Békés Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-03 / 80. szám
1999. április 3., vasárnap 5 NÉPÚJ SÄG * évtized * l zene sem a kiváltságosoké lár. Muzsik Ferenc orosházi itőr nappal utat javít, este limfonikus zenekarban játszik. Villamosítjuk az országot. Épül Békéscsaba határában a 120/00/20 kilovoltos állomás. tervben 11 gyáripari és 31 szövetkezeti üzem létesült megyénkben. Ugyanakkor bővítettük, korszerűsítettük a régi üzemeket, többek között a Békés- csaibai Ruhagyárat hét és fél millió forinttal. S a milliók, a milliárdok előteremtője a munkásosztály és a parasztság volt. Azok, akik erejüket nem kímélve verejtékeztek, hogy minél e- löbb eltűnjenek a szomorú emlékű háború nyomai, s a romok helyén új élet fakadjon. A dolgozó nép első alkotmánya, mint történelmi dokumentum mondta ki, hogy hazánk a munkások és a dolgozó parasztok állama és minden hatalom a dolgozó népé. A nyolcórás munkaidő, a nők egyenjogúsága, már e kettő is óriási lépést jelentett a proletárdiktatúra megszilárdításában, az építés, az alkotás ki- teljesedésében. A közép- és főiskolák, az egyetemek kapui szélesre tárultak az egykori elnyomott, kiszipolyozott munkások, parasztok és azok gyermekei e- lott. A tudomány, a művészet, a sport ezernyi lehetősége várta a nép igaz1' fiait. Közben tíz- és százezer munkás és paraszt foglalta él az őt megillető méltó helyét az állami és közéletben, a helyi tanácsoktól a minisztériumokig. Csak a mi megyénkben százával lettek vezetőkké az o- lyan emberek, mint Gulyás János, aki vörösakadémiát végzett, s most az Orosházi Magtisztító Telep vezetője. És amint az alkotmány törvénycikkelye meghatározta a nők egyenjogúságát, a mindennapi életben is tapasztalhatjuk. Asszonyaink, leányaink megtalálták helyüket a közéletben, a hivatalokban éppúgy, mint a kultúra, a művészet s az élet megannyi más területén. Nagy hozzáértéssel teljesítik azt a sokoldalú feladatot, mellyel a párt őket megbízta. Már régen széthullott a mi megyénkben is az az elmélet, hogy a nők kezébe c!sak a fakanál való. Az élet cáfolta ezt meg. Kovács Lajosné — hogy csak egyet említsünk ások közül — 1950 óta, a tanácsok létrejötte óta irányítja Szabadkígyós községet, nagyszerű hozzáértéssel. fáradtságot nem ismerve ma vezetőinek legtöbbje sokszor a nehéz fizikai munka után vett kezébe könyvet és sajátította el, szívta magába a múltban tőle elzárt tudományt, kultúrát. A magunk mögött hagyott é- vek azt példázzák, nem gazdálkodtunk rosszul. Grófok, föld- birtokosok és egyéb népnyúzók nélkül is jól tudtuk és jól tudjuk irányítani az országot. Igaz, botlottunk is. Volt egy időszak, a- mikor rosszul mértük fel erőinket, lehetőségeinket. Az ellenség ezt kihasználta, de 1956 novemberében a szovjet nép kipróbált, áldozatkész katonái újra segítségünkre siettek. Az ellenforradalom okozta károkat a párt és a kormány megfontolt, meggondolt politikája következtében igen rövid idő alatt helyrehoztuk. Ilyen tekintetben nem kell szégyenkeznünk. Hogy csak a legjelentősebbet említsük, ez év március első felére megyénk termelőszövetkezeti megye lett. Parasztságunk a párt politikáját megértve, s azt helyeselve arra az útra lépett, amelyik a nagyobb bőséghez, a felemelkedéshez vezet. M ásfél évtizede, hogy a szovjet hadsereg hős katonái szabaddá tették hazánkat, s emberré lett