Békés Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-10 / 109. szám
2 népújsAa I960, május 10., kedd Csehszlovákia-I960 Tizenöt esztendeje szabadult fei a hitleri -Németország igája alól a csehszlovák nép, s zavarta el Európa őrültjeivel kollaboráló népáruló „vezetőit”. S amilyen tevékenyeny részt vettek partizán osztagai a hős szovjet csapatok oldalán a fasiszta ordasok megsemmisítésében, olyan lendülettel fogtak hozzá a felszabadulás után szocialista hazájuk építéséhez. A csehek és szlovákok nemzeti frontjában tömörült csehszlovák nép kommunista pártjának vezetésével igen jelentős sikereket ért el a népuralom 15 esztendeje alatt. Emlékezetes, hogy a régi ,,híres” polgári demokrácia Csehszlovákiát milyen szörnyű válságba, nyomorba sodorta a 40-es é- vek elején. Ma ez az ország a hatalmas arányú gazdasági és kulturális fellendülés idejét éli és szovjet segítséggel biztosan halad a szocializmus építése felé. Ipari termelése négyszeresen haladja túl a háború előtti színvonalat, ugyanakkor virágzó szocialista mezőgazdasággal, magas kulturális színvonallal rendelkezik. Az egész ország termelőerőinek rohamos gyarapodása az é- Ietszínvonal szüntelen emelkedésnek alapjául szolgál. Az élelmiszerek és iparcikkek árának né- hányszoros leszállítása, a bérek tartós emelkedése, a haladó szellemű társadalmi járadék és betegbiztosítás, a műveltség és a szakképzettség színvonalának állandó emelkedése, az egész nép kultúrájának széleskörű felvirágzása Csehszlovákiát világméretben is az első helyre teszik. S ha figyelembe vesszük, hogy a második ötéves terv során a dolgozók személyi fogyasztása egy- harmadával, reálbére pedig egyötödével emelkedik — méltán mondhatjuk, hogy Csehszlovákia példásan járul a szocialista tábor alapvető gazdasági feladatainak teljesítéséhez, ahhoz, hogy az egy lakosra jutó termelésben u- tolérjük és túlszárnyaljuk a legfejlettebb kapitalista országokat. Sőt, egyes alapvető gyártmányokban a csehszlovák nép már számos kapitalista országot túlszárnyalt, köztük Franciaországot és Angliát is. A csehszlovák dolgozók büszkék e nagy sikerekre. Ugyanakkor tudják azt is, hogy e példátlan gazdasági felemelkedésnek a forrása a Szovjetunió felszabadná harca, s az azóta is a Szovjetuniótól kapott felmérhetetlen segítség. Ezt szemlélteti az a nagyméretű kiállítás, melyet Csehszlovákia nemrégiben nyitott Moszkvában, s amely mutatja, hogyan, milyen gyors ütemben fejlődött a csehszlovák népgazdaság a szovjet segítséggel. De minden pavilon mondanivalójának témájában végigvonul a szovjet és csehszlovák nép, a szocializmust építő valamennyi nép eltéphetetlen barátsága, amely biztosítja Csehszlovákiának is a jövőben a további nagy sikereket. V. D. Mezőgazdasági egészségügyi ankét Gyomán A Magyar Vöröskereszt gyomai | szervezete megyénkben elsőnek j rendezett kiállítással egybekötött, I eseményekben gazdag egészségügyi hetet. A kiállítást naponta százávál látogatták és a filmvetítések is közkedvelt szórakozássá váltak az egészségügyi héten. A záró eseményt szombaton rendezték meg: mezőgazdasági egészség- ügyi ankét volt a művelődési ház kistermében, melyen íészt vettek a járási főorvosok, vöröskeresztes aktívák, mezőgazdasági nagyüzemek vezetői, Kárpáti József, a MaBaromfíkeltető -állomás épül Sarkadon Eddig messzi kilométerekről fuvarozták a sarkadi járás termelőszövetkezeteibe a naposcsibéket, kacsákat, libákat, pulykákat, a jövő évben már Sarkadon fogják kikeltetni az új, húszgépes keltetőállomáson. Néhány nappal ezelőtt egy szakbizottság látogatott Sarkadra, ahol helyszíni szemlét tartottak az új keltetőállomás helyének kijelölésére. A