Békés Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-07 / 82. szám
2 KÉPÚJSÁG I960, április 7., csütörtök II Figaró és a Le Monde kommentárja Hruscsov látogatásához Párizs (MTI) A francia polgári sajtó ismé- telen visszatér kommentárjaiban Hruscsov látogatására, A jobboldali Figaro-ban ilyen mondatok is olvashatók: Hruscsov útja a kommunizmus ügye és a szovjet államférfi számára egyformán igazi siker volt... Hruscsovot magát is értékelte a tömeg. Megkedvelte családias egyszerűségét, jó mondásait, tréfás kedvét. A tömegnek tetszettek a kedvező ítéletek, a rokanszenv tanúsítása, a- mellyel Hruscsov nem fukarkodott. A Figaro cikkírója kijelenti: „Nem vitatjuk Hruscsov őszinteségét, amikor békeszeretetéről beszélt, s kijelentette, nincs olyan konfliktus, amelyet ne lehetne békésen rendezni”. A Le Monde Pierre Couture- nek, a francia atomkormánytoiz- to6ság adminisztratív vezetőjének nyilatkozatát közli a francia— szovjet atom-megállapodásról. Couture kiemeli, hogy élőre megállapított közös program szerint együtt dolgoznak majd a szovjet és a francia kutatók. Kutatócserét hajtanak végre az idén és a jövő évben, (MTI) Kennedy demokrata-párti elnökjelölt került ki győztesen a wisconsini próbaválasztásból Milwaukee (Reuter) Az Egyesült Államok két pártjának — a jelenleg kormányon levő köztársasági párt és a demokrata párt — jelöltjei kedden Wisconsin államban mérték össze erejüket az elnökválasztást megelőző hagyományos próbaválasztáson. De Gaulle Londonban London (MTI) London útcái ragyogó díszben, az angol sajtó udvarias szóvirágokkal fogadta De Gaulle-t. Politikai és sajtókörök azonban nem hiszik, hogy a látványos fogadtatás feloldja De Gaulle magatartásának merevségét. Abban a tényben, hogy csupán két órát irányoztak elő a Macmillannel folytatandó bizalmas politikai megbeszélésre, annak jelét látják, hogy egyik fél sem tervez messzebbmenő, vagy bonyolultabb eszmecserét. Bizonyosra veszik, hogy Macmillan vázolja majd Eisenhowerrel folytatott, De Gaulle pedig Hruscsov- val folytatott megbeszéléseinek lényegét. Algéria kérdésében a két államférfi aligha talál közös alapot Dél-AIrikábon fokozódik a terror FOKVÁROS (MTD A Délafrikai Unióban fokozódik a gyarmati hatóságok terrorja. A Fokváros közelében levő Lan- ga és Nyárig a néger településeken kedden újabb összetűzésekre került sor. Egy halálos áldozat van, harmincán megsebesültek. A sérültek között igen sok a gyermek és a nő. Lamontvilieben a rendőrség tüzet nyitott a tüntető afrikaiakra. A hírügynökségek jelentése szerint helyenként a négerek beszüntették a sztrájkot, az éhség arra kónyszerítette őket, hogy visszatérjenek munkahelyükre. Ismét ülésezett a délafrikai parlament Eraszmus igazságügy- miniszter kijelentette, hogy a kormány minden eszközt felhasznál a négerek mozgalmának letörésére. A rendőrség szabad kezet kapott A Reuter közlése szerint a dél- afrikai szenátus szerdára virradó éjszaka jóváhagyta azt a törvénytervezetet, amelyeknek értelmében a főkormányzó jogot kap az afrikaiak szervezeteinek betiltására. LONDON A szerdai angol Lapok hevesen támadják az afrikaiakat elnyomó délafrikai kormányt. A legtöbb j lap követeli, hogy a kormány vessen véget a rendőri „provokációnak és brutalitásnak” és mondjon le