Békés Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-29 / 126. szám

BÉKÉS MEGYEI

* Ara 60 Altér •

Világ proletárjai, egyesüljetek

I960. MÁJUS 89., VASÁRNAP

AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

V. ÉVFOLYAM, 186. SZÁM

Továbbra is arra törekszünk, hogy tárgyalások utján rendezzük a nemzetközi problémákat

Hrtmcsov elrtárs besxéde a Kommunista Munkabrigádok kongresszusán

I960

Moszkva (MTI)

Szombaton a moszkvai Kremlben folytatódott „A Kommunista - Munka- brigád’* s „A Kommunista Élmunkás” címért folyó verseny résztvevőinek kongresszusa.

Vadug magnyitogorszki küldött javasolta: tüntessék ki Hruscsovot az else „Kommunista Élmunkás” cimmel. N. Mamaj, „A Szocialista Munka Hőse” a donyeci bányászbrigádok munkájáról számolt be. Beszéde közben érkezett meg az ülésre Hruscsov. A küldöttek felállva, hosszantartó, lelkes tapssal fogadták.

N. Mamaj szavai után szünetet rendeltek el. Szünet után N. Sz. Hruscsov mondta el nagy érdeklődéssel várt beszédét.

Hruscsov elvtárs beszédét igen gyakran szakította félbe a lelkes taps, a dörgő búrrá.

Hruscsov elvtárs a „társadalmunk élenjáró embereiként” üdvözölte az országos értekezlet részvevőit.

Az élenjáró dolgozókat és a kommunista munkabrigádokat joggal nevezhetjük a jövő úttörőinek — folytatta Hruscsov —, a párt, a nép az újítókat látja bennük, mert mindazt, amit már ma kivívtak, elértek, igyekeznek holnap átadná másoknak.

„Csak valamennyien együtt, az egész népet felölelő harc széles frontján hódíthatjuk meg a kommunizmus magaslatait” — hangsúlyozta » szövjet kormaiíyfő, majd a nemzetközi helyzet értékelésére áttérve, így folytatta:

Az SZKP Központi Bizottsága, a szovjet kormány ki akarja fejteni, hogyan értelmezi és értékeli a párizsi csúcsértekezlet meghiúsulását, amelyben az amerikai repülőgépnek a Szovjetunió területe fölé történt hitszegő betörése a bűnös.

A Szovjetunió nyílt szívvel készült a csúcsértekezletre, mert tudta, milyen nagy reményekei fűznek ehhez a tanácskozáshoz a békeszerető népek. Hruscsov több ténnyel támasztotta alá azt a tételt, hogy a Szovjetunió komolyan és következetesen folytatott békepolitikájával készült a kormányfői találkozóra.

A Szovjetunió partnereinek és mindenekelőtt az Egyesült Államoknak a párizsi tanácskozásra való előkészületeit elemezve Hruscsov rámutatott, hogy az Egyesült Államokban tett utazása, valamint Eisenhower elnökkel és más amerikai államférfiakkal folytatott eszmecseréi során az a benyomása támadt, hogy Eisenhower elnök valóban óhajtja a békét és a nemzetközi helyzet javulását Majd hozzáfűzte: Az elnök nemes szándékai és az amerikai kormány külpolitikája azonban szemmel láthatólag különböznek egymástól.

A fegyverkezési versenyből hasznot húzó amerikai militaristák és monopolisták, látva a pozíciójukat fenyegető veszélyt, megkezdték az előkészületeket a csúcs- találkozó megbuktatására, újra hozzáláttak a nemzetközi helyzet kiélezéséhez.

Mi azonban a nemzetközi feszültség enyhítését óhajtottuk és óhajtjuk továbbra is, ebben az irányban tevékenykedtünk, tevékenykedünk és fogunk tevékenykedni a jövőben, függetlenül a csúcstalálkozó meghiúsulásától.

—- mondotta a szovjet kormányfő.

