Békés Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-07 / 82. szám
I960, április 7., csütörtök NÉPÚJSÁG 9 Textilipari konferencia A Textilipari Dolgozók Szakszervezete Békés megyei Területi Bizottsága április 9-én, szombaton délelőtt konferenciát rendez. A Békéscsabai Kötöttárugyárban tartandó konferencián a területi bizottság beszámol a múlt év eredményeiről, a terv teljesítéséről, a termelékenység emeléséről. Megtárgyalják a szakmunkás utánpótlás nevelésének kérdéseit, a munkaverseny alakulását és hatását a termelésben, az emberek dondolatviiágának formálásában. Megyénk hat textilipari üzentének képviselői a konferencián a munkások szociális ellátottságának problémáit is megbeszélik. Észrevételeket, javaslatokat tesznek, az üdültetéssel, az étkeztetéssel, munkaruha-juttatásokkal, a munkások egészségvédelmének javításával kapcsolatos hibák kijavítására. Kiváló Vállalat a Kevés jót hallhatunk a Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat munkájáról. „Nem javítják ki 9 sparheltomat.” „Nem küldik ki a kéményseprőt.” S ehhez hasonló, sőt durvább kifejezésekkel illetik a vállalat dolgozóit. Amikor pedig arról értesültek a KIK állandó „dicséről”, hogy az ingatlan- kezelő kiváló vállalat lett, bizony azok munkáját is kétkedéssel fogadták, akik éppen azt bírálták el, hogy mely vállalatok érdemlik meg e kitüntető címet. Pedig alaptalan e kétkedés, mert az ingatlankezelő vállalat dolgozói is tudnak eredményt felmutatni. A napokban tartott ünnepségen arról szerezhettünk tudomást, hogy tervüket 104,3 százalékra teljesítették. Több mint 100 olyan lakás felújítási munkálatait végezték el, saját javító brigádjukkal, melyet a rendelet értelmében azért vettek állami kezelésbe, mert a tulajdonos nem volt hajlandó megjavítani. Kétmillió forint értékben pedig 62 lakást javíttattak meg más vállalattal. A párt 1959. márciusi határozatában javasolt célok eléréséhez s helyi tartalékok feltárásával járultak hozzá. Mintegy 300 ezer forint értékű importanyagot takarítottak meg azzal, hogy a bontásokból felhasználható épület- anyagot értékesítették. Eredményt értek el az önköltség csökkentésében, a lakosság ellátottságának javításában is. Amikor az ünnepségen átvették a Kiváló Vállalat oklevelet, ígéretet tettek arra is, hogy a jövőben is mindent megtesznek azért, hogy a lakosság még jobban meg legyen elégedve munkájukkal. Hórsfás liget lesz a hajdani „embervásár" helyén Tótkomlóson A főleg szlovák lakosságú Tótkomlóson több tízezer forintot áldoznak a Békés megyei szövetkezeti község parkosítására. Szorgalmas kertészek szépítik a nagy alföldi község tereit, főutcáit: a szélesvásznú új filmszínház és a messze környéken híres gyógyvizű „RözsafOrdö” előtt virágágyásokat készítettek, növényeket ültettek. Megkezdték a falu központjában elterülő egy holdnyinál nagyobb kopár tér, a hírhedt emlékű, múltbeli „embervá- sar" és egykori búzapiac rendezését. Régen ezen a helyen fogadták fel a nagygazdák a vigasztalan sorsú béreseket, kanászokat és napszámosokat. Az idei tavaszon azonban az utolsó rossz emléket is eltűntetik ennek a termelőszövetkezeti községgé alakult faluban. A nagy térséget felszántották, gereblyézték, s most virágos ligetté varázsolják a helybeli kertészek. Az új parkot Szabadság térnek nevezik, és május elsején avatják fel. Ahol a lelkesedés a szorgalommal párosul (Tudósítónktól) Egy üzem, egy szövetkezet életében jelentős eseménynek számít az, amikor a mérleg tükrében egy évi munka eredményét maguk előtt látják a dolgozók, a vezetők. Egy