fajüldöző politikájáról. A Times hangoztatja, hogy nem lehet végérvényesen leigázni a színesbőrű lakosságot. A délafrikai fehérek fennmaradása attól függ, meg tudnak-e szabadulni vezetőiktől, akik bebizonyították, hogy képtelenek megérteni a mai idő szavát. A Daily Telegraph megállapítja, hogy a ciciafrikai kormány átmenetileg diád almoskod hat, de ha továbbra is a megkezdett úton jár, elkerülhetetlenül polgárháborúba taszítja az országot. A Daily Herald egy mondatban fejezi ki véleményét: „A délafrikai terror a hitleri náci Németország vadállat! kegyetlenségéhez hasonlítható”. Gaitskell, az Angol Munkáspárt vezetője az alsóházban felszólította Macmillant, tiltakozzék a délafrikai kormány új törvénysértő intézkedései ellen. BRÜSSZEL A Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége kedden Brüsz- szelben elhatározta, hogy május elsejétől kezdődően megszervezi a délafrikai áruk kéthónapos bojkottálását. Angol újságírókörök valószínűnek tartják, hogy Macmillan puhatolózni fog De Gaulle-nál, milyen ár ellenében támogatná azt az angol óhajt, hogy halasszák el a hatos csoport vámtarifareformját. Angol körök nem táplálnak vérmes reményeket e tekintetben. (MTI) A legtöbb szavazatot, John. F. Kennedy szenátor demokratapárti elnökjelölt kapta, második helyre szintén demokratapárti elnökjelölt, Humphrey szenátor került és a köztársasági párt e- gyedül induló elnökj előlijének, Richard Nixon alelnöknek csak a harmadik hely jutott. A próbaválasztás iránt nagy volt az érdeklődés. Kennedy szenátor — hangoztatja a Reuter-jelentés — a márciusban New Hampshire-ban aratott győzelme után most a végleges elnökválasztás szempontjából rendkívül fontos Wisconsin- ban is magához ragadta a vezetést és ezzel nem csupán a köz- társasági párttól, hanem a demokrata párt másik jelöljével szemben is megerősítette esélyeit az Egyesült Államok elnöki székére. A Kínai Képkaztársaság felvételéről tárgyalt az UNESCO Végrebajli Bizottsága Párizs (TASZSZ) Az UNESCO Végrehajtó Bizottságának keddi ülésén a Szovjetunió képviselője javasolta, tűzzék az UNESCO november 14-én kezdődő 11. közgyűlésének napirendjére a Kínai Népköztársaság felvételének kérdését. A Végrehajtó Bizottság elvetette a javaslatot. A francia—afrikai közösség nyolc tagállama, „társult tagként” kéri felvételét az UNESCO-ba. A Mali Államszövetség, Madagaszkár, Gabon, Csád, Elefántcsontpart, Nigéria, Dahomey és a Közép-afrikai Köztársaság részt kíván venni az UNESCO munkájában. (MTI) Az amerikai képviselőház határozata korlátozza a Kubának nyújtott segélyt Washington (UPI) Az ame- nők eredetileg kért. A külügyi rikai képviselőház külügyi bi- bizottság ezek szerint úgy dön- zottsága kedden hivatalosan jó-! tött, hogy beszüntetnek minden váhagyott egy törvényjavasla-: Kubának nyújtott amerikai se- tot, amely a július elsején kéz- j gélyt, hacsak az elnök külön ki dődő pénzügyi évben1 nem jelenti, hogy a segély nemzeti érdek”. Valószínű, hogy az Egyesült Ez az összeg1 Államok külföldi segélyprog- dollárral kevesebb, | ramját a költségvetési bizottság 4 038 500 000 dollárt irányoz elő gazdasági és technikai segély- programra. 