Békés Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-07 / 107. szám

entések Hruscsov elvtárs Jének külföldi visszhangjáról NÉPÚJSÁG I960, május 1., szombat A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának illése jtds az 1. oldalról.) ett eltüntetni a repülő- ikai felségjelét a határ- átt. FP jelentése szerint 24 lül hivatalos amerikai nyi- ot adnak ki a repülőgép- t. Az amerikai külügymi- ..erium addig is felkérte Tö- -Kország és Irán hatóságait, ve­gyék számba repülőgépeikéi, és vizsgálják meg, nem tűnt-e el egy amerikai gyártmányú repülőgé­pük május elsején. Párizs A párizsi sajtó vezető helyen kommentálja N. Sz. Hruscsov be­szédét. A beszéd külpolitikai vo­natkozásai kötik le legjobbak a francia hírmagyarázók figyelmét, de nagy jelentőséget tulajdoníta­nak az adók fokozatos eltörlésé­ről, a munkaidő leszállításáról, az új rubel bevezetéséről szóló beje­lentésnek is. Ami a Hruscsov-beszéd külpoli­tikai vonatkozásait illeti, tíz nap­pal a Párizsba összehívott csúcs­értekezlet előtt a francia polgári sajtó világos figyelmeztetésnek tartja a szovjet kormányfő kije­lentéseit. A Figaro szerint kettős a figyelmeztetés: 1. A párizsi né­gyes értekezlet nem egyszerű for­malitás. Nem arról van szó, hogy egy hétig tárgyalhassanak és az­után a jó szavak kíséretében bú­csút vegyenek egymástól. 2. Moszkva ismét bejelenti a nyuga­tiaknak: kudarc esetén, különö­sen, ha a német kérdésben nem jön létre megegyezés, a nyugatiak minden jogukat el fogják veszí­teni Nyugat-Berlinben. A Combat megállapítja, hogy Hruscsov nyílt jásztmát játszik. A szovjet kormányfő beszédének tó­nusa figyelmeztetés a Nyugat felé. De — szögezi le a lap — semmi sem engedi feltételezni, hogy Moszkvában kevésbé kívánnák a békét, mint a nyugati fővárosok- 1 ban. Moszkva (MTI) A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa két házának együttes ülését délelőtt tiz órakor nyi-! tóttá meg P. Lobanov, a szövet­ségi tanács elnöke. Az első fel­szólaló Z. Szergyuk, a Moldvai Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára volt. Szergyuk szólt az amerikai repülőgép provokációjáról is. „Megértjük, hogy az amerikai nép nem vesz részt a katonai klikk sötét üzelmeiben” — mondotta, de hangsúlyozta: a szovjet nép, minden becsületes ember elítéli az ilyen manőve­reke' A következő felszólaló A, Grecsko, a Szovjetunió marsall- ja volt. Grecsko hangsúlyozta: a szovjet népet felháborítja az amerikai provokáció. Ez a ma­nőver annál inkább szégyenle­tes. mert akkor következett be,, amikor a világ népei a csúcs-1 találkozóra készülnek és amikoi ! ! minden ország kormányának ! arról kellene gondoskodnia, hogy ne bonyolítsa a nemzet­közi helyzetet. Grecsko kijelentette: a pro­vokációs kísérlet kudarccal végződött. Az amerikai repülő­gépet rakétafegyverrel első lö­vésre megsemmisítették. „Ve­gyék figyelembe azok, akik pro­vokációs akciókat szerveznek a Szovjetunió ellen!” — mondot­ta —, elég rakétánk van min­den repülőgépre és nemcsak repülőgépekre, hanem mind­azokra az esztelenekre, akik be­törnek hazánkba” — jelentette ki a képviselők tapsa között. A marsall szólt arról, hogy az imperialista körök folytatják háborús előkészületeiket. Há; I rom nappal ezelőtt például az indiai-óceánon nagyszabású ! hadgyakorlatot kezdtek, a na- I pókban pedig az amerikai és angol repülőgépegységek