Békés Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-17 / 91. szám

4 MÉP ÚJ SÄ a 1960. április n„ vasárnap Fekete-Afrik» ereje Történelmi szemtanúi vagyunk az évtizedekkel ezelőtt még „ti­tokzatosnak” nevezett Afrika ha­talmas változásának. Fekete-Af- rika népeinek millióit tegnap még vásári áruként adták-vették, ma néger diplomaták kormányfők­kel, miniszterekkel tárgyalnak a világ fővárosaiban. A nyugati kommentátorok nem győzik elég­szer hozzáfűzni beszámolóikhoz, hogy — egyenrangú partnernek bizonyulnak Ghana vagy Guinea, Belga-Kongó vagy Kenya politi­kusai. A nemzeti felszabadító mozgalmak pedig egyre erősöd­nek, s már nincs olyan szöglete Afrikának, ahol ne égne a talaj a gyarmatosítók lába alatt. Nemrég még Belga-Kongót „minta-gyar­matnak” tartották Nyugaton, az­zal az érveléssel, hogy Kongóban állítólag az imperialista rendszer i,békésen megfér” az afrikai la­kosság érdekeivel. A kongói nemzeti felszabadító harcnak ha­talmas fellángolása elhamvasz­totta ezt a képmutató legendát, s innen is vissza kell vonulniuk a gyarmatosítóknak. Ezekben a napokban az újságok fő helyen tárgyalják az afrikai eseményeket, amelyeknek jelen­tősége messze előre mutat, tör­ténjék az a Dél-Afrikai Unióban, vagy Guineában, vagy Ghana fő­városában. A történelem egyik helyen a fehér rabszolgatartók kínos hátvéd-harcait örökíti meg a jövőnek, a másik helyen a sza­badságukat kivívott feketék le- bírhatatlan igazságát, az emberi jog nevében kihirdetett szabad­ság programját jegyzi fel. Mind­össze két évvel ezelőtt Ghana fő­városában, Akkrában tartották meg a független afrikai orszá­gok első konferenciáját, amely ünnepélyesen deklarálta, hogy az afrikai népek még a mi nemze­dékünk életében elnyerik, illetve visszanyerik függetlenségüket. A program határideje változott. Most Conakryban, a szabad afri­kai országok új követeléssel lép­tek elő, amely Fekete-Afrika ere­jét sugározza: 1962-ig minden af­rikai ország nyerje el független­ségét! De addig még sok nehéz harcot kell megvívnia a fekete óriásnak. Harcát a szocialista világ, a gyar­mati sorból nemrég felszabadult népek egyre bővülő családja és a tőkés országok közvéleményének túlnyomó része is támogatja. A dél-afrikai példa „A zendüléseket semmi esetre sem lehet úgy tekinteni, mint a kormány faji megkülönböztetési politikájának reakcióját. A zavar­gások időszakonként visszatérő jelenségek, amelyek semmi össze­függésben nem állnak a szegény­séggel és az alacsony bérekkel”. Verwoerdnek, a Dél-Afrikai Unió miniszterelnökének megdöbbentő szavai ezek, amelyekkel ő „helyes megvilágításba” próbálja helyez­ni a védtelen afrikaiak tömeges legyilkolását. A miniszterelnök brutálisan értékeli a helyzetet. Verwoerd elismeri, hogy az afri­kaiak nem szívlelik a jelenlegi rendszert és időről időre fellázad­nak ellene. Kormányának szerin­te pusztán az a feladata, hogy biztosítsa az ilyen felkelések erős kezű és azonnali leverését. A faji megkülönböztetés politikájának logikájából kiindulva, mondhatni valóban „realisztikus óvintézke­déseket” tett ez a hirhedt gyar­matosító. A dél-afrikai rendőrsé­get, sőt a hadsereg egész struktú­ráját is úgy szervezték át, hogy az megfeleljen a nagymérvű zen­dülések elnyomására. Minden „al­kalmas” fegyvert