Békés Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-24 / 121. szám

Tftfifl. május 24., kedd hiépújsA g 3 t jkíg-yójsi njdoniá^ok... Ojkígyós! Érdekes település ez a falu. Az alföldi szokásoktól elté­rően benn a faluban sem épültek egymás közvetlen szomszédságá­ban a házak, hanem legalább öt hold övezd a parány, de ragyo­góan tiszta kis családi fészkeket. A házak előtt virágok nyílnak s az udvart szilva- és almafa árnyé­kolja. A szellős pajták arra en­gednek következtetni, hogy do­hánytermesztő községben járunk: — Wenckheim gróf, a szabadkí­gyós! gyönyörű kastély és több ezer hold föld ura telepítette ezt a falut 150 évvel ezelőtt — tájé­koztat bennünket Bozó József, az Aranykalász Tsz főmezőgazdásza. — 100 dohánytermelő családot költöztettek ide annak idején. Min­denki kapott öt hold földet és azon kellett felépíteni az otthont, a dohánypajtát és apáról fiúra szállt ez a foglalkozás Természetesen volt még ezenkívül úgynevezett „muszáj”-föld is, ami annyit jelentett, hogy egy bizo­nyos területet az uraság földjén meg kellett munkálni azért, mert 5 holdon részes dohánytermesztés­hez jutottak. Amint az idősebb Zsótérok, Zsi- govicsok és a többiek emlékeznek, 'l azért volt Üj kígyós ennek a tele­pülésnek a neve, mert az itt lakók nem kon ven cos cselédek voltak, mint a szabadkígyósiak, hanem „szabademberek”.Ez a szabadság azonban csak annyit jelentett, hogy nem az ispán kiabálására kászálódott az új módon élő csa­lád hajnalhasadás előtt, hanem a családfő ébresztésére, mert ha nem dolgoztak látástól vakulásig, a betevő falatot sem keresték meg. „Szabad” volt nekik is éhez­ni, rongyosain járni épp úgy, mint a konvenciósoknak. Amikor végre igazi gazdaként művelhették az újkígyósdak a föl­det, a dohánykertészeten kívül újabb növénykultúrák meghonosá. tására is kezdték berendezkedni. Különösen élenjárt ebben a 2 ter­melőszövetkezet: a Dózsa és az Űj Élet. — A két szövetkezet mindösz- sze 1500 holdon gazdálkodott — magyarázza Zsótér János üzem­gazdász. — A nagy táblák több termése, a szövetkezeti gazdák jobb életmódja késztette elgondol­kodásra a falu lakóit s így alakult egyetlen szövetkezet 9 ezer holdon Újkígyós termelőszövetkezeti köz­ségben a télen. Most a kialakí­tott nagy táblákon újabbnál újabb, jól jövedelmező növényfélegése- ket termesztünk s szívesen meg­mutatjuk a határt. A barátságos invitálást nem le­het visszautasítani. A könnyű ho­mokfutó haragoszold őszikalászo­sok, gyommentes cukorrépa és szépen soroló kukorica között sza­lad velünk. Amerre a szem ellát, szorgos emberektől tarka a határ A kertészet előtt hatalmas zárt­kocsi áll, friss karalábét szednek és csomóznak a fürge ujjak, amit egyenesen Prágába szállít a hűtő­kocsi. —^Legyenek nyugodtak asszo­nyok^ jövőre 100 hold öntözéses kertészetünk lesz — vigasztalja a kertészet kisegítő munkásait a fő- agronómus. — Maguk is tudják, hogy csak pár hónapja alakult a nagy szövetkezet és egyszerre nem lehetett mindent megvalósítani. Az idén jó, hogy 20 holdon esőzte- tő öntözést biztosíthattunk az első tavaszon. Újkígyóson tehát nemcsak a szakemberek, hanem a szövetke­zet fiákat munkásai is örömmel vállalkoznak az újabb növénykul­túrák meghonosítására. Ez évben 560 holdon' termesztenek cukor­répát, 150 holdon napraforgót, 250 holdon földimogyorót. Természe­tes, a dohányt sem likvidálták egészen, 150 holdon ültettek saját nevelésű palántát. Az időszerű ta­vaszi munkákban megyeszerte élenjárnak. ami nagyrészt annak