Békés Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-17 / 91. szám
BÉKÉS MEGYEI * Ára 68 «»ér * Világ proletárjai, egyesületek NÉPÚJSÁG IMO. ÁPRILIS VASÁRNAP AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA V. ÉVFOLYAM, M. SZÁM Nagygyűlésen találkozott Szukarno elnök a budapesti dolgozókkal £>r Szukarno, az Indonéz Köztársaság elnöke szombaton délelőtt a Sportcsarnokban nagy- fftfiúlésen találkozott a budapesti dolgozókkal. A nagygyűlést a Hazafias Népfront Országos Tanácsa rendezte. A feldíszített Sportcsarnokban hosszantartó taps, éljenzés fogadta a kedves vendégeket. Dr. Szukarno elnökön kívül a nagygyűlés elnökségében helyet foglalt dr. Subandrio külügy- mimiszter, dr. Suharto helyiipari miniszter, dr. Tamzil, a köztársasági elnök kabinetfőnöke, valamint B. M. Diah, az Indonéz Köztársaság budapesti nagykövete. Az elnökségben helyet foglalt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Kállai Gyula, a Minisztertanács első elnökhelyettese, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Kiss Károly és Nagy Dániel, asz Elnöki Tanács elnökhelyettesei, Marosán György, az Elnöki Tanács tagja, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Biszku Béla, Benke Valéria, Incze Jenő, dr. Sík Endre miniszterek, valamint a társadalmi szervezetek képviselői. Az indonéz himnusz elhangzása után KlSZ-fiatalok virágcsokrot nyújtottak át a vendégeknek, majd dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára köszöntötte az indonéz államfőt, a vendégeket. Ezután Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, a Minisztertanács első elnökhelyettese szólt a nagygyűlés résztvevőihez, s beszédében többek között ezeket mondta: — Az Indonéz Köztársaság sok ezer kilométerre fekszik a Magyar Népköztársaságtól, sok hegy és tenger választja el egymástól országainkat. De ismerős előttünk az indonéz nép mélytartalmú mondása: Lehet a szemünktől messze, de közel a szivünkhöz. Teljesen egyetértünk ezzel a bölcs mondással. Más a nyelvünk, mások a szokásaink, más a társadalmi berendezkedésünk, de népeink múltját, jelenét és jövőjét megannyi közös vonás jellemzi. És ami a legfontosabb: korunk nagy, alapvető kérdéseinek megítélésében egyetértés van közöttünk. Népeinket egybefűzi a nemzeti függetlenségért és a felemelkedésért folytatott évszázados harc. Az Indonéz Köztársaság népei csaknem négy évszázadon keresztül sínylődtek a gyarmattartó kizsákmányolok uralma alatt, miként Magyarország is négyszáz é- ven keresztül szenvedte a félgyarmati sorsot, más ország elnyomó hatalmát. 1945-ben kiáltották ki Indonézia függetlenségét (taps), 1945-ben, tehát ugyanabban az évben lett újra szabad és független a mi országunk is. (Taps.) Ezért érezzük át és támogatjuk az indonéz nép harcát függetlensége megszilárdításáért, nemzeti felemelkedéséért. Ezután Kállai Gyula rámutatott: Napjainkban a gyarmati rendszer — a kapitalista világnak, az úgynevezett „művelt Nyugatnak” ez a szégyene — a nemzeti öntudatra ébredt népek csapásai alatt úgy omlik össze, mint a kártyavár: napról napra úgy zsugorodik össze, hogy a végén semmivé váljék — mint a szamárbőr Balzac híres regényében. Nincs olyan erő, amely képes megállítani a népek felszabadulásának hatalmas áradatát. Ez korunk történelmének e- gyik jelentős folyamata. Kállai Gyula ezután ismertette népünk gazdasági és kulturális eredményeit, s hangsúlyozta: népünk szilárdan halad tovább a szocializmus útján, mert az elmúlt tizenöt évben meggyőződött arról, hogy számára ez a felemelkedés útja. A szocializmus és a dolgozó magyar nép elválaszthatatlanul összeforrt