az egykori zsellér, az egykori proletár. Azóta tízszer annyit tett a munkásosztály, a parasztság s az értelmiség ebben az országban, mint Horthy- ék 25 év alatt. Hogy ismét szőkébb hazánkról, megyénkről szóljunk: az utóbbi tíz évben 42 községben, 55 állami gazdaságban, 96 termelőszövetkezetben és 27 gépállomáson gyulladt ki a kultúrát jelentő villanyfény. S a tíz év alatt 37 500 család vezettette be lakásába a vilUmyt. Ez év végére elkészül Békéscsabán a 120/35/20 kilovoltos távvezeték-állomás. Ezzel egy időben a termelőszövetkezetek megszilárdításának gyorsabb beteljesedéséért ez év végéig még négy községben és 28 új termelőszövetkezetben gyulladt ki a fény. Íme, így válik valóra Benin álma szovjet földön túl is; a mi hazánkban éppúgy, mint a többi tőkés elnyomás alól felszabadult országban. A könyvtár, a zene, a színház, a mozi, a rádió, a televízió, s az iskolák, főiskolák, egyetemek a nép számára már nem elérhetetlenek. S a nép él is ezekkel a lehetőségekkel. Esténként Vésztőn és a megye megannyi községében, régi és új termelőszövetkezeti tagok, őszülő hajú emberek ülnek be az általános iskolák és technikumok padjaiba. Tanulni akarnak, és többet tudni. Érzik, ezt kell tenniük, ha az új paraszti élet talaján jól helyt akarnak állni. Mások, mint Muzsik Ferenc orosházi út- őr nappal a kövesúton lapátol, este pedig a művelődési ház szimfonikus zenekarában játszik. N agy dolog történt a mi hazánkban, s azon belül itt, a mi megyénkben, a Viharsarok ezen táján is 1945. április 4-én. A felszabadult ember saját hazájának igazi tulajdonosa lett. Nagyszerű tetteket vitt véghez, s óriásit alkotott az egykori proletár. Közben kitárult e- lőtte minden, s az alkotni, formálni tudó ember feltalálta magát az élet minden területén. De mi még többet akarunk. A termelőszövetkezeteket megszilárdítani, hogy valóban a bőség kosara legyen itt, az Alföldnek ez a része is. Lakásokat, óvodákat, iskolákat, kórházakat, üzemeket tervezünk és építünk, mert a párt és a kormány a néppel egyet akar, azt, hogy ma jobban éljünk, mint tegnap, holnap még jobban, mint ma. De amikor a jövendő ötéves terv új távlatairól, a szocializmus felépítéséről beszélünk, nemcsak ezen a nagy ünnepen, de a nap minden szakában meghajtjuk fejünket a hősi halált halt szovjet katonák emlékművei és sírjai előtt, akik a mi szabadságunkért a legdrágábbat, az életüket adták. És ígérjük a szovjet népnek most. felszabadulásunk 15. évfordulóján,, hogy mindenkor és minden időben hű fegyvertársai és barátai maradunk. Ezek a gondolatok jutnak eszünkbe a legnagyobb ünnepünk napján, amikor a zászlódíszbe öltözött házakra tekintünk. Balkus Imre Az elhagyott gyermekekről féltőon gondoskodik a nép állama. Képünkön a gyulai gyermekotthon kis lakói láthatók. Évről évre nő a dolgozó emberek vásárlóereje. Krimnák Lajosné a most megnyílt korszerű békéscsabai cipőboltban kislányával vá- - sárol. Az egykori proletárok lányai ma felsőfokú iskolákban tanulnak* művelődnek. Énekkar a Szarvasi Felsőfokú Óvónő Intézetben. A volt zsellérek már ezer holdakon gazdálkodnak. íme a szarvasi Vörös Csillag Tsz vezetői és tagjai. A' nők elfoglalták méltó helvflket a vezetésben. Kovács Lajosné 1950 óta tanácselnök Szabad- kígyóson. Másfél évtizede, hogy az urak üdülője is a népé lett. Üdülő Gyopároson. (Foto: Malmos)
