Békés Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-09 / 84. szám

6 NÉPÚJSÁG »60. áprTHs Mm1l> Szabóné lakásügye — A háztulajdonost kellene felelősségre vonni. Vannak, akik szándékosan teljesen elhanyagol­ják házuk azon részének karban­tartását,' melyben a lakó lakik. Azt sem bánjak, ha ezáltal a la­kás lakhatatlanná válik. Egyesek ilyen úton akarnak megszabadul­ni az időközben számukra kelle­metlenné vált lakásbérlőtől — mondotta Tóth Géza, a békéscsa­bai városi tanács lakásügyi hiva­talának vezetője. — S vannak, akik ezt az em­bertelen megoldást akratlanul is, de törvényesítik — jegyeztem meg és felmutattam a megyei ta­nács illetékes osztályának egyik határozatát, melyben, ha szűkén nézzük, nincs semmi kivetni való. Annak rendje és módja szerint helyesen előírja, hogy a kérdé­ses épületrész lebontása a városi tanács ipari-műszaki osztályának engedélyével és csak akkor végez­hető el, ha a városi tanács v. b. igazgatási osztálya az ott lakó Szabó Józsefnénak szükséglakás­ról gondoskodik. Azonban annak okáról, hogy a lakrész hogyan és miért vált lebontásra alkalmas­nak és ki ezért a felelős, sem eb­ben, sem más határozatban nin­csen szó. Pedig ezt is érdemes lett volna megnézni, mert ami a jelenlegi helyzetet illeti, Szabóné izületi és idegbántalmai miatt kórházban fekszik. A Hal utca 6. számú ház­ban az ő lakrészében bezárva áll­nak a bútorok. Az épületrészt az összedőlés, a bútorokat pedig a penész és a rothadás fenyegeti, mert az egykor nádfedeles tetőn már régóta hatalmas nyílások tátogatják szájukat az eső felé. Egy fallal innen azonban fris­sen pirosló cseréptetős, szépen rendbehozott, nagyszerű épület­rész áll, a háztulajdonos lakré­sze. Még a vak is láthatja, hogy a Szabóné által lakott részt szán­dékosan veszni hagyták. Hogy van egy rendelet, mely előírja, hogy a háztulajdonos, vagyis a bérbeadó köteles a laká­sok karbantartásáról gondoskod­ni, megőrizni az épület állagát? Ki törődik azzal? — Az a fő, hogy nekem legyen jó lakásom, a má­sikat egye meg, azaz üldözze el a penész. Ha másképpen nem me­gyen, így szabadulok meg tőle. Az épületrészt aztán szépen le­bontjuk és csinálunk belőle disz­nóólát. Csak az a kár. hogy már a gerendák is elrohadtak... — valahogy így gondolkodik a ház- tulajdonos. Igen ám, de mostanában nehéz az ilyen gondolatokat megvalósí­tani. Ezt bizonyította annak ide­jén a városi tanács v. b. ipari osztályának határozata, mely pa­ragrafusokra támaszkodva még 1959. július 20-án elrendelte a fent leírt épületrész tatarozását, mert — mint írták — az egy szo­ba, egy konyha és egy kamrából álló épületrész az ott lakó egész­ségét, biztonságát veszélyezteti. Világos, hogy ez a határozat sértette a tulajdonos önző érde­két, aki el is indította a fellebe- zést. Közben telt-múlt az idő és esett az eső. Aztán szeptemberben megje­lent a megyei tanács v. b. ipari és műszaki osztályának határoza­ta, mely a lebontást rendelte el a már említett feltételekkel. S mi történt eddig? Ebben az ügyben semmi érdemleges. Most I960, április van, tehát csaknem kilenc hónap telt el az ügy aktává vá­lása óta. Szabóné a kórházban nem sok értelmét látja a gyógyu­lásnak. Bútora a lerohasztott é- piilet alatt penészedik. Alig van remény lakásügyének gyors meg­oldására, mert rajta kívül van­nak még néhányan hasonló hely­zetben levő emberek. Az egész ügynek van azonban még egy fájó pontja, történetesen az, hogy azok közé, akik így a- karnak megszabadulni lakójuktól, egy tanácstag is belekeveredett, a ház tulajdonosának felesége sze­mélyében. Ez a gondolkodás nem jellemző a mi tanácstagjainkra és éppen ezért, ha akarja, ha nem, megszólják érte. Ezzel azonban még nem intéződött el Szabó Jó- zsefné lakásügye. Gondolom, akik romok alá juttatták a beteg asz- szonyt, most felébred bennük a lelkiismeret és súlyos hibájukat emberséges megoldással teszik jóvá. Boda Zoltán Üzletek húsvéti nyitvatartása A magyar forradalmi munkás-pa­raszt kormány 1005/1%0. sz. határozata alapján a lakosság ünnep