egymással. Majd hangoztatta Kállai Gyula: Nagy örömünkre szolgál, hogy a szabadságát visszanyert indonéz nép is sikerrel fejleszti országa gazdaságát és kultúráját. Bizonyosak vagyunk benne, hogy ezek a sikerek és eredmények mind nagyobb számban jelentkeznek a jövőben, hiszen az előfeltétele megvan az indonéz nép gyors felemelkedésének. Kállai Gyula ezután- rámutatott: öt esztendővel ezelőtt Szukarno elnök kezdeményezte az Indonézia földjén, Bandungban megtartott értekezletet. Egyetértünk a bandungi konferencián elfogadott elvekkel, s örülünk, hogy az Indonéz Köztársaság külpolitikájában következetesen érvényesíti azokat. Kállai Gyula beszédét e szavakkal fejezte be: Hazánkban az indonéz nép nagy tiszteletnek és megbecsülésnek örvend. Ezt kedves vendégeink is tapasztalhatták. Kérem, adják hírül odahaza népüknek, hogy Budapest s a Magyar Népköztársaság dolgozói szívből, őszinte barátsággal további sikereket kívánnak hazájuk és boldog életük építéséhez. (Nagy taps.) Kérem, tolmácsolják odahaza: a magyar nép mindig hűséges és megbízható barátja lesz az indonéz népnek. Éljen országaink és népeink barátsága! Éljen a béke! (Hosszantartó, nagy taps.) Szukarno elnök beszéde Ezután dr. Szukarno lépett a mikrofon elé. Meleg szavakkal emlékezett meg arról, hogy a magyar nép rendkívül kedvesen és mély rokonszenvvel fogadta. Szólott arról, hogy közös harcunk csak akkor ér véget, ha majd a világon mindenütt béke uralkodik, ha majd mindenütt virágzásnak indul az élet, s ha uralomra jut mindenfelé az emberek testvérisége. A továbbiakban méltatta az indonéz nép forradalmi harcának jelentőségét. Mi, indonézek — folytatta — igen messze élünk más országoktól, mégis meghallottuk a szabadság hangját, amely annyi más országban megszólalt. Meghallottuk, hogy saabadsagért kiáltanak a népek Európában és másutt a világon — és felébredtünk. Elnyomatást és kizsákmányolást szenvedett nép voltunk. Olyan országgá váltunk, amelyet egy holland professzor a kulik népének és a népek kulijának nevezett. Szegény nép voltunk, szegényebbek, mint sok más nép. Megosztott nép voltunk, mert reánk is alkalmazták az imperialisták az oszd meg és uralkodj elvet. Indonézia éppen természeti kincseinek gazdagsága miatt igen korán vonzotta a gyarmatosítókat Mór a tizenhatodik században és különösen a tizenkiencedik századiban az imperialisták elárasztották egész Indonéziát. A tizenhatodik és tizenhetedik században, amikor a spanyol, portugál, holland kereskedők keresték a tengeri uta kát, eljöttek Indonéziába és kirabolták. A tizenkilencedik században a modern imperializmus is behatolt Indonéziába, és vele az indonéziaiak elvesztették függetlenségüket is. Kulik népévé és nemzetek kulijává váltak. Harcoltak ez ellen, de akkor még nem volt egység a szumatrad, borneoi, jávai, szulavézi-szigeti és más szigetek lakosai között. A huszadik század elején azonban rádöbbentek arra, hogy ha ismét szabadok akarnak lenni, minden erőt egyesíteni kell. És egyesítették is erőiket! És 1945 augusztus 17-én széjjelverték hazájuk földjén a holland imperializmust. (Folytatás a 2, oldalon,) Május 1 tiszteletére Még két hét választ el bennünket május elsejétől, de üzemeink, gyáraink munkásai máris készülnek a nagy ünnepre. A felvonulás színessé tétele mellett munkával, az eddiginél jobb eredmé* nyekkel akarják köszöntem a munka ünnepét. Még jobb munkával készölnek a Pamutszövö dolgozói A Békéscsabai Pamutszövőben jól sikerült az első negyedév. Tervüket túlteljesítették és a vállalt 95 százalékos minőség helyett 97,3 százalékos minőséggel dolgoztak. A második