összevásároltak a „Saracen” harckocsiktól kezd­ve az automata fegyverekig. Sőt, még az új afrikai városokat — a- melyeknek Sharpeville egyik tipi­kus példája — is úgy tervezték, hogy megfeleljen a „biztonsági” követelményeknek: minden egyes városban olyan félkör alakú teret építettek, amely elég széles ah­hoz, hogy egy Saracen mintájú harckocsi tüzelés közben teljes kört írhasson le tengelye körül. Dél-Afrika azonban nem szige­telheti el magát a világ többi ré­szétől. Ez az ország olyan konti­nens része, amely hallatlan ütem­ben ébred saját nemzeti öntuda­tára. Július elején, amikor Belga- Kongó is elnyeri függetlenségét, az önálló és független afrikai or­szágok ereje még erősebben dön­geti majd a fehér szupremácia (felsőség) utolsó bástyáit is. A határok gyenge alkotmányok: ha fel is tudják tartóztatni az embe­reket, semmi esetre sem tartóz­tathatják fel az eszmék áramlá­sát. Afrikában pedig manapság az eszmék olyan politikai realitások, I amelyek felett a harckocsiknak | nincsen hatalma. „Egy amerikai Dél-Afrikáról44 A New York Herald Tribune ezzel a címmel közli „egy ame­rikai” véleményét az afrikai ese­ményekről. „Noha nyilvánvaló volt, hogy a dél-afrikai kormány könyörtelen igazságtalansága e- lőbb vagy utóbb kimeríti a Dél- Afrikai Unió négereinek sztoikus türelmét, semmi sem csökkenthe­ti az ottani események meghök­kentő tragikumát. A nemzetközi közvéleménynek erőteljesen el kell ítélnie a tömeggyOkosságo­kat, amelyeknek áldozatai védte­len, elnyomott lények. Majdnem ugyanilyen meghökkentő, hogy a dél-afrikai fehérek is milyen va­kon mennek a további események elébe. Forgószelet teremtenek, de sem politikai, sem pedig erkölcsi vonatkozásait még csak fel sem ismerik. Az utóbbi tíz év alatt fokozódott az elnyomás, sőt gya­korlatilag rabszolgasorba döntöt­ték a feketéket. A dél-afrikai kor­mány elment odáig, hogy hivata­losan megtagadta a négerektől a tanulás jogát, kivéve azt az alap­vető képzést, ami alkalmassá te­szi őket a fizikai munkára.” E szavak után az „Egy amerikai vé­leménye” kitér az amerikai nége­rek helyzetére és keserű szavak­kal bírálja az ottani négerüldö­zést, majd hozzáfűzi: „Nincs sem­mi értelme annak, hogy úgy ál­lítsuk be a dolgokat, mintha nem lenne nagyszámú fehér amerikai, aki otthonosan érezné magát Dél- Afrikában. Az afrikai fehér em­ber — írja befejezésül — egészen egyszerűen olyan fehér ember, a- kinek sohasem kellett számítás­ba vennie a közvéleményt. S eb­ben a szégyenteljes körülmény­ben nekünk amerikaiaknak is vál­lalnunk kell bizonyos felelőssé­get”. Sok harc és küzdelmes eszten­dők várnak még az afrikai né­pekre. Azokra is, akik már el­nyerték függetlenségüket, s azok­ra még több, akik erejüket meg­sokszorozva harcolnak emberi sza­badságjogaikért, állami független­ségükért. A függetlenné vált or­szágokban is ott vannak még a gyarmati rendszer képviselői, s befolyásukkal, visszahúzó erejük­kel komoly mértékben számolni kell, s mint minden függetlensé­get elnyert fiatal államnak, az afrikai államnak is nagy problé­mát jelent a társadalmi rend megválasztása. 'thai Húsvét volt akkor is... A tunéziai nép készen egy esetleges francia Tunisz (MTI) Burgiba, Tunézia elnöke pénte­ken beszédet mondott Nabeulban. A többi között hangsúlyozta, hogy a tunéziai hadsereg, a nemzetőr­ség és az egész nép készen áll ar­ra, hogy megvédje az ország te­rületi épségét. Az elnök elmondotta, hogy az utóbbi időben ismét napirendre került az algériai—tunéziai határ­kérdés. Egy idő óta a francia saj­tó bizonyos része propagandahad­járatot folytat Tunézia és Burgi- "’'en. az elnököt teszi felelős- h ’ ború folytatásá- mgy segítséget harcosoknak, 'ingzott már, :zia „veszé­áll országa védelmére támadással szemben „Egyetlen tunéziai sem fogja a- zonban elhagyni otthonát — je­lentette ki Burgiba — még akkor sem, ha bombáznák ezeket a te­rületeket. Ha Franciaország, a- mely megfelelő fegyveres hata­lommal rendelkezik, támadást in­dítana országunk ellen, tudni fog­juk, hogy felelősségünk mire kö­telez”. Az indonéz sajté Magyarországról Szukarno elnök magyarországi látogatásával kapcsolatban a Bin- tang Timur cikket közöl Sztálin' városról. Ugyancsak közli Dobi István és Münnich Ferenc fény' képét. A Suluh Indonesiában rö vid ismertető jelenet meg Magyar' országról. A Harian Adjarban fényképet láthatunk Budapestről, továbbá a lap közli Dobi István és Münnich Ferenc fényképét. Hétfőn Moszkvába érkezik az új-zélandi miniszterelnök —- Édesanyám, mi mikor sü­tünk kalácsot? Mert a Kendere­st Ildikó megint kalácsot hozott iskolába.., még vaj is volt raj­ta... — Hallgass, ettél karácsony­kor ... Majd megint eszel hús- vétkor — ha apádat a nyolcvan filléres Körös-fenék-takarításból nem küldik addig el... Arról a Kenderesi-lányról pedig ne be­szélj nekem többet... Annak az apja főjegyző, a te apád meg ku­bikos — amikor nem munka- nélküli .. í A másfél évtizeddel ezelőtti, rongyokba bugyoláll proletár­gyermek szavait idéztük itt em­lékeztetőül — noha item aka­runk ünneprontók lenni —, s a- zét az édesanyáét, akinek nem volt kamrája, vagy ha volt is, üresen kongott, s csak a nyomor ásítozott benne. És gyermekének kérdő szavaira a nincstelenség közepette, látszólag ingerülten válaszolt, mert mit is tehetett volna mást. De a szíve ugyan­akkor csaknem megszakadt, hogy kérő gyermekének foszlós- bélű kalács helyett kenyérből sem tudott sokszor eleget adni. Mert ugye orosházi, békési, tót­komlóst, endrődi, sarkadi egyko­ri proletárok, emlékszünk még arra, hogy a szegény ember asz­talára a nyomor telepeken, a ro­zoga viskókban csak karácsony­kor meg húsvétkor jutott egy kevéske kalács az asztalra. Sok­szor az édesanya, a még valami­re való egyetlen ruháját vagy cipőjét adta él — mondjuk ép­pen a húsvét előtti napokban — a két-három kilónyi lisztért, mert férje talán hónapok óta munka nélkül tengett, de akkor is kisült az ünnepi kalács. Más­hol hónapokig gyűjtögette a fil­léreket az édesanya a néhány maréknyi'lisztre, az egy kilónyi húsra, ami alig volt elég a sok éhes szájnak egyszeri jólakásra. Pedig a boltok polcai akkor is meg voltak tömve sok minden jóval, akárcsak most, csak ép­pen a szegény embernek nem jutott rá. Most is húsvét van, mint más­fel évtizeddel ezelőtt annyiszor, amikor a papok azzal vigasztal­ták a riyomorban tengőd őket, hogy majd a mennyországban... Milyen jó tudni és érezni, hogy ez a húsvét — mint az utóbbi tizenöt évben mindegyik — már nem olyan, mint egykor volt. Milyen jó abban a tudatban él­ni, hogy a munkanélküliség ma már csak rossz emlék, hogy a nyomortanyákat is kártyavár­ként söpörte el a keletről jött szél, mely nyomán új társadal­mi rend született. S az egykori proletár 15 év óta emberré lett. Jó lenne elmenni ezen a na­pon azokhoz a családokhoz, vagy azok gyermekeihez, akik a har­mincas években azt kérdezték édesanyjuktól, hogy mikor süt foszlósbélü kalácsot. Higgyük el, gazdagon megterített asztalt ta­lálnánk, ahol már nem csak e- zen a napon, de sokszor hétköz­nap is megtalálnánk a foszlós­áéin kalácsot és sok minden mást, amiről valamikor csak ál­modoztak, esetleg ezen a napon láttak. S a roskadásig minden jóval megrakott élelmiszerboltokból az utóbbi napokban a munká­sok és feleségeik tele szatyrok­kal siettek haza, hogy mire gyermekük eszébe jut a foszlós- bélú kalács, akkorra már az asz­talra tegyék. De valami mást is láthatunk az utóbbi egy hétben. Kilószámra vitték a húst az em­berek hazafelé a boltokból, * türelmetlenek, ha az eltervezett ebédhez, az úgynevezett ünnepi ebédhez nem azt a bort kapják, amilyet éppen akartak. Igen. A- zok az emberek ők, akik tizenöt évvel ezelőtt húsvét napján azzal is beérték, ha öt-hat éhes száj­nak egyetlen foszlósbélü kalács jutott. De így van ez jól, mert mi dolgoztunk érte, mi terem­tettük meg, s nem azok, akiknek másfél évtizeddel ezelőtt hajbó­koltunk egy szelet kenyérért, a- kik jólétéért 15 évvel ezelőtt ve­rejtékeztünk. Balkus Imre Moszkva (MTI) Április 18-án, hétfőn rövid láto­gatásra Moszkvába érkezik Wal­ter Nash új-zélandi miniszterel­nök. Találkozik a szovjet kormány vezető személyiségeivel, megbe­széléseket folytat a két országot érdeklő kérdésekről. Nash mér több európai országot felkeresett. Európai kőrútjának célja új kereskedelmi kapcsolatok létesítésének előkészítése. Való­színűleg a Szovjetunióban is első­sorban kereskedelmi kérdésekre- fog tárgyalni. (MTí) Termelőszövetkezetek! Termelőszövetkezeti tagok! A jövedelem fokozására új ak ciókkal új lehetőségeket biz­tosít az Állatforgalmi Vállala t! 1. Háztáji szerződéses sertés hizlalás szervezése és bonyo­lítása után a tsz 0,50 Ft—1,50 Ft-ig kg-ként lebonyolítási dijat kap. Fokozzuk tehát a háztáji gazdaságban a szerződéses sertóshizlalástl 2. 1959. január 1-e után alak ült, illetve jelentős területtel felfutott tsz-nél a tagok háztáji gazdaságában lévő kocák szaporulatára kötött süldőszerződésből eredő süldőkre a tsz 1961. évre köthet határidős sertéshizlalási szerződést! Érdemes szervezni a tagoknál a kocatartási akciót 1 Ez az akció az 1961. évi árualapot biztosítja. A szaporulat közösbe való hízóbaáilításkor rövidlejáratú hitelt kap a tsz! 3. 1959. január 1-e után alakú lt, Illetve jelentős területtel felfutott tsz-nél a tagok rész éré, indokolt esetben a tsz ré­szére is ivarérett süldőkocát ad a vállalat a szaporultból történő kifizetésre, illetve tsz-nél középlejáratú hitelből tör­ténő kiegyenlítésre. A tsz koc énként 2 q kölcsöntakarmányt is igényhelhet! Ez az akció is árualapot biztosít előzetes befektetés nélkül! Részletes felvilágosítást nyúj t a vállalat központja és vala­mennyi kirendeltsége. Békés megyei éllatforgalmi Vállala! Békéscsaba. Telefon: 10—34. 136

Next

/
Thumbnails
Contents