Békés Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-08 / 108. szám

2 MÉP ÚJ SÄG i960, május 8., vasárnap Hruscsov elvtárs záróbeszédével véget ért a szovjet parlament ötödik ülésszaka (Folytatás a 1. oldalról.) lamint a jövedelmi adó megszün­tetéséről, az új rubelről és a csők- i kenteit munkaidőre való áttérés befejezéséről szóló törvényjavas- : latokat. Az elnök ezután közölte, hogy Kliment Vorosilovtól bejelentés tály és a Szovjetunió népeinek ja­vára, mint Vorosilov elvtárs. E­zenkívül azt javaslom, hogy vá­lasszuk meg Vorosilovot a Leg­felsőbb Tanács Elnökségének tag­jául, hogy ne szakadjon el tő­lünk — jegyezte meg tréfásan Hruscsov —, majd indítványozta, érkezett a Legfelsőbb Tanácshoz. | hogy a Legfelsőbb Tanács tüntes­Vorosilov kérte, hogy nem kielé­gítő egészségi állapotára való te­kintettel, mentsék fel a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöki tiszte alól. Ezután ismét Hruscsov kért szót. A párt központi bizottsága nevében javasolta, hogy a tanács fogadja el Vorosilov kérését. Hruscsov megható beszédben méltatta a lelépő 79 éves elnök i érdemeit. Vorosilov egész életét a párt szolgálatának szentelte. Is­ten adja, hogy mindnyájan annyit munkálkodhassunk a munkásosz­se ki Vorosilovot a Szocialista Munka Hőse címmel, a Lenin- renddel és a Sarló-kalapács a- ranyéremmel. Hruscsov beszédét számos íz­ben szakította félbe viharos taps. Hruscsov és munkatársai össze­gúlag megszavazta Vorosilov fel­mentését és megválasztotta Brezs- nyevet az elnökség elnökévé. Brezsnyev megválasztása után a szónoki emelvényre lépett és megköszönte a képviselők bizal­mát. — Tudom, hogy ez a bizalom a kommunista pártnak és a köz­ponti bizottságnak szól, amely Hruscsov elvtárs, a nagy leninis­ta irányításával vezet bennünket a kommunizmus felé — jelentette ki Brezsnyev. Minden tudásomat és erőmet a nép szolgálatába állí­tom, hogy méltó legyek nagy bi­csókolóztak a könnyekig mégha- zalmukra — mondotta Leonyid tott Vorosilowal. Hruscsov ez- Brezsnyev a Szovjetunió Legfel­után a Központi Bizottság nevé­ben javasolta a Legfelsőbb Ta­nácsnak, hogy az elnökség új el­nökéül válasszák meg Leonyid Brezsnyevet. A Legfelsőbb Tanács egyhan­Leonyid lljics Brezsnyev életrajza Leonyid lljics Brezsnyev 1906. december 12-én született Ukraj­nában Kamenszkoje. a mai Dnyep rodzerzsinszk városában. Kohász családból származik. 1927-ben elvégezte a kurszki földmérő talaj­javító technikumot. 1927—1930-ig az Uraiban földmérő munkán dolgozott. Járási földmérési osztályvezető, a járási tanács végre­hajtó bizottságának helyettes elnöke, majd az uráli területi föld­mérő igazgatóság helyettes vezetője volt. 1931 óta tagja a Szovjet unió Kommunista Pártjának, 1935-ben elvégezte a dnyeprodzer- zsinszki kohászati főiskolát, majd a Dzerzsinszkijről elnevezett ko­hászati üzem mérnöke volt. 1937 májusában a dnyeprodzerzsinszki városi tanács végrehajtó bizottságának helyettes elnökévé válasz­tották. 