Békés Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-10 / 109. szám
I960, május 10., kedd hépújsáe 9 Nincs mór munkaerő-probléma a dobozi Petőfi Tsz-ben A hatalmas répatáblán vagy 200 asszony szorgoskodik. Egyelnek. Férfit csak elvétve lehet látni. Mintha csak összebeszéltek volna a dobozi Petőfi Tsz asszonyai, hogy a répát, borsót csak asszonyoknak lehet kapálni. A kövesút mellett egy fiatal, szőke, kék szemű asszony keze alatt — mint ahogyan mondani szokták — ég a munka. Csak akkor néz fel, amikor közel érünk hozzá. — Van még a derékigazító- bóí? — Van bizony, a szomszédasz- szonyommal egészen a kövesig felfogtuk. — Itt mindenki annyit fog, amennyit akar? — Nem éppen. Területekre van bontva. Nekünk nem is lett volna muszáj vállalni egy egész területet. Januárban léptünk be a tsz-be és a férjemet kocsisnak osztották be. Mondom, én sem akarok otthon tétlenkedni, vállalok egy egész területet. Míg egyéniek voltunk, addig is csináltam. Szeretek a határban dolgozni. Debreceni Gáborné megigazítja bő szoknyáját, amelyet valószínű, hogy az édesanyjától örökölt. Szinte kérdés nélkül elmondja azt, a- mire kíváncsiak vagyunk. — A szomszédasszonyom is így van, Szatmári Lászlóné. A férje a Gyulai Vízügynél dolgozik, ő is januárban lépett be és egy egész területet vállalt. Itt egymás mellett mérték ki a répaföldet. Megmaradt mellettünk vagy négyszáz négyszögöl. Mondtuk a vezetőségnek, adja nekünk, megcsináljuk mi ketten. így hát egész a kövesig a miénk. Ma sokat haladtunk. Tegnap kihoztam a kisfiámat is, aki hét éves, de nem győztem rá vigyázni, mindig a fára mászott, szakítsa el a ruháját, vagy essen le, és megvan a baj. Ma a nagymamájára bíztam. Azt mondták az irodában, hogy ezen a területen 160 mázsát kell termelni egy holCsaknem kétszázezer külföldi látogatott el tavaly hazánkba 'A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság nemrégiben fejezte be az idegenforgalom helyzetének vizsgálatát. Az átfogó ellenőrzés eredményeiről, tapasztalatairól Borka Attila, a KNEB elnökhelyettese és dr. Varga István egyetemi tanár, a vizsgálat vezetője sajtó- tájékoztatón számolt be. Elmondották, hogy mind á belföldi turistaforgalom, mind a beutazó külföldi idegenforgalom számottevően nőtt. Jellemző erre, hogy például az elmúlt évben mintegy 190 000 külföldi látogatott el hazánkba — ez 23,5 százalékos forgalomemelkedést jelent — s örvendetesen fejlődött a Szovjetunióval, Csehszlovákiával, a Német Demokratikus Köztársasággal, Ausztriával lebonyolított szervezett idegenforgalom. Nagy volt a vendégjárás üdülőinkben is: tavaly a rendelkezésre álló körülbelül 47 000 férőhelyen 457 000-en — ezen belül 114 000 gyermek — összesen 5 millió 423 ezer napot töltött. A szállodák igénybevétele szintén emelkedett — 1959-ben 1 264 000 vendéget fogadtak. A vizsgálatban részt vett 250 népi ellenőr. Számos figyelemre méltó tapasztalatról, észrevételről számolt be mind a helyi, mind az országos szerveknek. Az országos vizsgálatról szóló jelentést a Minisztertanács, is megvitatta, s számos határozatot is hozott az idegenforgalom fejlesztésére. Másodszor kapálják a cukorrépát, gyűjtik a lucernát a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben A l'l éve gazdálkodó 7000 holdas füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagsága a Sárrét szikes talaján az elmúlt években kimagasló terméseredményeket ért el, amivel bámulatba ejtette a környék főleg idősebb lakóit. A jó termés titka: a kiváló minőségatmi az új termelőszövetkezetekbe, hogy gyakorlatai