Békés Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-29 / 126. szám

Hruscsov elvtárs beszéde a Kommunista Munkabrigádok kongresszusán

(Folytatás az 1. oldalról.) tessziv, a világ békéjét fenyegető eselekményeiről lezajlott vitát.

—Ámde a Biztonsági Tanács többségének nem volt bátorsága, hogy felemelje szavát az amerikai agresszorok ellen és lényegében véve felmentette őket

— tette hozzá Hruscsov.

A Biztonsági Tanács tagállamainak e kérdésben elfoglalt álláspontját jellemezve Hruscsov rámutatott, hogy Nagy-Británnia és Franciaország képviselői „nem tudtak felemelkedni arra a színvonalra, hogy tárgyilagosan értékelték volna az Egyesült Államok agresszív behatolásának ügyét”. — Ez azért történt — jelentette kd a szovjet kormányfő, mert Nagy-Britanniát és Francia- országot katonai szövetség szálai fűzik az agresszorhoz, az Egyesült Államokhoz. Olaszországnak a Biztonsági Tanácsban ülő képviselője hogyan ítélhetne és szavazhatna szabadon, amikor országa tulajdonképpen az amerikai imperializmus alárendeltje és az

olaszországi támaszpontokon az amerikai fegyveres erők kémrepülőgépei állomásoznak?

Kína úgynevezett „képviselője” — jegyezte meg ironikusan Hruscsov — egyáltalán nem Kína képviselője, hanem az amerikai-bérenc Csamg Kaj-Sek lakája, Csang Kaj-seké, aki egyelőre a Kínához tartozó Tajvan, szigetén csak azért tudja tartani magát, mert az Egyesült Államok agresszív módon beavatkozik a Kínai Nép- köztársaság belügyeibe.

A Biztonsági Tanács egyes tagjai, a gazdaságilag elmaradott országok képviselői bátran kijelentették,

hogy az amerikai repülőgépek berepülése megsértette a Szovjetunió szuverenitását. De arra már nem futotta bátorságukból, hogy elismerjék az agresz- szió tényét, mert ezek az elmaradott országok az Egyesült Államok erős nyomása alatt állnak.

Hruscsov kijelentette: A Biztonsági Tanács szavazásának

eredménye nem a Szovjetunió veresége. „A Biztonsági Tanács vitájának eredménye a mi győzelmünk — mondotta —, mert ország-világ- előtt lelepleztük az ag- resszorokat, s a szavazás formális eredményeitől függetlenül is elhangzott az elmarasztaló ítélet”.

Hruscsov kijelentette: minthogy a Biztonsági Tanács többsége nem merte elítélni „az amerikai haramiákat”,

a szovjet kormány az ENSZközgyűlés elé terjeszti ezt a kérdést.

Hruscsov ezután foglalkozott azzal, hogy Eisenhower és Nixon kormánya előterjesztette „a nyílt égre” vonatkozó régi tervét. A szovjet kormányfő kijelentette: az Egyesült Államok szeretné, ha olymódon nyújtanánk kártérítést kémkedési kudarcukért, hogy lehetővé tesszük az amerikai hírszerző szolgálatnak az országunkban való legális tevókenykedést, az ENSZ zászlaja alatt.

Hruscsov kijelentette: „A mi válaszunk erre a következő: a Szovjetunió minden kísérletet, amely

A haza ügye helytállást kíván hű fiaitól

(Folytatás az 1. oldalról.) tályok politikai szövetségének vezetője a munkásosztály, illetve közvetlenül a munkásosztály élcsapata, a Magyar Szocialista Munkáspárt.

— Pártunk vezeti ma a társadalom életét, irányítja a szocializmus építését és kormányozza az országot. Mi, kommunisták, pártunk VII. kongresszusának nagy nyilvánossága előtt is belső meggyőződésből vallattuk, hogy a vezetés felelőssége pártunk számára nem „uralkodás'“, hanem a munkásosztály céljainak, a magyar nép érdekeinek hű szolgálata.

— Jelenleg a hároméves terv sikeres befejezése a fő feladat. Ezzel megfelelő kiinduló alapot kell teremteni az új ötéves tervhez. Most és az előttünk álló években meg kell tanulnunk, a termelési lehetőségeket jól kihasználva, a nyersanyaggal, energiával igen takarékoskodva, a munka termelékenységét növelve az eddiginél több, jobb- és olcsóbban előállított gépet, ipari fogyasztási cikket, kenyeret, kukoricát, húst és minden más terméket termelnünk.

