Békés Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-10 / 85. szám
If É P Ü J S Á G I960, április 10., vasárnap A délafrikai kormány nem hajlandó lemondani a fajüldöző politikáról — Forrong egész Afrika — London (MTI) Eric Louw, délafrikai külügyminiszter pénteken kijelentette, hogy kormánya nem hajlandó lemondani a „faji elkülönítés” politikájáról. Hangoztatta, hogy e politika egyes részeit módosítani lehet, de lényegében minden változatlan marad. A délafrikai gyarmatosítók nem hajlandók átadni az ország uralmát a lakosság túlnyomó részét alkotó néger többségnek. FOKVAROS A délafrikai unióban a kormány fokozott óvintézkedésekkel igyekszik megakadályozni, hogy az afrikaiak ismét harcba szánjanak jogaikért. Pénteken kiadott rendelkezés szerint újabb hat területi alakulatot mozgósítottak a „belső rend védelmére”. A rendőrség folytatja a razziákat. Pénteken Pimville-ben több száz afrikait letartóztattak. Az UPI közli, hogy a délafrikai rendőrség tisztjeinek „zseniális” gondolatuk támadt, amellyel orvosolni akarják a helyzetet. Több rendőrtiszt hivatalosan kérte, engedélyezze a kormány, hogy az afrikaiak szeszesitalt vásárolhassanak. Azzal érveltek, hogy a huszonkét - esztendeje tartó szesztilalom megrontja a négerek és fehérek viszonyát. Ha az afrikaiak szeszesitalt kapnak, „nem fogják fenyegetni a közbiztonságot”. RIO DE JANEIRO Kubitshek brazíliai elnök pénteken megtiltotta, hogy a Sao Pa- , olo labdarúgó csapat mérkőzéseket játszón Dél-Afrikában. Az elnök hangoztatta, egyetlen brazíliai sportoló sem versenyezhet olyan országban, ahol „könyörtelenül” bánnak a négerekkel. KAMPALA Crawford ugandai kormányzó pénteken rendeletet adott ki, a- melyben Uganda egyik tartományát, Butgandát „forrongó területnek” nyilvánítja. A rendelet értelmében a rendőrség bármikor kimenési tilalmat rendelhet el, gyűléseket tilthat be, a legcsekélyebb gyanú alapján embereket tartóztathat le és házkutatásokat tarthat. PÁRIZS Heves bérharcok Franciaországban Párizs (MTI) A Sud-Aviation repülőgépgyár nantes-i üzemében hetek óta ismét munkabeszüntetésekkel követelték a munkások bérük emelését. A gyár igazgatósága azzal válaszolt, hogy elrendelte az üzem bezárását. A zömében mezőgazadsági jellegű Finis tere megyében a városok polgármesterei azzal tiltakoznak a kormány mezőgazdasági politikája ellen, hogy egymás után lemondanak tisztségükről. Hetven városi polgármester, illetve községi elöljáró nyújtotta be lemondását a megyefőnöknek. Hitler hordái húsz évvel ezelőtt támadták meg Norvégiát Tambroni bizalmat kapott az olasz képviselőházban Az AP közlése szerint Kamerunban csütörtökön éjszaka .ösz- szetűzések voltak afrikaiak és a rendőrség között. Duala kikötővárosban egyórás csata támadt | 200 afrikai és nagyszámú rendőr részvételével. Az összetűzés során 25 afrikai és négy rendőr meghalt, többen megsebesültek. (MTI) Berlin A hitleri hordák húsz évvel ezelőtt rohanták le Norvégiát. Az NDK kormánya a hitleri támadás 20. évfordulója alkalmából nyilatkozatot adott ki. Megerősíti azt az álláspontját, hogy a keleti-tengeri térség békéjének biztosítása céljából hajlandó két- vagy többoldalú barátsági, együttműködési, illetve megnemtámadási szerződést kötni. A Német Demokratikus Köztársaság kormányának szilárd meggyőződése, hogy a két német állammal kötendő békeszerződés és a nyugat' berlini természetellenes helyzet megszüntetése nagy mértékben hozzájárulna az északeurópai térség feszültségének csökkentéséhez. A Német Demokratikus Köztársaság nyilatkozata befejezésül hangsúlyozza, hogy az NDK-ban megemlékeznek Dánia és Norvégia ellenálási harcosairól. Oberländer politikai múltja vitathatatlan Párizs: A Monde vezető helyen közli bonni tudósítójának írását Róma (MTI) Pénteken az olasz képviselőházban Tambroni kormánya megszerezte a beiktatáshoz szükséges többséget — de minden jel arra Strauss tizennyolc zászlóalj atomfelszerelését követeli Bonn A bonni hadügyminisztérium költségvetési vitájában Strauss miniszter a Bundeswehr 18 zászló- aljának atomfelszereléséhez szükséges költségek megszavazását követelte a nyugatnémet parlamentben. A miniszter azzal érvelt, hogy a NATO a nukleáris harcierő alapján méri az egyes tagállamók értékét. vall, hogy