Békés Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-10 / 85. szám
TáfiO. április 10., vasárnap NÉPQJSÁG 3 A lengyel nép életéből Ä tizenhat éve szabad lengyel nép hatalmas eredményeket ért Ct az ipar, a mezőgazdaság és ku ítúra terén. Az ipar nagyarányú fejlődését mutatja, hogy a lengyel hajógyárak 1961—65-ig 122 hajót szállítanak a Szovjetuniónak, Míg 1958-ban 34 millió bőrlábbelit készítettek, addig ebben az évben már 37,9 milliót, s 1965-ben 48 mi llió párat adnak a lakosságnak. Lesznó Gornyban (Szprotawa járás) 1958 óta lüktető munka van az új bőrgyár építése körül. Az új gyár építésénél kihasználják a régi gyár helyiségeit. Az új bőrgyárhoz a legújabb gépeket Csehszlovákiából, NSZK- ból és az USA-ból szállítanak. Még e bben az évben 250 személy kezd munkához, majd a létszám 600-ig emelkedik. Jelentős mértékben bővült a szociális létesítmény, és az egészségvédelem. A 10 000 főre jutó or vosok száma az 1938 évi 3,7 főről 1957-ben 7,8 főre, 1965-ben pedig már 12 főre fog emelkedni. Egyre több szanatórium épül, ahol ingyenes gyógykezelésben részesítik a dolgozókat. Az ország egyik legszebb vidékén, Kowaryban épült tüdőbeteggondozó szanatórium teraszán. ■ A legutóbbi területrendezésig Kertészsziget Bihar megyéhez tartozott. Ezt a vármegyét az urak az egész magyar társadalom előtt így állították be: „Sötét Bihar”. Mennyire lekicsinylő, mennyire megalázó volt ez a sötét jelző azoknak az alsóbb néprétegek közé tartozó embereknek, ar kik itt éltek. Megalázó volt és szinte a húsukba martak, úgy érezték, mennyire lenézik őket noha ők állították elő azokat a rendkívül nagy értékeket, amelyeket az urak egyik éjszakáról a másikra eldorbézoltak, őket kártyázták el családostól, őket vetették koldus-sorsra, ha az uraságnak úgy tetszett. Talán ez a há- nya-veti élet a megmondhatója annak, hogy ebben a községben, miért a felszabadulást követő 15. évben indult meg a korábban befagyott fejek jégzajlása. Kertész- sziget zajlik. Áttörnek, megolvadnak, lassan teljesen eltűnnek itt is a múltból maradt örökségek. Ha valaki több évtizede járt ezen a részen és most újra eljönne, állítom, meglepődne, mert sok az a változás, ami itt az utóbbi években végbement. Villany, könyvtár, mozi, orvos, földművesszövetkezet, községi tanács, két termelő- szövetkezet, pártszervezet és ugyanazok a tömegszervezetek megtalálhatók itt, mint bárhol a megye többi községében. Bállá Ferenc elvtárs egy nagyon jó példát mondott az itteni megváltozott életről: „Régen három néptanító, A 15. heti lottósorsolás eddig egyedül álló, kettős érdekességet hozott. A lottó történetében eddig egyszer fordult elő, hogy ugyanazon a héten két darab öttalálatos szelvény akadt. Ez a rekord most megdőlt: három fogadó ért el öt találatot. Nyereményük e- gyenként 529 451 forint, A szerencsét hozó szelvények számai: B 5 074 827, B 7425 608 és B 7 425 609. Az elsőt Dorog környékén, az utóbbi kettőt Budapesten hozták forgalomba; A nyertes szelvények külön érdekessége — amint az a szelvények számából is kitűnik három tanterem — ma tíz pedagógus, nyolc tanterem”. E tény nem kíván semmiféle magyarázatot. Egyről azonban ne feledkezzünk meg: a hajdani sötét Bihar kertészszigeti fellegvárában a felszabadulás után, több mint háromszor annyi pedagógus ól és dolgozik, mint tizenöt évvel