— Mindezt úgy, hogy közben szocialista iparunkat, közlekedésünket, kereskedelmünket fejiesz- szük, szocialista jellegű mező- gazdasági nagyüzemeinket, az állami gazdaságokat, a termelőszövetkezeteket megszilárdítsuk és továbbfejlesszük, Elhatároztuk, és bizton hisszük, hogy a nép öntudatos támogatásával ,a legközelebbi években a szocialista társadalom alapjait hazánkban teljesen lerakjuk, s azt követően a szocialista társadalom felépítését befejezzük. (Lelkes taps.)

A Hazafias Népfront munkájáról a maga egészében szólva csak azt mondhatom a népfront-bízott- j sági tagoknak és aktivistáknak, a J kongresszusi küldötteknek: érezzék, hogy az az út, amelyen eddig ^ jártak, helyes út; most az a feladat, hogy bátran előre; további ] új sikerek várnak önökre. A jól végzett munka tiszta lelkiismerete és a nép megbecsülése ad új erőt az új feladatokhoz!

Bizakodással nézhetünk a jövőbe azért is, mert népünk szocialista törekvéseinek a nemzetközi helyzet is kedvez. Igaz ugyan, hogy a legutóbbi hetek eseményei újból rávilágítottak arra, hogy a nemzetközi életben még jelen vannak és hatnak az agresszív erők is, és ezeket semmibe venni bűn volna; a népeknek ébereknek kell lenniök. De a szocializmus erői. hatalmasabbak az imperializmus erőinél. Erősebb — ebben1

hinnünk kell — a békét követelő emberi értelem a kardcsörtető őrületnél.

Kádár elvtárs ezután arról beszélt, hogy az amerikai imperializmus akadályozta meg a csúcstalálkozó létrejöttét.

— A magyar nép nagyon jól megérti és helyesli a szovjet kormány igazságos álláspontját és üdvözli Hruscsov elvtárs bátor és határozott párizsi fellépését. (Nagy taps.)

— Mi, magyarok, béketörekvé- seinkkei nem vagyunk egyedül. Szoros egységben haladunk a Szovjetunióval; a szocialicta tábor országaival, a bókét óhajtó népekkel és emberekkel. Igazunk van, rendszerünk erős, részei vagyunk egy hatalmas és legyőzhetetlen nemzetközi erőnek, a szocialista országok táborának. (Nagy taps.) Legyünk olyan szilárdak és állhatatosak elveinkhez való hűségben, a munkában és á szocializmusért folyó harcban, mint amilyen 'helytállást a haza ügye mindig megkívánt hű fiaitól — és senki sem téríthet le bennünket a végső győzelemhez vezető útról.

— A Magyar Szocialista Munkáspárt ,Központi Bizo: sága

nevében még egyszer szívből köszöntőm a Hazafias Népfront kongresszusának tisztikarát, elnökségét, valamennyi küldöttjét, részvevőjét. Jó egészséget, sok sikert, személyes boldogságot kívánok — fejezte be hosszantartó nagy tapssal fogadott beszédét Kádár János elvtárs.

Az első napirendi pont vitáját Or- tutay Gyula zárta le, majd zárószavai után a kongresszus elfogadta az elnöki és főtitkári beszámolót, a beterjesztett működési szabályzatot és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának lemondását, valamint a kongresszusnak a dolgozó néphez intézendő felhívását. Ebédszünet után zárt ülésen megválasztották a Hazafias Népfront új országos tanácsának 133 tagját.

Az Országos Tanács ezután megtartotta első ülését, s megválasztotta a Hazafias Népfront vezető szerveit.

A Hazafias Népfront országos elnökségének tagjai:

Achátz Imre, Barcs Sándor, Bencsik István, Bognár József, Bognár Rezső, Bugár Jánosné, Bulla Elma, Cseterki Lajos, Danovits Lajos, Darvas József, Dinnyés Lajos, Dobi István, Dobos László, Erdey-Grúz Tibor, Erdei Ferenc, Gáspár Sándor, Göncz Ilona,

Grősz József, Harrer Ferenc, Kádár János, Kállai Gyula, Kisházi Ödön, Kodály Zoltán, Mihályfi Ernő, Münnich Ferenc, Nagy Józsefnél Ortutay Gyula, Parragl György, Péter János, Piőker Ignác, Ró. ual Sándor, Sándor József, szabó Ar- padné, Szakasits Árpád, Szabó Pál,

Tóth Anna, Tóth Lajos, Vigh Imre, Z. Nagy Ferenc.

A Hazafias Népfront ügyvezető elnökségének tagjai:

Elnök: Kállai Gyula, alelnökök:

Bognár Rezső, Darvas József, Dobi István, Gáspár Sándor, Harrer Ferenc, Szabó Pál, Z, Nagy Ferenc, főtitkár: Ortutay Gyula.