párt- és tanácsi szervek megállapodtak abban, hogy a 7,7 millió forintos beruházással épülő- állomást Sarkadon az Anti úton, - a kisállomás mellett helyezik el. A hely kije- J lölése után az építő vállalat szak- j emberei rövidesen megkezdik a jövő év egyik legjelentősebb sarkadi beruházásnak alapozását. gyár Vöröskereszt országos főtitkára, Cserei- Pálné, a Vöröskereszt megyei titkára. Dr. Farkas Ernő megyei főorvos bevezető szavai után dr. Szent- kereszty László, a KÖJÁL igazgatója tartott értékes előadást a mezőgazdasági egészségvédelem időszerű feladatairól. Hangsúlyozta, hogy az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben a tűző napon, porban, bonyolult gépekkel dolgozó emberek egészségét ezer veszély fenyegeti. Itt is érvényes az az elv, hogy teljes értékű munkát csakis egészséges ember végezhet, tehát a mező- gazdaságban is fokozott gondot kell fordítani az egészségvédelemre. Magas színvonalú előadást tartott még dr. Krajcsovics Pál szarvasi járási főorvos. A felszólalók hangsúlyozták az egészség- ügyi hét megrendezésének sokoldalú hasznosságát, s a vöröskeresztes aktívák és egészségőrök felbecsülhetetlen segítségnyújtását. Az országos főtitkár elismerően nyilatkozott a Békés megyei Vöröskereszt munkájáról. Hangsúlyozta, hogy országszerte legjobb eredményeket értek el és munkájukhoz további sikereket kívánt. Az eseményekben gazdag hét ünnepi taggyűléssel és zártkörű, hangulatos vacsorával ért véget. — Ary — Megünnepelték A Békéscsabai Pamutszövő férfi dolgozói az anyák napja előtt összedugták a fejüket, s találgatták, hogyan kellene méltó keretek között megünnej- pelni az üzemben dolgozó édesanyákat. Megszületett az ötlet Vasárnap este az apák saját költségen és sajátkezűleg kiadós vacsorát készítettek az anyák részére, amit Mitykó János üzemvezető köszöntő szavai. továbbá Szombati Márta és Debreceni Mária szavalatai veaz édesanyákat zettek be. Az anyáknapi ajándékot egy nagy torta szimbolizálta, amit ugyancsak az apák készítettek. Vacsora közben és után jó hangulatra derítette a jelenlevőket a sör és a postások tánczenekara. Sokáig szólt a nóta, sokan táncra perdültek s a jó hangulat közepette bevonultak a férfiszakácsok a „Nékem olyan asszony kell” című dalt énekelve. Út a pártig AKg egy hete Árgyelán János odaállt Nagy Pál elé és kissé szemrehányóan mondta: — Idehallgass Pali! Nem először kérlek, de most már tényleg eligazíthatnál becsületesen. Azt mondd meg nekem, hogyan kell intézni a párttag felvételét...? Az elvtársak aztán majd megmondják, hogy kellek-e közéjük vagy nem... Való igaz, hogy Árgyelán János már régebben is kérte tagjelöltfel. vételét, s akkor úgy igazították útba: Csináljon valamit, amivel kiérdemli,.. — Nem úgy van ám az, hogy gondolok egyet és belépek — magyarázta valaki. — A pártba csak azok valók, akik többet tesznek minden nap a napi rendes munkánál, akik önként fáradoznak a közjóért... „Képes leszel-e erre Árgyelán János? — kérdezte magában a már nem fiatal Árgyelán. Nem is ötlött az eszébe, hogy hiszen amit naponta tesz, az is több a rendes munkánál. Mert Árgyelán, a híres nagyszénási Lenin Tsz tagja minden tudásával, igyekezetével részt vett a Vörös Hajnal szervezésében, s meg is alakult az a termelőszövetkezet ott a Kelet-Üjpusz- tán. Ezt a fáradságot — mondom — nem vette valami külön munkának, hiszen a szövetkezetesítés — ahogy ők nevezik —, mindenki érdeke és abból Nagyszénás sem maradhatott ki. A többi hozzá hasonló igyekezetének köszönhetjük, hogy a Lenin is sok-sok taggal lett erősebb, mint vol\. Korábban ugyan ilyen tudatalatti szemlélettel vett részt a választási munkában is. — Saját