ezelőtt. Ebben az is benne van, hogy háromszorosánál is nagyobb sebességgel terjed itt a fény, a világosság, mint hajdanán. Barátkoznak a tudománnyal, a művészettel, érdeklődnek az alkotó új iránt, keresik, kutatják a termelő- szövetkezetekben is a gyorsabb előrehaladás rugóját. Az itt élő emberek magukévá tették az új társadalmi élet építési ütemének meggyorsítását. A parasztság zöme már az idei tavaszon a szövetkezetek nagy tábláiba vetette el az életet. Dolgoznak serényen, látják munkájuk hasznát, értelmét. Egy gondolat azonban mégis előtolakszik az emberben: hogyan lehetne még aiktívabbá tenni a jól lüktető gazdasági élet mellett a kultúrforra- dalom ügyét? A könyvtár, a mozi, az általános iskola tantestületének számbeli gyarapodása, az orvos jelenléte, a községi tanács munkája csak egy-egy picinyke része annak a programnak, amelyet a párt művelődéspolitikai irányelvekben lefektetett. Itt, ebben a községben is az élet, a két termelőszövetkezet gazdái sürgetik a bátrabb előrelépést. És ha —, hogy az utóbbi két szelvény száma közvetlenül egymást követi. Ez máris sok találgatásra ad alkalmat, l.ehet. hogy egy fogadó kétszer játszotta meg ugyanazokat a számokat. Az sem kizárt dolog, hogy ketten játszották meg, egymással egyetértésben a szerenesésszámokat, de az sem lehetetten, hogy valaki — diáknyelven szólva — „lepuskázta” a mellette ülő fogadó szerencsés számait. Az érdekes Igazság valószínűleg kitűnik majd a nyeremények kifizetésekor.;; — km — ezt a nép, a lakosság kéri, akkoí bizony minden pedagógusnak, ag- ronómusnaik, orvosnak talpra kell állni és az emberek kulturális igényét a lehetőségekhez mérten, a lehető legjobban kielégíteni. Ehhez azonban az kellene, hogy a községi pártbizottság is bátrabban szervezze, irányítsa ezt a munkát. Minden népműveléshez értő embert szólítsanak a fedélzetre, s váljanak az iskolák tantermei a népművelés központjaivá, ahol a pedagógus a természet- tudományra, az agronómus a gazdálkodásra, az orvos az életre tanít. De lehetne itt könyveket ismertetni, gyermeknevelésről beszélgetni, a szárnyukra bocsátott fiatalokkal foglalkozni, valóságos családdá kovácsolni a közösséget. Ez hiányzik innen — legalábbis úgy éreztem Bállá elvtárs szavaiból —, ez még nincs meg. Próbáltuk keresni, kutatni az okát, vajon miért? Hány pe. dagógust, orvost, agronómust kértek már fél segítségadásra? — Mert így kellene ezt csinálni s mindjárt meggyorsulna az ütem, amelyet az utóbbi időben az élet olyan gyakran sürget. De segítség is kellene ide, mert bizony a két szövetkezet csak éppen azért nem árva ezen a végeláthatatlan síkságon, mert ketten vannak. A környék üzemei még nem fedezték őket fel, a járáson kívül esetleg más megyékben azt sem tudják, létezik-e Kertészsziget? Pedig itt is elkelne legalább úgy, mint Dombegyházán — ha nem jobban — a budapesti üzemek patronálá- sa, de megfelelne egy szomszédos állami gazdasági segítés, vagy egy-egy nagyobb füzesgyarmati szövetkezet patronáló munkája is, mert bizony ilyesmiből is szűki- ben állnak. Segíteni, istápolni kehene az itteni két tsz-t, amely a maga módján hivatott a községbeliek megélhetésének biztosítására, ami végeredményben alépítménye annak az új korszakot nyitó forradalomnak, amelyik útján Kertésze szigeten is most már végérvényesen zajlik a jég. Dupsi