köszönhető, hogy Újkígyóson bátran kezdemé­nyeznek a munkaszervezésben is. A területet egyénekre osztották ugyan, de a zöldségkertészetben, lalat üzemi tanácsa."büfésen könyvelőjét, aki 11 éve — a ter­melőszövetkezetek születése óta — foglalkozik ezzel a munkával. Szilágyi Mihály örömmel ment ki Újkígyósra és a jól képzett szak­emberek irányításával, a tagság hallatlan szorgalmával láttak hoz­zá az új szövetkezeti község fel­virágoztatásához. Ary Róza Jó eredménnyel jubilált a gádorosi takarékszövetkezet Tavaly május elején kezdte meg működését a gádorosi taka­rékszövetkezet száz taggal és 50 700 forint betétállománnyal. Azóta nagyon népszerű lett Gádo­roson ez a kis „bánik”. A község lakói nemcsak megtakarított pén­züket helyezik el szívesen a taka­rékba, hanem többen egy-egy gyümölcsösben és másutt, ahol gyakran futószalagszerűen kell dolgozni, ott a munkacsapatok kollektíván tevékenykednek, s ön­ként vállalkozókat osztottak be ilyen helyekre. Egyébként is nagy­ra értékelhető az a törekvés, hogy mindenki megtalálhatja a számá­ra legjobban megfelelő munkát. Virágmag- és dinnyetermesztésre például kizárólag azért rendez­kedtek be, mert néhányan ezzel a munkával óhajtottak foglalkozni, s földjük valóban alkalmas rá. Az új útra tért kígyósi gazdák igen megbecsülik a szaktudást A hatalmas gazdaságban 9 szakképzett mezőgazdász van Könyvelőnek meghívták Szi­lágyi Mihályt, a megyei ta­nács termelőszövetkezeti fő­Készítik a második ötéves tervet az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalatnál Az elmúlt héten ülésezett az üzem valamennyi részlegében, a Orosházi Baromfifeldolgozó Vál- múlt havi gyenge felvásárlás mi­att kiesett tervszámok pótlásáért nagyobb lendülettel dolgoznak. Ebben a hónapban egy új ver­senyt is kezdeményeztek az üzem­részek egymás között. Célul tűz­ték ki, hogy a már eddig vállalt kötelezettségek teljesítése mellett a tisztaság terén is példát mutat­nak. A vállalat vezetői örömmel fogadták dolgozóik kezdeményezé­sét és megígérték támogatásukat, így havonként értékelik majd a versenyt és a legtisztább üzem­résznek vándorzászlót adnak át, melyet mindaddig őriz, míg má­sik üzemrész meg nem előzi őket. vállalat ötéves tervének elkészí­tését, az öt év alatt megoldandó feladatokat beszélték meg. Az üze­mi tanács tagjai számos igen hasz­nos javaslatot tettek, melyek meg­valósításához, illetve a tervbe va­ló beépítéséhez már hozzá is fog­tak. Az ülésen részt vettek a Ba­romfiipari Igazgatóság és az ÉDOSZ területi bizottságának kül­döttei is, akik tolmácsolni fogják a kezdeményezéseket a felsőbb szer­vekhez és megígérték, hogy min­den segítséget megadnak azok valóra váltásához. S míg az irodákban az ötéves terv kidolgozásán munkálkodnak a szakmai vezetők, figyelembe vé­ve a vállalat munkásainak hasz­nos javaslatait, addig az üzemben fokozottabb lendülettel dolgoznak, hogy 1961-ben az induláskor mi­nél magasabbról kezdjék meg a terv valóra váltását. A legutóbbi dekádban, tizenegy nap alatt 22 százalékos ráhizlalási eredményt értek el a baromfigondozók, de az szép csokor virágot is hozmaik az iroda díszítésére. A tagok által- hozott csokrok sohasem hervadnak itt el, mindig újabbat hoz a 275 tag valamelyi­ke. Egy év alatt ugyanis ennyire növekedett a számuk. Betétes 92 van, s a kölcsönzők száma pedig 167, akáik összesen 219 527 forint kölcsönt kaptak lakóházuk tata­rozására, bútor- vagy állatvásár­lásra. A takarékszövetkezet az egyéves jubileumát több mint fél­millió