segítséget nyújtsanak a kollektíva első kö- . zös munkájához. Gyakran fo- j gadnak látogatókat is a környék: új szövetkezeteiből, akik sokat tanulnak a Vörös Csillag tagságától. dón, ha többet termelünk, akkor prémiumot kapunk. Iparkodik az ember minden munkánál, hogy időben megcsinálja, mert a pénz mindig jól jön. — Mindig ilyen sok asszony dolgozik itt? — Amióta a munkáik megkezdődtek, talán több az asszony, mint a férfi. Tessék csak megkérdezni az irodán, biztosan nincs rájuk panasz. Szerencsénk volt, Szigeti elvtársat, a tsz elnökét éppen bent találtuk. Mikor elmondtuk, hogy az asszonyok munkája'után szeretnénk érdeklődni, hirtelen fel- | csillant a szeme. — Asszonyok nélkül mi nem is élhetnénk. Igaz, hogy a tagjainknak csak 28—30 százaléka nő, de a gyakorlatban mégis többen vannak. Csak azok az asszonyok nem jönnek, akiknek kicsi gyermekük van. De azok is megoldják valahogyan. Ebben mi is segítünk. Egy óvodát tartunk fenn, 60 gyermeket helyeztünk el benne. Most, május 1-én nyílt meg. ötezer forintot fizetünk havonta. A bölcsődében csupán 20 gyereket tudtak elhelyezni. Ez még nem sok. Az idén még nem tudtunk úgy berendezkedni, de jövőre már másképp lesz. Az asszonyok munkáján könnyitünk úgy is, hogy egy központi mosodát állítunk fel. Ezt szeretnénk minél előbb megvalósítani Hamarosan megalakítjuk a nőtanácsot is, hogy ott beszéljék meg a problémákat azok az asszonyok, akik nem tagjai a tsz-nek. Még a nő tagjainkkal sem tudunk úgy értekezni, mint amikor kevesebben voltunk. Igaz, hogy 30 nő küldöttünk van, de mégsem úgy van az, mintha maga mondaná el kérését, panaszát. Sokszor járom a határt, de 400—500 asszonnyal néni tudok beszélni. Pár héttel ezelőtt azt hittem, hogy nálunk munkaerő-probléma lesz — mondja Szigeti elvtárs. — Amikor kiosztottuk a területet, azt hittük, hogy most fulladunk bele a munkába. Akkor még szinte figyelmen kívül hagytuk az asszonyokat. Ma már másképp van, úgy mondhatnám, hogy több száz asszony dolgozik a kertészetben, növényápolásban. Nagy- nagy segítség ez. Cs. E. Megszelídült szikesek Két-három évvel ezelőtt még lasszóval is alig tudtunk ulyan tsz-vezetőt fogni, aki minden további agitáció nélkül, egyszeri hívásra hajlandó eljönni az öntözéses bemutatókra — jelentette ki a minap Szarvason Sebes tyén Antal, a megyei tanács öntözéses előadója. — Ma a szemerkélő eső ellenére 120—130 termelőszövetkezeti elnök és a járási tanácsok vezetői gyönyörködhetnek az ÖRKI tudományos eredményeiben. A gazdálkodás színvonalának javítására, az öntözéses termesztésre évről évre egyre nagyobb gondot és összegeket fordítunk. Különösen áll ez itt, a Körösök mentén, ahol egész éven át, szinte korlátlan mennyiségben rendelkezünk öntözővízzel. 4P Az ÖRKI határában, a bikazugi üzemegységben a hathét évvel ezelőtt elkezdett kísérletek nagyüzemi folytatását a tsz- elnökök láthatták. Az első állomás a lucernás füveskeverék megtekintése volt. Az egyik táblán idei telepítést mutattak be árpával — bánkuti korai fajtával — felülvetve. A jól elmunkált talajban a korábbi szokásoktól eltérően, nem 12—16 kiló fűmag-keveréket vetettek, hanem 22—23 kilót. Az árpa vetőmag mennyisége 40 kiló volt. Ez utóbbi növény sor távolsága 24 centi, a lucernáé pedig a gabona sortávolsága. Kovács Gábor, az ÖRKI igazgatója megemlítette, hogy a 40 kiló árpa-vetőmag az 1958-ban 18 mázsa, tavaly pedig 20 mázsa holdankénti szemterméssel fizetett, s amellett a füveskeverék is adott 6—8 mázsa szénát. A gazdaság kísérleti táblái közül azután egy tavaly