Békés Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-28 / 99. szám
Altami gazdaságok dolgozói! Termelőszövetkezeti parasztok! Egyénileg dolgozó parasztok! Adjatok több mezőgazdasági terméket az országnak! A tavaszi munkacsúcs előtt ra az idén nem kisebb feladat hárul, minit a termelés színvonalának 4,9 százalékos növelése. Ez a szám viszonylag nem magas, de összegében mégis tetemes mennyiségű gabonát, kukoricát, cukorrépát, zöldséget, húst, tojást, tejet, vajat jelent. ÉV elején, amikor a terv- készítés időszakában a termelékenység további növelésének gondolatát yetettük fel párttaggyűléseken, szövetkezeti összejöveteleken, akkor azt tapasztaltuk, hogy a 4,9 százalékot — mivel a szám nem túl magas — helyenként könnyen teljesíthetőnek, máshol viszony nehezen elérhetőnek mondották. Ez a vélemény általában aszerint változott, hogy egy-egy községben milyen múlttal rendelkezett a szövetkezeti mozgalom, s a tél folyamán hányán léptek a közös gazdálkodás útjára. Mezőgazdaságunk itt Békés me- ' gyében is kettős feladat előtt áll: a szocialista nagyüzemek szervezésével egy időben a gazdálkodás szilárdítása, a termelékenység növelése a legfontosabb. Ezeket eredményesen megvalósítani csak olyan formában lehet, ha minden ( mind már az első évben is a nagyüzemi gazdálkodás sikereit hozza. A tsz-parasztofc munkájának ütemét valahogy jobban áthatja az értelem, a szív, s a felelősségérzet az ország holnapjáért. <2 okán a termelékenység növelése hallatán olyan gondolatokat vetnek fel, hogy ez valami különös dolog, és a paraszt- ember felfogásától idegen. A szó jóllehet újszerűén hangzik, de a lényeget, amit a több husiban, tojásban, tejben, cukorrépában, kenderben fejezünk ki, a közös gazdaságokban már egészen jól értik. Az imént említett kettős feladatot talán azért látják egyesek nehezen megoldhatónak, mert kettős. Ez a kettős szó azonban ne tévesszen meg senkit, de ne is gondoljanak arra, hogy ez —akár az idei cél is — elérhetetlen. Egy gondolat álljon mindig az ember szeme előtt: a termelékenységnövelése, ami a cukorrépa termesztés esetében például annyit jelent, hogy az eddig szokásos 35—40 ezer répatő helyett 50—60 ezret hagyjanak meg holdamként, vagyis a répasorok minden méterében 6—7 répa maradjon vissza. A Hi- dasáti Állami Gazdaságban, ahol a múlt évben kimagasló cukorrépatermést értek el, a talaj gazdag tápanyagkészlete mellett elsősorban a növényállomány 65—70 ezerre növelésével oldották meg a közel kétszáz mázsa holdanként! hozamot. Érdemes ezen elgondolkozni már csak azért is, mert ha lelődik, amikor a növényápolásra j a megye tsz-eiben a 23 615 hold került a sor. Mo6t elől el, hogy cukorrépaterületen a növényállo- mezőgazdaságunk mint teljesíti az mányt átlagosan 60 ezerre növel- eléje tűzött feladatokat. Ez az el- nék, 190—200 mázsa holdanként: só tulajdonképpeni közös erőpró- termést érhetnének el, ami hóiba, amikor majdnem 27 és fél dánként 40—50 mázsával több ter- ezer hold cukorrépát kell kiegyel- mést jelentene a tavalyinál, vágyni, több mint 210 ezer hold kuko- * ricát kell megkapálni, sok ezer hold lucernát betakarítani. A vetés csatáját megnyertük. A mag, a kukorica kivételével, mindenhol a földbe került. A kukorica vetése is kedvező ütemben halad. A gépállomások és termelő- szövetkezetek eddigi helytállásából arra következtethetünk, hogy ezzel sem lesz különösebb gond. Most már a növényápoláson van a sor. Jórészt ennek a munkának a minőségétől függ a termelés növelésére kitűzött célok valóra váltása: a 4,9 százalékos hozamnövekedés elérése. Nyilvánvaló, hogy a gondozatlan föld gazt terem, a jól gondozott pedig azt, amit az ember beléje vetett. Számos példa igazolja — többek között az örménykúton egy éve alakult tsz-ek gyakorlata is —, hogy a gépi művelés, a mélyszántás, a vetés, a növényápolás, a betakarítás gyors megszervezése mindtermelőszövetkezeti gazda, gépállomási