Békés Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-08 / 108. szám

BÉKÉS MEGYEI

* Ära 60 fillér *

Világ proletariat egyesülje tek!

1060. MÁJUS 8., VASÁRNAP AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA V. ÉVFOLYAM, 108. SZÁM

ANYÁK

A kiteljesedő tavasz e hagyományos ünnepén a gyermekek és felnőttek, az egész társadalom szeretete köszönti az édes anyákat. Átnyújtjuk nekik a megújulást, az élet szépségét hirdető tavaszi virágokat, hiszen miként az élet fakad most a természetben, úgy fakad tőlük valamennyiünk élete, a mosoly, az öröm, a szép, a jó, melynek szeleteiére elsőnek ők tanítottak bennünket.

Az édesanyáikra gondol, róluk emlékezik ma minden ember. A gyermek, aki a nap minden percében érzi édesanyja szerető gondoskodását. Édesanyjára gondol a felnőtt, felidézve a gyermekkor első emlékeit, a betegágy mellett virrasztó, a mosótek- nó mellett görnyedő,« a fáradt, gondokkal küzdő mamát, s próbálja átérezni mit is jelent számára az édesanya. Mily’ nehéz is mindezt szavakba foglalná, mily nehéz mindezt néhány sorban kifejezni, amit anyánk egy emberöltőn át értünk, gyermekekért tett, s hogy mi ő nekünk, arra sokszor csak akkor eszmélünk, amikor őt elvesztettük, Hiszen mint minden jónak, ami megszokott, amit az élet naponta felkínál, valódi értékét akkoi látjuk legjobban, amikor az mái elveszett számunkra, úgy az é- desanya szeretetének, gondoskodásának pótolhatatlanságát is akkor érezzük igazán, ha többé már nincs aki becézzen, gyá- molítson a zsenge korban, s osztozzon örömben, gondban, amikor már kibocsátott védőszárnyai alól.

És kérdi a felnőtt, a gyermek: mivel hálálhatná valamiképp mindazt, amit az édesanyától kapott? A válasz sokféle lehet, de röviden így fejezhetnénk ki: legyünk hűek a jóhoz, az igazhoz, s legyünk hűek — hozzá. Mert a- mint az ő tetteinek nagyságát a mindennap, a minden percben értünk végzett önfeláldozó munka adja meg, mi is csak akkor viszonozhatjuk fáradozásának töredékét, ha nemcsak akkcw állunk mellette, amikor már támaszra, gyámolításra szorul, hanem élete gondtalanabb napjaiban is. S amint az egyes embernek így kell cselekednie, u- gyanígy kell tennünk valameny- nyiünknek, mert csak az olyan társadalomban nőhetnek fel é- desanyát szerető, tisztelő gyermek, amelyben a felnőttek tisztelete, gondoskodása övezi az é- desanyát, segítve őt gyermeke nevelésében.

Ilyenkor, anyák napján, beszélni szoktunk a sok áldozatról, gondoskodásról, amelyet az állam az édesanyákért, a gyermekekért tesz. Beszélni szoktunk a bölcsődék, az óvodák nagy számáról, az ingyenes és kedvezményes juttatásokról, a sok-sok erőfeszítésről, amellyel társadalmunk a, dplgozó édesanyák munkaidejét igyekszik megkönnyíte- ! ni. És szólunk mindenekelőtt ar- > ról, hogy a mi társadalmunk az

NAPJÁN

emberi jogok valómváltásával lehetővé tette, hogy valóravál- jon az anyai szív leghőbb vágya: gyermeke boldogulásának beteljesülése. Tegnap kezdetet vette az érettségire készülő fiaitalok ballagása és örömkönnyet törölt szeméből számtalan édesanya. Örömkönnyet, mert tervét, melyet az ő korában meg nem élt, mpst gyermeke boldogulásában láthatta megvalósultnak. És lehet-e szebb, jobb érzés az édesanya számára, mint olyan közösségben élni, munkálkodni, amely gyermeke boldog jövőjének útját egyengeti?

