Békés Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-26 / 123. szám

BÉKÉS MEGYEI * Ara: 50 fillér Világ proletárjai egyesüljetek I960. MÁJUS 26., CSÜTÖRTÖK AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA V. ÉVFOLYAM, 123. SZÁM Képek a Budapesti Ipari Vásárról Heiter megkísérli az őserdő ekőljegával helyettesíteni a nemzetközi jogot — mondotta a Biztonsági Tanács kedd délutáni ütésén Michalowski lengyel küldött Sokan keresik fel a Budapesti Ipart Väsäron a csehszlovák pavilont. Nagy sikert aratott automata szövőgépük, amelyet működés közben láthat­nak az érdeklődök, A vásáron sok szép gépkocsit állítottak ki. Sok nézője van a jugoszláv gyártmányú „Zasztava” 600-as, négy személyes autónak is, amely úgyszin­tén megnyerte a vásárlátogatók tetszését, New York (MTI) A Biztonsági Tanács kedden délután ismét összeült, hogy foly­tassa az amerikai kémrepülés ügyében beterjesztett szovjet pa­nasz vitáját. Az ülésen elsőnek Armand Be- rard, Franciaország képviselője szólalt fel. Bejelentette, hogy a francia küldöttség nem szavazza meg a Szovjetunió által előter­jesztett javaslatot. Azt állították, hogy „A Szovjetunió által kifo­gásolt berepülések nem a fenn­álló nemzetközi rend megváltoz­tatását célozták” s egyébként is — mondotta — „a hírszerző te­vékenység mindennapos gyakor­lat”. Befejezésül azt bizonygatta, hogy a Szovjetunió által kifogá­solt tények nem merítik ki az agresszió fogalmát. A francia képviselő után Sir Pierson Dixon angol ENSZ-meg- bízott emelkedett szólásra. Véle­ménye szerint Gromiko szovjet külügyminiszter hétfői beszédé­ben „meglehetősen eltúlozta” az U-2 amerikai repülőgép incidensét, Dixon ezután a Szovjetunióra igyekezett hárítani a felelősséget a csúcsértekezlet meghiúsulásá­ért. Dixon ezután igazolni pró­bálta az amerikai gép behatolá­sát a Szovjetunió lógiterébe, mondván, hogy az csupán kémke­dés céljait szolgálta, ez pedig álta­lános gyakorlat a nemzetközi élet­ben. Nagy-Britannia képviselője beszéde végén kifejezte az a reményét, hogy a közeljövő­ben hamarosan folytatódnak a tárgyalások nemzetközi problémák megoldására. Nem bízzák a véletlenre a jövőt Különös valami a jövő. A tervek messzelátóján gyakran eUbénk szökken és nagyszerű ségéből fakadó varázsával még azt az embert is leköti, aki a le gendabeli Tamáshoz hasonlóan csak azt hiszi, amit lát, észlel, ízlel. Ma még csak terv a Gyulai Bútoripari Vállalatnál a korszerűen berendezett valóságos gyár létesítése, a háromszorta töb b kombinált szekrény előállítása, de szinte napról-napra lesz az valósággá. Már építik egymillió- háromszázezer forintos költsé ggel az új üzemházat, kísérletkép­pen új gépeket próbálnak ki, a munkások kezenyomán egyre több tervszámot karikásnak be, s írják mellé: teljesítve. Az idei tervek teljesítéséért még sokat kell tenni, de a válla­lat dolgozóit már a jövő évi, s az öt éves terv valóraváltása foglal­koztatja. Nagy feladat vár min­den munkásra, vezetőre. Az egy főre eső termelést az idei 79 476 forintról 136 800 forintra kell nö­velni, s az ez évi 1600 kombinált szekrény ellenében az öt éves terv utolsó évében 4000 szekrényt kell elkészíteni. Ezek a célok gon­dos műszaki intézkedéseket, szi­gorú takarékosságot, átgondolt és helyes munkaszervezést és a munka minden területén fegyel­met kívánnak. Szükség van a munkások tanácsára, véleményé­re, erőfeszitésére. A nagyszerű feladatok még nagyszerűbb tette­ket követelnek. Be tudják ezt valamennyien, s már ma, ebben az évben úgy dol­goznak, hogy biztos alapról indul­hassanak az új esztendőben. Legfontosabb: a termelékenység növelése — Kétszer annyit kell termelni 1965-ben minden munkásnak, mint az idén — mondja Haránt elvtárs, műszaki vezető, miköz­ben a dossziékban az ötéves terv- javaslatot keresi. — A vállalat termelésének összértéke pedig forintba átszámolva két és fél­szer több lesz. Legfontosabb te­hát, hogy fokozzuk a termelé­kenységet. Jól dolgoznak jelenleg is a mun­kások, a tervet teljesítik, a mun­ka igényessége sokszor három mű­szakot is követel, s öt év múlva már most, ebben az évben úgy dol- séget. De hogyan? Erre a „ho- gyan”-ra kerestük a választ. — Nem bízzuk a véletlenre, ha­nem elsősorban úgy szervezzük a munkát, hogy elgondolásainkat valóra is válthassuk — adja mind­járt az első választ a műszaki ve­zető. — Jelenleg a szakmunkások nem a legszerencsésebben van­nak elosztva. Ezen változtatunk. Úgy válogatjuk ki a munkásokat és úgy osztjuk el őket, hogy min­denki a tudásának legmegfelelőbb helyen dolgozhasson. Ezt a nagyon fontos szervezési munkát már megkezdték. A tel­jes átszervezés azonban hosszú időt és állhatatosságot kíván. Hi­szen lesznek majd olyan dolgo­zók, akik nem veszik szívesen ezt. A műszaki vezetők feladata lesz, hogy bizonyító és meggyőző ér­vekkel megértessék, mennyire fontos ez a terv teljesítése és a munkások jobb élete érdekében. Ax akarat megvan A termelékenység növelésének azonban csak egyik feltétele a j munkaszervezés. Ennél talán még j fontosabb a megfelelő és minél I (Folytatás a 2. oldalonJ Mario Amadeo argentin képvi­selő szintén azzal próbált érvelni, hogy az U—2 ügye nem agresz- szió. Bejelentette, hogy az argen­tin küldöttség elégedett az Egye­sült Államok kormánya által adott biztosítékokkal. Az argentin képviselő után a csangkajsekista-klikk megbízottja szólalt fel. A csangkajsekista küldött fel­szólalása után Lengyelország ENSZ-képviselője foglalkozott a Szovjetunió fölött végrehajtott amerikai kémrepüléssel Jerzy Michalowski lengyel kül­dött kiemelte, az amerikai U—2 kémrepülőgép behatolása a Szov­jetunió légiterébe cáfolhatatlan bizonyítéka az Egyesült Államok külföldi katonai támaszpontjai­ban rejlő agresszió lehetőségének, és azt bizonyítja, hogy ezeket a támaszpontokat meg kell szüntet­ni. Michalowski kifejtette, az az elv, hogy bármelyik or­szág szuverenitást gyakorol légtere felett, azt jelenti, hogy a behatolás bármelyik ország légiterébe szuverenitásának, de ugyanakkor az ENSZ alap­okmányának is megsértése. Hangoztatta, meddő kísérlet a légtér megsértésénél a légi­tér magassági határára hivat­kozni, mert ilyen határt nem­zetközi egyezmény nem álla­pított meg. Herter amerikai külügyminisz­ter május 11-i nyilatkozatával összefüggésben Michalowski em­lékeztetett rá, hogy Herter szerint az Egyesült Államoknak joga van kémrepüléseket végrehajtani a Szovjetunió területe fölött, és „biztonsági” okokra hivatkozott. „A külügyminiszter úr nyilatko­zatában kifejtett elv megkísérli az őserdő ököljogával helyettesí­teni a nemzetközi jogot” — álla­pította meg a lengyel küldött. „Ez a nyilatkozat tagadja a nemzetközi