Károly Három öttalálatos szelvény közül kettőnek a száma egymás utáni Szocialista államunk alapjában véve mindenütt teljesítette és teljesíti az ósztályharc sajátos viszonyaiból, a szocialista társadalmi és gazdasági törvények alapján reá kötelező funkcióit. Már a gyakorlatból ismeretes, hogy a proletárdiktatúra elnyomó funkciója nincs mindig előtérben. Ma a gazdasági szervezési funkció a szocialista állam központi feladata, mely tudatosan sohasem szorulhat háttérbe, sőt általában mindig előtérben van. Itt említjük meg, hogy a funkciók közül egyik sem elhanyagolható, kölcsönösen összefüggnek, segítik egymást. Bl. nélkülözhetetlen az egész ■ nép kulturális nevelése, a kulturális forradalom, mely szintén hatékonyan segíti az általános gazdasági fejlődést. Miközben építjük a szocialista társadalmat, törvényszerű, hogy gazdasági, politikai és világnézeti téren megütközzünk ellenfeleinkkel, a belső és külső osztályellenséggel. Mi a párt vezetésével igyekszünk a proletariátus világnézete szerint átalakítani a világot, a burzsoázia szintén saját világnézete szerint igyekszik átalakítani a világot, és visszaszerezni elveszett pozícióit. Ez a harc folyik. A munkásosztály és a burzsoázia politikai és ideológiai harca az egész átmeneti időszak tartama alatt elkerülhetetlen. Ennek a harcnak hatásai, megnyilvánulásai nem kerülik el az olyan területeket sem, mint a termelőszövetkezeti községek, ahol új, szocialista termelési viszonyok alakultak ki a mezőgazdaságban. A termelőszövetkezeti községekben azonban kibékíthetetlen osztályellentétek általában nincsenek. Ezek után beszélhetünk ott osztályharcról? — kérdezhetné valaki. Ennek megértéséhez nagyon fontos, hogy elméleti és gyakorlati szempontból elhatároljuk az ellentmondások kél típusát. A proletárdiktatúra viszonyai közt csak így tudjuk megérteni és helyesen folytatni az osztályharcot. 11 izsgáljuk meg, hogy a szocia* lizmus felé haladásunk ellen milyen fő erők hatnak. Egyrészt a kizsákmányolok belső és külső ellenállása, másrészt a népen belüli ellentmondások, melyek egyrészt a még megmaradt kapitalista termelési viszonyok hatására és a dolgozó nép körében megmaradt, volt kizsákmányoló osztályok szokásainak és ideológiájának hatására keletkeztek és keletkeznek. Vannak olyan népen belüli ellentmondások is, mint a helyes és téves, haladó és maradt nézetek. Ezek azonban nem tartoznak az ósztályharc kategóriájába, a fejlődés örök el- lentmodását tükrözik és azért ezekkel itt most nem is foglalkozunk. volt kizsákmányolok ellenállását, a gazdasági kártevést, a politikai és ideológiai nézeteik terjesztését megakadályozzuk, felszámoljuk, nem kaphatnak nyilvánosságot és erőszakos fellépésük esetén megfelelő eszközökkel válaszolunk. Egészen más a helyzet a népen belüli ellentmondásokkal, történetesen a tsz-községek- ben is meglevő ellentmondásokkal. Itt az osztályharc sajátos formát ölt, védi a népet a belső és a külső osztályellenség hatásai, nézetei ellen. A népen belül az ellentmondások megoldása, a párt vezetésével a termelési viszonyok fejlesztése, a demokrácia, a felvilágosító szó, a népművelés, a kul- túrforradalom útján történik. Lehetősége van mindenkinek, hogy elmondja nézetét, véleményét gazdasági, politikai, ideológiai kérdésekben. Vitatkozunk, bírálunk, hogy ez úton szabaduljunk