Békés Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-07 / 107. szám

I960, május 7., szombat NÉPÚJ SÄG 3 Csütörtök délután Gyomén Ha olyan ember jár Gyomán, aki már ré­gen nem volt ott, ugyancsak elcsodál­kozik, hogy milyen nagy építkezéseket folytatnak. A főtéren a mozi mellett már felépítették a jó pár éve épülő cukrászdát, Ha minden jól megy, nemsokára már ott szórakozhatnak a dolgozók. A levélruhába öltö­zött Üget fái mellett egyre magasabbra emelkedik az áj für­dő fala. A községi ta­nács jó pár százezer forintot adott ebben az évben a fürdő épí­tésére. ,A dolgozók szívügyüknek tekin­tik ezt a munkát és társadalmi munkával is segítenek, hogy ménéi hamarabb ví­gan lubickolhassanak az újonnan felépített fedett medencében. A főtértől jobbra lévő utcában hosszú árkot ásnak. Csak úgy találomra meg­szólítottunk egy arra haladó bácsit. — Tessék mondani, milyen árkot ásnak itt? A megszólított ki­csit csodálkozva né­zett ránk, aztán bó­lintott, mint aki rá­jött arra, hogy a kér­dezők idegenek és nem tudhatják, hogy milyen változáson megy keresztül a község. Aztán odabal­lagott a csatorna vé­géhez, bal szemét be­hunyva végignézett rajta és úgy vála­szolt. — A vízvezetéket fektetik le. Ügy hal­lottam a tanácsnál, hogy ötezer métert építenek ebben az év­ben, Nagyot léptünk előre, hallják-e! Ha az állomás felé járnak, okvetlen nézzék meg az ott épülő kenyér­gyárat is. Régi vágya volt ez a község dol­gozóinak s lám, most megvalósult. Azután elköszönt tőlünk, és komótosan elballa­gott a földművesszö­vetkezet boltja felé. Megfogadtuk taná­csát, s kimentünk a kenyérgyár építkezé­séhez. A hatalmas épületen sokan dol­goztak. A szorgos ke­zek nemsokára fel­építik, s szinte már érezni lehetett a fris­sen sült kenyér sza­gát. (Jantyik) hasznú/ rmmok Hogyan kell számításba venni a betegállományban töltött időt a fizetett szabadság szempontjából? Egy vállalati dolgozó tbc-s meg­betegedéssel táppénzes állomány­Ezzel az üggyel a Legfelsőbb Bí­róság a legfőbb ügyész törvényes­Termelőszövetkezeteket patronáló budapesti munkások és a tsz-ek képviselői tanácskoztak Mezőkovácsbázán ba került, majd mivel a törvény szerinti két év után sem nyerte vissza munkaképességét, a mun­káltató munkaviszonyát meg­szüntette, s ez időtől fogva rok­kantsági nyugdíjat kapott. Mint­hogy azonban a munkáltató nem fizette ki a kétheti felmondási il­letményt, valamint a betegség ide- jdOalatt ki nem vett 26 napi sza­badság ellenértékét, a munkavál­laló a bírósághoz fordult ezek pénzbe® ellenértékének megfize­tése végett A bíróság a dolgozó keresetét elutasította azzal az indokólással, hogy a szabadság csak akkor jár­na, ha a dolgozó a táppénzes ál­lomány megszűntével ismét mun­kába állt volna. A felmondási il­letményt azért nem ítélte meg, mert a táppénz folyósításának megszűnésétől kezdve a dolgozó rokkantsági nyugdíjat kap. ségi óvása folytán foglalkozott, s az elutasító ítéletet megváltoztat­va, helyt adott a dolgozó kereseté­nek. Az állandó ítélkezési gyakor­lat szerint ugyanis a betegállo­mányban töltött idő a szabadság­ra jogosultság szempontjából munkában töltött időnek minősül Ha a dolgozó munkaviszonya úgy szűnik meg, hogy a részére járó szabadságot még nem vette ki, a munkaviszony megszűnéséig járó