negyedév első hónapjában még tovább javítják eddigi eredményüket. A munka ünnepén nem lesz külön versenyértékelés, de a 15-ik szabad május elsejét olyan eredménnyel akarják köszönteni, amely tetőzi az első negyedévben elért számokat. A munka mellett a gyár fiataljai kellemes meglepetéssel készülnek. Színessé, érdekessé akarják tenni a felvonulást. Tervük túlteljesítését jelentik májas 1 tiszteletére A Békéscsabai Ruhagyárban szinte minden évben az első negyedév lemaradását kelleti pótolni a terv későbbi túlteljesítésével. Ez az év azonban kivétel a többi közül, mert tervüket 102,9 százalékra teljesítették. Javult a gyárban a visszavetés, jobb a minőség, es számos újítás bevezetésével gazdaságosabbá vált a termelés. Ezt jelentik május elseje tiszteletére a gyár munkásai. Eredményeiket természetesen tovább növelik és a munka ünnepére teljesítik azokat a vállalásokat, melyeket a szocialista munkaverseny során tettek. A felvonulás felejthetetlenné tételéért pedig külön bizottságot alakítottak, amely javaslatokkal és az ünnepség megszervezésével teszi emlékezetessé a 15.ik szabad május elsejét. Négyzetesen vetik a kukoricát, .darabolják a cukorrépát a% új tsz-ekben Az új termelőszövetkezetek határában az utóbbi napokban nagyon megelevenedett az élet: teljes lendülettel vetik a kukoricát, sarabolják a cukorrépát, borsót és egyéb korai kapásnövényt. Az újdonsült szövetkezetek között egyedüli a gyulai Zöld Mező Tsz példája, amely 100 holddal csatlakozott a 30 mázsás kukoricatermesztési mozgalomhoz. Ezért nagyi-észt hibrid magot vetnek és a legfejlettebb módszerrel, négyzetes-fészkes vetéssel teszik földbe a kukoricát. A gyomai 6 ezer holdas Győzelem Tsz-ben, a tél utolsó heteiben kialakított nagy táblákon hat négyzetes vetőgép szorgoskodik s 900 holdon alkalmazták ezt a módszert. Nagy szorgalommal dolgoznak az új termelőszövetkezetek asz- szonyai és leányai is. Naponta százával sarabolják a korai növényeket. Az endrődi Szabad Föld Tsz- ben például kizárólag a női munkaerő sanabolta meg a borsót és a mákot, jelenleg pedig a cukorrépaföldön tevékenykednek. Hasonló szorgalommal sarabdnak a nők a gyulai, a magyarbánhegyesi, a pusztaottlakai és a medgyesegyhá- zi új termelőszövetkezetek határában is. Csaknem háromszorosára növekedett a mezőgazdasági gépiorgalom Megyénk termelőszövetkezetei már a korábbi években i6 igyekeztek növelni saját gépparkjukat. A régi termelőszövetkezetek szinte kivétel nélkül rendelkeztek egy-két1 szántó traktorral, pótkocsis Zetorral és tehergépkocsival. j A MEZÖSZÖV például 1958-ban' 13 millió forint értékű különböző j gépet és gépi felszerelést adott el a megye termelőszövetkezeteinek. Ezzel szemben 1959-ben 37 millió forint fölé emelkedett a megye termelőszövetkezetei által megvásárolt gépek értéke. Ez a forgalom még nagyobb lett volna, hogyha a MEZÖSZÖV több pótkocsit, gép vontatása permetezőt, billenő csillét, íogatos kocsit, 18 soros vető- j gépet, gabona-rostát, 24 kalapá-j I esős darálót, srlótöltőt, szecskává- I gót és nagyteljesítményű tejszeparátort tudott volna az ilyen munkagépeket kereső termelőszövetkezetek rendelkezésére bocsátani. Mezőgazdasági szeráruból, hengerelt és húzott vasanyagokból tavaly összesen hárommillió forint értéket vásároltak termelőszövetkezeteink. Különösen nagy volt a felvásárlás a múlt év negyedik negyedében a szerfás épü- ból. A MEZÖSZÖV összesen 60 darab .szerfás épülethez elegendő vasat adott el a termelőszövetkezeteknek. Ezenkívül eladott csaknem egymillió forint értékű anyagot csővázas színekhez ás csővá» zas kukorieagórékhoa.
