Békés Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-17 / 91. szám
4 MÉP ÚJ SÄ a 1960. április n„ vasárnap Fekete-Afrik» ereje Történelmi szemtanúi vagyunk az évtizedekkel ezelőtt még „titokzatosnak” nevezett Afrika hatalmas változásának. Fekete-Af- rika népeinek millióit tegnap még vásári áruként adták-vették, ma néger diplomaták kormányfőkkel, miniszterekkel tárgyalnak a világ fővárosaiban. A nyugati kommentátorok nem győzik elégszer hozzáfűzni beszámolóikhoz, hogy — egyenrangú partnernek bizonyulnak Ghana vagy Guinea, Belga-Kongó vagy Kenya politikusai. A nemzeti felszabadító mozgalmak pedig egyre erősödnek, s már nincs olyan szöglete Afrikának, ahol ne égne a talaj a gyarmatosítók lába alatt. Nemrég még Belga-Kongót „minta-gyarmatnak” tartották Nyugaton, azzal az érveléssel, hogy Kongóban állítólag az imperialista rendszer i,békésen megfér” az afrikai lakosság érdekeivel. A kongói nemzeti felszabadító harcnak hatalmas fellángolása elhamvasztotta ezt a képmutató legendát, s innen is vissza kell vonulniuk a gyarmatosítóknak. Ezekben a napokban az újságok fő helyen tárgyalják az afrikai eseményeket, amelyeknek jelentősége messze előre mutat, történjék az a Dél-Afrikai Unióban, vagy Guineában, vagy Ghana fővárosában. A történelem egyik helyen a fehér rabszolgatartók kínos hátvéd-harcait örökíti meg a jövőnek, a másik helyen a szabadságukat kivívott feketék le- bírhatatlan igazságát, az emberi jog nevében kihirdetett szabadság programját jegyzi fel. Mindössze két évvel ezelőtt Ghana fővárosában, Akkrában tartották meg a független afrikai országok első konferenciáját, amely ünnepélyesen deklarálta, hogy az afrikai népek még a mi nemzedékünk életében elnyerik, illetve visszanyerik függetlenségüket. A program határideje változott. Most Conakryban, a szabad afrikai országok új követeléssel léptek elő, amely Fekete-Afrika erejét sugározza: 1962-ig minden afrikai ország nyerje el függetlenségét! De addig még sok nehéz harcot kell megvívnia a fekete óriásnak. Harcát a szocialista világ, a gyarmati sorból nemrég felszabadult népek egyre bővülő családja és a tőkés országok közvéleményének túlnyomó része is támogatja. A dél-afrikai példa „A zendüléseket semmi esetre sem lehet úgy tekinteni, mint a kormány faji megkülönböztetési politikájának reakcióját. A zavargások időszakonként visszatérő jelenségek, amelyek semmi összefüggésben nem állnak a szegénységgel és az alacsony bérekkel”. Verwoerdnek, a Dél-Afrikai Unió miniszterelnökének megdöbbentő szavai ezek, amelyekkel ő „helyes megvilágításba” próbálja helyezni a védtelen afrikaiak tömeges legyilkolását. A miniszterelnök brutálisan értékeli a helyzetet. Verwoerd elismeri, hogy az afrikaiak nem szívlelik a jelenlegi rendszert és időről időre fellázadnak ellene. Kormányának szerinte pusztán az a feladata, hogy biztosítsa az ilyen felkelések erős kezű és azonnali leverését. A faji megkülönböztetés politikájának logikájából kiindulva, mondhatni valóban „realisztikus óvintézkedéseket” tett ez a hirhedt gyarmatosító. A dél-afrikai rendőrséget, sőt a hadsereg egész struktúráját is úgy szervezték át, hogy az megfeleljen a nagymérvű zendülések elnyomására. Minden „alkalmas” fegyvert összevásároltak a „Saracen” harckocsiktól kezdve az automata fegyverekig. Sőt, még az új afrikai városokat — a- melyeknek Sharpeville egyik tipikus példája — is úgy tervezték, hogy megfeleljen a „biztonsági” követelményeknek: minden egyes városban olyan félkör alakú teret építettek, amely elég széles ahhoz, hogy egy Saracen mintájú harckocsi tüzelés közben teljes kört írhasson le tengelye körül. Dél-Afrika azonban nem szigetelheti el magát a világ többi részétől. Ez az ország olyan kontinens része, amely hallatlan ütemben ébred saját nemzeti öntudatára. Július elején, amikor Belga- Kongó is elnyeri függetlenségét, az önálló és független afrikai országok ereje még erősebben döngeti majd a fehér szupremácia (felsőség) utolsó bástyáit is. A határok gyenge alkotmányok: ha fel is tudják tartóztatni az embereket, semmi esetre sem tartóztathatják fel az eszmék áramlását. Afrikában pedig manapság az eszmék olyan politikai realitások, I amelyek felett a harckocsiknak | nincsen hatalma. „Egy amerikai Dél-Afrikáról44 A New York Herald