érdekünk, hogy megfelelő emberek kerüljenek a községi tanácsba — beszélte a körzetében. A párttag mindig, minden helyzetben a párt helyes álláspontját képviseli, ami egyet jelent a dolgozók általános érdekeivel. Nos, Árgyelán János „azt sem vette észre”, hogy maga is ezt teszi már azóta, mióta tsz-tag lett. Hogyan? A mezőn, amikor dolgoznak; otthon, vagy a szomszédok körében, ha valami értetlenség hangzik el valaki ajkáról, nem mulasztja el, hogy amennyire tudja, helyesen megmagyarázza a szóbanforgó kérdést, kiálljon az igaz mellett akkor is, ha tán pillanatnyilag egyedül is van álláspontjával. De soha nincs egyedül, mert egy-két magyarázó mondat után mindig világosabban látnak az emberek, s végül egységesebben vélekednek a korábban vitatott dolgokról... Az igazságért való kiállás természetévé vált Ár- gyelánnak a hosszú évek során, mialatt észrevétlenül lett azzá, ami. Még pendelyes gyerek volt, a- mikor nehéz munkára szólította az élet. Apját a tizennégyes háborúba vitték, ő egyszerre csak azon vette észre magát az uraságnál, hogy a szekér elé befogtak két ökröt, őt pedig az ökrök mellé állították hajtani. Kilenc éves korától aztán folyton-folyvást dolgozott, s soha semmi haszna nem volt abból egészen a felszabadulásig. Akkor hat holdat kapott, s a maga ura lett. Élete azonban mégis csak akkor fordult nagyot, amikor 1956 tavaszán belépett a Lenin Tsz-be. Az ellenforradalom kaszával kezében találta, hogy ha kell, élete árán is megvédje új életformáját. Ott állt a többiekkel együtt rendíthetetlenül éjjeli őrségben, s nappal is, hogy ne herdálhassa senki a közös vagyont. Már akkor elhatározta, hogy belép a pártba, de valahogy arra várt. hogy ne ő kérje ezt, hanem hívják... Azóta maga is’kérte felvételét, ám valami mindig közbejött s így húzódott az ügye. Azt azonban észrevették az elvtársak, hogy Árgyelán János karakán, belevaló ember, s bármi adódjék is, biztos számíthatnak reá. Ezért bízták meg a választáskor, a tsz- saervezéskor, s azóta is különböző teendőkkel, melyeket ő becsülettel végrehajtott. Rendes beosztása a szeszfőzdében van. De minden munkaterületen otthonos, mint ahogy most is a répakapáló brigád első csoportjában hajlong a sok fiatal között. Mögötte fia vágja a gazt. A családból ketten dolgoznak a termelőszövetkezetben. — A hat holdon negyedmagam- rnal dolgoztam látástól-vakulásig, mert akkor még otthon volt a leányom — mondja. — Mégis mikor betakarítottuk a termést, s mindent kiegyenlítettünk, szinte üres maradt a pedlás. Most mindig teli van. öt évvel ezelőtt ilyenkor tavasszal már a boltba jártunk kenyérért. Sose volt elég az újig. Ma még el is adom a fölöst. — Nézze ezeket a gyerekeket — mutat mosolyogva a hajlongó lányokra, fiúkra, miközben felső platina fogsora elővillan. — Reggel azzal kezdték a munkát, hogy „János bácsi, ma fejezzük be korábban, mert moziba megyünk.” — Jól van, de akkor húzzátok meg alaposan — feleltem, s közben arra gondoltam, hogy milyen volt az ón gyermekkorom. Akkor, aki így járt, öltözködött, mint akár az én gyermekeim is, az már úri fiúnak számított és elvált a néptől. Mozi pedig csak álom volt, azt se tudtuk jóformán, hogy mi az. Csak munka volt, kilátástalan robot, amiben tönkrement az ember egészsége. Az én fogaim is kihullottak idő előtt. A múltban egy tehenem ment volna rá a megcsi- náltatásulu-a. Most meg szinte fillérekbe került, mert tsz-tag vagyok.Ezért az életért akar Árgyelán János a kommunistákkal egy sorban menetelni. Volt már párttag, a szociáldemokrata pártban, 1948-ig. Akkor kimaradt, mert nem fűlött a foga a sok meddő vitára, oktalan ellenségeskedésekre, melyeket egyesek szítottak közöttük. Csak vita volt, míg a kommunisták akkor is tettek. Most érkezett odáig Árgyelán János, hogy újra kérje magát a pártba, mert ez a párt, ahogyan ő mondja: „a közjóért derekasan vezeti az ország menetét”. Nagy Sándor elvtárs, a tsz párttitkára, Nagy Palival való beszélgetés után felkereste Árgy elánt. Tagjelöltfelvételi kérelmet nyújtott a kezében, azt mondta, töltse azt ki, s majd a taggyűlés eldönti a továbbiakat... A vezetőség —- a- hogy Kunstár elvtárs v. b.