és állami gazdasági dolgozó munkájában kifejezésre juttatja az ország jobb ellátásáért felelősségérzetét. A falvaik áruellátása ma jobb, mint tegnap, és holnap jobb lesz, mint ma. Az áruellátás jobbá, szervezettebbé tételében azonban nemcsak a munkásosztálynak vannak kötelezettségei. Termelőszövetkezeti parasztságunk helytállásán múlik, hogy lesz-e elegendő hús, cukor, gyümölcs, tej, vaj, kenyér te az üzletekben. Sokan talán arra gondolnak, valami baj lehet a szövetkezeti gazdák felelősségérzetével, mert erre jelentős hangsúllyal utalunk. Nincs ezzel különösebb baj, csupán szeretnénk minden dolgozó parasztban tudatossá tenni, hogy a jó munka, amelyet akár a szövetkezetben, akár a háztáji gaz- laságbam végez, a saját ügyén túl az egész társadalom anyagi fel- emelkedésének rugója. A szocializmus győzelmét a bőséges iparcikk-ellátás mellett az eddigieknél te több hús, cukor, tojás, gyümölcs megtermelése jelenti. A kettős feladat megvalósítását nehezíti ugyan, de nem gátolja az a fejlődési folyamat, amely a mi megyénk mezőgazdaságában végbement. A szocialista szektorok aránya túlsúlyra jutott. Ennek a túteúlyTa jutásnak a gyakorlati előnye elsősorban ezekben a tavaszi napokban érte 1600 vagon cukortöbbletet. ^ növényápolás megkezdésével most az első igazi erőpróba előtt állnak termelőszövetkezeteink. A cél világos: a 4,9 százalékos termelékenység elérése. Hogy teljesítve lesz a tervben meghatározott cél, ahhoz kétség nem férhet. A szövetkezetek előkészületei, a tagság bizakodó hangulata, az egyre több családtag munkavállalása mind-mind azt tanúsítja, hogy szövetkezeti parasztságunk megállja a helyét a most következő időszakban te. Ne gondoljuk azonban, hogy ez a munka magától megy, mint afféle „örökmozgó”. Szükség van ennek az első, jelentősebb erőpróbának a megszervezésére, a szövetkezetek kommunistáinak az idősebb, tapasztaltabb tsz-gazdáknak személyes példamutatására, a körültekintő vezetésre, az állandó ellenőrzésre, s arra, hogy a szövetkezetiek szinte naponta tudomást szerezzenek a közös gazdaság előtt álló feladatokról. Dupsi Károly Május 1 tiszteletére Túlteljesítik havi tervüket A Békéscsabai Ruhagyár orosházi telepének dolgozói túlteljesítették első negyedéves tervüket. Az április 4-re tett felajánlásaiknak eleget tettek. Csökkent a belső visszavetés, emelkedett a termelékenység. Egy szalag egy műszak alatt 400—110 inget is elkészít. A termelékenység emelkedését bizonyítja még az is, hogy 7,3 százalékkal túlteljesítették az első negyedévi előirányzatot. A telep dolgozói lelkesen készülnek május elseje megünneplésére is. Az első negyedévi lendületet folytatva havi tervüket túlteljesítik, tovább javítják a minőséget és még több inget gyártanak naponta. Munkájuk mellett a felvonulásra is készülnek. Különösen a KISZ-fiatalok, akik a munkában is élenjárnak, akarják színessé, felejthetetlenné tenni a munka ttnepét. Pótolják a lemaradást Az egyre növekvő igény gyobb feladatok megoldását' lenti a Gyulai Harisnyagyár dolgozóinak. Mindinkább szebb, ízlésesebb és minőségben jobb harisnyát igényel a kereskedelem a lakosság kielégítése miatt. Éppen ezért a Gyulai Harisnyagyárban a múlt évi kongresszusi versenyt folytatva fogtak munkához, s vállalásaikban elsősorban a minőség javítását tűzték ki célul. Emellett azonban a mennyiségi tervet is teljesíteni akarják. Az első nena- | gyedévben azonban igen sok kije. esét jelentett a sok betegeskedés és így a tervet nem tudták teljesíteni. A dolgozók április 4-én lezárt versenyszakasz után vállalták, hogy május 1,‘a munka ünnepe tiszteletére pótolják ezt a lemaradást. A gyár KISZ-fiataljai készülnek á felvonulásra is. Egyenruhát készítettek, s a KISZ-szervezet minden tagja, fiúk s lányok együtt szép és új egyenruhájukban vesznek részt a felvonuláson és az utána rendezendő ünnepségen. r Építkezés körüli bonyodalom a csorvási Ady Tsz-ben Korai