Hruscsov ezután a következőket mondotta:

Különösen akikor váltak világossá az Egyesült Államok uralkodó köreinek valódi szándékai, amikor egymás után két otromba katonai provokációt követtek el. Április 9-én és május 1-én amerikai felderítő repülőgépek agresszív módon betörtek a Szovjetunió légiterébe.

Céljuk mindenekelőtt az volt, hogy megsértsék a Szovjetuniót és csapást mérjenek tekintélyére — mondotta.

• Ml komolyan átgondoltuk a kialakult helyzetet — mondotta Hruscsov — és mégis úgy döntöttünk, nem teszünk semmi olyasmit, ami akadályozhatná, hogy az Egyesült Államok elnöke kijusson abból az ostoba helyzetből, amelybe került.

— Eisenhower azonban nem használta lei a számára felkínált lehetőséget — folytatta Hruscsov —

és kijelentette, hogy ő hagyta jóvá a kémrepüléseket, s azok az ő tudtával történtek. Felmerült bennünk a jogos kérdés: kivel állunk tulajdonképen szemben?

Vajon milyen állam ez — az Egyesült Államok —, amely a többi állam között élve, nem hajlandó betartani az általánosan elismert nemzetközi szabályokat?

Nos, akkor nyilvánvalóvá vált az is, hogy az Egyesült Államok agresszív cselekményeinek célja: megtorpedózni a közelgő kormányfői értekezletet — jelentette ki Hruscsov.

Ennek ellenére — folytatta Hruscsov — a Szovjetunió Kommunista 'Pártjának Központi Bizottsága és a szovjet kormány elhatározta:

a végsőkig kitart, felhasználja a legkisebb esélyt is arra, hogy megmentse a csúcsértekezletet, kivívja annak megtartását, a béke és a nemzetközi együttműködés érdekében.

De Gaulle tábornok, francia köztársasági elnökkel és Macmil- lannel, Nagy-Britannda miniszterelnökével folytatott párizsi előzetes megbeszéléseiről szólva, Hruscsov kijelentette: Az a meggyőződés alakult ki bennünk, hogy Franciaország és Nagy-Britannia vezetői érdeklődést tanúsítottak a csúcstalálkozó megvalósítása

iránt, bár az agresszív észak-atlanti szövetségen belül az Egyesült Államokhoz fűződő szövetségesi helyzetük nem túlságosan nagy j

lehetőséget biztosít a gondolkodási szabadságra, és méginkább az önálló cselekedetekre.

Mindenesetre — állapította meg Hruscsov — azt vártuk, hogy e megbeszélések után az Egyesült Államok elnöke olyan lépéseket tesz, amelyek megnyitják a csúcs- P találkozó felé vezető utat, vagy legalábbis megkísérli, hogy tisztázza velünk a helyzetet. Hruscsov hangsúlyozta, hogy Eisenhower nem élt a rendelkezésére álló lehetőségekkel, „még csak azt sem mutatta, hogy találkozni óhajt velünk.”

Ilymódon — összegezte Hruscsov az elmondottakat — az a nyilatkozat, amelyet Eisenhower május 16-án az előzetes tanácskozáson felolvasott, nem hozott semmi újat. Az Egyesült Államok elnöke önmaga gyújtotta fel a csúcstalálkozó felé vezető hidat — mondotta a szovjet kormányfő.

Törvényt ültünk az imperializmus fölött, az agresszorok fölött, akiknek katonai repülőgépei behatolnak a Szovjetunió légiterébe — jelentette ki Hruscsov; értékelve a Biztonsági Tanácsban az amerikai légihaderőnek a Szovjetunió ellen elkövetett ag(Folytatás a 2. oldalon.)

O'bOOOOOOOÄO'O’Opb-CKXyoOPpOOp-pOPOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO

A haza ügye helytállást kíván hű fiaitól

■

— mondotta Kádár János elvtárs a Hazafias Népfront kongresszusán

Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házának dísztermében szombaton folytatta munkáját a Hazafias Népfront II. országos kongresszusa. A tanácskozást Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára nyitotta meg, majd a küldöttek nagy tapsa közben Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja emelkedett szólásra.

