Békés Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-30 / 101. szám

állami gazdaságok dolgozAi! Termelőszövetkezeti parasztok! Egyénileg dolgozd parasztok! Adjatok több mezőgazdasági terméket az országnak!--------- ---------- ■ ... ---------- = ★ ' | . ---------— -------------------------­S zázötven hold kukorica teljes gépi művelését vállalom... cA Jítáfm 1 iitájjujjCL A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa megmutat­ta. mezőgazdaságunk fejlődésének irányát s azt is, hogy mennyire kell növelni a terméshozamokat, csökkenteni a termékek önköltsé­gét. Véleményem szerint a gépi munka ráfordítással jelentősen ol-' esőbb a termékek előállítása. Ezt én a következő vállalások megva. lósításával akarom segíteni Mezőhegyesen: 150 holdon a talajelőkészítést mintaszerűen elvégzem és négy­zetes, fészkes módszerrel bevetem kukoricával. Ennek a 150 hold kukoricának mindennemű ápolási munkáját géppel végzem el hossz­kereszt irányban, kifogástalan minőségből. A termés betakarítá­sát is magam akarom elvégezni. A szovjet kukoricatermesztőktől tanult módszer szerint végzem a kapálást s ezért ezen a 150 holdon kézi munkaerőre nem lesz szükség. Vállalom, hogy az eddig szo­kásos és felhasznált munkabérnek több mint ötven százalékát meg­takarítom s a gazdasági termésátlagnál öt százalékkal, a tervnél pe­dig 8 százalékkal lesz magasabb a 150 hold terméseredménye. PAPP JÁNOS traktoros, Mezőhegy esi Állami Gazdaság Új kenyér született Az újságokból már értesültünk arról, hogy az üzletekben hama­rosan kapható lesz az egykilós fehér kenyér. Az új kenyér szü­letésének napja elérkezett, és Békéscsaba csemegeboltjaiban ma, szombaton délelőtt 10 órakor megjelenik az első szállítmány. Ezután mindennap kapható lesz ez a vekni alakú, de az eddigi­Építkeznek A korábbi években igen sok gondot okozott a lőkösházi Május 1 Termelőszövetkezetben az állat szállások biztosítása. Tavaly egy 100-as, modern tehéinistailót építettek, a régi gazdasági épületeket pedig rendbehozták. Most egy 2500 csibe számára alkalmas neve­lőház és egy 50 férőhelyes szert a-istálló építését tervezik. Átala­kítanak egy 500-as juhhodályt i6 növendékmarha-dstállóvá, így fé­rőhelygondjaikat egy időre megoldják. Az építkezések jelentős ré­szét állami hitelből tervezték, az idén azonban már náluk is egyre több pénzt fordítanak saját erőből a gazdaság bővítésére. nél finomabb kenyér. A Békés­csabai Kenyérgyár naponta nyolcvan mázsát készít, ami egyelőre az igényeket nem elé­gíti ki ugyan, de amennyiben az új kenyeret megkedvelik, ké­sőbb korlátlanul kapható lesz Békéscsaba csemege- és élelmi­szerboltjaiban. — Körülbelül. — Akkor megint szomszédok leszünk. — Azt hiszem, igen. — Hát te hová mész? Nem le­het látni mostanában. — Nem jársz oda, ahol én va­gyok. Most Szarvasra sietek, dol­gom akadt a járásnál. Elköszöntek egymástól. Ki-ki a maga munkája után ment. Varga Imre szinte percek alatt leadta a vetőmagot a tsz-magtárba, s már indult is tovább. A traktor ott szántott a közelben, azaz szántott volna, ha nem akadályozza a le nem takarított kukoricaszár. Az egyéniek a maguk munkájával, a répaszedéssel voltak elfoglalva. Nem nagyon igyekeztek. Látta Varga Imre is, hogy nem halad a traktor. Késő este, sötétedés után, amikor a holdvilág bevilágította a határt, kocsival, lóval elindult, hordta a szárat a földek végére, így ismétlődött ez egy hétig. Már a tsz-ben is feltűnt, hogy valaki segít nekik, aki nappal nem mer dolgozni és az alvás idejéj erre használja fel. Egyszer aztán Ár- gyelán kileste. Nem szólt senki­nek semmit. Telt, míílt az idő. a régi jó szomszédok között már csak a kö­szönő barátság maradt meg. Mindketten a maguk gondjával voltak elfoglalva. Egyikőjük sem merte bevallani, hogy mi történt az utóbbi 2—3 hónap alatt. Kará­csony előtti héten történt, hogy a két szomszéd az állomáson talál­kozott. Árgyelán beteg feleségét vitte a kórházba. * — Betegeskedik szomszédasz­szony megint? — kezdte Varga. — Tudja, télen mindig kijön az én nyavalyám. A vonaton egymás mellett fog­laltak helyet. — Na és te hová, Imre? — érdeklődik Árgyelán. — Megyek már, megcsinálta­tom a fogam. — Neked is 15 év után jut eszódbe. — Most van pénzem és rá Is érek. Nektek is sokba kerül a kór­ház, ugye? — Nekünk? Semmibe. — Hogyhogy? — A tsz-tagokat ingyen gyó­gyítják. — János, te tsz-tag vagy? — Az hát, talán te nem? — Es te ezt tudtad? — Csak sejtettem. összeölelkeztek, mint azok, a­kik régen látták egymást. — Nem mertem bevallani, hogy én már szeptember elején belép­tem. — Én meg amikor láttam, hogy titkolod, azt mondtam: Árgyelán- nak sem lesz rosszabb ott, ahol Varga Imre van. ősz óta 25 mun­kaegységet szereztem. — Én meg csak úgy társadalmi munkában csináltam, amit eddig csináltam. Február elején megtartott köz­gyűlésen Varga Imrét igazgatósá­gi tagnak, Árgyelán Jánost pedig brigádvezetőnek választották. Azóta nem múlt el nap. hogy ne találkoztak volna, és ne beszélné­nek a közös ügyről, a nagy csa­ládról, amelyben mindketten megtalálták helyüket. Csepkó Eta O II o o o o o o o o Az egy évtizede gyarapodó, gazdagodó békéscsabai Május 1 Termelőszö­vetkezet majorrá terebélyesedett központjához közeledünk. A kövesút mel­lett elterülő haragoszöld vetések, a nagy táblák, s a messziről is jól látható televízió-antenna nemcsak arra engedett következtetni, hogy tíz év alatt meg­változott itt az élet, hanem arra is, hogy a mezsgyék felszántása óta nagy dolgokat vittek véghez az összefogott emberek, akik' jelenleg már 560-an vallják magukénak az ez év első hónapjaiban 3400 holdra növekedett, so­kat ígérő nagy gazdaságot. A központi major külső képe arra ösztönzött bennünket, hogy férjünkbe fényképezőgépünkkel legalább egy rövid óra hosszára, lássuk, hogyan szor­goskodnak a közös gazdái, most, a május elseje előtti napokban. A baromfitelepre is benéztünk néhány percre. A fényképen lát­ható Gábor Zsuzsannát — aki 1954 óta szorgoskodik a közösben, egy éve pedig a baromfitelepen — a 75—80 dekagrammos csirkék között etetés közben találtuk. A i 2500 vágni való, korai csirkét, melyeket akkor etetett, már át­adták a szövetkezetiek fogyasztás- j ra. Jó néhány ezer forinttal növe­kedett ezzel a közös kassza érté­ke. Még valamit Gábor Zsuzsan­náról. A múlt évben 460 munka­egysége volt — mindent pénzben számolva — 17 ezer forintot ka- j Első utunk az irodába vezetett, ahol éppen ott találtuk Kulcsár Juditot, a Békéscsabai Ruhagyár rajzolóját, aki december második hete óta a Május I Termelőszö­vetkezetben serénykedik. Ezt a közös gazdaságot, ugyanis a Ruha­gyár munkásai patronálják. He­tenként legtöbbször négyen is kint vannak a szövetkezetben és, segítenek az ez év első hónapjai- j ban naggyá terebélyesedett gaz- j daságban. Kulcsár Judit — mint ■ a Ruhagyár Kiváló Dolgozója jel­vény tulajdonosa — éppen a mun­kaegység-nyilvántartásban segéd­kezett, amikor az irodába belép­tünk. Majd útnak indultunk, hogy barangoljunk egy kicsit a tíz éve gazdagodó, gyarapodó közösben. pott év végéig. így aztán nem volt nagy gond a szép szobabútor, s a hozzávaló staférung megvá­sárlása. Ez év januárjától is már 120 munkaegység ledolgozását je­többet akarnak termelni, mint ed­dig, hogy több jusson valamennyi- üknek, de az országnak is. A szövetkezet nagy tábláin jár­va mindenütt szépen gondozott gyezték be a munkaegység-köny- ] vetéseket láttunk. Az új módon vecskéjébe. vetett nagy hagymatábla különö­De valami mást is láttunk a sen sokat ígérőén díszük a jól Május 1 Tsz-ben. A Debreceni Ta- megmunkált, porhanyós fekete lajjavító Vállalat szarvasi kiren- földben. Új módon való vetése ab- deltségének vontatói, szórókocsi- ban rejlik, hogy a kapálását épp­jai dübörögnek már hetek óta. a | úgy, mint majd a felszedését gép szövetkezet legelőjén. Mintegy 110 végzi. Krisztóf János bácsi meg- hold legelőn és szántón javítják a elégedetten szemléli a szépen ki­talajt, meszezéssel. ^ Igen, mert kelt, haragoszöld hagymát* * Már távozni akartunk a szőve ékezet földjéről, amikor a köves- útón találkoztunk Frankó János íőagronómussal és Gálik András agronómussal. Rövid negyedóra alatt sok mindent hallottunk tő­lük, mely a biztató jelennél még szebbé, még biztonságosabbá te­szi a nagy család jövőjét. Hogy csak néhányat említsünk azokból, melyek létrehozásával tovább gyarapodik, gazdagodik szövetkeze­tük: Még ebben az évben új, korszerű baromfiólat, négy szerfás stállót, egy növendékszarvaímarha-istállót építenék. Száz holddal növelik az öntözéses telepüket. A négy brigád közül háromnak brigádszállást létesítenek. Villamosítják a Dózsa-majort. A köz­ponti tehénistállót önitatásra alakítják át. De gondolnak a városra is. A már elszállított 2500 vágni való sirkével, a vállalatnak leadott 24 hízott szarvasmarhával a párt- határozat valóraváltására gondoltak. Amikor hazafelé igyekeztünk, önkéntelenül is arra gondoltunk: nagy dolgokat valósítottak meg ezek az emberek tíz év alatt. S ha nem is voltak könnyűek az első évek, ezen a május elsején azonban magasra emelt fejjel menetelhetnek valamennyien a vörös és nem­zeti zászlók alatt. S elmondhatják: több milliós vagyonukkal, meg­fontolt, tervszerű gazdálkodásukkal már szilárdan állnak lábukon és biztosan lépkednek a jövő felé* , Balkus Imre

Next

/
Thumbnails
Contents