De a gyermek jövőjének útját egyengetni nemcsak azt jelenti, hogy biztosítsuk gyermekünk számára a gondtalan, gazdagabb életet. Jelenti azt is, hogy a jövő, a szocialista jövő számára formáljuk jellemében, emberségben. És ebben a sok gondot, törődést kívánó munkában különösképpen segíteni kell az é- desanyákat. Születőben, formálódóban van az új társadalom új, magasabbrendű erkölcsisége, amelyhez, hogy sajátunkká legyen gyakran ellentmondásokon, számtalan rögön, buktatón át vezet az út. Ezért sem nélkülözhetik az édesanyák a közösség segítségét, gyermekeik nevelésében, emberré formálásában. A társadalom ma már egyre több és több segítséget ad ehhez. Apróbb gyermekeink érettebbé válását egyengetik az úttörő szer- - vezetek, a párt ifjúsági szövetsége a KISZ segít a serdülőkorban, amikor szárnyat bontogat a fészket elhagyni készülő fióka, és szülő, nevelök népes serege munkálkodik az iskolai, szülői munkaközösségben, hogy jellemben és tudásban egyre tökéletesebb legyen a jövő embere. És milyen jól esik, milyen sokat segít a tőlük kapott jó tanács, bátorítás, a gondok megosztása.

Megosztani a gondokat. Megosztani a szűkebb családi körben és megosztani a nagy családban, a társadalomban is. Vállalni a terhekből, az otthoni munkából is. Nem magától értetődőnek venni, hogy hazatérve otthon vár az asztalon a meleg étel, a szekrényben a frissen vasalt ing, a fényesre takarított cipő és a másnapi leckét betéve tudó, csinytevéstől makulátlan gyermek. Nem hárítani egy-egy nevelési kudarcért a felelősséget csak az édesanyára, könnyen odavetve: „Te vagy a gyermek anyja”. Megosztani a gondot a munka, a nevelés és a felelősség gondját is — ezt kérik, ezt várják az édesanyák. S fezt elsősorban nem önmagukért, hanem gyermekeikért.

') A tavasz első virágait adjuk Ima az édesanyáknak. S az emlékezés virágaival, a hála könnyei- ível párosulj on a szeretet, a gondoskodás, melyhez, hogy eleget adhassunk belőle édesanyánknak egy élet is kevés.

Deák Gyula

Hruscsov elvtárs záróbeszédével véget ért a szovjet parlament ötödik ülésszaka

A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tegnap délelőtti ülésén a szünet után Hruscsov emelkedett szólásra. Beszéde elején hangoztatta, hogy a vita valamennyi felszólalója egyetértett az adók megszüntetésével és a munkaidő csökkentésére vonatkozó törvényjavaslatokkal, hehelyeselte a kormány bel- és külpolitikáját. A szovjet korkormányfő részletesen foglalkozott az építőipar problémáival is. Hruscsov hatalmas borítékot tartott kezében, miközben beszédét mondotta. Ebben vannak a tárgyi bizonyítékok, az „ártatlan” amerikai repülőgép tudományos tevékenységéről — mondotta Hruscsov —, majd rátért a határsértő provokáció kérdésére.

Tegnapelőtti beszédem után az Amerikai Külügyminisztérium nyilatkozatot adott ki — mondotta —, amelyben azt állították, hogy Loekhead U—2 típusú meteorológiai repülőgép a szovjet—török határ közelében eltűnt. A pilóta rádión közölte, hogy oxigénhiány miatt szédül, ezek után bizonyára elvesztette eszméletét és a robotpilóta vezette a gépet a Szovjetunió légterébe. A nevezett repülőgép nem katonai gép volt. Az amerikai külügyminisztérium fenti jelentéséhez hasonló közleményt adott ki az Amerikai Nemzeti Aeronautikai Hivatal is, a- melyben ezt a feltevést megerősítette.