ilyen „tükörbe” pillantottunk bele a nemrég mi is, az Endrődi Cipész Ktsz irodájában. Hogy mit láttunk benne? A szövetkezet múlt évi terve Gtabonavetósainket súlyosan károsítja a gabonafutrinka lárvája, a csócsároló Általános fertőzés esetén az egész táblát kh-ankémt 25 kg. H C H-val porozzuk. Foltfertőzéskor a foltot és annak szélétől számított 1 méteres sávot kell porozni. BESZEREZHETŐ: a földművesszövetkezetekben, az állami kereskedelmi vállalatok boltjaiban és a vetömagbol- tokfoan. FORGALOMBA HOZZA: Műtrágya- és Növényvédő- szer Értékesítő Szövetkezeti Vállalat és megyei kiren-, deltségei. 2709 1958-hoz képest félmillió forinttal növekedett. Ez szívós és fegyelmezett munkát követelt. Annál is inkább, mivel a múlt év első negyedévi termelését 15 napi késéssel kezdték el. Mégis tervüket 34 százalékkal túlteljesítették. Hogy mindez válóra válhatott, ahhoz jó kollektív szellem, jó vezetés és nem utolsó sorban eredményes munkaverseny kellett. Különösen jelentős termelési eredményt értek el az utolsó negyedévben, a- mikor a VII. pártkongresszus tiszteletére a szövetkezet tagjai 215 ezer forint többlettermelést vállaltak, amit jelentősen túlteljesítettek. Ez idő alatt hétezer pár cipőt adtak a kereskedelemnek. Ezzel a szövetkezetiek a múlt év november 5-re teljesítették a hároméves tervüket, sőt év végére két és félmillió forinttal túl is teljesítették azt. Az egy lőre «ő termelési érték az 1958. évi 85 ezer forintról 124 ezer forintra emelkedett. Ez a szorgalom az Endrődi Cipész Ktsz tagjainak a keresetén is meglátszott. A múlt évben a tagság átlagkeresete havi 3500 fo- ! rint volt. Nyereségrészesedésként pedig évi keresetük 16,8 százalékát kapták. Különböző beruházásokra, főleg kulturális célokra 860 ezer forintot költöttek. Ebből építették fel a korszerűen berendezett kultúrtermet, melyet Szilveszterkor adtak át rendeltetésének. tetanyik Károly Jól dolgoztak népi ellenőrzési bizottságaink A párt 1959 május HM ható-1 “ rozata különösen sokat se- i gített népi ellenőrzési bizottságainknak, hogy tevékenységüket még hasznosabbá tegyék. E párt- határozat óta alaposabb, átgondoltabb segítséget nyújtanak megyénk népi ellenőrzési bizottságai párt-, állami és gazdasági vezetőinknek a népgazdasági feladatok végrehajtásában. Ebhez persze hozzájárult az is — különösen az utóbbi egy év óta —, hogy minden területre kiterjedő társadalmi szervezetté fejlődtek e bizottságok. Bizonyítja ezt az az egyetlen tény is, hogy jelenleg csaknem másfélezer népi ellenőr tevékenykedik megyénkben, mind nagyobb hozzáértéssel. Az 1959-es évben megyénk népi ellenőrzési bizottságai kilenc országos, 10 munkaterv szerinti és 15 munkaterven kívüli vizsgálatot folytattak le, nem kis eredménnyel — hétszáznál több helyen. Ez több mint 21 százalékos ellenőrzési növekedést mutat 1958-hoz viszonyítva. Ezzel egy időben javult az ellenőrzések minősége is, mert az említett vizsgálatokban a népi ellenőrök több mint 73 százaléka részt vett. Igaz, hogy az orosházi, a saikadi és a szeghalmi járás népi ellenőrei közül jó néhányat nem vontak be az ellenőrzésekbe, s ezen az említett járások népi ellenőrzési bizottságainak feltétlenül változtatniok kell. Hiba volt az is, hogy egy némelyik járási bizottságba olyan elvtársaikat is beválasztottak, akik elfoglaltságuk miatt képtelenek részt venni az ellenőrzésekben. Nyilvánvaló, ahol ilyen jelenség tapasztalható, ott aligha mondható aktívnak és széles körűnek a népi ellenőrök munkája. Az utóbbi hónapokban egy új A és igen kedvező