) Kairóban hétfőn kezdő­dik egy holland, két olasz és három más külföldi ál­Washington (TASZSZ)1 A TASZSZ tudósítója jelenti: „Az amerikai repülőgépek kémkedéséről szóló jelentések egy földrengés egymást követő lökéseiként zúdultak az Egye­sült Államokra és még csak ar­ra sincs időnk, hogy magunkhoz térjünk az egymást követő, sú­lyosabbnál súlyosabb csapások­ból” — így foglalja össze a News Week című hetilap a Szovjet­unióban történt dicstelen ame­rikai kémberepülés történetét. Az, amerikai fővárosban — írja a Washington Post szemle­írója — „Egyre inkább tornyo­sulnak a válasz nélkül maradój kérdések”. Például a kormány j mindezideig nem adott kielégítő j magyarázatot arra, ki engedé- ] lyezte a provokációs repülést a i csúcsértekezlet előestéjén. Sok : amerikai követeli, hogy a kor­mány tegyen hatékony intézke- I déseket e veszedelmes provo- kációk megszüntetésére. Evans j kongresszusi képviselő követel­te, hogy büntessék meg azokat,! akik közvetlenül vétkesek a pro­vokációban. A washingtoni külföldi dip- j lomáciai és politikai köröket! különösen az a körülmény ag-; gasztja, hogy Herter külügymi-j niszter igazolni igyekszik a Szovjetunió ellem kémkedést, és a szovjet határok kihívó megsértését szinte nemzetközi jogszabállyá próbálja emelni. Mint Taylor, a News című wa­shingtoni lap szemleírója meg­jegyzi, Herter tulajdonképpen „azt ajánlja a világnak, fogadja el, hogy az Egyesült Államok világszerte a házőrző kutya sze­repét játssza, saját maga tolja' fel magát a világ rendőrévé...” A Washington Post megálla­pítja, hogy „az efféle légi ki­rándulások félreértés következ­tében összeütközésre vezetnek, sőt erős megtorló lépést vonnak maguk után.’1 A Washingtoni News szemle­írója megjegyzi, washingtoni diplomáciai körökben úgy vé­lekednek, hogy Hruscsov intel-| me, amely felhívja a figyelmet az amerikai repülőgépek provo­kációs légi útjainak veszélyére, nagy hatást gyakorolt a világ közvéleményére. (MTI) lampolgárságú, továbbá tíz egyiptomi vádlott perének tárgyalása, akiknek Izrael javára kémkedő szerveze­tét áprilisban leplezték le. Az amerikai légiprovokáció térképen Térképünk az 1960. május 1-én a Szovjetunió területére berepült és Szverd- lovszk városa felett 20 km magasságban megsemmisített amerikai repülőgép út­vonalát ábrázolja. Jelmagyarázat: t. A Szovjetunió államhatárát megsértő amerikai felderítő re­pülőgép tényleges útvonala. 2. A repülés állítólagos „útvonala”, melyet az amerikai szer­vek N. Sz. Hruscsov elvtárs első leleplező beszéde után közöt- tek. Készül az iskolai nevelési program-tervezet Budapesten és kilenc vidéki me­gyében, összesen tizenöt általános iskolában múlt év végétől — kí­sérletképpen — nevelési terv sze­rint dolgoznak a pedagógusok. E I kísérlet alapja a szovjet nevelési j tervezet, amelyet a pedagógusok I széles körének kérésére megisme­t Amerikai irányítható lövedéket próbálnak ki Tajvan szigetén Párizs (TASZSZ) Az AFP hírügynökség taj- peji tudósítója a csangkajse- kista hadügyminisztérium közlésére hivatkozva jelenti, hogy június 25-től július 31-ig Tajvan szigetén négy kísérletet végeznek atomtöl­tetű fejjel ellátható „Nike Herculese” irányítható löve­dékkel. (MTI) Enyhítették Isztambulban a kijárási tilalmat