Békés Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-22 / 120. szám

*960. május 23., vasárnap

wrpwzwjm

átül

Ötletes megoldással kotorják

Békéscsaba belterületén az élővízcsatornát

LEGUTÓBB

*926-ban kotorták Békéscsaba belterületén az elővízcsatornát De a kotrás nem sokat javított a helyzeten, mert a két partra épített vesszosövény mögé rakták az iszapot, s ott bűzlött, amíg nagy része vissza nem folyt.

Miután több oldalról emlegették a csatorna újbóli kotrásának idődás? — érdeklődtem az ősz hajú műszaki előadótól.

— Egyáltalán nem számít újításnak, mert hasonló eljárással kotorják a Dunát és a Balatont, csakhogy a szivattyú hatalmas hajóba van beépítve. Nekünk olyan megoldást kellett találnunk, hogy a szivattyú átférjen a legalacsonyabb hidak alatt is. Ilyen szempontból új a mi szivattyú-pontoM unkában a kotrógép.

szerűségét és szükségességét, a vízügyi szakemberek sokat gondolkoztak a kotrás „hogyan-”ján. Végül két megoldás közt választottak. Az egyik megoldás a kikotort nagy mennyiségű iszapot öblös csővezetéken kinyomaitni a város szélére. A másik megoldás: ha a csatorna medrében buján nőtt nádgyökérzet és az aljában megfeneklett sok fa, vas és más hulladék miatt az iszapot nem tudják kinyomatni, akkor gépjárművel hordják ki a város szélére. Az első eljárással az iszap kiszállítása — bőven számolva — köbméterenként 30—50 forintba, a másik eljárással pedig legalább kétszáz forintba kerülne. Tessék 50 000 köbmétert megszorozni 200 forinttal. Egy egész vagyon! Ugyanis a csatornából a város belterületén 10 méter szélességben és 2,30 méter mélységben mintegy 50 ezer köbméter iszapot kell kitakarítani.

A kotrást május 1'8-án reggel 4 órától folyamatosan két összekapcsolt gépóriás végzi napi 16 órán át. így is másfél-két óv múlva fejezik be, hogy aztán Gyula belte- tületén kezdhessék meg a kotrást. Persze ezek csak előszámítások. A Budapesti Árvízvédelmi Szolgálat többszörös újítója, Pályi Károly műszaki előadó szerint napi 16 óra alatt háromezer köbméter iszapot tudnak kinyomatni a 210 lóerős pontonhajába épített szivattyúmotorral. A köbméterenkénti szállítási költségről csak annyit mondott, hogy 30 forintnál is kevesebbe kerül. Pontosan csak majd egy időszak munkája utáni számításokból tudja megmondani.

— Újításnak számit ez a megölnünk. Még a jelenlegi magasságot is tudjuk csökkenteni— ha alacsony híd került utunkba, — úgy., hogy daruval leemeljük a tetejét. Sajnos, a kotrót csaknem széjjel kell szedni, hogy például az István Malom előtti híd alatt átvigyék. A villanytelep és az István Malom közti fahidat viszont lebontja a városi tanács.

E RÖVID

tájékoztató után egy ideig figyeltem a kotrószivattyú-kom- bináció és a rajta dolgozó emberek munkáját, majd azt is megnéztem, hogyan zubog a folyékonnyá kevert iszap a körgát mögé.

— Nem dugult még egyszer sem el a cső? — kérdeztem Pályi Ká- rolytól, amint visszatértem.

— A cső még nem dugult el, de a szivattyú annál inkább — felelte Pályi Károly. — Tegnap is egy kóródarab szorult a szivattyúba, s beletelt vagy 15 perc, mire újra elindulhattunk. Az ilyesmi elkerülése végett odaállítottam Gyu- rics Istvánt a kotró kifolyócsatornája mellé, hogy ha nagyobb fa-, vagy vasdarabot, nádgyökércso- mót lát, dobja ki.