a politikai válság, különösen pedig a Kereszténydemokrata Párt válsága nem oldódott meg, hanem sok tekintetben még csak súlyosbodott. Tambroni az újfasiszták 24 szavazatával jutott a miniszterelnöki bársonyszékbe és ez a tény kiélezte a kereszténydemokrata párt jobb- és balszárnya között dúló harcot. A szavazás után alig egy órával a kereszténydemokraták balszár- nyának két ismert alakja, Giulio Pastore tárcanélküli miniszter és Nullo Biaggi, iparügyi államtitkár benyújtotta lemondását a kormányfőnek. Politikai megfigyelők lehetségesnek tartják, hogy a kormány lemond, mielőtt sor kerülne a szenátusi vitára. (MTI) Kongresszusi Vörös Zászló átadási ünnepség Békéscsabán A Békés megyei Bánya- és Építőanyagipari Egyesülést a kongresszusi versenyben elért kiváló eredményéért Vörös Vándorzászlóval, és élüzem címmel tüntette ki a Miniszter- tanács és a SZOT Elnöksége. Az egyesülés hét téglagyárában 9,5 millió nyers és 9 millió égetett téglával készítettek többet terven felül az elmúlt évben, s mintegy 100 Ft-tal csökkentették az ezer tégla előállítására eső önköltséget. Figyelemre méltó, hogy valamennyi téglagyárukban a saját műhelyükben gyártott agyagkotróval gépesítették a bányá- szást, s azzal mentesítették dolgozóikat a megerőltető fizikai munkától. Az egyesülés a jó munka jutalmaként 26 napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedést osztott dolgozóinak az elmúlt hetekben. A kitüntetést Igaz Sándor, a Könnyűipari Minisztérium helyiipari főosztályvezetője nyújtotta át az egyesülés dolgozóinak, szombaton este, a Békéscsabai Téglagyár művelődési otthonában rendezett ünnepségen, s az egyesülés munkásai között 80 ezer forint pénzjutalmat és ajándéktárgyakat is osztottak. Az ünnepségen megjelentek más megyei testvérvállalatok képviselői és Sepré- nyi Sándor, a HVDSZ főtitkára is. az Oberlánder-ügyről. A cikkíró megállapítja, hogy Oberländer politikai múltja viatathatatlan: következetes náci, a németek keleti terjeszkedésének híve volt, s mindaz, ami elméletileg és gyakorlatilag ezzel együtt jár. A Minisztérium a kulcspozícióiba egykori harcostársait ültette. Bonnban gyanítják, hogy a Varsóban és Moszkvában emelt vádak kétségtelenül nem egészen kitalálások — írja finoman a párizsi lap tudósítja, s végül megjegyzi: Annak idején Oberländer pártja néhány szavazatával járult hozzá a kancellár többségéhez. Ma a parlamenti többség erkölcsi hitelével fizet meg ezért. 1 mai osztályharcról Uazánk felszabadulása óta a I* munkában és eredményekben gazdag 15 esztendő sok változást hozott népünk életében. A szabadság adta lehetőségekkel élve pátunk vezetésével rohamosan fejlesztettük népgazdaságunkat, s történelmünkben még soha nem tapasztalt gyorsasággal emelkedett népünk életszínvonala, politikai és kulturális műveltsége. Közben leküzdöttünk egy ellenforradalmat, amely a belső és külső osztályellenségre támaszkodott és elmérgesítve, felnagyítva kihasználta gyermekbetegségeinket, veszélyesen támadt a néphatalomra. Ez a tizenöt év kemény küzdelemben véres és vértelen osztályharcban telt el. Osztályharcban, melyet a proletariátus államunk segítségével azért folytat, hogy elérje osztálycéljait, saját maga és az összes dolgozók teljes felszabadítását a kizsákmányolás alól, hogy megszüntesse az osztályokat. így saját magát is, megszüntesse az osztályuralmat — saját osztály- uralmát. Egységes osztálynélküli kizsákmányolás mentes társadalmat hozzon létre, győzelemre vigye a szocializmus, majd pedig • kommunizmus ügyét. Az eltelt történelmileg rövid idő alatt a kapitalizmusból örökölt osztályviszonyokat népi hatalmunk segítségével a proletárdiktatúra eszközeivel megváltoztattuk. A tőkés és földesúri osztályokat felszámoltuk. A volt kizsákmányolok és támogatóik egyrésze be is illeszkedett társadalmunkba, más része pedig ellenforradalmat robbantott ki és ma is ellenséges magatartást tanúsít. Akivel közülük a harcban, mint ellenséggel találkoztunk, azzal rendszerünk ennek megfelelően bánt el. E harcban megerősödött a munkáshatalom. s a velünk szembenálló belső erőket szétszórtuk, ma már általában nem képviselnek egységes szervezett erőt. II z elmúlt 15 év alatt forradal" műnk legfőbb ereje, a proletariátus, pártunk vezetésével