Elmondok égy titkot — mondotta ezután Hruscsov —. amikor tegnapelőtti beszédemet tartottam, a lelőtt gép roncsai már itt voltak Moszkvában. A lelőtt amerikai repülőgép pilótája él. Ha ezt eleve megmondtam volna, akkor az amerikaiak bizonyára más mesét találtak volna ki. Hruscsov ezután pontról pontra ismertette a hivatalos amerikai jelentést, a- melyröl most már nyilvánvaló, hogy koholmány. Akik a jelentést szerkesztették, azok azt hitték, hogy a pilóta elpusztult és közleményüket nem lehet ellenőrizni. A pilóta valójában él, egészséges és Moszkvában van — folytatta Hruscsov. Neve Francis Harry Powers. Harminc éves, az- amerikai légierők századosa. 1956-ig szolgált a légierőknél, azóta a Központi Hírszerző Irodánál szolgál. Fizetése azelőtt havonta 700 dollár volt, amióta kémkedik, azóta 2500 dollárt kapott havonta. ! A pilóta közölte, hogy semmi baj nem volt az oxigén-berendezéssel. Útvonalát felettesei parancsa szerint pontosan betartotta és szovjet terület fölé érve a megadott objektumok fölött bekapcsolta az észlelő műszereket. Addig repült, amíg le nem lőtték.

A nyomozás még folyik, de a j kép teljesen világos — állapította meg Hruscsov. A repülőgép valóban igen magasan repült, és a- kik küldték, bizonyára arra számítottak, hogy sem a vadász- repülőgépek, sem a légelhárító tüzérség lövedékei nem érik utol. Húsz kilométeres magasságban tartózkodott, amikor a rakéta elpusztította. És ha magasabban repült volna, a rakéták akkor is lelőtték volna.

Hruscsov azután elmondotta,

hogy a repülőgépen semmiféle atmoszféra-kutató, vagy más hasonló tudományos berendezés nem volt. A pilóta azt a feladatot kapta, hogy a Pamír-hegység fölött belépve a Szovjetunió légterébe, repüljön a Kóla-félsziget irányába és fényképezzen minden katonai és ipari objektumot és vegye magnetofonszalagra a szovjet rádiólokációs-berendezés jelzéseit. Hruscsov ezután felmutatta a repülőgép fényképezőgépében talált és a szovjet szervek által előhívott és kinagyított fényképeket, amelyek szovjet katonai repülőtereket, ipari objektumokat ábrázolnak.

Powers a 10/10-es alakulatnál dolgozott, amely formálisan az amerikai Aeronoutikai Hivatalé, valójában a hírszerzésé. A pilóta a kihallgatás során felsorolta parancsnokait. Elmondotta, hogy már régen készült erre a feladatra és az utóbbi időben több ízben végzett repüléseket a szovjet határ mentén, hogy kiismerje a szovjet radar-rendszert. Törökországi állandó bázisáról, Adanábó! április 27-én Pakisztánba repült és május elsején a pesavari repülőtérről szállt fel azzal a feladattal, hogy az Aral-tő—Szverdlovszk—Archangels—Murmansk útirányban repüljön át a Szovjetunió területe fölött és szálljon le egy norvég légitámaszponton. A pilóta elmondotta továbbá azt, hogy a szovjet terület felett bizonyos helyeken be kellett kapcsolnia az észlelő-berendezéseket.

Főként a szovjet rádiólokátorok és az irányítható rakéták érdekelték. Az amerikai repülőgép megsértette Afganisztán légterét is — folytatta Hruscsov. De ez nem meglepő, hiszen annak idején, amikor az Egyesült Államok Irak ellen készült agresszióra, a semleges Ausztria légiterét megsértve repültek az amerikai gépek. A miniszterelnök ezután elmondotta, hogy az amerikai gép négy órát és több mint kétezer kilométert repült szovjet terület fölött és ez alatt kezdettől fogva a szovjet műszerek megfigyelése alatt állt és amikor megérkezett a parancs, lelőtték. A pilóta, a- mikor a gépét eltalálták, nem a katapult segítségével ugrott ki, hanem a felső ablakon, mert félt, hogy a katapult működésbe hozása után a beállított pokolgép akkor robbantja fel a repülőgépet, amikor ó még benne van. Ezzel a pokolgéppel akarták eltüntetni a bűnjeleket arra az esetre, ha a gépet mégis lelövik.