VAN MIT KIDOBÁLNI

bőven: nyeles kalapács, villany- pózna-porcelán, különböző vas darab ok kerülnek elő a víz medréből.

— Tavaly Békésen különböző fegyvereket is szedtünk ki a kotróból — újságolta az egyik munkás.

— Ott is dolgoztak ezzel a kombinációval?

— Egy sokkal kisebb motorral,

100 ezer hold talajjavítás a Körös-vidéki termelőszövetkezetek új ötéves tervében

A Körös-vidék szikes, savanyú talaján gazdálkodó termelőszövetkezetekben nagyon megnőtt az érdeklődés a talajjavítás iránt. Nagy szerepe van ebben a füzesgyarmati Vörös Csillag és Aranykalász Termelőszövetkezeteknek: az egykori ú. n. „tücsökdögles2tő”-dű- lőkbee a talajjavítás után 14—16 mázsa búza, 16—24 mázsa őszi árpa, 200 mázsa cukorrépa és három mázsa lucernamag átlagterméseket takarítottak be az utóbbi években.

A jó eredményeik láttán Bókés- *s«.bán, Sarkadon, Méhkeréken és másutt évről évre nagyobb területen teszik termővé a talajt. A békéscsabai Május 1 Tsz-ben új szórógépek juttatják földbe a javító anyagot, ami nagyon meggyorsítja a munkát. Örvendetes az is, hogy a Sarkadi Cukorgyár talajjavításra kitűnően alkalmas mésziszap melléktermékét — amit korábban a Hortobágyira és Szolnok megyébe szállítottak —, a helyszínen hasznosítják.

A Körös-vidéki termelőszövetkezetekben ebben az évben digó- zással és kémiai javítással tízezer holdon teszik termővé a talajt, az új ötéves tervben pedig újabb százezer holdon.

de hasonló távnyomással kísérleteztünk egy 700 méteres szakaszon — magyarázza Pályi Károly. Az a kísérlet adta az alapot, hogy a Vízügyi Főigazgatóság mintegy másfélmillió forint költséget fordítson ennek a szivattyúnak az összeállítására. Azon a kísérleti szakaszon bizonyosodtunk meg a kiszállítás ilyen módszerének olcsóságáról is. A 700 méteren ugyanis 70 ezer forintot takarítottunk meg a dömperszállításhoz viszonyítva. Az az én boldogságom, ha ilyen megtakarításokkal járulhatok hozzá az ország építéséhez. Most is töröm a fejem egy ésszerűsítésen. Addig nem megyék nyugdíjba, amíg meg nem lesz. A gépmesterem, Meskó Gyula se akar menni, pedig már ugyancsak benne van az időben. De mit is csinálnánk, odahaza mi, akik egész életünkben szerettünk dolgozni, és mióta értelme van, meg még jobban-?

MIT MONDHATTAM

erre? További jó munkát kívántam Pályi Károlyinak, Meskó Gyulának, Bérezi Sándornak, Gyurics Istvánnak és a többieknek, akik azon fáradoznak, hogy egészségesebbé váljon Békéscsaba levegője. Kukk Imre

Prágd tavasz—1960

A cseh és szlovák zenei élet fei- váióságai mellett M ország karmesterei, szólistái, szimfonikus és kamrazenekarai vesznék részt a „Prágai Tavasz — I960” elnevezésű XV. nemzetközi zenei fesztiválon, amelynek keretében 41 hangversenyt és M opera-, illetve balett-előadást rendeznek,

A Szovjetunió és a többi szocialista ország rádióállomásain kívül 30 más ország rádióállomása is bekapcsolódik. India, Izland, Üj-Zéland, Ghana, Tunisz, Kanada, Dánia, Svédország, Nyugat- Németország, az USA és Japán rádiótársaságai már lekötötték a

fesztivál egyes műsorszámainak közvetítését.

A legnagyobb érdeklődés a Cseh Filharmonikus Zenekar má- jus 29-én a Smetana-teremben tartandó hangversenye iránt nyíl- vártul meg. A zenekart K. Kond- rasin szovjet karmester vezényli, közreműködik M. Rosztropovics gordonkaművész. Marisa Regules argentin zongoraművésznő a Szlovák Filharmóniai Zenekar kíséretében lép fel május 21-én*

A nemzetközi énekversenyre elsőként Kacura Nakaszava fiatal japán énekesnő nevezett be*

Megszépülve várja vendégeit Gyopdros^fUrdo

Ha visszatér az ember oda, ahol hónapokkal, évekkel ezelőtt járt, mindjárt szembetűnik a változás. Észreveszi az újat, a fejlődést. így voltam én is a napokban, amikor Gyopároson jártam. Mindjárt a fürdő bejáratától jobbra, ahol tavaly még korszerűtlen körülmények között hűsítő italoknak csúfolt, langyos rózsaszínű vizet szolgáltak ki, most ajándékbolt nyílt, ahol háziipari készítményeket árulnak, s az emléktárgyakon ott a felírás: Gyopárosi emlék. A kedTizenháromezer televíziós tetőantennát és 40 000 szobaantennát gyárt az idén a Híradótechnikai Vállalat

Hónapról hónapra több ezerrel gyarapodi a televízió-előfizetők tábora, ezért sok televízió-antennára van szükség. A kisiparosokat és a barkácsolókat leszámítva, a Híradótechnikai Vállalat készít csupán televíziós antennát. Az idén többek között 13 000 tetőantennát gyártanak, az igény azonban ennek háromszorosa. A vállalat, bár teljesítőképessége bírná, alumindumcső hiányában nem tud elegendő tetőantennát előállítani.

A gyakorlat azt mutatja, hogy sokan feleslegesen használnak tetőantennát, a vételhez elegendő lenne szobaantenna is. A szentesi közvetítőállomás területének nagy részén például több mint 50 kilométeres körzetben is jól vehető a műsor szoibaantennávad. Nemrégen valamennyi vidéki közvetítőállomáshoz külön-külön szalagantennát dolgoztak ki, s a már soroz atban készítik. A budapesti és a pécsi után most készült el a miskolci, a soproni és a szentesi adók vételre egyaránt alkalmas, új típusú fém szobaantenna mintapéldánya is. Az új típust éppen csőhiá ny miatt 3 milliméteres huzalból állítottak össze, s a használatban jól bevált. A három adó vételére alkalmas fémszobaantennákat május végén hozza forgalomba a kereskedelem. így már valamennyi közvetítő állomáshoz van megfelelő szobaantenna, a vállalat az idén összesen 40 000 fém- és szalagantennát ad át a kereskedelemnek. (MTI-)

vesarcú fiatalasszonyka kínálja a szebbnél szebb ajándéktárgyakat. Beszélgetünk. Elmondja, hogy május 15-én, a megnyitó napján több mint 300 forintot árult. Szinte mindenkit meglepett a változás. A törzsvendégek megszokták, hogy ott málnát, szódavizet isznak. Többen azzal nyitottak be: Kérek egy pohár szódát! Amikor meglátták, hogy szebbnél szebb ajándékokat lehet kapni, nem mentek el üres kézzel.

A bejárati rész tiszta, gondozott. A fürdő területén is sok a változás. A medence körül virágok pompáznak: a napozó részen asztalok, székek, padok, szinte még egyszer annyi, mint az elmúlt évben. A tó partján a régi, átfestett csónakok mellett vagy 7 —8 új csónakot is ringat a májusi szél.

Ezen a hétköznap délelőttön csendes a fürdő területe. Ilyenkor az emberek dolgoznak, csak azok vannak itt, akik a szabadságukat töltik. De szombaton délután meg vasárnap hangos a fürdő környéke. Az orosháziak nagyon szeretik kis fürdőtelepüket. Vasárnap több mint 800-an vettek részt a megnyitón. Eddig még egyetlen évben sem voltak ilyen sokan a fürdőévad-nyitáson. Akik reggel kimentek, azok csak késő este tértek haza. Ételekben, italokban nem szűkölködtek. A kis büfé több mint 2500 forintot forgalmazott, a nagyvendéglő 13 ezret, a vasúti pedig 7 ezret. A fürdőjegyekkel együtt több mint 25 ezer forintot költöttek Gyopároson az első napon az orosháziak.

Q Ökrös Zsiga bá- * tyám már régen lehunyta a szemét, nyugodjék. A minap, hogy a szopori híd felé jártam, sok minden eszembe jutott Zsiga bátyámmal kapcsolatban, aki nagy halászember volt életében. Annak idején a Kis-Köröst is ő bérelte néhányadmagáixU. Akkoriban ott volt a falu „stand“-ja, ahova én nem annyira fürödni mentem, hanem inkább horgászni. És ez okozta a bajt kettőnk között. Ebben lényegében neki volt igaza, mert számtalanszor előfordult, hogy alig bírtam haza vinni a kárászokat meg a cseh- patykáka/t.

Egyszer is olyan idő volt, hogy vétek lett volna otthon maradni s a- lig, hogy pitymallott, el- indultam, a Kis-Körös felé a horgászbotokkal. A part akkor sűrűn be volt nőve akáchajtásokkal, de ez nem akaddHa láss emlék

lyozta a horgászást, mert elegendő volt egy rövid nyél, hiszen a parttól fél méternyire már igen mély vízre találtam.

Mondom, kitűnő idő járt azon a nyári hajnalon s elég sűrűn emelgettem kifelé a tenyérnyi kárászokat, annak ellenére, hogy ezek az arany barna színű halak általában nagyon óvatosan viselkednek a csalival szemben,

Idő teltével éppen egy potykagyanús pedzést figyeltem a pálhán, amikor úgy éreztem, hogy a hátam mögött valami készül ellenem. Nem mertem hátra nézni, hanem megvártam, amíg köziembe ér a veszedelem s amikor sejtettem, hogy valaki bele akar billenteni a vízbe, hirtelen hányát vágtam magam a meredek parton, aminek

következtében nem én, hanem Zsiga bátyám volt kénytelen fejest ugrani a vízbe, hiszen ösztönszerű védekező mozdulatommal erősen labilissá tettem támadó helyzetében.

A nagy loccsanás után csak annyi időm volt, hogy kiemeljem a füzér halat a vízből s iszkiri, toronyiránt!

én Zsiga bátyám ezt az esetet sohase bocsátotta meg nekem s még jobban szimatolt utánam. Emlékszem, hogy rá félévre a Rekesznél ütött rajtam, amikor az ökányi határig futottunk mind a ketten, én elől elég ijedten, ő meg utánam cifra szavak kíséretében. Persze, én voltam a fiatal, én bírtam az iramot s bizony lemaradt az öreg.

Még egy találkozásom

volt vele a viz szélénél, wnikor nagy meglepetésemre nem pókkal, ha* nem horoggal halászott. Akkor szőtt hozzám elő* szőr szépszerével:

r— No, te jómadár —* mondta — gyere, mutasd meg, mi a kunszt, mert nekem így nem. megy,

Természetesen nem fogadtam el invitálását, hanem gyanúsan elsőm* fordáltam a közeléből, nehogy eszébe jusson valamiféle adósságot tör* leszteni.

J^ijosí, hogy minderre visszagondolok, bocsánatot kérek Zsiga bátyám emlékétől a történtekért s azért nem éppen kevés haljószágért, a- mellyel megkárosítottam, Tudja fene, már akkor suttyó koromban is az motoszkált bennem, hogy nekem is teremtődött a Kis-Körös és a benne lévő teméntelen halállomány. Hát éltem is vele.

BÍRÓ GYULA LAJOS