meg a téves és káros nézetektől. Ha a népen belül meggyőződés nélkül, tudatlanságból, tapasztalatlanságból, vagy félrevezetés következtében az emberek helytelen nézeteket vallanak, akkor az ilyen emberek nézeteit a helyes marxista—leninista álláspont szembeállításával semmisítjük meg. Ez a harc nem ellenük történik, hanem értük. Ezért ilyen értelemben nem beszélhetünk a népen belül osztályharcról. Uzúzása, visszaszorítása, a marxizmus—leninizmus térhódítása. Ma a szövetkezeti községekben az osztályharc fő területének a gazdasági megszilárdítás mellett a szocialista világnézet terjesztését, a kapitalista maradványok, a szövetkezeten kívüli ellenséges elemek és rétegek hatásának leküzdését, a szövetkezeti tagok közötti ellentétek megoldását tartjuk. Még hátra van az a kérdés ■" ebben a helyzetben, mi történik a kulákokkal a termelőszövetkezeti községekben? Ha józan megfontolással mérlegeljük hazánkban kialakult helyzetet, látjuk, hogy a volt kulákok egy részének, akik lojálisán élnek velünk, a termelőszövetkezetekbe való felvételük helyes ebben a szakaszban. Hazánkban ugyanis a kulákság zöme gazdasági bázisától évek óta meg van fosztva s nagyobb részük kétkezi munkájából él. A fizikai munka bizonyos átalakítással van rájuk is. Emellett vegyük figyelembe, hogy a szocializmus nemzetközi és hazai méretekben való győzelmes előrehaladása á burzsoáziához tartozó egyes személyeket — köztük jelentős számban a volt ku- lákokat — arra késztet, hogy igyekezzenek beleilleszkedni a dolgozók társadalmába. Fontos körülmény az is, hogy a termelőszövetkezeti községek megalakulásával végeredményben megszűnik az ott élő kulákok közvetlen környezetében az egyéni gazdasági bázis, mely fontos forrása a burzsoá törekvéseknek, cselekedeteknek. A termelőszövetkezetekben, az új szocialista környezetben, fizikai munkát végezve meg van a lehetősége annak, hogy a volt kulákság jelentős része a szövetkezet hasznos tagjává váljék. Ehhez azonban az kell, hogy a termelőszövetkezetben megfelelő hatást gyakoroljunk rájuk is. n sszegezve azt mondhatjuk, U hogy nem szűnt meg az osztályharc a termelőszövetkezeti községekben sem. Folyik tovább sajátos körülmények között a szocialista gazdasági viszonyok győzelemreviteléért, a marxizmus —leninizmus elterjesztéséért. Folyik a harc a velünk makacsul szembenálló osztályellenség, és nézeteik ellen, a rémhírterjesztők ellen, a spekuláció ellen stb. Ezt a harcot nagyobb konfliktusok elkerülésével szeretnénk megnyerni. Ellenségeink magatartásán múlik, hogy ez sikerül-e így. A mi mozdonyunk hatalmas erővel tör előre, s ma már nincs olyan erő, mely megállíthatná, aki ezt megkísérelné, csak szét- zúzatja magát, elvakultságának kárát vallja. Politikai, gazdasági és kulturális fejlődésünk a bizonyság arra, nem csökkent éberségünk, nincs elbizakodottság most a fejünkben. Helyén van az eszünk és a szívünk, bizakodás van bennünk. Az osztályharcunk igazságába és biztos győzelmébe vetett hittel növeljük a szocializmus építésűben megfeszített erőinket. Boda Zoltán A kétfajta, fő akadály jellegé- gyanakkor e nézetek elleni harc bői következik, hogy leküzdésük- egyben osztályharc is, mert célja hoz más és más esr-kitaök szüksé- és eredménye az osztályellenség gesek . A kizsákmányolok, vagy ideológiájának, befolyásának szét-