1938-ban a dnyepropetrovszki területi pártbizottság osztályveze­tője, 1939-ben titkára lett. A Nagy Honvédő Háború éveiben a harcoló hadseregben vezető politikai munkát végzett — először a déli front politikai osztályának helyettes főnöke, majd hadseregpolitikai ősz. tályfőnök, később a 4. ukrán front politikai főcsoportjának főnöke volt. 1946-ban Ukrajna Kommunista Pártja zaporozsjel területi bi­zottsága első titkárának választották meg. 1947 novemberében a dnyepropetrovszki területi pártbiz ottság első titkára, 1950-től Mol­davia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára volt. Az SZKP XIX. kongresszusán 1952-ben a Központi Bizottság tagjainak sorába választották, a Központi Bizottság plénumán pedig az elnökség póttagjául és a Központi Bizottság titkárául választot­ták. (MTI) sőbb Tanácsa Elnökségének új el­nöke. Ezzel véget ért a szovjet parla­ment 5. ülésszaka. Nem adják ki Oberländer! az NDK-nak Karlsruhe (MTI) Max Gucte, a nyugatnémet főügyész újságíróknak pénteken kijelentté, a Szövetségi Köztársaság nem veszi figyelembe az NDK-nak azt a kéré­sét, hogy adják ki Oberländer, volt bonni áttelepülésügyi minisztert — je­lenti az AP. Güde azt állította, hogy Oberländer kiadatása nem lenne össze­egyeztethető a Szövetségi Köztársaság jogrendjével* Tüntetés Belga -Kongóban Elisabethville (Reuter) Elizabethvil!e-t>en a rendőrség pén­teken könnyfakasztó gázbombákat használt a bérek emelését és munka- körülményeik megjavítását követelő afrikai munkások tüntető tömegei el­len. A feszültség óráról órára fokozó­dik és a terjedő sztrájk miatt egyre több gyár kénytelen leállni. A belga tisztek parancsnokságával nagy létszá­mú afrikai egységek portyáznak Elisabethville utcáin. A hatóságok gyülekezési tilalmat rendeltek el. (MTI) A Délafrikai Unió a terror jegyében „ünnepli“ félévszázados jubileumát Johannesburg A Délafrikai Unió, a faji elnyo­matás fellegvára most ötven éve alakult. Reuter-jelentés szerint pénteken este nagy , tűzijátékot rendeztek, amelynek megtekinté­sére óriási tömeg gyűlt össze. A felröppenő petárdák és rakéták visszahulló szikrázó darabjai ki­lencvenhat nézőt megsebesítettek, köztük több embert súlyosan. Fokváros A jubileumi ünnepségek a fe­szültség és terror jegyében foly­nak. Erasmus igazságügyminisz- ter pénteki parlamenti beszédé­ben elmondotta, hogy a rendkívü­li állapot március 30-án történt kihirdetése óta, rendőrségi razziák során összesen 18 011 afrikait tar­tóztattak le. Bern A Nemzetközi Űjságírószövet- ség most végétért kongresszusa — mint az AFP közli — határozat­ban tiltakozott amiatt, hogy a Dél afrikai Unióban és Törökor­szágban megsértik a sajtószabad­ságot. (MTI) Eddig ezerötszáz tüntetőt tartóztattak le Törökországban Ankara (MTI) Ankarában és Isztanbulban pénteken nem volt ugyan ú- jabb kormányellenes tüntetés, sa és a legutóbbi események ezt lehetlenné teszik. Zorlü — UPI-jelentés szerint — közölte, hogy a tüntetések de a hadsereg és a rendőrség! kezdete óta mintegy ezerötszáz továbbra is szinte megszállva személyt vettek őrizetbe. Egye­tartja a két várost. A nap kie^ melkedö politikai eseménye volt Inonünek, az ellenzéki köztársasági néppárt vezetőjé­nek a Menderes-kormányt éle­sen bíráló saj tóértekezlete. Sajtóértekezleten hallatta szavát a népelnyomó Menderes- kormány is. Az AP értesülése szerint eredetileg úgy tervez­ték, hogy Menderes tart sajtó- értekezletet, de „nagy elfog­laltsága” miatt Zorlü külügy­minisztert bízta meg a külföl­di újságírók fogadásával. A francia hírügynökség meg is jegyzi, Menderes annyira ke­rüli az újságírókat, mint ahogy az