Titkárok: Bihari László, Harmati

Sándor, Nánási László, Szatmári Nagy Imre, Vass Istvánné.

Az új Országos Tanács ülése után délután 4 órakor folytatta munkáját a kongresszus, ahol Kállai Gyula mondott beszédet, a megválasztott Országos Tanács, annak elnöksége és az ügyvezető elnökség nevében megköszönte a küldötteknek a megtisztelő bizalmat.

Az újonnan megválasztott tisztikar nevében megígérhetem — mondotta —, hogy ezután is minden erőnkkel és legjobb tudásunkkal dolgozunk népünk érdekében, nagy céljainkért, a szocializmusért, a békéért!

Ezután a Hazafias Népfront II. kongresszusa a Himnusz hangjaival ért véget. (MTI)

arra irányul, hogy behatoljanak légiterébe, úgy tekint, mint ellene irányuló szándékos agresszív támadást, és kénytelen lesz olyan válasz-intézikedéseket hozni, amilyeneket biztonsága érdekében szükségesnek tart”.

A szovjet kormánynak a leszerelés kérdésében elfoglalt álláspontját elemezve Hruscsov hangoztatta:

A szovjet kormány kész becsületes tárgyalásokat folytatni a nyugati országokkal, »menynyiben azok valódi, nem pedig színlelt törekvést mutatnak a leszerelés útjainak keresésére.

A szovjet kormány úgy véli, pozitív jelentőségű lehet Eisenho- wernek az a kijelentése, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió között fenn kell tartani a konkrét érintkezést és javítani kell a két nép kapcsolatait, feltéve, ha Amerika nem csupán szóval, hanem tettekkel is erre fog törekedni. Ehhez viszont az kell, hogy az Egyesült Államok kormánya mondjon le agresszív politikájáról, és a Szovjetunióhoz fű- : ződő kapcsolataiban szigorúan I tartsa tiszteletben a békés együttélés elveit.

I — Mi nem utasítottuk el és ma | sem utasítjuk el a csúcsértekezletet, úgy véljük, hogy ma is hasznos lenne a kormányfői találkozó. De az a követelésünk, hogy a találkozó tisztességes alapon üljön össze. Megtarthatnánk az értekezletet, ha az Egyesült Államok kormánya sajnálkozását nyilvánítaná a történtek miatt.

Hruscsov ezután emlékeztetett Nixon alelnök arcátlan követelésére, amely szerint a nyugati hatalmaknak csakis „az erő helyzetéből” kell tárgyailniok a Szovjetunióval.

A Szovjetunió soha nem hajtott térdet azok előtt, akik fenyegették, s mindig kész kiállni

igaz ügyéért!

— mondotta.

Hruscsov kijelentette, a szovjet kormány „sajnálkozását fejezné kd”, ha hat—nyolc hónap múlva sem ülne össze a csúcsértekezlet. Meggyőződését hangoztatta, hogy az Egyesült Államokban előbbutóbb olyan emberek jutnak vezető szerephez, akik a napjainkban egyetlen reális politikát, a béke és a békés együttműködés politikáját folytatják majd.

Időközben továbbra is arra fogunk törekedni — folytatta Hruscsov —,

hogy tárgyalások útján rendezzük a megoldásra érett nemzetközi problémákat, köztük a német békeszerződés kérdését, be. leértve Nyugat-Berlln kérdését is. Síkra fogunk szállni a nemzetközi együttműködés erősítéséért.

Hruscsov ezután újra figyelmeztette azoknak az országoknak a kormányait, amelyeknek területén amerikai katonai támaszpontok vannak:

ha e támaszpontokról berepülések, behatolások történnek, vagy támadás történik a Szovjetunió ellen, akkor mi természetesen minden rendelkezésünkre álló eszközzel fogunk válaszolni és megsemmisítő csapásokat mérünk e támaszpontokra. Vannak interkontinentális rakétáink is, amelyek elérnek az óceánon túlra és megsemmisíthetik az ag- resszort

— mondotta Hruscsov.

Az Egyesült Államok vezetői, miközben saját agresszív politikájukat próbálják igazolni, azon- panaszkodnak, hogy a Szovjetunió részéről veszély fenyegeti őket.

Hruscsov hangsúlyozta, hogy ezt a veszélyt nem a rakéták jelentik, „bár azok a világ leghatalmasabb fegyverei”. A szovjet kormányfő kijelentette, hogy a Szovjetunió „a békés gazdasági versennyel fénye- geti a kapitalizmust és minél tovább haladunk előre, annál jelentősebbé válik ez a fenyegetés”.