Isztambul (MTI) Az isztambuli diákoknak a Menderes-kormány politikája el­len tiltakozó tüntetéseit követő­en elrendelt kijárási tilalmat ked­den ismét enyhítették. A kijárási i tilalom most egy órával rövidebb ideig van érvényben. Egyidejűleg enyhítették a gyü­lekezési tilalmat is. A jövőben szabad magánlakásokban kisebb létszámú családi ünnepségeket rendezni. * A dél-törökországi Antalyában „ismeretlen tettesek” betörtek az „Antalya” című napilap nyomdá- J jába, összetörték a berendezést és ' elpusztították a papírkészletet. A I lap felelős szerkesztőjét névtelen levélben halállal fenyegették í meg. rés, tanulmányozás céljából a Mű­velődésügyi Minisztérium vala­mennyi általános és középiskolá­nak megküldött Egyidejűleg het­ven oktatásügyi szakember egy­behangzó véleményének, észrevé­teleinek, javaslatainak, a magyar- országi sajátosságoknak figyelem­be vételével a Pedagógiai Tudo­mányos Intézet munkatársai meg­kezdték a magyar nevelési prog­ram-tervezet kidolgozását. Az MTI munkatársa a Művelő­désügyi Minisztériumban tájékoz­tatást kért néhány ezzel összefüg­gő kérdésről. Elmondották, hogy a nevelési program kidolgozása jelentős lé- í péssel előbbre viszi az iskolai ne­velőmunkát. Nagy segítséget nyújt a fiatalok kommunista er­kölcsi arculatának kialakításához, a hasznos szokások kifejlesztésé­hez, a pedagógusok egységes ne­velő tevékenységének megalapo- i zásához. Mindenre hasznos útmu­tatásokat tartalmaz a pedagógia történetében elsőként megalkotott szovjet nevelési tervezet. Ezt az idei tanévben a magyar pedagó­gusok ezrei tanulmányozták nagy érdeklődéssel, és megvitatták a tantestületek is. Az eddigi kísér­leti időszak tapasztalatai azt iga­zolják, hogy iskoláinkban szüksé­ges a magyar haladó hagyományo­kat és a helyi körülményeket fi- I gyelembe vevő nevelési terv ké- j szitése. Ez osztályonként szabja meg — a tanulók életkori sajá­tosságaira alapozva — a nevelési : követelményeket, megszünteti e munka kampányszerűségét, lehe- í tővé teszi a tanulóifjúság terv- ; szerű, következetes nevelését. Ez S a feladat természetesen nem há- j rulhat csupán az osztályfőnökök- I re, hanem a tantestület közös ügye. Az eredményes neveléshez elengedhetetlen a szülők segítsé­ge, az iskolai és a családi neve­lés összehangolása. Több helyütt meghonosodott már az a gyakor­lat, hogy a szülői értekezleten is­mertetik az osztályfőnöki órák anyagát. Ezzel segítik a szülőket gyermekeik helyes irányú neve­lésében. A nevelési terv kidolgo- ' zása és alkalmazása a pedagógiai egység szempontjából is jelentős j tényező — fejezték be a tájékoz- I tatást. (MTI) ^ .£>. -Z> o -Z> o >0> -O O O *0" O -O -O -O O O -o -o O- -O 0 -O O O 0 O- O é- ö -O -O- -O -O O -T> O -O O ő- ■é -O- -O- -O <■ -C- -O- -O- -O- é- Ő- * IRÁNY: Á HARS!