egykori török szultánok el­szigetelték magukat a nyilvá­nosságtól. Zorlü igen mérsékelt hangot ütött meg a sajtóérte­kezleten és egyetlen közvetlen támadást sem intézett az ellen­zék vezetői ellen, hanem csu- | pán „agitátorokról” beszélt és úgy igyekezett beállítani az e- seményeket, mintha a tünteté­sek kizárólag a NATO ellen i- rányulnának. Reuter-tudósítás szerint Zorlü kijelentté, hogy kormánya kiírná a választáso­seket időközben szabadonbocsá- tottak, a többit pedig katonai bíróság elé állítják. (MTI) A győzelem napja Ugye emlékszünk még erre a napra — május 9-re? S e kérdés­re százezrek, milliók, vagy ennél is többen válaszolnak boldogan, egyszerre, igennel, miközben a szovjet hősökre emlékezve leveszik kalapjukat. Igen, emlékszünk e nagy történelmi napra, a győzelem napjára. ^A világtörténelem arany betűkkel örökítette meg ezt a na­pot, mely a szörnyű második világháború végét, s százezrek, milli­ók felszabadulását jelzi kitörölhetetlenül, míg ember él a földön. Ma tizenötödször re emlékezünk erre a napra hálatelt szívvel, s emlékezünk a hős szovjet katonákra, akik Berlinig üldözték a vér­szomjas és annyi borzalmat elkövetett német fasiszta hadsereget. Levett kalappal, könnyes szemekkel hajtjuk meg emlékük előtt zászlónkat, s gondolunk soha el nem múló szeretettel e történelmi napon a vörös csillagos katonákra, akik a legdrágábbat, a legszen­tebbet, az életüket áldozták a népek szabadságáért, hazájuktól sok­sok ezer kilométerre. Sok ezren és tízezren áldozták közülük életü­ket a mi hazánk felszabadításáért is, de legalább annyian a berlini harcokban, míg tizenöt évvel ezelőtt, május 9-én, a háború utolsó óráiban dúló harc közepette Mihail Jegorov és Meliton Kánto­rija őrmesterek felkúszva a Reichstag birodalmi gyűlés magas tor­nyára, kitűzték a nagy győzelmet, a győzelem nagy napját, a máso­dik világégés utolsó napját jelző vörös zászlót. Ezen a napon saját hazájában, saját városában feltétel nélkül kapitulált a szétvert fa­siszta hadsereg maradványa a dicsőséges harcokat vívott szovjet hadsereg előtt. A hat éve tomboló, századunk történetében már má­sodik, de legszömyűbb háborújának vetettek véget másfél évtized­del ezelőtt ezen a napon a szovjet katonák, a hősök. Hétmillió ál­dozata lett ebben a háborúban a Szovjetuniónak, addig, amíg Ang­liának mindössze 357 ezer, az Egyesült Államoknak meg még ennél is kevesebb, 250 000. S e szörnyű világégés egy sor ország falvait, városait tette rom­má, benne a nyomorékok, az árvák tíz- és százezreivel. De a győze­lem napját megteremtő szovjet nép vezetésével, segítségével a ma­guk mögött hagyott másfél évtized alatt a felszabadult országok a bombák romjait nemcsak eltakarították, hanem új országrészeket is építettek. Igaz, a népi demokráciák mellett ott őrködött, ott segít- kezett a győzelem napját valóra váltó szovjet nép, mint ahogyan jelenleg is a mi hazánk, a mi népünkkel is teszi. S amikor 1956- ban a német fasizmus leszármazottjai, szívbéli kiszolgálói, s a kapi­talizmus külső és belső ellenségei — hibáinkat kihasználva — a néphatalom ellen törtek, internacionalista kötelességüket teljesítve, ismét a vörös csillagos katonák, mint a magyar nép őszinte és leg­jobb barátai jöttek segítségünkre. Az ellenforradalom okozta pusz­títás mielőbbi