Hruscsov megállapította, hogy az amerikai imperialisták agresz- szív cselekményeit egyöntetű visz- szau tanításban részesítette a szovjet nép, a nagy kínai nép, a szocialista tábor minden országa és a a világ megannyi békeszerető, embere. Befejezésül megállapította, hogy a Szovjetunió valamennyi dolgozója forrón és egyöntetűen támogatja a szovjet állam bel- és külpolitikáját. (MTI)

Garibaldi harcai

Tüköry halála

A dél-olasz főváros, Palermo elfoglalásában a legdöntőbb részt az elővéd vállalta magára, amelynek vezetője Tüköry Lajos volt. A leghevesebb tűzharcban sem hátráltak meg. Tartották mindaddig a Porta Termini kaput, amíg Türr és Garibaldi derék hada a vörös- ingesekkel rajtuk keresztül nem viharzott. Az elővéd mind egy szálig elpusztult, vagy megsebesült. A vérében fetrengő Tüköryt San Lonenzo herceg palotájába vitette Garibaldi, ahol kórházat rögtönöztek. Itt szörnyű kínjai voltak, mert a sebesülés súlyos volt. Az orvosi segítség ellenére is egyre rosszabbodott állapota. Pedig milyen lelkesen ápolták a palermói nők. Leghűségesebb közülük Katerina Faija Ugduléna, egy palermói professzor felesége volt, aki egy pillanatra sem hagyta el a szenvedő magyar hős betegágyát.

Garibaldi visszaemlékezéseiben elmondja azt, hogy a rettenetes fájdalom ellenére sem panaszkodott vagy jajgatott. Mikor meglátogatta és érdeklődött egészségi állapota felől, Tüköry a magas lázat a palermói melegnek tulajdonította. Még akkor is volt önuralma, amikor szinte önkívületi állapotban halk grácie-vel, köszönömmel mondott hálát lelkes ápolónőjének Faija Ugdulénának.

Ezalatt lent a városban folyt a heves harc a város birtokba vételéért. Ezt így Írja le Türr, aki a súlyosan sebesült Tüköry kezéből átvette a vezetést:

„Három nap és három éjjel folyt a harc. Mindenki rendkívüli módon megfeszíti erejét. A szicíliai quer illák a torlaszok mögött most már kitűnően szolgáltak. Az ellenség a várost még a tenger felől is bombardirozták a hajókról és részben felégették. Harmadnapra a töltények nálunk fogyni kezdtek. A királyiaknak sikerült két torlaszt bevenni, amit azonban Garibaldi és katonái csakhamar viszavettek. Míg nálunk a lőpor kezde hiányozni, a bourbonok elesésben kezdenék szükséget szenvedni. Minthogy a tengertől el voltak vágva, ez oknál fogva ők hamarabb összeroppantak.”

Garibaldi is beszámol a véres utcai harcokról a következőképpen:

„A derék városiak lelkesedése egy pillanatra sem csökkent, sem a véres uitcai harcokban, sem az ellenséges flotta, vagy a királyi oalota ágyúinak tüzében. Sőt sokan puskák hiányában tőrökkel, késekkel és mindenféle vasakkal

felfegyverezve csatlakoztak .hozzánk. • !A paraszt csapatok is „vitézül verkedtek. Feltöltöttek az Ezrek megtizedelt sorait. A vörösingesek a vállalkozás elején még csak kevesen voltak, de igen jelentős szerepet játszottak, bizalmat és megbecsülést szereztek a barátok körében, és rémületet ébresztettek az ellenségben. Magam is később annyi vörös inget rendeltem, amennyit csak lehetett, és szétosztottam a csatában kitűnt embereim között, hogy hatásuk még jobban növekedjék. A nők hazafias lelkesedése is fenséges látványt nyújtott. Az ágyú- és puskagolyók pokoli tombolása közepette, tapsokkal, intő mozdulatokkal, buzdító kiáltásokkal lelkesítették . a mieinket. Székeket, matracokat, mindenféle bútordarabokat dobáltak le az ablakokból a barrikádok számára. Elvitték sebesültjeinket, ápolták őket. Nem egy közülük maga is lejött az utcára segíteni.

A barikádok mintegy varázsütésre nőttek ki a földből. Az egész Palermo tele lett velük. A lakosság lelkesedése rémületet keltett a bourbon csapatokban:” Nem csoda, ha a hazafiak ilyen lelkesedése után fegyverszünetet kért Lanza tábornok Garibalditól, „Megadtam a három napot, de egy percet sem vesztegettünk a puskapor és patronok készítésében és a barikádok építésében, Á főváros közelében tanyázó paraszt- csapatok jelentősen megnöveltél' erőinket és komoly fenyegetéseket jelentettek az ellenség hátában. Orsim is megérkezett a hátra hagyott ágyúkkal, és különböző