ké­szülnek újabb hadgyakorlatra. Grecsko marsall kijelentette: a 9zovjet hadsereg semmiféle fenyegetéstől sem fél, megin­gathatatlanul, gránitszilárdan áll őrt a béke vártáján. A had­sereg létszámát szervezetten csökkentik, de tűzerejét nem. A rakétafegyver önálló fegyver­nem lett a szovjet hadseregben, a fő erőt jelenti. Grecsko marsall végül hang­súlyozta: a szovjet nép bízik abban, hogy Hruscsov a csúcs­találkozón becsülettel helytáll a békéért, leleplezi az imperialis­ta körök háborús célkitűzéseit. A szovjet hadsereg nevében sok sikert kívánt Hruscsovnak a csúcstalálkozóra. Megtartotta küldöttgyűlését a békéscsabai Hazafias Népfront bizottság Tegnap, pénteken délelőtt 9 órakor az iparos Székház nagytér- , mében ült össze tanácskozásra a j békéscsabai Hazafias Népfront- bizottság 250 küldötte. A megnyi­tó után Kulikai Sándor elvtárs, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke felkérte Kendra István elvtársat, a Hazafias Népfror ^ bé­késcsabai bizottságának titkárát, hogy tartsa meg beszámolóját. Kendra elvtárs beszámolójának első részében a nemzetközi, s a belpolitikai helyzetet ismertette sokoldalúan, majd Békéscsaba Hazafias Népfront-bizottságának az ellenforradalom óta végzett munkájáról szólt, majd pedig a- zökról a feladatokról, melyek az elkövetkező időkben várnak sür­gős megoldásra. Filipínyi Lajos hozzászólásában arról beszélt, hogy az utóbbi évek­ben megnövekedett az emberek ragaszkodása a Hazafias Népfront- mozgalomhoz. S ami ezzel párhu­zamos: az utóbbi három évben sokkal többen vesznek részt a népfront-bizottságok által kezde­ményezett feladatok végrehajtása-1 ban, mint az ellenforradalom előtt bármikor. Szűcs Ferenc arra kérte a meg­választandó bizottság tagjait, hogy az eddigieknél fokozottab­ban foglalkozzanak a politikai munkával, az emberek gondolko­dásának az átformálásával. A to­vábbiakban arra hívta fel a kül­döttek figyelmét, hogy beszélje­nek többet embertársaikkal a másfél évtizeddel ezelőtti nyomo­rúságos életről, a második világ­háború borzalmairól, hogy az em­berek jobban tudják értékelni azt a nagy erőfeszítést és eredményt, melyet a párt és a kormány az egész nép segítségével 15 év óta elért. Majd azzal fejezte be hoz^ zászólását, hogy szeressük a Szov­jetuniót, annak népét, mely sza­baddá tette sokat szenvedett né­pünket. Fapp Péter elvtárs arról be­szélt, hogy ma már szinte napról napra jobban élünk és megfeled- j kezünk arról, hogy 15 évvel ez­előtt hazánk a hárommillió koldus országa volt. Mert hol vannak már — mondotta — az inségkony- hák, az inségmunkák, a nyomorú­ságos cselédlakások? Majd azzal folytatta? hogy az ötéves terv | nagy dolgokat igér, melyet csak' békében lehet végrehajtani és csak úgy, ha valamennyien felső-1 rakozunk a szocializmus felépí­téséhez. Kovács István a napról napra fejlődő, szépülő Békéscsabáról szólt, S emlékeztetett arra, hogy a múlt urai a proletárok izzadságán összeharácsolt pengőket nem a vá­ros szépítésére, fejlesztésére for­dították, hanem nyomorult egyé­ni céljukra herdálták el. Knyihár János, a Thurzó utcai IX. számú iskola igazgatója arra kérte a megválasztásra kerülő új bizottság tagjait, hogy az eddigi­eknél sokkal jobban törődjenek az ifjúság nevelésével kapcsolatos hasznos tanácskozásokat, mert az ifjúság nem olyan rcesz, mint a- milyennek sokan mondják. Arra