időre a szabadság megváltását az MT. V. 102. paragrafus (2) bek. alapján jogszerűen követelheti. Ezért a ki nem vett szabadság pénzbeli ellenértékét megítélte a Legfelsőbb Bíróság. A felmondási időre járó illetményt szintén meg. ítélte, mert a dolgozót arra tekin­tet nélkül illeti meg, hogy a mun­kaviszony megszűnése után rok­kantsági nyugdíjban részesül-e vagy sem. A budapesti XIX. kerü­let üzemeiből a termelőszövetke­zeteket patronáló munkások mintegy harminc képviselője vett részt azon a tanácskozáson, me­lyet csütörtökön délelőtt rendez­tek meg Mezőkovácsházán az új művelődési otthonban. A gyűlé­sen a járás részéről ott voltak a termelőszövetkezetek elnökei, párttitkárai, a községi párttitká­rok és a párt, tanács járási veze­tői. A fontos tanácskozáson, mely a patronáló munka egyéves ered­ményeinek számbavételét és a to­vábbi feladatok meghatározását tűzte ki célul, részt vett Jánki Kálmán elvtárs, a XIX. kerületi pártbizottság titkára, a Budapesti Pártbizottság tagja. Cseszkó elvtárs, a járási párt- bizottság titkára vitaindító beszé­dében méltatta azokat az ered­ményeket, melyek az ipari mun­kások segítsége nyomán a ter­melőszövetkezetekben létrejöttek. A munkás-parasxt szö­vetség erősödésének nagyszerű megnyilvánulásait tapasztalhat­tuk a felszólalók véleményeiben. A tanácskozás hűen tükrözte, hogy a párt központi bizottságá­nak a termelőszövetkezetek segí­téséről szóló határozatának vég­rehajtásáért céltudatos küzde­lem folyik. Hideg elvtárs nagykamarási felszólaló elmondotta. amikor Budapesten a termelőszövetkeze­tüket patronáló üzemben járt, ott meglepetten tapasztalta, hogy az egyszerű dolgozóktól kezdve az üzemvezetőkig kiválóan értenek a mezőgazdaság szocialista átszer­vezésének kérdéseihez. Minden iránt érdeklődtek, ami a terme­lőszövetkezetekben történik és hasznos tanácsokat, javaslatokat adtak. Sokat segítenek a gépek beszerzésében és a javításokban. A minisztériumokban könnyen el­igazodtunk az üzemi elvtársaink segítségével — mondotta. Sajná­latát fejezte ki, hogy a paraszt­ság jelenleg nem ismeri annyira az üzemek életét, mint ahogy a munkások a termelőszövetkezetie­két. Javasolta, hogy a jövőben az ilyen közeledésnek is szükséges megtalálni a módját. A vitában sokan foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Tormási elv­társ, a Vörös Csillag Traktor­gyárból elmondotta, amikor Bat- tonyán megkezdték patronáló munkájukat, hallottak olyan han­gokat, hogy a munkásoknak köny- nyű ... Nem sokkal ezután har­minc termelőszövetkezeti asszonyt vendégül láttak Budapesten és közben megmutatták nekik az az üzemeket, az ott folyó mun­kát. A vélemény egy csapásra megváltozott. Azt mondták az asszonyok, hogy nem is gondol­ták, milyen szervezetten, kemé­nyen dolgoznak a munkások a gyárakban. Tovább nőtt bennük az ipari munkások megbecsülésének érzé­se. A munkások is, amint a köz­ségekben járnak, látják, milyen nehézséggel küzdenek a dolgozó parasztok, az űj paraszti életfor­ma kialakításáért és önzetlenül segítenek dolgozó tsetvéreiknek. Tormási elvtárs a párthatározat­ra hivatkozva — melyet, mint mondotta — a gyakorlat igazol, hangsúlyozta, legfontosabb a poli­tikai segítség. Sokan helytelenül értelmezték ezt és azt hitték, hogy lejönnek a munkások