136 500 000 mint amennyit Eisenhower el-1 tovább csökkenti. (MTI) Bányászok megemlékezése egykori szaktársukról, Hruscsovrél Moszkva (TASZSZ) Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök megkapta a szovjet bányászok legmagasabb társadalmi kitüntetését, a „Bányászbecsület” jelvény első fokozatát. A kitüntetést a szovjet bányászszakszervezet most befejeződött hatodik országos kongresszusa a- dományozta az egykori donyeci bányásznak. Az indokolásban megállapítják, hogy Hruscsov sokat tett a szakszervezetek fejlesztéséért és a szovjet szénbányászat gyarapodásáért. (MTI) A Szakszervezeti Világszövetség üzenete Prága (CTK) A Szakszervezeti Világszövetség titkársága a közelgő május elseje alkalmából üzenetet intézett a világ dolgozóihoz és szakszervezeteihez. Az üzenet hangsúlyozza, hogy a világ dolgozóinak ez évi ünnepe jelentősen hozzájárul majd a hidegháború megszüntetéséért, a tartós békéért, a jobb munkakörülményekért, valamint a gyarmatosítás ellen folytatott küzdelemhez. (MTI) Megjelent Landler Jeni válogatott beszédeinek és írásainak gyűjteménye Az MSZMP Központi Bizottsága pártitörténeti intézetéinek szerkesztésében, a Kossuth Könyvkiadónál megjelent Landler Jenő válogatott beszédednek és írásainak gyűjteménye. A kötet tartalmazza Lander Jenő szinte teljes publicisztikai munkásságát, továbbá nagy jelentőségű, tömegeket mozgósító beszédeit, amelyeknek nagy része nyomtatásban most lét először napvilágot. (MTI) Ilyen is csak ma van Nagy események színhelye volt március végén Szabadkígyós. Búcsúzára jöttek össze azok a dolgozók, akik már nem hadkötelesek. A kicsi falu nagy ünnepe volt ez. Itt búcsúztatták nagy-nagy szeretettel a volt harcosokat, ahol régen még az ilyen időben levő emberhez nem is igen szóltak. M egható boldogság vette körül az idősebb embereket, könny csillogott a szemükben az örömtől. S így mondogatták egymásnak az öt ven évesek, „ez igen, ez a népi demokrácia, ez a párt politikája, ez a szocializmus." Ezek az idősebb emberek akkor élték le fiatal éveiket, amikor még a más kenyerét ették, a grófnak dolgoztak, s ha a sors úgy hozta, más érdekeiért fogtak fegyvert. Most pedig itt állnak a munkától meggörnyedt, fáradt testek, de azért örömmel. Békét óhajtanak szívükből, mindenkinek ők, akik most búcsúznak, örülnek annak, hogy gondoltak rájuk. Emlékestet rend?~.ett nekik a községi tanács és a Szabad Föld Tsz, mégpedig olyat,amelyet a búcsúzók, az ünnepeltek, nehezen felejtenek el, s éppen ezért elhatározták. hogy öt év múlva ismét találkoznak. Ezzel új kezdeményezésnek adtak hangot, hogy ne csak a fiatalok, hanem a veteránok is találkozzanak. Egyszerű emberek vagyunk, majdnem mindnyájan tsz-tagok. Jólesett a figyelmesség a rendező szervek részéről. £ szabadkígyósi búcsúéi ten resztvetl 19 idősebb dolgozó, — Kérem, most sincs bizto6 állásom. Várom, hogy elküldjenek. Beszélhetnek nekem. A múltban sem volt jó, most sem. Azoknak könnyű, akik be vannak vágódva... — így beszélt unott egykedvűséggel egy ismerősöm, a- kivel évek óta mo6t találkoztam először. Meglepett, amit mondott, hiszen manapság kevesen gondolkodnak így. Kérdezősködtem tőle. Megtudtam, hogy nem szereti a munkáját, nem is tudja, mihez lenne kedve. A felszabadulás után eltelt 15 év alatt nem képezte magát. Semmiben sem talált örömet. Egyébként miközben beszélt, az arcáról is lesírt, hogy