* (Fantasztikus riport) 1 983. május 6-án az AP, a REUTER s a többi nagy hírügynökség szerte a földkerekségen a következő hirt röpítette szét: „A Nemzetközi Űr­kutatási Bizottság (COSPAR) megfigye- lőállomásai jelenítik, hogy az első atomhajtású űrrakéta, az ASTROLABE május 6-án közép-európai idő szerint 11 óra 20 perckor 243 000 km-re van a Mans felszínétől. A rakéta leszállása a Mars egyenlítőjétől északra 20 fok­nyira, a Sinus Meri dióm} és a Sinus Aurorae térségei között várható...” Ezekben az órákban úgyszólván min­den földi ember egy kis fénylő pon­tocskára rögzítette tekintetét és gon­dolatait. amely idestova 38 naoja szi­porkázott halványan, alig láthatóan a mount-palomairi. a pulkovói s a többi nagy obszervatórium távc«ő-óírásainak látómezejében a csillagos égbolton: az ASTROLABE űrrakétára! • * N os. professzor úr? Schiaparelli? Lowell? Vagv mégis Pickering?! — kérdezte izgatottan Arvid Hansen kapitány — egészen a kis teleszkóp fö­lé hajolva, F. A. Berjov professzor­tól, az ASTROLABE parancsnokától. — Egyik sem... illetve... azt hiszem. A Népújság irodalmi pályáza­tára érkezett, most már nyugodtan kihagyhatjuk Pickeringet a számításból — egyene­sedett fed hu nyargalva a teleszkóptól a kérdezett. Hosszúkás, naptól cser­zett arcán a fülke hőkondicionálása ellenére is apró, fényes verejték csep­pek csillogtak és csordogáltak le apró pamacs-szakállára. — Azt hiszem, már­is teljes bizonyossággal jeleníthetem, hogy Pickering kétségtelenül frappáns optikai kísérlete ellenére — amely sze­rint csoportban szétszórt különböző nagyságú pontok bizonyos távolságból összefüggő vonalaknak látszódnak — a Marson valóban megvannak Schia­parelli „csatornái”! Éspedig nem egye­bek ezek, mint különböző szélességű növénysávok, zónák a... a valódi csa­tornák mentén! Mentén?... Nem, nem elég pontos ez a meghatározás, mert víznek, víztükörnek viszont nyoma sem látható sehol! Pedig lennie kell. hiszen ott vannak fenn a jégmezők a sarkok körűd! Hol bujkálhat ezek ol­vadásának eredménye, az életet adó víz, amely körül ezek a sötétzöld „nö­vényi csatornák” burjánzanak? Nos, hol lehet? Hiszen azt már néhány év­tizeddel ezelőtt Feszenkov kollegám is megállapította — földi megfigyeléssel —, hogy egy 300 méter átmérőjű nyilt vízfelület a Marson már kilencedrendií csillag fényerejével tükrözné vissza a napsugarakat, 10—15 km széles vízfe­lület pedig mar masod-haamadrangu csillag fényerejével ragyogna! Ilyen fényvisszaverődést pedig máig sem észlelt egyetlen csillagász sem, és ml sem látunk ilyesmit ebből a fantasz­tikus közelségből sem!?... — De professzor úr — szólalt most meg eltűnődve a fülke harmadik uta­sa, Tom Harding mérnök, aki eddig az atomhajtómű vezérlőasztada fölött gör­nyedt —, megvan-e ön arról győződve, hogy azok a jégmézök ott valódi „viz- jégből” áldanak?... Várakozásteljesen nézett a professzorra, pidótasisakja adói egy csapzott, szőke hajtincs bukott ki, s azon is apró verejtékcseppecskék ra­gyogtak... — Ahá... sejtem már az aggályait — nevetett a professzor. — Igen, valóban sokáig kétségek között volt e tekintet­ben a tudomány. Voltak egyesek, akik szénsavhónak; — a —79 Ónál meg­szilárduló, hópehelyszerü halmazálla­potra fagyó széndioxidnak tételezték fel a Mars jégsapkáinak anyagát. Vé­gül azonban még az 1950-es évek ele­jén bebizonyosodott a tény: a Mars jegét szilárd haflmazállapotban lévő víz... H90 aliKotja! A bolometrikus hő­mérséklet-vizsgálat a jégmezőknél mindössze O C-fokot észdet, a jég anyaga tehát nem lehet a —79 Ónál megfagyó széndioxid! Az infravörös szűrővel végzett vizsgálatok is pozitív eredménnyel jártak. Tapasztalati tény ugyebár, hogy a jég és hó rosszul, a széndioxid viszont igen jól veri vissza az infravörös fénysugaraikat. Nos, a Mars jégmezői az infra-felvétedeken szinte egészen feketének látszanak! És ott vannak a szemmel is látható, sötét gyűrűk a jégmezők határán, amelyek az olvadék-vízből állhatnak, s amelyek azután végighömpölyögnek a bolygó felületi mélyedésein az egyenlítő felé! Azaz... az ördögbe... dehogy is höm­pölyögnek! 