betéttel ünnepelte. S most benevezett az országos versenybe, s vállalta, hogy június 30-dg 600 ezer forintra növeli a betétállo­mányt, s elnyeri a „Minta-taka­rékszövetkezet” címet. Ároksiló saját erőből A megyei tanács mezőgazdasági osztálya tárgyalásokat folytat a Debreceni Talajjavító Vállalattal ároksilók készítésére. Tekintet­tel arra, hogy az idei tsz-beruházások között silóépítésre beruházás egyáltalán nem szerepel, így a szükséges tárolóhelyeket a közös gazdaságoknak saját erőből kell felépíteniük, Több termelőszövet­kezetben ehhez a munkához már hozzáláttak és kézi erővel készí­tenek több száz köbméteres áthajtás silógödröket. Ez az eljárás rendkívül költséges. A megyei tanács a Debreceni Talajjavító Vál­lalat vezetőivel avégett tárgyal, hogy a jelenleg talajjavítással nem foglalkozó dolgozóit és a gépek szabad kapacitását a terme­lőszövetkezetek díjtérítése mellett küldjék azokba a gazdaságokba, ahol igényt tartanak ároksilók készítésére. Ugyanakkor felhívja a megyei tanács a termelőszövetkezetek figyelmét, hogy már most gondoskod janak a zöldtakarmány-tárolóhelyekről, annál is inkább, mert a tavalyi 51 000 köbméter si lótakarmány-tárolóhely az idei szükségletek egyharmadát fedezi. Ülést tartott a TIT Békés megyei írók Köre Békéscsabán a TIT megyei klubhe­lyiségben május 20-án, pénteken tar­totta negyedévi összejövetelét a TIT Békés megyei Írók Köre. Az ülésen a Kortárs áprilisi, felszabadu­lási számát vitatták meg. Az értéke­lés után három tagú lektorátus vá­lasztottak, akiknek a céljuk az „Ab­lak*’ cím alatt megjelenő irodalmi ol­dal összeállítása lesz. Ezután élénk vita alakult ki a Kortársban megje­lenő írásokról. Ki a gazda? Suhog a kasza. Az üde zöld, dél­cegen álló lucerna rendre terül. A kaszások arcán, mint a rosszul el­tömött forrás repedésein a víz­szivárgás, kiülnek az izzadtság- cseppek. Néha pajkos szél ciró­gatja arcukat. Tízen egysorban húzzák már kora hajnal óta a bo­rotvaéles kaszát. A nap valahol az ég alján kapaszkodik még, de máris meleg van. Mi lesz még ké­sőbb? A dűlőútra motoros fordul. An- dó evltárs, a békéscsabai Május 1 Tsz elnöke alatt forognak a kere­kek. ö még hajnal előtt felkelt. A sok-sok talpon álló lucerna nem hagyott neki nyugtot, meg arra is kíváncsi volt, hogy az esti munkamegbeszélést a brigádveze­tők hogyan valósítják meg a gya­korlatban. Amint meglátja a ka­szásokat, felragyog a- szeme: — Szorgos emberek, megértik, miről van szó Ha most az első kaszálást sikerül jól „megfognunk”, akkor őszig „Életem első nagy alkotása lesz a békéscsabai hntőházépítés“ — Beszélgetés a fiatal építésvezetővel — JÓLESŐ ÉRZESSED fogadták a hírt Békéscsa­ba lakói arról, hogy végre egy komoly, 500 va- gonos hűtőház épül a városban. Az egy négyzet­kilométernyi területre tervezett, 12 épületből álló Békéscsabai Hűtőipari Vállalat építését Sípos Zoltán fiatal építészmérnökre bízták, aki a fiatal szakemberek jogos büszkeségével, örömtől ra­gyogó arccal beszél a monumentális építkezés terveiről, munkáiról: — Életem első nagy alkotása lesz ez az építke­zés. Eddig 15 munkámban 30 millió forintot épí­tettem be, ez a hűtőipari vállalat pedig 80 millió forintos beruházással készül. Természetesen eb­ben a berendezés is benne van. Ilyen nagy mére­tű építkezést még nem bonyolított le a vállala­tunk. Csupán a fő épület 106-szor 64 méter alap­területen épül. Nehezíti a munkánkat, hogy a Húsipari Vállalat szomszédságában rendkívül szűkös helyen