és ki­oktatják őket. hogyan kell kapál­ni. Ma már a patronált terme­lőszövetkezetben mindenki érti. mit jelent a munkások segítsége. A munkások megedződtek a tör­ténelem során a kizsákmányolok elleni szervezett harcban és kifej­lődött bennük az egymás iránti szolidaritás érzése, az egymásért áldozatot vállaló ember vonásai. — Mi ezt a természetünket, tu­datunkat visszük a termelőszö­vetkezetekbe — mondotta. Sxámos hoxxásxóló ki­fejezte, hogy a munkások a po­litikai munka mellett nagyon sok gyakorlati gazdasági segítséget adtak az elmúlt egy év alatt. Báli István, a helybeli Üj Alkotmány Tsz elnöke arról számolt be, hogy az ő gazdaságukat a Gránitcsiszo­ló és Kőedénygyár munkásai pat­ronálják. Munkásokat, mérnökö­ket küldtek le, akik a tehénistál­lóban a vízvezeték-hálózat besze­relésével és egyéb munkákkal rövid idő alatt csaknem százezer forintos megtakarításhoz segítet­ték hozzá a termelőszövetkezet gazdáit. Elmondta, hogy ha Buda­pestre megy az anyagbeszerzőjük, első útja az üzembe vezet, ez már szinte természetes, pnnan indul el. Ha tehergépkocsival érkeznek, szélesre tárúl az üzem kapuja. — Itt van a tsz — mondják örömmel az üzemiek és körülfogják őket, érdeklődnek mindenről. Elisme­réssel szólt a munkások tsz-ben végzett politikai munkájáról, mondván, ők nagyon határozottan beszélnek a falu szocialista át­szervezésének szükségességéről, az árutermelés növelésének mód­jairól. a parasztgyűlésekre na­gyon jó hatással van okos, bátor kiállásuk. E tudósítás nagyon hosz- szúra nyúlna, ha valamennyi hoz­zászóló értékes véleményét felso­rolnánk. írhatnánk a kisdombegy- hátfi tsz patronálásáról, ahol a munkások határidő előtt bevezet­ték a villanyt és társadalmi munkájukkal 30 ezer forint meg­takarításhoz segítették a parasz­tok közös gazdaságát. Hidegben, hóesében dolgoztak a villany­póznákon, de a csikorgó tél sem rettentette őket... így és hason­lóan emlékeztek a gyűlés részt­vevői az üzemiek munkájának eredményeiről, melyekkel nagy megbecsülést szereztek a mun­kásosztálynak, erősítették a mun­kás-paraszt szövetséget. Lehet, hogy a tudósításban túl­nyomó részt a gazdasági segítség szerepel, de nem függetlenek e- zek az eredmények azoktól, me­lyek a politikai munkában is je­lentkeztek az egyéni beszélgeté­sek során, a parasztgyűléseken és amikor a munkások részt vesznek a tsz közgyűlésein. Az üzemi köny­velő a könyveléshez, a mérnök aa építkezésekhez, az üzemi párttit­kár a pártszervezetnek, a KISZ- titkár az ifjúsági szervezetnek* a tanácselnöknő az asszonyok szervezéséhez ad hatékony segít­séget. Az olyan munkások, mint az öreg Szepesi bácsi, aki 50 éve dolgozik üzemben, Havasi elv­társ és a többiek, amikor lent vannak a községben s a későig tartó munka után ott alszanak egy-egy tsz-gazda házában és reg­gel, a korai kakasszóra vele e- gyütt kelnek, közelebb viszik a munkásosztály gondolatát a pa­rasztember szívéhez és maguk is megértéssel tudnak beszélni a pa­rasztság dolgairól. . A tanáeskoxáson sokan szólaltak fel és hasznos javasla­tokat mondtak. Többek között el- határQzták, a jövőben lehetővé teszik, hogy a tsz-ekből többen felkereshessék a budapesti üze­mek munkásait, másrészt a pat- ronálás nagyszerű eredményeire támaszkodva tovább folytatják ezt a