telepített füveskeveréket is megmutattak. A növényállomány olyan gyönyörű volt, hogy szó nélkül senki sem állta meg. — Erről a tábláról — magyarázta az egyik kutató — az idén 80 mázsa szénát takarítunk be, természetesen kétszeri kaszálással, a legnagyobb szárazságban 240 milliméter csapadéknak megfelelő vízzel öntözzük meg. 4P A látogatók között többen voltak olyanok — mint Kovács Pál is, a békésszentandrási November 7 Tsz elnöke —, akik a korábbi években már jártak az intézet gazdaságában. Kovács Páltól, mint hiteles szemtanútól a következőket hallottuk az egyik legelőtáblához érve. — öt évvel ezelőtt itt kopár szik volt. Ma termőföld. A füvek nagy családjában fehér- és eper here díszük. Erre a legelőre teheneket járatnak. A dús mező 12 liter tej termelésére teszi képessé az állatokat. Mivel a fehérje és a keményítő értékaránya az innen lelegelt növényfélékből 1:3-hoz alakul, a fehérje túlzott takarmányozását különféle fehérjében szegény növényfélékkel, egészítik ki. így az előbbi arány 1:4,5—5- re tágul. Ez a fehérje és keményítő értékarány a legmegfelelőbb a tehenek tejtermeléséhez. A látogatók útja egy kiöregedett rizstelepre vezetett. Itt egy Zetor éppen szántott. — Az idén ez a tábla ugaron lesz, őszre pedig füveskeverék kerül bele, ugyanúgy, mint a szomszédos táblában. Ott szintén gyönyörű a növényzet. A sziki jelleg lassan múlófélben van nemcsak itt, hanem az ÖRKI egész gazdaságában. A dús növényzet méltán hirdeti: a savanyú szikesek gondos kezelés útján gazdagon termő földekké alakíthatók. Ez nemcsak Szarvas környékére áll, hanem az egész megyére, mert sajnos, eléggé gazdagon vagyunk parlagveszélyes rizstelepekkel jóformán semmit sem termő legelőkkel. Mód és lehetőség adódik ezek feljavítására. Az ÖRKI kutatói önzetlen segítséggeli tudásuk legjavával hajlandók ebben közreműködni. W Az idén — mint ahogyan az egyik szünetben is elhangzott — a megyei tanács újab b és újabb segítséget ad a termelőszövetkezeteknek az öntözéses szántóföldi gazdálkodás megismeréséhez. Most a tsz-elnökök láthatták, milyen nagyhatalom a természet erőin az emberi akarat. Néhány hónap múlva a tsz-agronó- musok, brigádvezetők, majd a tsz-tagok, a tsz-öntözőmesterek nézhetik meg, hogy a legnagyobb kánikulában is milyen üdén zöldell a növényvilág az öt évvel ezelőtti terméketlen sziken. Dupsi Károly gű gépi munka, a nemesített vetőmag és a növényápolás idejében való befejezése. A Vörös Csiüag Tsz tagsága ez évben az eddiginél is jobb terméseredményre számit: csupán az államnak tízmillió forint értékű árut szándékoznak eladni. Ezért megyeszerte elsőnek vetették el a tavasziak magját. Jelenleg növényápolással, lucernakaszálással és szénagyűjtéssel foglalkoznak. Naponta 450 fő szorgoskodik a mezőn. Az egyénekre kiosztott parcellákon másodszor kapálják a cukorrépát s 415 holdon hét végére befejezik ezt a munkát. 1350 holdon már elvetették a hibrid kukoricamagot, a korábbá vetés szépen sorol és a tagság megkezdte a kukorica első kapálását. Az állattenyésztéséről híres szövetkezetben nagy gondot fordítanak a takarmánytermesztésre is: lucerna 1500 holdon díszük. Az első kaszálást megkezdték s a korábban vágott rendeket forgatják, gyűjtik a szorgos szövetkezeti tagok. A füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet jó hírnevéhez méltóan megyeszerte élenjár minden időszerű munkában. Ezenkívül jut idejük hetenként ellátoÜdexöld tavaszi köntösbe öltözött a Gyulai Gyermekkórház hatalmas parkja. A fák lombsátrai alatt a gondozott sétányon meghatódva