Hruscsov ezután felmutatott egy mérgezett végű gombostűt, amit a pilóta azért kapott, hogy ha szovjet fogságba esik, azonnal öngyilkos lehessen. Ezért látták el mérgezett tűvel, amellyel egyetlen karcolás azonnali halált okoz. íme az amerikai technika legújabb diadala — jegyezte meg Hruscsov gúnyosan. Ha tudományos célokkal száll fel a repülőgép, akkor minek kellett a pilótát gyorsan ölő méreggel ellátni?1 — tette fel a kérdést Hruscsov — majd közölte, hogy a pilótánál e- zenkíviil 7500 rubelt, nagy meny- nyiségfi francia aranyfrankot, nyu«”' 'német és olasz valutát találtak. |

5 I

A pilótát a saját karóráján kívül két aranyórával és 7 darab női aranygyűrűvel látták el. Miért volt szükség erre az atmoszféra felső rétegeiben? — tette fel a kérdést Hruscsov. — Talán a Marsra készült és ezzel akarta elcsábítani a Mars nőlakóit? A pilótának ezenkívül hangtompítós pisztolya és tőrje is volt.

Még ■ egyszer figyelmeztetjük azokat az országokat, amelyeknek a területéről az ilyen repülőgépek felszállnak, hogy ne játsz- szanak a tűzzel — folytatta a szovjet miniszterelnök. — Törökország, Pakisztán, Norvégia kormánya bűnrészes. Powers egyébként már járt Norvégiában, ahol három hetet töltött es azt a repülőteret tanulmányozta, ahol most kellett volna leszállnia. A- zérl mondom el mindezt ilyen részletesen, hogy az egész világ számára nyilvánvaló legyen az agresszió ténye — mondotta Hruscsov.

Ezek után kijelentette, hogy a lelőtt repülőgép roncsait, az azon talált berendezéseket bárkinek megmutatják, akit ez érdekel, és lehet, hogy sajtókonferencián hamarosan be is mutatják az újságíróknak. Az amerikai pilótát szovjet bíróság elé állítják.

Hruscsov ezután idézte a Fehér Ház sajtótitkárát, aki kijelentette, hogy Eisenhower nem tudott erről az ügyről. Annál nagyobb a veszély! Amikor az esztelen katonai körök, a lelkiismeretlen tábornokok folytatják hidegháborús mesterkedéseiket, az katasztrófához vezethet.

A május elsejei provokációt e- gyelőre úgy értékeljük, mint a hidegháború felélesztését és nem mint a háború előkészítését. Kétségtelen azonban, az ilyen provokációkkal a jövő háborújának alapjait vetik meg. Békét akarunk, de nem könyörgünk érte és ha rátámadnak országunkra, vagy bármely szocialista államra, mi is ott leszünk. — mondotta Hruscsov. Nem az emberek idegeit akarom felőrölni, csak éberségre hívom fel az embereket.

Hruscsov ezután foglalkozott a nyugati diplomaták és újságírók erkölcstelen, békeellenes, hideg- háborús megnyilvánulásaival, majd rámutatott, hogy a szovjet kormány a provokációk ellenére sem kívánja felemelni a katonai költségvetést, vagy megállítani a tegyveres erőknél elrendelt létszámcsökkentést. A rendelkezésünkre álló rakétákat úgy kell üzemben tartanunk — folytatta a szovjet miniszterelnök —, hogy a- zok bármikor készen legyenek a visszacsapásra.

Beszéde végén Hruscsov ismét foglalkozott a jövedelmi adó eltörlésével, és a munkaidő csökkentésével, majd a képviselők tapsvihara közepette ezekkel a szavakkal lépett le az emelvényről:

— Éljen a kommunizmus, nagy tanításunk, nagy gyakorlati feladatunk!

A Legfelsőbb Tanács ezután egyhangúlag jóváhagyta a kormány bel- és külpolitikáját, va(Folytatás a 2. oldalon.)