'Tom Harding megvakarta fejét a sisak szélénél. — Igen... Tehát mi következik mind­ebből? Az, hogy ha tényleg van víz. akkor az csakis a Mars felületi talaj­rétege alatt húzódhat végig rajta! És ezért állapíthatott meg tehát Kiess és Hess az 1956-os nagy oppoziciónál olyan elenyészően csekély páratartal­mat a légkörben! A talaj felszívja, felemészti a vizet és a párát egyaránt. De miért nem maradhat meg vajon a viz a Mars felületén, professzor úr? Miért?... — Ennek csak egy oka lehet... — tűnődött el a kérdésen a professzor. — Illetve... talán még egy másik ok is fennállhat... — Éspedig?.^ — A bolygó felületi tadajszerkezeto olyan elaprózott, törmelékes lehet, hogy a víz egyszerűen nem tud a fe­lületén megmaradni! Azonnal leszivá­rog a felület alá és csak az első szi­lárdabb, tömöttebb talajréteg tetején marad meg, mint vándorló, szivárgó talajvíz... A másik pedig?... Vízgazdál­kodás?! Értelmes lények tervszerű víz­gazdálkodása?... Olyan kevés a bolygó vízkészlete, hogy a felületi párolgás veszteséget elkerülendő „mansalatti csatornákon ‘ * gazda 1 kod nak vele ? -. Hanesen kapitány szakította most félbe a vitát. — Fjodor Anatolies! Jelez az ELEK- TR1X!... Az ASTROLABE szíve az ELEKTRIX — ez a bonyolult edikitro- níkus agy, amely az elindulástól kezd­ve vezérelte a hajtóművet, számította a pályaelemeket, szabályozta a sebes­séget —, most felvillantotta képernyő­jén azt a jelzést, amely a 38 földi nap­ja tartó út végének közeledtét jelezte: — A... G... SEC 600...599...598...597.,, — Na, csakhogy ezt is megértük — sóhajtott fel a professzor — Tíz perc múlva átkapcsol a Mars gravitációjá­ra! Mi van a rádióval, Tom fiam? Vál­tozatlanul süket? Eh... hiába, még mindig számít minden kilogramm ter­helés! Persze, a tartalékhajtómű érde­kében derék tervezőink kissé alábe­csülték a rádiónk kapacitását... 42 mil­lió kilométerig még bírta szusszal, de azután... És úgy látszik, az antennánk konstrukciója sem megfelelő erre a tá­volságra... No mindegy, végeredmény­ben fontosabb a visszatérés lehetősége, mint az állandó kapcsolat. De azt hi­szem, készülhetünk is a leszállásra!... Mindhárman elfoglalták helyeiket a forgószékekben és beszíjjazták magu­kat. Előttük, a megfigyelőablakon át szemmel láthatóan nőtt, tágult egy vö­rös fényben foszforeszkáló óriásko­rong: a Mars. Alsó terjedelmében sza­bálytalan körvontalű fehér folt virított, amely sötét kontrasztú szegéllyel ment át a sejtelmesen vibráló, sötétzöld sá­vokkal* foltokkal tarkított bolygótá­nyérba. Az egész óriáskorong külső széle pedig áttetsző, fehér páraréteg­gel vált el a világűr lilásfekete hátte­rétől... N éma csend volt a fülkében. Tom Harding néhány pillanatra ma ga elé képzelte az ASTROLABE 4. méteres, orsóalakú testét, amint a ^derekára • szerelt sejcdrakétak se^t-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents