Békés Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-03 / 80. szám

1999. április 3., vasárnap 5 NÉPÚJ SÄG * évtized * l zene sem a kiváltságosoké lár. Muzsik Ferenc orosházi itőr nappal utat javít, este limfonikus zenekarban játszik. Villamosítjuk az országot. Épül Békéscsaba határában a 120/00/20 kilovoltos állomás. tervben 11 gyáripari és 31 szö­vetkezeti üzem létesült me­gyénkben. Ugyanakkor bővítet­tük, korszerűsítettük a régi üze­meket, többek között a Békés- csaibai Ruhagyárat hét és fél millió forinttal. S a milliók, a milliárdok előteremtője a mun­kásosztály és a parasztság volt. Azok, akik erejüket nem kímél­ve verejtékeztek, hogy minél e- löbb eltűnjenek a szomorú em­lékű háború nyomai, s a romok helyén új élet fakadjon. A dolgozó nép első alkotmá­nya, mint történelmi dokumen­tum mondta ki, hogy hazánk a munkások és a dolgozó parasz­tok állama és minden hatalom a dolgozó népé. A nyolcórás mun­kaidő, a nők egyenjogúsága, már e kettő is óriási lépést jelentett a proletárdiktatúra megszilárdítá­sában, az építés, az alkotás ki- teljesedésében. A közép- és főis­kolák, az egyetemek kapui szé­lesre tárultak az egykori elnyo­mott, kiszipolyozott munkások, parasztok és azok gyermekei e- lott. A tudomány, a művészet, a sport ezernyi lehetősége várta a nép igaz1' fiait. Közben tíz- és százezer munkás és paraszt fog­lalta él az őt megillető méltó he­lyét az állami és közéletben, a helyi tanácsoktól a minisztériu­mokig. Csak a mi megyénkben százával lettek vezetőkké az o- lyan emberek, mint Gulyás Já­nos, aki vörösakadémiát végzett, s most az Orosházi Magtisztító Telep vezetője. És amint az alkot­mány törvénycikkelye meghatá­rozta a nők egyenjogúságát, a mindennapi életben is tapasztal­hatjuk. Asszonyaink, leányaink megtalálták helyüket a közélet­ben, a hivatalokban éppúgy, mint a kultúra, a művészet s az élet megannyi más területén. Nagy hozzáértéssel teljesítik azt a sokoldalú feladatot, mellyel a párt őket megbízta. Már régen széthullott a mi megyénkben is az az elmélet, hogy a nők kezébe c!sak a fakanál való. Az élet cá­folta ezt meg. Kovács Lajosné — hogy csak egyet említsünk ások közül — 1950 óta, a tanácsok lét­rejötte óta irányítja Szabadkí­gyós községet, nagyszerű hozzá­értéssel. fáradtságot nem ismerve ma vezetőinek legtöbbje sokszor a nehéz fizikai munka után vett kezébe könyvet és sa­játította el, szívta magába a múltban tőle elzárt tudományt, kultúrát. A magunk mögött hagyott é- vek azt példázzák, nem gazdál­kodtunk rosszul. Grófok, föld- birtokosok és egyéb népnyúzók nélkül is jól tudtuk és jól tudjuk irányítani az országot. Igaz, bot­lottunk is. Volt egy időszak, a- mikor rosszul mértük fel erőin­ket, lehetőségeinket. Az ellenség ezt kihasználta, de 1956 novem­berében a szovjet nép kipróbált, áldozatkész katonái újra segítsé­günkre siettek. Az ellenforrada­lom okozta károkat a párt és a kormány megfontolt, meggondolt politikája következtében igen rö­vid idő alatt helyrehoztuk. Ilyen tekintetben nem kell szégyen­keznünk. Hogy csak a legjelen­tősebbet említsük, ez év március első felére megyénk termelőszö­vetkezeti megye lett. Parasztsá­gunk a párt politikáját megért­ve, s azt helyeselve arra az út­ra lépett, amelyik a nagyobb bőséghez, a felemelkedéshez ve­zet. M ásfél évtizede, hogy a szov­jet hadsereg hős katonái szabaddá tették hazánkat, s em­berré lett az egykori zsellér, az egykori proletár. Azóta tízszer annyit tett a munkásosztály, a parasztság s az értelmiség eb­ben az országban, mint Horthy- ék 25 év alatt. Hogy ismét sző­kébb hazánkról, megyénkről szóljunk: az utóbbi tíz évben 42 községben, 55 állami gazdaság­ban, 96 termelőszövetkezetben és 27 gépállomáson gyulladt ki a kultúrát jelentő villanyfény. S a tíz év alatt 37 500 család ve­zettette be lakásába a vilUmyt. Ez év végére elkészül Békés­csabán a 120/35/20 kilovoltos távvezeték-állomás. Ezzel egy időben a termelőszövetkezetek megszilárdításának gyorsabb be­teljesedéséért ez év végéig még négy községben és 28 új terme­lőszövetkezetben gyulladt ki a fény. Íme, így válik valóra Be­nin álma szovjet földön túl is; a mi hazánkban éppúgy, mint a többi tőkés elnyomás alól fel­szabadult országban. A könyvtár, a zene, a színház, a mozi, a rádió, a televízió, s az iskolák, főiskolák, egyetemek a nép számára már nem elérhetet­lenek. S a nép él is ezekkel a lehetőségekkel. Esténként Vész­tőn és a megye megannyi köz­ségében, régi és új termelőszö­vetkezeti tagok, őszülő hajú emberek ülnek be az általános iskolák és technikumok padjai­ba. Tanulni akarnak, és többet tudni. Érzik, ezt kell tenniük, ha az új paraszti élet talaján jól helyt akarnak állni. Mások, mint Muzsik Ferenc orosházi út- őr nappal a kövesúton lapátol, este pedig a művelődési ház szimfonikus zenekarában játszik. N agy dolog történt a mi ha­zánkban, s azon belül itt, a mi megyénkben, a Viharsa­rok ezen táján is 1945. április 4-én. A felszabadult ember sa­ját hazájának igazi tulajdonosa lett. Nagyszerű tetteket vitt vég­hez, s óriásit alkotott az egyko­ri proletár. Közben kitárult e- lőtte minden, s az alkotni, for­málni tudó ember feltalálta magát az élet minden területén. De mi még többet akarunk. A termelőszövetkezeteket megszi­lárdítani, hogy valóban a bőség kosara legyen itt, az Alföldnek ez a része is. Lakásokat, óvodá­kat, iskolákat, kórházakat, üze­meket tervezünk és építünk, mert a párt és a kormány a nép­pel egyet akar, azt, hogy ma jobban éljünk, mint tegnap, hol­nap még jobban, mint ma. De amikor a jövendő ötéves terv új távlatairól, a szocializmus fel­építéséről beszélünk, nemcsak ezen a nagy ünnepen, de a nap minden szakában meghajtjuk fejünket a hősi halált halt szov­jet katonák emlékművei és sírjai előtt, akik a mi szabadságunkért a legdrágábbat, az életüket ad­ták. És ígérjük a szovjet nép­nek most. felszabadulásunk 15. évfordulóján,, hogy mindenkor és minden időben hű fegyver­társai és barátai maradunk. Ezek a gondolatok jutnak eszünkbe a legnagyobb ünne­pünk napján, amikor a zászló­díszbe öltözött házakra tekin­tünk. Balkus Imre Az elhagyott gyermekekről féltőon gondoskodik a nép állama. Ké­pünkön a gyulai gyermekotthon kis lakói láthatók. Évről évre nő a dolgozó emberek vásárlóereje. Krimnák Lajosné a most megnyílt korszerű békéscsabai cipőboltban kislányával vá- - sárol. Az egykori proletárok lányai ma felsőfokú iskolákban tanulnak* művelődnek. Énekkar a Szarvasi Felsőfokú Óvónő Intézetben. A volt zsellérek már ezer holdakon gazdálkodnak. íme a szarvasi Vörös Csillag Tsz vezetői és tagjai. A' nők elfoglalták méltó helvfl­ket a vezetésben. Kovács Lajos­né 1950 óta tanácselnök Szabad- kígyóson. Másfél évtizede, hogy az urak üdülője is a népé lett. Üdülő Gyopá­roson. (Foto: Malmos)

Next

/
Thumbnails
Contents