mozoghatunk. Szakszempontból azért hasznos, mert elgondolkodásra késztet, so­kat kell törni a fejet, mit, hogyan oldhatunk meg legkönnyebben. —i Az új umverzális üzemben főleg zöldfőze­lékfélét, baromfit és apróvadat hütenek és tárol­nak majd annak idején, 500 vagonnál. Igen hasz­nos lesz az is. hogy jéggyártásra is berendezzük az üzemet. ELMONDTA AZ IFJÚ építésvezető azt is, hogy a korszerű nagyüzem vízellátását négy mélykút biztosítja. A hőfokot automata szabá­lyozza, s gépesítik a különböző munkafolyamato­kat. A hőszigetelést csehszlovák szakemberek végzik, mivel ebben a szakmában nemzetközi vi­szonylatban ők rendelkeznek a legjobb szabada­lommal, s a vállalat tökéletes munkát kíván biz­tosítani minden területen. Beszélt arról is, hogy eddig a legjobban gépesített építkezés lesz, mégis 250 munkás szorgoskodik itt hamarosan. — Az új békéscsabai üzem nemcsak a város fejlesztése szempontjából lesz jelentős — folytat­ja Sípos Zoltán —, hanem a megye termelőszö­vetkezeteinek fejlődését is nagymértékben elő­segíti, mert az eddiginél jóval több zöldségfélét és baromfit értékesíthetnek a közeljövőben. A városnak azért is hasznos lesz, mert az erősen, gépesített üzem több száz munkásnak ad biztos megélhetést. A dolgozók kényelmére zuhanyozót, modern üzemi konyhát is építünk. Az épületcso­portot szép kerítéssel vesszük körül, és virágos parkkal együtt adjuk majd át. — Üjszerű lesz az építkezés lebonyolításában az a tény, hogy míg korábban gyors előkészítést és hosszadalmas befejezést alkalmaztunk, addig most hosszú, gondos előkészítést gyors befejezés követ. Így sok jó építőanyagot menthetünk meg a pusztulástól. (V—a) egy teljes kaszálást nyerünk — jár az eszében. Amint odaér a lu­cerna-táblához, lábra állítja mo­torját, s megelégedetten lépked a kövér rendek között. — Nézzétek csak, ki jön? —szó­lal meg az egyik sasszemű kaszás. — Az elnök! — Elnök a fenét, a gazda! Andó rájuk köszön. Kezet fog velük. Amikor ahhoz a kapás­hoz ér amelyik „gazdának” titu­lálta, időzik egy kicsit. Az elnök, mint mindig, most is higgadtan áll gazdatársa mellett. Nem paprikázta fel hangulatát az, hogy régi komája így fogadta őt: — Gazda, hoztál-e pálinkát? Kivette társa kezéből a kaszát, s beállt a sorba, és ő is széles rendet vágott. Elha­ladt vagy húsz métert, aztán meg­fordult és hátra szólt a kasza nél­kül maradinak: — Hé, maga a gazda? Hozott-e pálinkát? A többiek lesütött fejjel álltak meg e szavak hallatán. Nem tud­ták, nevessenek-e, vagy szégyell­jék magukat, mert egyik gazda- társuk az általuk választott elnö­köt a letűnt nagybirtokos rendszer ben jólismert hangnemmel gaz­dának illette. Kis idő múlva nyugodt hangon újra megszólalt az elnök: Ugye neked sem esett jól, hogy kaszát a kezemben tartva rád szóltam: gazda, hoztál-e pálinkát? Bizony nekem sem esett jól Itt a szövetkezetben olyan ér­telemben, amint a te szavaidból kicsendült, nincs különbség egyi­künk között sem. Minden egyes tsz-tag egyformán gazdája a kö­zösnek, legyen az növénytermesz­tési brigádtag, vagy elnök. Leg­feljebb a munkaköri kötelesség más, de a cél egy: a nagyobb jö­vedelem biztosítása. Itt mindany- nyian gazdák vagyunk, gazdái ennek a közösnek, nem pedig a tsz-vezetőség cselédjei. A vita nem folytatódott tovább Az elnök szavai mélyek voltak Az emberek megfenték kaszáika1 és folytatták a munkát. Amikor az elnök elköszönt, a felelőtlen kije­lentésért bizony keményen meg- macerálták ludas gazdatársukat. —sík.

Next

/
Thumbnails
Contents