kérte Békéscsaba Hazafias Nép­front-bizottságát: legyen a peda­gógusok segítségére abban, hogy mind jobban felkeltsék az édes­apák, de az egész társadalom fi­gyelmét az ifjúság nevelésére, se­gítsék azt a mozgalmat, melyet ők a VI. kerületben már megkezdték. Ilyen értelemben több pedagó­gus kért szót a tanácskozáson és valamennyien különös hangsúly- lyal beszéltek az ifjúság nevelésé­ről, segítéséről. Ginszler Ernő a párt művelő­déspolitikájának fokozottabb vég­rehajtásáról s a társadalmi mun­ka jelentőségéről beszélt. Bielik György elvtárs, a Ma­gyarországi Szlovákok Demokra­tikus Szövetségének főtitkára üd­vözölte a küldöttértekezletet. Vé­gezetül Such János elvtárs, a párt békéscsabai városi bizottságának titkára köszöntötte a küldöttgyű­lést, majd a párt és a Hazafias Népfront kapcsolatáról, s a Haza­fias Népfront nagy feladatairól beszélt. Ezt követően került sor a bé­késcsabai városi Hazafias Nép­front-bizottság 76 tagjának, vala­mint az 50 megyei küldöttnek megválasztására. A bizottság tag­jai, s a megyei küldöttek megvá­lasztása után a Hazafias Nép­front-bizottság 76 tagja elnöknek ismét Kovács M. Istvánt, titkár­nak pedig Kendra Istvánt válasz­totta meg. (Balkus) KÉT KÖNNYCSEPP* A fiú gondolatai százfelé cikáztak, míg egyenletes léptekkel mérte az utat. Először apja jutott az eszébe, amint nyakába vetett gyeplőszárral nyomja az ekét a földbe. Érdekes, hogy ez a kép tárult emlékezete ablakába, hiszen most nyár volt, nemsokára aratnak, a szántás későbbi munka lesz. Biztosan azért — tűnődött a fiú —, mert rátarti apja nem fogadta el a felajánlott segítséget, a- miért az ő akarata ellenére ment traktorosnak. Azután anyjára gondolt, a sovány asszonykára, aki minden találkozáskor végigsí- mítja vékony kezeivel az arcát és úgy mondja: „Kicsi fiam, hát eljöttél?” Pedig alig éri el, kicsit mindig le is kell hajolnia hozzá. A gondolatot gyorsan elűzte, mert mindig elérzékenyült, ha az anyja eszébe jutott. Egy kissé bántotta a lelkiismeret, amiért szüleinek nem szólt a lányról semmit. — Dehát mit is mondtam volna nekik — tűnő dött —, hiszen még én sem tudok semmit, csak azt, hogy Klári.. hogy Klárit... nem is merte még maga előtt sem kimondani, ami érzett. JTájus elsején ismerkedtek meg, de milyen véletlenül... Még most is előtte van a kedves, vidám, zajos kép, amikor két tölcsér fagylalttal a kezében barátját kereste, aki pillanatok alatt elsodródott mellőle valamelyik vidám csoporttal. A keresgélés köz­ben összeütközött egy lánnyal, majdnem elejtette a fagylaltot, de nem tudott haragudni, mert egy olyan csodálatos kék szempárba tekintett bele, mely mosolygott és bocsánatot is kért egyszerre. Nagy zavarában az egyik fagylaltot odanyújtotta a lánynak, mire az elkezdett kacagni, de olyan édesen, hogy a fiú azt hitte, mér ne*» is a földön van. * A Népújság pályázatára érkezett, Továbbra is feszült a török belpolitikai helyzet Ankara Törökországban változatlanul feszült a helyzet. Az AFP külön- tudósítójának összefoglaló jelen­tése szerint a NATO isztambuli tanácsülése után csütörtökön két tüntetés színhelye volt Ankara. Alig egy órával négyezer diák tüntetése után újabb csoportok verődtek össze az Egyesült Álla­mok nagykövetségének épülete előtt, de a kivezényelt rendőrség és katonaság szétszórta őket. Mint a nyugati jelentésekből kiderült, a