Tribune ezzel a címmel közli „egy amerikai” véleményét az afrikai eseményekről. „Noha nyilvánvaló volt, hogy a dél-afrikai kormány könyörtelen igazságtalansága e- lőbb vagy utóbb kimeríti a Dél- Afrikai Unió négereinek sztoikus türelmét, semmi sem csökkentheti az ottani események meghökkentő tragikumát. A nemzetközi közvéleménynek erőteljesen el kell ítélnie a tömeggyOkosságokat, amelyeknek áldozatai védtelen, elnyomott lények. Majdnem ugyanilyen meghökkentő, hogy a dél-afrikai fehérek is milyen vakon mennek a további események elébe. Forgószelet teremtenek, de sem politikai, sem pedig erkölcsi vonatkozásait még csak fel sem ismerik. Az utóbbi tíz év alatt fokozódott az elnyomás, sőt gyakorlatilag rabszolgasorba döntötték a feketéket. A dél-afrikai kormány elment odáig, hogy hivatalosan megtagadta a négerektől a tanulás jogát, kivéve azt az alapvető képzést, ami alkalmassá teszi őket a fizikai munkára.” E szavak után az „Egy amerikai véleménye” kitér az amerikai négerek helyzetére és keserű szavakkal bírálja az ottani négerüldözést, majd hozzáfűzi: „Nincs semmi értelme annak, hogy úgy állítsuk be a dolgokat, mintha nem lenne nagyszámú fehér amerikai, aki otthonosan érezné magát Dél- Afrikában. Az afrikai fehér ember — írja befejezésül — egészen egyszerűen olyan fehér ember, a- kinek sohasem kellett számításba vennie a közvéleményt. S ebben a szégyenteljes körülményben nekünk amerikaiaknak is vállalnunk kell bizonyos felelősséget”. Sok harc és küzdelmes esztendők várnak még az afrikai népekre. Azokra is, akik már elnyerték függetlenségüket, s azokra még több, akik erejüket megsokszorozva harcolnak emberi szabadságjogaikért, állami függetlenségükért. A függetlenné vált országokban is ott vannak még a gyarmati rendszer képviselői, s befolyásukkal, visszahúzó erejükkel komoly mértékben számolni kell, s mint minden függetlenséget elnyert fiatal államnak, az afrikai államnak is nagy problémát jelent a társadalmi rend megválasztása. 'thai Húsvét volt akkor is... A tunéziai nép készen egy esetleges francia Tunisz (MTI) Burgiba, Tunézia elnöke pénteken beszédet mondott Nabeulban. A többi között hangsúlyozta, hogy a tunéziai hadsereg, a nemzetőrség és az egész nép készen áll arra, hogy megvédje az ország területi épségét. Az elnök elmondotta, hogy az utóbbi időben ismét napirendre került az algériai—tunéziai határkérdés. Egy idő óta a francia sajtó bizonyos része propagandahadjáratot folytat Tunézia és Burgi- "’'en. az elnököt teszi felelős- h ’ ború folytatásá- mgy segítséget harcosoknak, 'ingzott már, :zia „veszéáll országa védelmére támadással szemben „Egyetlen tunéziai sem fogja a- zonban elhagyni otthonát — jelentette ki Burgiba — még akkor sem, ha bombáznák ezeket a területeket. Ha Franciaország, a- mely megfelelő fegyveres hatalommal rendelkezik, támadást indítana országunk ellen, tudni fogjuk, hogy felelősségünk mire kötelez”. Az indonéz sajté Magyarországról Szukarno elnök magyarországi látogatásával kapcsolatban a Bin- tang Timur cikket közöl Sztálin' városról. Ugyancsak közli Dobi István és Münnich Ferenc fény' képét. A Suluh Indonesiában rö vid ismertető jelenet meg Magyar' országról. A Harian Adjarban fényképet láthatunk Budapestről, továbbá a lap közli Dobi István és Münnich Ferenc fényképét. Hétfőn Moszkvába érkezik az új-zélandi miniszterelnök —- Édesanyám, mi mikor sütünk kalácsot? Mert a Kenderest Ildikó megint kalácsot hozott iskolába.., még vaj is volt rajta... — Hallgass, ettél karácsonykor ... Majd megint eszel hús- vétkor — ha apádat a nyolcvan filléres Körös-fenék-takarításból nem küldik addig el... Arról a Kenderesi-lányról pedig ne beszélj nekem többet... Annak az apja főjegyző, a te apád meg kubikos — amikor nem munka- nélküli .. í A másfél évtizeddel ezelőtti, rongyokba bugyoláll proletárgyermek szavait idéztük itt emlékeztetőül — noha item akarunk ünneprontók lenni —, s a- zét az édesanyáét, akinek nem volt kamrája, vagy ha volt is, üresen kongott, s csak a nyomor ásítozott benne. És gyermekének kérdő szavaira a nincstelenség közepette, látszólag ingerülten válaszolt, mert mit is tehetett volna mást. De a szíve ugyanakkor csaknem megszakadt, hogy kérő gyermekének foszlós- bélű kalács helyett kenyérből sem tudott sokszor