jelenség is tapasztalható a népi ellenőrzési munkában. A békési járás népi ellenőrzési bizottsága községi és üzemi népi ellenőrzési csoportokat hozott létre, mélyek a helyi ismeretek alapján jelzéseket adnak a NEB járási bizottságának. Ez a kezdeményezés azóta mér más járásokban is gyökeret vert. Az ilyen csoportok jelzései alapján indult vizsgálat az utóbbi hónapokban a békési, a mezőkovácsházi, az orosházi és a gyomai járásokban. Hasonló érdekes és sokat mondó kezdeményezés tapasztalható a Békéscsabai Ruhagyár népi ellenőrzési csoportjánál is. Itt a csoport munkatervet készített, melynek alapján rendszeresen fogadóórákat tartanak és megbeszélik a dolgozókkal a jóléti és szociális keret felhasználásának helyességét, a túlórák és a göngyölegek ésszerű kezelését, ugyan- j akkor figyelemmel kísérik a mi- nőségi munka alakulását. E néhány példa bizonyítja, hogy van jövőjük a községi és üzemi népi ellenőrzési csoportoknak, ha azok valóban törekednek a gazdasági j vezetés, a népgazdasági tervek ésj egyéb feladatok teljesítésének segítésére. if egyei vonatkozásban a köz? j gazdasági-jogi szakcsoport kivételével egészséges fejlődést mutat az ipari, a mezőgazdasági, a kereskedelmi és az általános pérzíigyi szakcsoportok tevékenysége. A megyei szakcsoportok egy- egy fontos megfigyelést, tapasztó- latot a NEB országos bizottságé- j nak is tudomására hoztak, melye- 1 két igen jól tudtak hasznosítani. | A járási népi ellenőrzési bizottságoknál a munkabizottságok és a szakbizottságok azonban még igen sokszor összekeverik munkájukat, s így tevékenységük nem tud úgy kibontakozni, ahogyan arra szükség volna. 1 Nem lehet a népi ellenőrzési bizottságok munkáját a tanácsok tevékenységétől elválasztani. Éppen ezért úgy véljük, nem árt itt arról szólni, hogy amíg a járási és váróéi tanácselnökök, s a járási NEB-elnökök néhány hónappal ezelőtt megtartott közös értekezlete óta javult a két szerv közötti kapcsolat, ugyanakkor viszont az alsóbb tanácsi szervek és a népi ellenőrzési bizottságok egymáshoz való közeledése nem megfelelő. Ezt példázza az is, hogy az alsóbb tanácsi szervek a népi ellenőrzési bizottságok által jóváhagyásra előterjesztett éves munkatervüket a legtöbb esetben módosítás nélkül hagyják jóvá. Nem élnek még sok helyen tanácsaink azzal a lehetőségigei, hogy a népi ellenőrzési bizottságoknak feladatként különböző ellenőrzéseket határoznának meg, pedig sok hasznot eredményez, ha az eddigieknél jobban számíthatnának a népi ellenőrzési bizottságokra. A tanácsi szerveken kívül valamennyi tömegszervezettel kapcsolata van a megyei, járási népi ellenőrzési bizottságoknak. Előfordul azonban, hogy egyes tömeg- szervezetek nem igénylik e fontos szerv segítségét. Gyomén, Orosházán és Mezőkovácsházán a NEB járási elnökeinek kezdeményezése alapján a Hazafias Népfront rendezésében ugyan az utóbbi hónapokban ankétet tartottak a népi ellenőrzés jelentőségéről — ez már biztató jelenség. A KISZ- és a szakszervezetek esetében azonban még ilyen kapcsolatról sem lehet beszélni, noha a népi ellenőrzési bizottságoknak a szakszervezetekkel kölcsönös feladatuk is van, hogy csak — többek között — a dolgozók szociális helyzetének problémáit említsük. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa több esetben jelentős segítséget tudott volna adni a népi ellenőrzésnek, ha a SZOT adtai korábban meghatározott irányelveknek megfelelően járt volna él. Ugyanis az a kapcsolat, ami jelenleg az SZMT és a megyei népi ellenőrzési bizottság között van, csupán formális. A területi népi ellenőrzési biA zottságok 1959-ben 20 esetben tettek büntető feljelentést az ügyészségeknél. Ezenkívül az illetékes vállalati felügyeleti hatóságoknál több mint 30 ezer forint, az ügyészségeknél pedig csaknem 100 ezer forint kártérítésre tettek javaslatot. Ugyanakkor számos fegyelmi eljárást is javasoltak a fegyelemsértőkkel szem-j ben. A megyei népi ellenőrzési1 bizottság eredményesen vizsgálta meg a tanácsainknál a községiej- lesztési alap felhasználását, a pénzbírságok és pénzbüntetések befizetését. Mindkét vizsgálat hiányosságokat is feltárt. Többek között azt, hogy a községfejlesztési alapot sok helyen nem a rendeltetésének megfelelően használják fel, s a pénzbüntetések, pénzbírságok befizetését sem szorgalmazzák. Az állami és szövetkezeti vendéglátóiparnál történt vizsgálatok is sok megoldásra váró fogyatékosságot tártak fel. Elérték céljukat a dolgozók szociális ellátásának, a társadalmi tulajdon védelmének, az fmsz-ek általános gazdálkodásának, s a magánkisiparosok és ktsz-ek tevékenységének vizsgálatai is. A népi ellenőrzési bizottságok vizsgálatai közül különösen a legeltetési bizottságok gazdálkodásának ellenőrzése szolgált nagy tanulságul. Az ellen őrzés során kiderült, hogy a legeltetési bizottságok legtöbbje nem fordított kellő gondot a kezelésükre bízott földterületek hasznosítására. U- gyanakkor helyenként lazának találta a NEB-ellenőrzés a bizonylatok kezelését is, ami magában hordozhatja a visszaélések lehetőségeit. Az állami és szövetkezeti vállalatok gépjármű-használatának ellenőrzése során is felhívták a figyelmet több lazaság megszüntetésére. Hogy mennyire helyesli a lakosság a népi ellenőrzési szervek létrehozásét, azok munkáját, azt a beérkezett levelek bizonyítják legjobban. A múlt évben 256 közérdekű és 160 magánjellegű bejelentés érkezet a megyei és a járási ellenőrzési bizottságokhoz. A közérdekű bejelentél sek túlnyomó része a társadalmi tulajdon védelmével és egyéb visszaélésekkel volt kapcsolatos. S ami különösen jó: a bejelentések legtöbbje meg is felelt a valóságnak. így a vizsgálatok során több kisiparos adóbevallásának eltitkolására, jogtalan prémium-felvételre és árdrágításra derült fény, A népi ellenőrzési bizottságok az 1959-es évben részleteiben is teljesítették a mu ka tervükben meghatározott feladatukat De a- mi különösen biztató: a célra törő, alapos és megfontolt ellenőrzések növelték népi ellenőrzési bizottságaink tekintélyét ami szilárd alapját képezi majd az elkövetkező időben is a még eredményesebb munkának, mely az egész társadalom javát szolgálja. Balhas Imre Termelöszívetkezeti tagok! Egyéni törmelék I Az Állatforgalmi Vállalat kocatartási és süldőnevelési akciót MdR. melynek keretében vemhes kocákra köthető szerződé*. A szaporulatból legalább 2 db hizlalásra alkalmas, «0—«0 kg kSzAtti súlyú süldót kell leadni a Hálástól számítón 4—6 hónapon belül. Minden leszerződött igazoltan vemhes koca után 600.— forint előleget folyósít a vállalat, a szerződés alapján átvett süldőkért pedig a mindenkori szabad árnál 50 fillérrel többet fizet. A Jelenlegi szerződéses árak: 40—W kg tiszta fajú fehér hússüldő kg-kém is,50 40—00 kg-os hús-, húsjeUegü és mangalica kg-kém 14,50 Használja w a kedvező lehetőségeket, s még ma kössön szerződési mert a szabadpiac áralakulásának bizonytalanságával szemben a szerződéses süldőnevelés jó árat biztosit! Részletes felvilágosítást a váHa 1st kirendeltségei és a községi felvásárlók adnak! Békés megyei VHatfergalmi Vállalat Békéscsaba. Telefon: *6—34