diákok, az ellenzéki köztársági néppárt híveivel együtt tulajdon­képpen egy előre megszervezett kormánybarát tüntetés hirére vo­nultak fel. Menderes miniszter- elnök abban a hiszemben jelent meg a tüntetés színhelyén, hogy a tömegek éltetni fogják, de e- belyett ingerült diákok tízezreivel találta magát szembe, akik füle hallatára követelték lemondását. A tüntető diákok közül — nyuga­ti jelentések szerint — ötvenet le­tartóztatott a rendőrség. » A Prágában székelő nemzetközi diákszövetség Menderes minisz­terelnökhöz intézett táviratában élesen tiltakozott a törökországi diáktüntetések erőszakos elfojtá­sa miatt. A ' szövetség szolidari­tást vállal a török fiatalokkal és követeli a megtorló intézkedések megszüntetését, valamint a letar­tóztatottak szabadonbocsátását. (MTI) Sajtótájékoztató az állami gazdaságok eredményeiről a Sajtó Házában Az állami gazdaságok ered- csaknem 29 millió tiszta nyere­ményeiről és az elkövetkezendő séggel zárták a múlt évet. Ter- feladatokról tájékoztatta ma vükben szerepel a korszerű ter- Petőházi Gábor földművelés- melési módszerek széleskörű al ügyi miniszterhelyettes a Sajtó \ kalmazása és a termelőszövet- Házában az újságírókat. Elmon- 1 kezeli mozgalom hatékony tá- dota, hogy az állami gazdaságok i mogatása. — Hát maga aztán szépen megharagudott rám, hiszen majd­nem fellöktem — nézett a fiú szemébe a szép szőke lány, miköz­ben a játékos szél pajkosan cibálta egy elszabadult hajtincsét. — Én voltam a hibás — lovagiaskodott a fiú röstellkedve. Pár másodpercnyi csend után a lány feltalálta magát: — Sétáljunk. így kezdődött — nézett körül a fiú álmodozásából eszmélve és lassított léptein, mert már közel volt a Petőfi utca és szinte hal­lotta a torkában lüktető szíve dobogását. T/ajon hogyan fogadják? Azóta sokszor találkozott Klárival, aki már meghívta magukhoz. Félt ettől a találkozótól és boldog is volt. Klári apja ügyvéd, lánya érettségizett és egyetemre készül. — Mit is keresek én náluk, állt meg tétován. De aztán ma­ga előtt látta a kedves, mosolygós arcot és ettől rögtön édes, min­dent felejtető boldogság áradt benne széjjel. A 12. számú ház előtt még álldogált egy kicsit, keze erőtlenül fogta a kilincset, majd egy mély lélekzetvétel után olyan „mindenre elszántan” benyitott a kis­kapun. Elfogódottan nézett széjjel, csupa virág, nyírott bokrok, va­lóságos kis park vette körül. A belépés bátorsága szertefoszlott. Szinte félénken indult meg a házbavezető betonozott úton. Most örült csak igazán, hogy gumitalpú cipőt húzott, legalább nem hal­latszottak a léptei sem. Az ajtó előtt vagy tízszer odafente a ci­pője talpát a lábtörlőhöz, fésűt, zsebtükröt vett elő, „rendbetette” a haját, helyreigazította az elcsúszott nyakkendőt, majd félénk kopogtatást után — hangokat hallva belőlről — belépett az előszo­bába. Alig tette be maga mögött az ajtót, éles, ingerülten emelt női [rangot hallott a szobából: — Megáll az ember esze! Egy közönséges traktoros!? Büdös az tehozzád! Durva és faragatlan! Az apja egy sültparaszt! Csak nem képzeled, hogy ilyen emberekkel fogok rokonságba kerülni!? Megtiltom, hogy találkozzatok! aga tudta, hogyan került ki az utcára. Az arca égett a szégyentől. Szívében keseiű kínnal, agyában bomlott Gondo­latokkal terhelten, ólomsúlyú lábait céltalanul emelgetve a liget felé

Next

/
Thumbnails
Contents