undorodik, mindentől. Olvasni sem szeret. Azt sem ismeri, milyen újságok jelennek meg. Beszédéből kiderült, hogy a világról, a jelenségekről és környezetéről reakciós kispolgári elképzelései vannak. A felszabadulás óta nem ke rült kapcsolatba haladó, forradalmi mozgalommal. Elkerülte az ifjúsági'. szervezeteket. A békeharc szerinte felesleges, mert mit is tehetne ő egyedül? Sajnálattal néztem a vakvágányra futott embert. Részvét és a harag Egy jő tanács indulatai keveredtek bennem, miközben hallgattam szavait. Egy nagycsaládos munkásember gyermekéről van szó, akire kispolgári környezete hatott, és szinte semmit sem vett át a kialakuló szocialista társadalmunk eszméiből, gondolkodásából. Most ott tart, nem törődik semmivel. Él, de nincs komoly életcélja. Manapság nem sokan vannak ilyen emberek, de kétségtelen, vannak. Ki felelős helyzetükért? Ügy gondolom, ők maguk is. A nagyfokú önzés, kényelmesség, a nemtörődömség rossz következményeket szül. Nem küzdenek semmiért, de azt nagyon elvárják, nem tudom miért, hogy a nép állama tenyerén hordozza őket. Az ő szemükben az o* lyan emberek, akik örömüket lelik az alkotómunkában, akik sohasem elégednek meg a tudásukkal, szüntelenül gyarapítják azt, fáradsággal képezik magukat esti iskolákban és egyéb úton szereznek magasabb képzettséget, társadalmi szervezetekben is tevékenykednek, — szerintük az ilyen emberek be vannak vágódva, személyes szerencséjüknek és tisztességtelen kapcsolataiknak köszönhetik állásukat. Ugyanakkor ők, akik úgy váltogatják munkahelyeiket, mint más az ingét, akik nyűgnek veszik a munkát és teljesen fölöslegesnek az önképzést és a munkás- mozgalmat, ők derék emberek. Mondhatjuk: feje tetejére állított filozófia az övéké és rosszul jár, aki így gondolkodik. Nagy tévedésben él az, aki azt hiszi, hogy a népi demokrácia, a nép- szabadság egyet jelent a mesebeli terülj-terülj asztalkával. Az ember a valóság világában él, a- ho! önmaguktól sohasem fognak megjelenni ezek az asztalkák. Egyelőre ott tartunk, hogy ha valaki gazdagabb terítékre vágyik, a társadalmunk elvárja tőle, hogy többet, is nyújtson ezért. Ehhez mindenkinek megvan a lehetősége. A- ki nem vesz különösebb erőt és fáradságot, bár ehhez egyéb adottságai meglennének, nem használja ld a lehetőségeket, sőt a munkáját immel- ámmal végzi, nem követelhet nagy dolgokat, nem kívánhatja, hogy társadalmunk a tenye- x-ón hordja. Az ilyesmi a kapitalizmusban volt törvénynek is beillő szokás, amikor az embereknek egy szűk csoportja, a kizsákmányolok, akik legkevesebbet tettek a társadalomért, azok éltek a legjobban, míg a gazdagság megteremtői nyomorogtak. Ma nálunk senki sem éhezik, mindenkinek lehetősége van bármilyen munkára, hivatásra, nyitva az út előttük. Természetesen az o- iyan ember, aki a felszabadulás óta eltelt 15 esztendő alatt ahelyett, hogy munkaszeretetet és mást is tanult volna, csak kényszerűségből dolgozott, s ezenkívül e- gyebet sem csinált, mint saját tehetetlenségét be nem látva szidta a nép' demokráciát, nem sokrf megy. Az ilyen embernek mo6t sem adhatunl mást, mint egy tanácsot siránkozás helyett térjen észhez, mert ha a- kar, idővel ő is „bevá gódhat”, azaz: igazi úton kivívhatja a társadalon elismerését, a megbecsii lés »«aeasaaab fokát. Bod a Zoltán