munkát, végrehajtva a párt központi bizottságának ez irányú határozatát. Az üzemiek elmond- dották: továbbra is szívesen se­gítik a dolgozó parasztságot és örömmel tapasztalják, hogy a földek megmunkálói maguk is megfeszítik erejüket és a jelen nehézségeinek ellenére, nagy szorgalommal dolgoznak közös földjeiken, az előző, évi áruter­melésük színvonalának túlszár­nyalására törekednek. Örömmel látták, hogy mindenütt gazdag termést ígérve zöldéi! a határ. u vette az irányt és leroskadt az első padira. Térdére könyökölve, ke­zei közé rejtette arcát és újra hallotta: „Büdös az tehozzád, az apja sültparaszt”. Szüleire gondolva, eldörzsölt két fájó könnycseppet. „.Vidám hangokat hallva, felnézett. Két fiatal lány, hátrafelé te­kingetve az integető fiúkra, vidáman nevetgélve vonultak el előt­te. Mellette maga korabeli fiatalember elmerülten olvasott. A pá­don egy számtan-mértam felírásé könyv is hevert. András csende­sen felállt és elindult nehéz terhével. Másnap a postás levelet kézbesített a kisírt szemű Keresdy Klárinak, amelyben egyetlen mondat állott: „Segítek Neked a vá­lásban, többet nem találkozunk. Bandi.” gyonebben az időben a gépállomás páirttitkára örömmel szo­rította meg a továbbtanulásra jelentkező Kender András ke­zét* „.Teltek-múltak az évek. Klári nem ment férjhez. Apja meg­bénult. Amíg tartott a vagyonból, csak volt valahogy, de már állás után nézelődött. Míg apja egészséges volt, sokat segített neki admi­nisztrálni. Most a megyeszékhelyre készült, ahol a gépállomások igazgatóságán megüresedett egy gyors- és gépírói állás. A félórás vonatozás után reménykedve lépett be a hatalmas épületbe. A por­tás már igazította is: — Első emelet huszonnégy! __ Éppen annyi éves vagyok, hátha szerencsém lesz — babo­n áskodott és megindult a lépcsőn felfelé. Huszonkettő...huszonhárom...huszonnégy. Ez az„. Kopogtatni akart, de keze dermedten állt meg félúton és megdöbbenve meredt az ajtón lévő üvegtábla alól kifeketedő betűkre: Kender András igazgató. IT'xnyújtott keze lehanyatlott, kis szédülést érezve fátyolos szemmel visszafordult és cs ak az ajtó elé hullott két nagy kerek könnycsepp árulkodott arról, hogy járt ott valaki... Ö Kovács István Boda Zoltán Termelőszövetkezetek í Termelőszövetkezeti tagok! Egyéni termelők! A szarvasmarhatenyésztés és húsellátás biztosítása érde­kében üszőnevelési akciót, valamint bika-tinó hizlalási akciót indít az Állatforgalmi Vállalat. Az üszőnevelési akcióban leszerződhető minden 50__280 kg s úlyú, 18 hónaposnál nem korosabb olyan üsző, amely nem törzskönyvezett tehéntől származik! Tsz-ek csak előzetesen selejtezett üszőre szerződhetnek a mezőgazdasági osztály engedélye alapján! A bika-tinó hizlalási akcióban tsz, tsz-tag és egyéni termelő köthet szerződést minden jócsontozatú, 70—300 kg súlyú, legfeljebb 18 hónapos korú, hizlalásra alkalmas bika-tinó borjúra. A szerződéskötések 1960. április 5-től további intézkedésig folynak! 300—800 Ft-ig előleg, magas nevelési és hizlalási szerződéses árak! Kössön minél előbb szerződést! Részletes tájékoztatást a községi felvásárlók és a járási Id- endeltségek adnak. Békés megyei Állat forgat mi Vállalat 221 Békéscsaba, Széchenyi u. 6. Telefon: 10__34

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents