Békés Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-22 / 120. szám

*960. május 23., vasárnap wrpwzwjm átül Ötletes megoldással kotorják Békéscsaba belterületén az élővízcsatornát LEGUTÓBB *926-ban kotorták Békéscsaba belterületén az elővízcsatornát De a kotrás nem sokat javított a helyzeten, mert a két partra épí­tett vesszosövény mögé rakták az iszapot, s ott bűzlött, amíg nagy része vissza nem folyt. Miután több oldalról emlegették a csatorna újbóli kotrásának idő­dás? — érdeklődtem az ősz hajú műszaki előadótól. — Egyáltalán nem számít újí­tásnak, mert hasonló eljárással kotorják a Dunát és a Balatont, csakhogy a szivattyú hatalmas ha­jóba van beépítve. Nekünk olyan megoldást kellett találnunk, hogy a szivattyú átférjen a legalacso­nyabb hidak alatt is. Ilyen szem­pontból új a mi szivattyú-ponto­M unkában a kotrógép. szerűségét és szükségességét, a vízügyi szakemberek sokat gon­dolkoztak a kotrás „hogyan-”ján. Végül két megoldás közt válasz­tottak. Az egyik megoldás a kiko­tort nagy mennyiségű iszapot öb­lös csővezetéken kinyomaitni a vá­ros szélére. A másik megoldás: ha a csatorna medrében buján nőtt nádgyökérzet és az aljában meg­feneklett sok fa, vas és más hulla­dék miatt az iszapot nem tudják kinyomatni, akkor gépjárművel hordják ki a város szélére. Az el­ső eljárással az iszap kiszállítása — bőven számolva — köbméte­renként 30—50 forintba, a másik eljárással pedig legalább kétszáz forintba kerülne. Tessék 50 000 köbmétert megszorozni 200 forint­tal. Egy egész vagyon! Ugyan­is a csatornából a város belterüle­tén 10 méter szélességben és 2,30 méter mélységben mintegy 50 ezer köbméter iszapot kell kitaka­rítani. A kotrást május 1'8-án reggel 4 órától folyamatosan két összekap­csolt gépóriás végzi napi 16 órán át. így is másfél-két óv múlva fe­jezik be, hogy aztán Gyula belte- tületén kezdhessék meg a kotrást. Persze ezek csak előszámítások. A Budapesti Árvízvédelmi Szolgálat többszörös újítója, Pályi Károly műszaki előadó szerint napi 16 óra alatt háromezer köbméter iszapot tudnak kinyomatni a 210 lóerős pontonhajába épített szi­vattyúmotorral. A köbméte­renkénti szállítási költségről csak annyit mondott, hogy 30 forintnál is kevesebbe kerül. Pontosan csak majd egy időszak munkája utáni számításokból tudja megmondani. — Újításnak számit ez a megöl­nünk. Még a jelenlegi magassá­got is tudjuk csökkenteni— ha ala­csony híd került utunkba, — úgy., hogy daruval leemeljük a tetejét. Sajnos, a kotrót csaknem széjjel kell szedni, hogy például az Ist­ván Malom előtti híd alatt átvi­gyék. A villanytelep és az István Malom közti fahidat viszont le­bontja a városi tanács. E RÖVID tájékoztató után egy ideig fi­gyeltem a kotrószivattyú-kom- bináció és a rajta dolgozó emberek munkáját, majd azt is megnéztem, hogyan zubog a fo­lyékonnyá kevert iszap a körgát mögé. — Nem dugult még egyszer sem el a cső? — kérdeztem Pályi Ká- rolytól, amint visszatértem. — A cső még nem dugult el, de a szivattyú annál inkább — felel­te Pályi Károly. — Tegnap is egy kóródarab szorult a szivattyúba, s beletelt vagy 15 perc, mire újra elindulhattunk. Az ilyesmi elke­rülése végett odaállítottam Gyu- rics Istvánt a kotró kifolyócsator­nája mellé, hogy ha nagyobb fa-, vagy vasdarabot, nádgyökércso- mót lát, dobja ki. VAN MIT KIDOBÁLNI bőven: nyeles kalapács, villany- pózna-porcelán, különböző vas da­rab ok kerülnek elő a víz medré­ből. — Tavaly Békésen különböző fegyvereket is szedtünk ki a kot­róból — újságolta az egyik mun­kás. — Ott is dolgoztak ezzel a kom­binációval? — Egy sokkal kisebb motorral, 100 ezer hold talajjavítás a Körös-vidéki termelőszövetkezetek új ötéves tervében A Körös-vidék szikes, savanyú talaján gazdálkodó termelőszövet­kezetekben nagyon megnőtt az ér­deklődés a talajjavítás iránt. Nagy szerepe van ebben a füzesgyarma­ti Vörös Csillag és Aranykalász Termelőszövetkezeteknek: az egy­kori ú. n. „tücsökdögles2tő”-dű- lőkbee a talajjavítás után 14—16 mázsa búza, 16—24 mázsa őszi ár­pa, 200 mázsa cukorrépa és há­rom mázsa lucernamag átlagter­méseket takarítottak be az utóbbi években. A jó eredményeik láttán Bókés- *s«.bán, Sarkadon, Méhkeréken és másutt évről évre nagyobb terü­leten teszik termővé a talajt. A békéscsabai Május 1 Tsz-ben új szórógépek juttatják földbe a ja­vító anyagot, ami nagyon meg­gyorsítja a munkát. Örvendetes az is, hogy a Sarkadi Cukorgyár ta­lajjavításra kitűnően alkalmas mésziszap melléktermékét — amit korábban a Hortobágyira és Szol­nok megyébe szállítottak —, a helyszínen hasznosítják. A Körös-vidéki termelőszövet­kezetekben ebben az évben digó- zással és kémiai javítással tízezer holdon teszik termővé a talajt, az új ötéves tervben pedig újabb százezer holdon. de hasonló távnyomással kísér­leteztünk egy 700 méteres szaka­szon — magyarázza Pályi Károly. Az a kísérlet adta az alapot, hogy a Vízügyi Főigazgatóság mintegy másfélmillió forint költ­séget fordítson ennek a szivattyú­nak az összeállítására. Azon a kísérleti szakaszon bizonyosod­tunk meg a kiszállítás ilyen mód­szerének olcsóságáról is. A 700 méteren ugyanis 70 ezer forintot takarítottunk meg a dömperszál­lításhoz viszonyítva. Az az én boldogságom, ha ilyen megtaka­rításokkal járulhatok hozzá az or­szág építéséhez. Most is töröm a fejem egy ésszerűsítésen. Addig nem megyék nyugdíjba, amíg meg nem lesz. A gépmesterem, Meskó Gyula se akar menni, pedig már ugyancsak benne van az időben. De mit is csinálnánk, odahaza mi, akik egész életünkben sze­rettünk dolgozni, és mióta értel­me van, meg még jobban-? MIT MONDHATTAM erre? További jó munkát kíván­tam Pályi Károlyinak, Meskó Gyulának, Bérezi Sándornak, Gyurics Istvánnak és a többiek­nek, akik azon fáradoznak, hogy egészségesebbé váljon Békéscsaba levegője. Kukk Imre Prágd tavasz—1960 A cseh és szlovák zenei élet fei- váióságai mellett M ország kar­mesterei, szólistái, szimfonikus és kamrazenekarai vesznék részt a „Prágai Tavasz — I960” elneve­zésű XV. nemzetközi zenei feszti­válon, amelynek keretében 41 hangversenyt és M opera-, illetve balett-előadást rendeznek, A Szovjetunió és a többi szo­cialista ország rádióállomásain kívül 30 más ország rádióállomá­sa is bekapcsolódik. India, Izland, Üj-Zéland, Ghana, Tunisz, Kana­da, Dánia, Svédország, Nyugat- Németország, az USA és Japán rádiótársaságai már lekötötték a fesztivál egyes műsorszámainak közvetítését. A legnagyobb érdeklődés a Cseh Filharmonikus Zenekar má- jus 29-én a Smetana-teremben tartandó hangversenye iránt nyíl- vártul meg. A zenekart K. Kond- rasin szovjet karmester vezényli, közreműködik M. Rosztropovics gordonkaművész. Marisa Regules argentin zongoraművésznő a Szlo­vák Filharmóniai Zenekar kísé­retében lép fel május 21-én* A nemzetközi énekversenyre elsőként Kacura Nakaszava fia­tal japán énekesnő nevezett be* Megszépülve várja vendégeit Gyopdros^fUrdo Ha visszatér az ember oda, ahol hónapokkal, évekkel ezelőtt járt, mindjárt szembetűnik a változás. Észreveszi az újat, a fejlődést. így voltam én is a napokban, amikor Gyopároson jártam. Mindjárt a fürdő bejáratától jobbra, ahol ta­valy még korszerűtlen körülmé­nyek között hűsítő italoknak csú­folt, langyos rózsaszínű vizet szol­gáltak ki, most ajándékbolt nyílt, ahol háziipari készítményeket árulnak, s az emléktárgyakon ott a felírás: Gyopárosi emlék. A ked­Tizenháromezer televíziós tetőantennát és 40 000 szobaantennát gyárt az idén a Híradótechnikai Vállalat Hónapról hónapra több ezerrel gyarapodi a televízió-előfize­tők tábora, ezért sok televízió-antennára van szükség. A kisiparo­sokat és a barkácsolókat leszámítva, a Híradótechnikai Vállalat készít csupán televíziós antennát. Az idén többek között 13 000 te­tőantennát gyártanak, az igény azonban ennek háromszorosa. A vállalat, bár teljesítőképessége bírná, alumindumcső hiányában nem tud elegendő tetőantennát előállítani. A gyakorlat azt mutatja, hogy sokan feleslegesen használnak te­tőantennát, a vételhez elegendő lenne szobaantenna is. A szentesi közvetítőállomás területének nagy részén például több mint 50 kilo­méteres körzetben is jól vehető a műsor szoibaantennávad. Nemré­gen valamennyi vidéki közvetítőállomáshoz külön-külön szalagan­tennát dolgoztak ki, s a már soroz atban készítik. A budapesti és a pécsi után most készült el a miskolci, a soproni és a szentesi adók vételre egyaránt alkalmas, új típusú fém szobaantenna mintapél­dánya is. Az új típust éppen csőhiá ny miatt 3 milliméteres huzal­ból állítottak össze, s a használatban jól bevált. A három adó véte­lére alkalmas fémszobaantennákat május végén hozza forgalomba a kereskedelem. így már valamennyi közvetítő állomáshoz van meg­felelő szobaantenna, a vállalat az idén összesen 40 000 fém- és sza­lagantennát ad át a kereskedelemnek. (MTI-) vesarcú fiatalasszonyka kínálja a szebbnél szebb ajándéktárgyakat. Beszélgetünk. Elmondja, hogy május 15-én, a megnyitó napján több mint 300 forintot árult. Szin­te mindenkit meglepett a válto­zás. A törzsvendégek megszokták, hogy ott málnát, szódavizet isz­nak. Többen azzal nyitottak be: Kérek egy pohár szódát! Amikor meglátták, hogy szebbnél szebb ajándékokat lehet kapni, nem mentek el üres kézzel. A bejárati rész tiszta, gondo­zott. A fürdő területén is sok a változás. A medence körül virá­gok pompáznak: a napozó részen asztalok, székek, padok, szinte még egyszer annyi, mint az el­múlt évben. A tó partján a régi, átfestett csónakok mellett vagy 7 —8 új csónakot is ringat a máju­si szél. Ezen a hétköznap délelőttön csendes a fürdő területe. Ilyenkor az emberek dolgoznak, csak azok vannak itt, akik a sza­badságukat töltik. De szombaton délután meg vasárnap hangos a fürdő környéke. Az orosháziak na­gyon szeretik kis fürdőtelepüket. Vasárnap több mint 800-an vettek részt a megnyitón. Eddig még egyetlen évben sem voltak ilyen sokan a fürdőévad-nyitáson. Akik reggel kimentek, azok csak késő este tértek haza. Ételekben, ita­lokban nem szűkölködtek. A kis büfé több mint 2500 forintot for­galmazott, a nagyvendéglő 13 ez­ret, a vasúti pedig 7 ezret. A für­dőjegyekkel együtt több mint 25 ezer forintot költöttek Gyopáro­son az első napon az orosháziak. Q Ökrös Zsiga bá- * tyám már régen lehunyta a szemét, nyu­godjék. A minap, hogy a szopori híd felé jártam, sok minden eszembe ju­tott Zsiga bátyámmal kapcsolatban, aki nagy halászember volt életé­ben. Annak idején a Kis-Köröst is ő bérelte néhányadmagáixU. Ak­koriban ott volt a falu „stand“-ja, ahova én nem annyira fürödni mentem, hanem inkább horgászni. És ez okozta a bajt kettőnk között. Eb­ben lényegében neki volt igaza, mert számta­lanszor előfordult, hogy alig bírtam haza vinni a kárászokat meg a cseh- patykáka/t. Egyszer is olyan idő volt, hogy vétek lett vol­na otthon maradni s a- lig, hogy pitymallott, el- indultam, a Kis-Körös felé a horgászbotokkal. A part akkor sűrűn be volt nőve akáchajtások­kal, de ez nem akadd­Ha láss emlék lyozta a horgászást, mert elegendő volt egy rövid nyél, hiszen a parttól fél méternyire már igen mély vízre találtam. Mondom, kitűnő idő járt azon a nyári hajnalon s elég sűrűn emelgettem kifelé a te­nyérnyi kárászokat, an­nak ellenére, hogy ezek az arany barna színű ha­lak általában nagyon óvatosan viselkednek a csalival szemben, Idő teltével éppen egy potykagyanús pedzést fi­gyeltem a pálhán, ami­kor úgy éreztem, hogy a hátam mögött valami ké­szül ellenem. Nem mer­tem hátra nézni, hanem megvártam, amíg köz­iembe ér a veszedelem s amikor sejtettem, hogy valaki bele akar billen­teni a vízbe, hirtelen há­nyát vágtam magam a meredek parton, aminek következtében nem én, hanem Zsiga bátyám volt kénytelen fejest ugrani a vízbe, hiszen ösztönszerű védekező mozdulatommal erősen labilissá tettem táma­dó helyzetében. A nagy loccsanás után csak annyi időm volt, hogy kiemeljem a füzér halat a vízből s iszkiri, toronyiránt! én Zsiga bátyám ezt az esetet soha­se bocsátotta meg ne­kem s még jobban szi­matolt utánam. Emlék­szem, hogy rá félévre a Rekesznél ütött rajtam, amikor az ökányi határig futottunk mind a ketten, én elől elég ijedten, ő meg utánam cifra sza­vak kíséretében. Persze, én voltam a fiatal, én bírtam az iramot s bi­zony lemaradt az öreg. Még egy találkozásom volt vele a viz szélénél, wnikor nagy meglepeté­semre nem pókkal, ha* nem horoggal halászott. Akkor szőtt hozzám elő* szőr szépszerével: r— No, te jómadár —* mondta — gyere, mu­tasd meg, mi a kunszt, mert nekem így nem. megy, Természetesen nem fogadtam el invitálását, hanem gyanúsan elsőm* fordáltam a közeléből, nehogy eszébe jusson va­lamiféle adósságot tör* leszteni. J^ijosí, hogy minderre visszagondolok, bo­csánatot kérek Zsiga bá­tyám emlékétől a történ­tekért s azért nem éppen kevés haljószágért, a- mellyel megkárosítottam, Tudja fene, már akkor suttyó koromban is az motoszkált bennem, hogy nekem is teremtődött a Kis-Körös és a benne lé­vő teméntelen halállo­mány. Hát éltem is vele. BÍRÓ GYULA LAJOS

Next

/
Thumbnails
Contents