helyrehozására vonatszerelvény-számra küldte a szovjet nép a különböző életszükségleti cikkeket, nem kérdezve, hogy mikor lesz erőnk azt visszaadni, visszafizetni. Nem lehet ezekről nem szólni, ezen a napon, amikor a második világháború utolsó napjáról, a dicsőséges szovjet hadsereg győzelmi napjáról szólunk. Mint ahogyan arról sem lehet hallgatni, hogy a szovjet hadsereg felszabadító harcai nyomán egy sor ország kisza­kadt a kapitalizmus testéből. És ezek az országok ma az egész világ szemeláttára épülnek, szépülnek, gazdagodnak — szocializmust épí­tenek. Vagyis a kapitalizmussal össze nem hasonlítható magasabb társadalmi rendet teremtettek. De amikor a győzelem nagy napjá­ról most tizenöt ödszörre emlékszünk meg, nem lehet megfeledkezni valami másról sem. Ma másfél évtizede, hogy a Reichstagra a két hős szovjet őr­mester kitűzte a győzelem vörös zászlóját. Ezzel véget ért a szörnyű második világháború. De vajon a háborús készülődés is véget ért? Nem, sajnos, korántsem! A háborúból mindig meggazdagodók, a hitleri fasizmus hű zászlóvivői talán ezen a napon is új atomtámasz­pontot építenek a Szovjetunió, s a népi demokráciák körül. Képmu- tatáskónt a békéről papolnak az Egyesült Államok vezette kapita­lista világ urai, de ugyanakkor háborúra készülődnek. Azt persze nem látják, vagy nem akarják látni, hogy az általuk még uralt gyarmatokon, s ezzel egyidőben c saknem az egész kapitalista világ­ban recseg, ropog a kizsákmányolás rendszere. A szovjetország ve­zette szocializmust építő népek ugyanakkor a béke öt—hét éves terveinek valóraváltásán szorgoskodnak. Azt akarják, hogy a népek békében és jólétben éljenek. S a béketábor napról napra terebélye­sedik, acélosodik. Balkus Imre Újabb érdekes adatok a népszámlálás első eredményeiből A népszámlálás adathalmazának feldolgozása folyamatban van, s az első eredményeket — hazánk lakosainak számát, nemek szerin­ti megoszlását stb. — már közzé tette vatal. A népesség számának ala­kulásáról, a tényleges szaporulat­ról és egyéb eredményekről mo6t ismét érdekes adatok kerültek nyilvánosságra. Hazánk lakóinak száma 9 mil­lió 978 000 fő — s ezzel harminc­két európai ország között a 13 helyet foglaljuk el. Sorrendben Hollandia áll előttünk 11 millió I lakossal, s utánunk közvetlenül Belgium következik 9 milliós né­pességgel. Az európai szocialista országok között Magyarország ha- kat, de "az ellenzék magatartá-j födik — csupán Bulgária és A1-, bánia lakosainak száma alacso­nyabb. Érdemes megemlíteni azt is. hogy hazánk népességének szapo­rulata az elmúlt évtizedekben'; a Központi Statisztikai Hi- , meglehetősen gyors volt. A szá­zadelejei adatokat alapul véve népességünk csaknem másfélsze- j resére nőtt, s ezen a téren csak ! Országos jelenség az — állapí­tották meg a statisztikusok — hogy gyorsan növekszik megyé­ink népsűrűsége. Magyarország 93 030 négyzetkilométeres terüle­tén jelenleg a népsűrűség maga­sabb, mint bármikor ezelőtt. Egy négyzetkilométeren átlagosan 107 Bulgária és Hollandia statisztiká- j ember él, s eszerint Közép- és ja mutat lényegesen kedvezőbb Kelet-Európa legsűrűbben lakott képet. | országa vagyunk. (MTI) Szabadhígyósi Szabad Föld Tsz értesíti az érdekelteket, hogy legelőre kihajtás május 16-17-én lesz

Next

/
Thumbnails
Contents