Beszéde elején tolmácsolta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága szívélyes üdvözletét és legjobb kívánságait, majd így folytatta:

Kongresszusunk olyan időszakban ült össze, amikor a helyzet fő jellemzője, hogy a felszabadult magyar nép a hatalom és nemzeti függetlenség birtokában, békében él, önmagának dolgozik, önmaga élvezi termékeny munkájának gyümölcseit és sikerrel építi az új, szocialista társadalmi rendet. A helyzet tehát, amelyben a kongresszus munkáját végzi, örvendetes és kedvező.

— A kongresszus munkája egész népünk életére kihat és nagy jelentőségű. Ez következik a tanácskozás központi kérdéseiből is. Itt mindenki azt keresi, hogyan tömöríthetnénk még jobban a haza minden hű fiát, minden alkotó erőt népünk boldogulásának, a szocializmus és a béke ügyének hasznos szolgálatára. Ez ma a legnagyobb jelentőségű, egyben egszebb feladat mindannyiunk számára.

— A Hazafias Népfront ma élő, hatalmas és növekvő erő, nagy tekintéllyel és befolyással rendelkező mozgalom. Vezető ereje a munkásosztály forradalmi pártja, részt vesznek benne dolgozó népünk legnagyobb tömegszervezetei, a magyar társadalom kiemelkedő és legaktívabb pártonkívüli személyiségei. A szó igaz értelmében a nemzetté vált magyar nép frontja. Szava ezért visszhangot keltő, alkotó tettekre serkent.

Kádár elvtárs ezután a mozgalom múltjáról beszélt, majd így folytatta:

— Népfront-mozgalmunk alig hűszesztendős története példázza a népfront-mozgalomba tömörült emberek számára: az időszerű feladatok változnak, de nem változik, állandó kötelezettség marad az, hogy nagy nemzeti feladataink mielőbbi és legjobb megoldása érdekében tömörítsük és mozgósítsuk mindazokat a honfitársainkat, akík szívükön viselik a nép, a haza sorsát. Ez a Hazafias Népfront múltja, a jelene s egyben biztató jövője is.

— Mindezek tudatában joggal nevezhetjük a Hazafias Népfront kongresszusát nagy jelentőségű tanácskozásnak.

— Szeretnénk külön szólni a pártonkívüli dolgozó tömegeknek a kommunisták iránt táplált bizalmáról. Miért erős ma ez a bizalom? Mi, akik jelenleg a Magyar Szocialista Munkáspárt kü- J

lönböző felelős posztjain dolgozunk, magunk harcolunk legjobban az olyan korlátolt szemlélet ellen, mintha a korábbi években mindenki mindent rosszul csinált volna, mi magunk pedig most hibák és hiányosságok nélkül dolgoznánk. Annak a bizalomnak, amelyet ma a tömegek a kommunisták iránt táplálnak, véleményem szerint nem az a forrása, mintha bárki is azt hinné, hogy ma a párt összes szervezete, valamennyi funkcionáriusa hibamentesen dolgozik. Nem. A tömegek nagyon jól tudják, hogy minden ember, aki dolgozik, hibázik is, és ez a szabály a kommunistákra is érvényes.

A tömegek erős bizalmának forrása más. Ennek a bizalomnak az a forrása, hogy most már évek tapasztalatai alapján győződtek meg arról, hogy a párt egészét, valamennyi szervezetének tevékenységét a marxizmus—leniniz- mushoz való hűség, a nép érdekeinek hű szolgálatára való becsületes törekvés hatja át

— Elvtársak! Kedves Barátaim! Az eredményes munka feltétele volt, ezért helyesen tettük, hogy teljes nyíltsággal vetettük fel és tisztáztuk a Hazafias Népfront po. litikai vezetésének kérdését. Min- denkki ismeri és elfogadja azit az elvet, hogy a Hazafias Népfrontba tömörült különböző dolgozó osziFolytatás a 2. oldalon.)