előtti zavar­talan áruellátásának biztosítása érde­kében a nyiltárusítási üzletek az aláb­biak szerint lesznek nyitva: A MEGYEI VAROSOKBAN: ÁPRILIS lfi-AN, SZOMBATON: Az egymüszakos hús-, hal-, vad-, barom­fi-, fűszer-csemege-, édesség-, pék-, tej-, zöldség-, gyümölcsboltok reggel 7 órától 18 óráig, a később nyitó egy­müszakos felsorolt élelmiszerüzletek reggel 7 órától a szokásos ideig, a két- műszakos búsboltok és élelmiszerüzle­tek a szokásos módon tartanak nyitva. A főútvonalakon, közlekedési góc­pontokon és külső kerületek kereske­delmi központjában lévő üzletek, áru­házak 17 óráig tartanak nyitva. ÁPRILIS 17-BN, VASÁRNAP: Az élelmiszerüzletek közül csak a vasár­nap egyébként is nyitvatartó boltok árusítanak. A többi élelmiszer- és ipar- cikküzlet (áruházait) zárva tartanak. A vendéglátóipari egységek a szombati napokon, az édesség- és dohányboltok a vasárnap szokásos módon tartanak nyitva. Április is-an, hétfőn-: a tejet árusító élelmiszerüzletek reggel 7 órá­tól 10 óráig tartanak nyitva. Az egyéb élelmiszerüzletek, ipareikküzletek, áruházak zárva lesznek. Az iparcikküzletek közül városon­ként egy-egy illatszerből S-töl ÍZ óráig tart nyitva. A vendéglátóipart egységek, az édes­ség- és dohányboltok a vasárnap szo­kásos módon tartanak nyitva. Tanácstagi beszámolók Békéscsabán A békéscsabai 26. számú városi választókerületben Such János ta­nácstag az Irányi utcai iskolában 1960. április 13-án W óraikor; a 105. számú városi választókeriMet- ben Bencsik Pál tanácstag Do­hányos tanya 1913/1. se. a. aprÖis 10-én délután >3 arakor tartja meg beszámolóját. Kérik: ae érin­tett választókerületek lakért, hogy tanácstagjaikat hallgassák meg és észrevételeiket, javaslataikat nyil­vánítsák. HÍREK N y —» Miért hordassz o- lyan piszkos görcsöt a nyakadon? —- kérdeztük fiatal ismerősünket, nyíltan kimutatva, hogy a számtalan színcsíkok­ból összeállított ízléste­len nyakkendője iránt ellenszenvvel viselte­tünk. — Amerikai — vála­szolta büszkén, és a kö­zelebbi csodálat kiér- demlése céljából ae or­runk elé tolta a piszkok­ká! keveredett kanári- száneket. Ezt gyűrheti­tek akár órákig — foly­tatta, miközben bele­ugatimád markolt, és ‘ teljes ere­jéből összeszorította. Néhány másodperc el­teltével hirtelen elen­gedte. Mi csodálkozva néztük az eredményt: a nyak­kendő harmonikaszerű- en lógott. Ismerősünk előbb meglepődve és za­vart mosollyal tekintett az éktelen gyűrődésre, majd arca mámorossá változott. — Eredeti amerikai ráncok. Absztrak gyür­kék — szólalt meg, és újabb hirtelen hangulat­változással idegesen de­a t rákon ragadta a nyak- madzagot, szakitási pró­bákat csinált vele. Nem volt megelégedve a ha­tossal, ezért újra meg- ráncigálta kétfelé, mint a vásárosok a szövetet, közben eszelősen ismé­telgette: Amerikai! Erre otthagytuk. Ami­kor visszapillantottam, még mindig a nyakken­dőjével bíbelődött, újabb kísérletként egy pálin­kával telt pohárba ló­gatta, közben olyan ar­cot vágott, mint egy át­lagon aluli amerikai... B. z. — Április 17-én délután négy órakor a Békéscsabai Textilfel­dolgozó Kispari Szövetkezet nagy­szabású divatbemutatót rendez a Balassi Művelődési Házban. — A Megyei Könyvtár rende­zésében, az Irodalmi Hétfők kere­tében április 11-én, este 7 órai kezdettel „Tiborc új arca” cím­mel előadást tart dr. Nacsádi Jó­zsef egyetemi adjunktus, a XIX. —XX. század magyar irodalma parasztábrázolásáról. Közremű­ködnek a megyei Jókai Színház művészei. — A néphadsereg békéscsabai helyőrségi klubjában április 12-én délután 4 órakor a katonafelesé­gek tanácsának rendezésében „Er­kölcsi é6 világnézeti nevelés a csa­ládban” címmel tart előadást a TIT éLőadója. — A füzesgyarmaH földműves- szövetkezet egymillió forint nye­reséggel zárta az 1959-as évet. A szövetkezet dolgozói átlagosan 800 forint nyereségrészesedést kap­tak. Összesen 55 ezer forintot osztottak ki nyereségrészesedés címe». >OiCCCO6W6l6«0OB>i Szarvasi Építőipari Kisipari Termelőszövetkezet a lakosság szolgálatában. RÉSZtBSBINR; Kőműves, ács, asztalos, szobafestő, mázoló és cím festő Kérjük kedves megrendelőinket, bizalommal keressék lei részlegeinket, ahol minőségi munkát kapnak. 