jognak azt az alapelvét, amelyen a nemzet­közi kapcsolatok egész rend­szere nyugszik — mégpedig az államok szuverenitásának elvét” „Ha nem történik semmi az amerikai külügyminiszter úr ál­láspontjának gyökeres megváltoz­tatására — fennáll annak veszé­lye, hogy ez az álláspont „Herter- doktrina” néven kerül majd a tör­ténelem lapjaira” — mondotta végül. A következő felszólaló Egidio Ortaona, Olaszország ENSZ kül­dötte volt, aki igyekezett igazolni az amerikai kémrepüléseket. Azt állította, hogy a Biztonsági Ta­nácsnak már nem kell állást fog­lalnia a Szovjetunió panaszával összefüggésben, mert a kémtevé­kenységet végző amerikai műhol­dak felbocsátása a háttérbe szo­rítja repülőgépekkel végzett kém­kedés kérdését. Ortona felszólalása után Claude Corea, a Biztonsági Tanács elnö­ke az ülést berekesztette és foly­tatását szerdán 20 órára tűzte ki. Indulás előtt a Lenin atomjégtörő Moszkva (MTI) Több nap óta Murmanszkban állomásozik a világ első nukleáris meghajtású jégtörő hajója, a Le­nin. A Balti-tengertől Murmomsz- kig vezető úton a jégtörő mind­össze néhány száz grammnyi haj­tóanyagot használt fel. Ha ugyan­ezt az utat olajtüzelésű motorok­kal hajtott hajó tette volna meg, háromezer tonna fűtőanyagot használt volna el, szén tüzelésű hajó pedig 4200 tonna szenet. Az atom jégtörő az elkövetkező hetekben útnak indul és az Északi Jeges-tenger partvidéke mentén segítséget nyújt a haj ókaravánok- nak, hogy eljussanak a legtávo­labbi kikötőkbe. Egyúttal tudomá­nyos megfigyeléseket, méréseket is végez majd a hajó személyzete. Több száz úttörő vett részt a bárom napos megyei felszabadulási kultúrverseny bemutatóján Május 20-án Békéscsabán, az úttörő házban ünnepélyesen nyitották meg a felszabadulási kultúrverseny megyei bemutatóját. A bemutatón megyénk csaknem minden iskolájából több száz úttörő vett részt. A szavalók, mese­mondók, énekesek és táncosok jó felkészültségét bizonyítja, hogy a zsűri­bizottságnak sok-sok gondot okozott a jók közül a legjobbakat kiválasztani. A szavalók között különösen kitűnt Molnár Piroska kuné gotat és Tuska Már­ta békéscsabai úttörő. Kellemes és korukhoz képest iskolázott hangjukkal nagy sikert arattak Varga János Szarvasról és Oláh Margit Gyomáról. A me­semondó úttörők előadását még a felnőttek is szívesen hallgatták. Tóth Klá­ra sairkadi, és Nagy Sára orosházi úttörők mesemodása méltóan érdemelte ki a zsűri döntését, mely szerint elsők lettek. De a szavaló és a zeneszóiét előadó pajtások is arról adtaik tanúbizonyságot, hogy lelkiismeretesen készül­tek a bemutatóra, és kellő szaktudással, hozzáértéssel rendelkeznek. Az énekkarok jó összhangja, a tánccsoportok összeszokottsága és biztonsága tűnt ki. A jók között a legjobb a Békéscsabai Üttörőház énekkara, az oros­házi 2250-es számú úttörő-csapat kamarakórusa és a lőkösházi Petőfi Sándor úttörő-csapat tánccsoportja lett. A bemutató után az úttörők megyei elnöksége a legjobbaknak értékes jutalmakat, emléklapokat, plaketteket osztott ki. Vasárnap délelőtt a Balassi Művelődési Otthonban, a Bamevál kultúrotthonában, délután pedig a szabad­téri színpadon mutatkoztak be a közönségnek. A zsűri-bizottság javaslatára megyénkből 42-en vesznek részt az úttörők felszabadulási kultúrversenyén, melyet Budapesten rendeznek meg.

Next

/
Thumbnails
Contents