-tag tájékoztatott —, javasolni fogja Árgyelán János tagjelölt felvételét. Varga Dezső r ffl44tt Amerre járt, mindenütt nagy szeretettel fogadták megyénk kedves vendégét, Vetrova Antonina Kirillovát. Nem volt olyan község, üzem, iskola, óvoda, ahol ne halmozták volna el ajándékkal. Hétfőn ismét Dévaványára látogatott el, hősi halált halt férje sírjához, majd megtekintette a rizshántolót, ellátogatott a szociális otthon öregeihez, aikik maguk horgolta csipkékkel ajándékozták meg. Az általános iskolában az úttörőkkel beszélgetett, akiknek út- törönyakkendőt hozott. A találkozások, a beszélgetések során igen bensőséges barátságot kötött a dolgozókkal, úttörőkkel. Sokan kérték a címét, hogy levelet írhassanak, ő maga is sok magyar barátjától kapott címet. A dévaványai II. számú általános iskola úttörői iskolájuk életét bemutató albumot adtak át a vendégeknek. A pártszervezet az évenként megismétlődő koszorúzást ünnepségekről és férje sírjának megkoszorúzásáról készített fényképalbumot adott át. Vetrova elvtársnő könnyes szemmel köszönte meg e kedves figyelmességet. Endrödön a szülőotthont, a cipész és ruházati ktsz dolgozóit látogatta meg. Csütörtökön pedig Gyomára látogatott el, ahol ugyancsak nagy szeretettel fogadták. Gyomán megnézte a nyomdát, ellátogatott a gimnáziumba, és megnézte a most épülő melegvizű fürdőt is. Meglátogatta a termelőszövetkezeteket és sokat beszélgetett a tsz-tagsággal a szovjet kolhozok életéről. A járási tanácsnál a tanács dolgozói által társadalmi munkában épített új klubhelyiséget tekintette meg, délután pedig a KISZ-fiatalok székhazába látogatott el,' ahol Megyeri Sándor elvtárs községi párttitkár üdvözölte. Rövid beszédében a szovjet hősökről — köztük Vetrova férjéről — emlékezett meg, akik életüket áldozták a mi felszabadulásunkért. A beszéd után a község életét, fejlődését ábrázoló fényképalbumot adott át, hogy — mint mondotta — az elvtársnő hazájába visszatérve emlékezzen a gyomaiakra is, akik oly sok szeretettel fogadták. — Nekem nagyon nehéz beszélni férjemről, akit elvesztettem, és aki ezen a környéken harcolt — mondotta válaszában Vetrova elvtársnő. De nagyon jóleső érzés is beszélni azokkal, akik ismerték, akik utolsó napjaiban beszéltek vele. Nagyon nagy öröm az, ahogyan fogadtak és amilyen szeretettel ápolják férjem emlékét. Ez méginkább meggyőzött arról, hogy a magyar és a szovjet nép barátsága megbonthatatlan. A gyomai látogatás alkalmával megkérdeztük Vetrova elvtársnőt, hogy érezte magát a mi szükebb hazánkban, Békés megyében. — Nagyon sokan tették már fel nekem ezt a kérdést — mondotta —, és a válaszom nem is le hét más, csak az, hogy nagyon jól, és nagyon köszönöm, hogy ilyen szeretettel vesznek körül. Amikor a magyar határt átléptem, bizony szorongó érzés fogott el. Vajon, hogy fogom magam érezni, hiszen idegen emberek közt leszek? És az első találkozás után egyszeriben elszállt ez az érzés. A kedves fogadtatás, a szeretet elűzte ezt és úgy éreztem, hogy közeli ismerősökkel találkoztam, akiket már rég nem láttam. Nem volt és nincs is itt egy idegen arc. Mindnyájan régi ismerősök, barátok vagyunk. _ ’ .. Kasnyik Judit