308 Ctaii meáe a cdukátóí Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren túl volt egy nagy folyó, s a folyóban élt egy nagy csuka. Ö volt Halország fé­lelmetes királya. Minden kis hal rettegett tőle, mert ha valamiért megharagudott, felfalt minden alattvalót, aki csak a közelébe ke­rült. Hátország alattvalói titokban nagyon sokat tusdkodtak, hogy e dologban mitévők legyenek? Ab­ban mindnyájan megegyeztek, hogy valamit tenniük kell, külön­ben Csuka király telhetetlen ben. dőjében elveszefti Halország ösz- szes lakóját. Egyszer, amikor a félelmetes Csuka király palotájában ebéd­utáni álmát áludta, Halország ösz- szes lakója, a legbátrabb és a leg- bölcsebb Ponty vezetésével gyű­lést tartott. Ezen a gyűlésen elha.- tározták: — Panaszt emelünk Csuka ki­rály ellen az állatvilág királyá­hoz: az Oroszlánhoz. Nyomban el is küldték hozzá a Pisztrángot, aki elpanaszolta külország nagy bánatát és kérte, hogy Csuka királyt ítéljék mág­lyahalálra. Oroszlán király összehívta erre Állatvilág Tanácsát, hogy meg­vitassa Csuka király rémtetteit. Összegyűltek tehát az igazságte­vők. Oroszlán király volt az el­nök. A Tanács tagjai pedig: a Tigr ris, a Medve és a Farkas. Ezután maguk elé rendelték Csuka ki­rályt, akitől Oroszlán elnök azt kérdezte: — Válaszolj nekünk Csuka ki­rály arra a kérdésre, hogy miért félnek tőled alattvalóid, Halország lakói? — Azért nagytekintetű bíróság — válaszolt a Csuka —, mert na­gyon szeretem őket! Hiába is faggatták tovább, ö ál­landóan azt hajtogatta, hogy na­gyon szedeti alattvalóit, és azért félnek tőle. Ekkor a Tanács egyik tagja, a Tigris megkérdezte Csukát, a vád­lottat: — Van-e ügyvéded? — Van! — válaszolta magabiz­tosan a Csuka, és behívta ügyvéd­jét: a Rókát. A Róka nagyon komoly arcot vágott, föltette nagy okuláréjM, hatalmas védőbeszédet mondott Csuka királyról, az ö jóságáról és békességes természetéről, melyet a jelenlevők maguk is ismerhet­nek. Végül Róka ügyvéd így fog­lalta össze véleményét: — Mivel Csuka királynak jó tulajdonsága vám, a máglyahalait túlságosan szigorúnak tartom, e- zért azt javaslom: dobjuk a víz­be, hogy ott lelje halálát — fejez­te be védőbeszédét Róka ügyvéd. Az Állatvilág Tanácsa elfogad­ta Róka ügyvéd javaslatát és Csu­ka királyt a tenger legmélyebb fenekére dobta. Így csapta be a ravasz róka a bíróságot. Eddig volt, mese voitt. Aki nem hiszi, járjon utána. Betűpótlás Egészítsétek lei az alábbi sorokat és néhány szép magyar közmon­dást kaptok: 1. N—M—ö—Ö. A—A—A—Z— H—A—Z—Li—E—F—J—A 2. K—C—I—B—R—D—E—Ö— 3. V—S—M—G—Z—K—K—A —Y—E—S—Ö—I— 4. N—M—K—R—S—A—N—Ö— É—A—E—£ f 5. S—K—T—K—R—S—A—K —D—N—M—1—J—A—A—K— B. RADÓ feltl: Évike Éviké a kádban ül, és siránkozik nagyban: jaj, de csípi a szememet ez a csúnya szappan! — Persze, — mondja a szivacs — sose maradsz békén! — Csitt csak — szól a meleg víz, — szép leszel a végén! Ejnye, az a törülköző éppen csak ezt leste: a kádban ül — Jobbkezedet! Most a bait! — Ezt az ing kiáltja. Fésű-kefe simogatja Évi haját hátra. — Kis patkót a lovacskákra! — Ugrik a cipőcske. Évi kislány mosolyog, nem búsul már ő se. Van ám piros ruhája is, s bizony annyit mondok, egy-kettőre begombolja mind a három gombot. egy-kettőre tiszta, száraz, mind a két fülecske. Máris itt áll Évi baba takarosán, tisztán, nem készül el ilyen gyorsan semmiféle kislány! TALÁLÓS KÉRDÉSEK A piszok ellensége Fa-mezőn szánkázik sárga üstökével, hadakozik por, hulladék, piszok özönével. (bJüos) Élő torony csúcsán Rézkunyhé Rézkunyhó, csöpp, mint ujjaeskád * (hegye, — a varródobozban hever árvár — mégis annyi ablakkal van tele. nincsen több a király palotáján. (nzspAa) Sosem eszik száz fogával, mégis elkoptatja. Élő bércek csúcsán erdő földjét szántogatja. Ő is ugyanazt teszi Ha kinyitod szárát — kinyitja a száját. Ha becsukod szárát — becsukja a száját. <9no)

Next

/
Thumbnails
Contents