közeledünk a fehérablakos épület felé. A folyosón nagy rend, tisztaság fogadja az érkezőt: a kő tükörfényesre vik- szelve, az ablakok ragyognak, a simára vasalt függönyök, drapériák nagy gonddal készült kézimunkák árasztják a tisztaságot. A kórházban dr. Boros Gáborné igazgató-főorvos kalauzol bennünket. A kórtermekben, az ebédlőben, a konyhán és mindenütt az itt dolgozók finom ízléséről, rend- szeretetéről győződtünk meg. — A kézimunkát magúik a lányok készítik — tájékoztat bennünket szinte anyai büszkeséggel a doktornő. — Ha valami ünnep jön: anyák napja, alkotmány ünnepe, november hét vagy egyéb kedves évforduló, akikor rendszerint valami kézimunka a meglepetés. Előfordult már olyasmi is, hogy véletlenül meg ne tudjam előre a „titkot”, Schiffert Erzsébet ápolónő a kézimunkához az anyagot is saját "pénzén vásárolta. A kézimunkának nagyon örültem, Kicsinyek és nagyok édesanyja de megmondtam, hogy ennyi áldozatot nem fogadhatok el tőle akkor sem, ha a kórház szépítéséről van szó. Azóta a gondnokkal „szövetkeztek” a lányok, tőle kapják az anyagot, ők pedig előnyomatják és varrnak, horgolnak szabad idejükben. A lányok, akik a környékbeli falvakból kerültek ide, úgy vélik, hogy doktornőjük nagyon rászolgál a meglepetésekre. Férjét és gyermekeit tragikus körülmények között veszítette el. Addig is lelkiismeretes, jó orvos volt, de azóta szinte kizárólag az ide hozott gyermekek meggyógyí- tásáért, a lányok munkakörülményeinek megjavításáért, életük szebbé tételéért fáradozik. Nagyon sokat tesz a gyermekekért. Anyai gonddal törődik valameny- nyivel. Amint mondják, szigorú. De oly finoman, annyi szeretettel vonja felelősségre a mulasztókat, hogy senkinek nem jut eszébe haragudni rá. Mindenki érzi, hogy jót akar. Megszokták, hogy nem tűri a gyűrött kötényt, a szennyes ruhát. Mindig olyanok az ápolónők, mintha skatulyából léptek volna ki. így mennek moziba, sétálni, bevásárolni és mindenhová. — A doktornő rendszeretete még ránk, férfiakra is átragadt — magyarázza mosolyogva a főkönyvelő. — Mái- szabadság idején sem álljuk meg, hogy naponta ne borotválkozzunk. De higgyék el, jó is így. A szépet hamar megszokja az ember és már nem is éreznénk jól magunkat más környezetben. A folyosón csinos fiatal lány üdvözli a doktornőt és örömtől ragyogó arccal hadarja: „A főiskolára való felvételi vizsgám jól sikerült”. A doktornő szeretettel megsímogatja arcát, de hirtelen elkomorodik s szigorúan mondja: — A fogadat még mindig nem csináltattad meg. Itt nincs se főiskola, se semmi addig, amíg ilyen fogsorral jársz. A jövő héten jelented, hogy hol tartsz a kezeléssel. Rendben? A kislány megígéri, hogy másnap fogorvoshoz megy és szemmel láthatóan megnyugszik a főorvosnő, aki 15 éve vezeti a kórházat. A kórtermekben sorra látogatja a betegeket és nagyon boldog, amikor egy-egy súlyos beteg már a saját lábán megáll. Egyik teremben ikertestvérek fekszenek. — ök nagyon rosszul voltak —• magyarázza Borosné. — Különösen az egyiket nagyon féltettem. Természetesen a szülőket vigasztaltam, de magam is aggódtam. Örülök, hogy már egészen jól vannak a kis emberpalánták. Anyák napjára újabb meglepetések készültek, de most már nem titkolták a lányok, nem dugták el a kézimunkát, ha a doktornő lépéseit hallották Igaz szeretettel készült, megérdemelt ajándékként adták át a szép térítőkét, amiből jut az asztalokra, az éjjeliszekrényekre, a gyermekmérlegekre és máshová. Végeredményben saját otthonukat díszítik, mert a főorvosasszony mindent a kórházban hasznosít. Ary Róza