a hatalom birtokosává vált és a termelőeszközök társadalmi tulajdonba vétele alapján megszűnt nincstelen proletár lenni, testvéri összefogással a másik nagy dolgozó osztállyal, a parasztsággal együtt építi a szocializmust. A parasztság is szemlátomást a szocializmus irányába fejlődik gyökeres átalakuláson megy át, A kapitalizmus földéhes, megkínzott, osztályviszonyaikban széttagolt, paraszti tömeget hagyott maga után kényszerű örökül. Olyan osztályt, melynek fő tömege földjétől megfosztva a proletariátushoz hasonlóan, a bérrabszolga életet élte, míg másik rétege féltve, rettegte a talpalatnyi földjét, melyen nyomorúságosán tengődött. A középparasztság sorait is tizedelte a felszabadulás napjáig a kapitalizmus farkastörvénye. Míg nagyobb tömegeik az elszegényedés útját járták, csak elenyésző kisebbségük lépte át a kulákokhoz vezető ösvényt, hogy most mér, mint kizsákmányolok farkasfogakkal, vak embertelenséggel folytassák a küzdelmet a nagybirtok és mindenki ellen, az egyéni meggazdagodásért. Kegyetlen világ volt az — emlékeznek a vidéki öregek, njiközben a mába és jövőbe vetik bizakodásukat. Ma egységes paraszti osztály van kialakulóban. Agrárproletár, félproletár, kisparaszt és középparaszt s az arra érdemes kulák egységbe tömörül és egyenlő jogok alapján együttműködve, termelőszövetkezeti gazdákká válnak valamennyien. L| ég vannak, akik nem értik az ™ osztályviszonyok ilyen változását és helytelen következtetést vonnak le egyes jelenségekből. Például azt, hogy kulákokat is felvettek a szövetkezetbe, annak tulajdonítják, csökkent a forradalmi éberség, azon slránkoz nafe, hogy gyengült az osztályharc. Mások azt a következtetést vonják le, hogy a termelőszövetkezeti községekben megszűnt az osztályharc. Nincs különösebb tennivaló, ha már a kulák is a közösben van és az osztályidegen leszármazottja pedig könyvelő, agronómus, vagy egyéb munkát kapott a tsz-ben. Vannak, akik csak a személyek elleni harcban látják az osztályharcot, sok esetben ok nélkül személyes harcot vívnak egy-egy ilyen emberrel és szinte bocsánatkérően tájékoztatják a felső vezetést, hogy bizony náluk még itt, vagy ott osztályidegen is dolgozik. Már most mi a helyzet? Elaludt volna éberségünk? Vagy nincs is már szükség rá? Befejeztük talán az osztályharcot a tsz-községek- ben? Aki valamennyire is tisztában van a marxizmussal—leninizmus- sal, tudja, hogy erről szó nincs. Az ellenforradalom leverésével és a tsz-községek alakulásával az osztályharc nem szűnt meg sehol. A társadalom objektív törvénye, hogy az osztálynélküli társadalom szüntelen osztályharcban születik. Ugyanez érvényes a nemzetközi élet területén is. Az államok és népek békés egymással élése amelynek tartóssá tételéért küzdünk, nem hoz békét az eszmék harcában. H z osztályharc folyik tehát to" vább, nem rajtunk múlik, mi'ycn élességgel. Pártunk ezzé kapcsolatos állásponjából világé san kitűnik, hogy nem baj az, ha az osztályharc nem éles, sőt előnyösebb, ha erőnk növekedésével nem jár együtt az éleződése. Ez a politika az osztályellenség számára azt jelenti: jobban járnak, ha nem lépnek fel a néphatalommal szemben, nem dobják magukat olyan kerék alá, amelynek előre- forgását úgysem tudják megakadályozni. Mi azokkal szemben, a- kik közülük becsületesen akarnak dolgozni, őszintén lojálisak vagyunk, azokat meghagyjuk hajónkon, segíthetnek nekünk. Akik nem mondanak le ártó szándékaikról, azokkal pedig ennek megfelelően járunk el. Pártunk politikájából kitűnik, hogy az osztályharc nem a kapitalisták osztályának egyes tagjai ellen folytatott különbáborúval egyenlő, hanem annál szélesebb és sokoldalúbb. Szocialista államunkban az osztályharc megváltozott viszonyok között sajátos formában a proletárdiktatúra funkcióinak érvényesülése útján megy végbe, melynek döntő ereje a proletárállam. A funkciók fő vonalaikban a következők: a megdöntött kizsákmányoló osztályok ellenállásának és restaurációs törekvéseinek elnyomása, a szocialista gazdaság megteremtése és tervszerű fejlesztése, az egész nép kulturális nevelése, barátság és kölcsönös testvéri összefogás a szocialista államokkal és a nemzetközi munkásosztállyal. Végül a proletárdiktatúra védelme a külső imperialista támadással szemben.