eleget adni. Mert ugye orosházi, békési, tótkomlóst, endrődi, sarkadi egykori proletárok, emlékszünk még arra, hogy a szegény ember asztalára a nyomor telepeken, a rozoga viskókban csak karácsonykor meg húsvétkor jutott egy kevéske kalács az asztalra. Sokszor az édesanya, a még valamire való egyetlen ruháját vagy cipőjét adta él — mondjuk éppen a húsvét előtti napokban — a két-három kilónyi lisztért, mert férje talán hónapok óta munka nélkül tengett, de akkor is kisült az ünnepi kalács. Máshol hónapokig gyűjtögette a filléreket az édesanya a néhány maréknyi'lisztre, az egy kilónyi húsra, ami alig volt elég a sok éhes szájnak egyszeri jólakásra. Pedig a boltok polcai akkor is meg voltak tömve sok minden jóval, akárcsak most, csak éppen a szegény embernek nem jutott rá. Most is húsvét van, mint másfel évtizeddel ezelőtt annyiszor, amikor a papok azzal vigasztalták a riyomorban tengőd őket, hogy majd a mennyországban... Milyen jó tudni és érezni, hogy ez a húsvét — mint az utóbbi tizenöt évben mindegyik — már nem olyan, mint egykor volt. Milyen jó abban a tudatban élni, hogy a munkanélküliség ma már csak rossz emlék, hogy a nyomortanyákat is kártyavárként söpörte el a keletről jött szél, mely nyomán új társadalmi rend született. S az egykori proletár 15 év óta emberré lett. Jó lenne elmenni ezen a napon azokhoz a családokhoz, vagy azok gyermekeihez, akik a harmincas években azt kérdezték édesanyjuktól, hogy mikor süt foszlósbélü kalácsot. Higgyük el, gazdagon megterített asztalt találnánk, ahol már nem csak e- zen a napon, de sokszor hétköznap is megtalálnánk a foszlósáéin kalácsot és sok minden mást, amiről valamikor csak álmodoztak, esetleg ezen a napon láttak. S a roskadásig minden jóval megrakott élelmiszerboltokból az utóbbi napokban a munkások és feleségeik tele szatyrokkal siettek haza, hogy mire gyermekük eszébe jut a foszlós- bélú kalács, akkorra már az asztalra tegyék. De valami mást is láthatunk az utóbbi egy hétben. Kilószámra vitték a húst az emberek hazafelé a boltokból, * türelmetlenek, ha az eltervezett ebédhez, az úgynevezett ünnepi ebédhez nem azt a bort kapják, amilyet éppen akartak. Igen. A- zok az emberek ők, akik tizenöt évvel ezelőtt húsvét napján azzal is beérték, ha öt-hat éhes szájnak egyetlen foszlósbélü kalács jutott. De így van ez jól, mert mi dolgoztunk érte, mi teremtettük meg, s nem azok, akiknek másfél évtizeddel ezelőtt hajbókoltunk egy szelet kenyérért, a- kik jólétéért 15 évvel ezelőtt verejtékeztünk. Balkus Imre Moszkva (MTI) Április 18-án, hétfőn rövid látogatásra Moszkvába érkezik Walter Nash új-zélandi miniszterelnök. Találkozik a szovjet kormány vezető személyiségeivel, megbeszéléseket folytat a két országot érdeklő kérdésekről. Nash mér több európai országot felkeresett. Európai kőrútjának célja új kereskedelmi kapcsolatok létesítésének előkészítése. Valószínűleg a Szovjetunióban is elsősorban kereskedelmi kérdésekre- fog tárgyalni. (MTí) Termelőszövetkezetek! Termelőszövetkezeti tagok! A jövedelem fokozására új ak ciókkal új lehetőségeket biztosít az Állatforgalmi Vállala t! 1. Háztáji szerződéses sertés hizlalás szervezése és bonyolítása után a tsz 0,50 Ft—1,50 Ft-ig kg-ként lebonyolítási dijat kap. Fokozzuk tehát a háztáji gazdaságban a szerződéses sertóshizlalástl 2. 1959. január 1-e után alak ült, illetve jelentős területtel felfutott tsz-nél a tagok háztáji gazdaságában lévő kocák szaporulatára kötött süldőszerződésből eredő süldőkre a tsz 1961. évre köthet határidős sertéshizlalási szerződést! Érdemes szervezni a tagoknál a kocatartási akciót 1 Ez az akció az 1961. évi árualapot biztosítja. A szaporulat közösbe való hízóbaáilításkor rövidlejáratú hitelt kap a tsz! 3. 1959. január 1-e után alakú lt, Illetve jelentős területtel felfutott tsz-nél a tagok rész éré, indokolt esetben a tsz részére is ivarérett süldőkocát ad a vállalat a szaporultból történő kifizetésre, illetve tsz-nél középlejáratú hitelből történő kiegyenlítésre. A tsz koc énként 2 q kölcsöntakarmányt is igényhelhet! Ez az akció is árualapot biztosít előzetes befektetés nélkül! Részletes felvilágosítást nyúj t a vállalat központja és valamennyi kirendeltsége. Békés megyei éllatforgalmi Vállala! Békéscsaba. Telefon: 10—34. 136