még az eredményeket fir- i hogy nem egyszerű ám az átala- l tatni, hiszen alig két hónapja j kítás, nagyon te nagy bonyodakezdték patronálni a Békés me- lommal jár, úgyhogy a tsz vezekel Allatforgalmi Vállalat veze- ; tői és tagjai fel is háborodtak a j tői, szakemberei a négy csorvási j végén, s azt mondták a járási | termelőszövetkezetet. Az eredmé nyékét majd csak ősszel, év végén lehet pontosan lemérni, amikor mázsatételekben realizálódik az üzemterv-készítéshez, az állatállomány beállításához, a könyveléshez, a különböző hivatalos ügyek — bank, SZTK — elintézési módjához adott segítség. Most még csak azt tudják a tsz tagjai és vezetői, hogy gyakran kint jár náluk, különösen az Ady Tsz-ben a vállalat igazgatója, párttitkára, főkönyvelője, főagro- nómusa, tervese, SZTK ügyintézője. Kivált Majsai János, a vállalat építési vezetőjét látják körükben, őrá van a legtöbb szükség, mert építkezni kell, azaz két istállót átalakítani, hogy végre össze tudják szedni a tagok által felajánlott állatokat. CsakÚjító-brigádokat alakítanak, tisztasági versenyre hírják as ország téglagyárait — Üzemi tanácsülés a Gyulai Téglagyárban — A Békés megyei Téglagyári Egyesülés üzemi tanácsa tegnap, szerdán délelőtt a Gyulai Téglagyárban tartotta meg értekezletét. A megbeszélésen a legégetőbb problémákat vitatták meg. Először Lányi Frigyes, az egyesülés főmérnöke számolt be az újító-mozgalom tapasztalatairól és a mozgalom további fejlesztésének szükségszerűségéről. Javasolta, s ezt a tanácskozás valameny- nyi résztvevője elfogadta, hogy rövid időn belül mind az öt gyárban alakítsák meg az újító-brigádokat. A vitában több hasznos kezdeményezés hangzott el, többek között az te, bogy a közeljövőben ötletnapokat rendezzenek. Ezután Boros Sándor, az üzemi tanács elnöke a telepek munkásainak egészségügyi és szociális helyzetéről számolt be. Elmondotta, hogy bár az utóbbi esztendőkben ebben a tekintetben szemmel látható a fejlődés, kisebb-nagyobb hibák, főleg a munkások gondatlanságából még mindig előadódnak. Néhányam még mindig nem becsülik meg kellően a különféle szociális létesítményeket. Az öt gyár körül a Gyulai Téglagyárban a legnagyobb a rend és a tisztaság. Ezt egy kis áldozatvállalással a többi gyárban te elérhetik. Javasolta, hogy a telepeken negyedévenként egészségügyi előadásokat rendezzenek. A vitában Merényi József, a Gyulai Téglagyár munkása indítványozta, hogy az egyesülés hívja ki tisztasági versenyre az ország összes téglagyárát. Ezt a javaslatot valamennyien elfogadták. Végül Hámori Pál, az egyesülés igazgatója a társadalmi tulajdon védelméről, a munkafegyelem tapasztalatairól tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit. Megállapította: bár mind a társadalmi tulajdon, mind pedig a munkafegyelemben nem fordultak elő kirívó estek, mégis akadnak olyan kisebb-nagyob hibák, amelyeknek ideje véget vetni. Mivelhogy visszakanyarodtunk az építkezéshez, lássuk ftát, milyen bonyodalmak voltaik az Ady Tsz-ben a két istálló átalakításával. Az történt, hogy mikor a tsz vezetői elmondták, hogyan szeretnének istállónak és hizlaldának átalakítani két régi épületet, Maisai János, az adatforgalmi építés- vezetője — aki mellesleg képesített kőműves és ács — elvállalta, hogy elkészíti a szükséges terveket, csak úgy ingyen, társadalmi munkában. Hozzá is látott, s a hivatali munkáján túl — este, sokszor éjjel is — dolgozott rajta, hogy mielőbb elkészüljön az építkezés sürgőssége miatt. A kész tervet aztán bekülték a megyei Beruházási Irodához, ahol néhány hibát találtak rajta, s kivittek a tsz-hez, hogy az nem jó, legfőbb hibája az, hogy tervet csak állami vállalat, vagy kijelölt ktsz készíthet, ők meg is terveztetnék az épületet ilyen vállalattal, vagy ktsz-szel, de beletelne három hónap is, mire elkészülne. Ellenben hoztak ők egy aláírási joggal rendelkező tervezőt, aki rövid idő alatt megtervezi a költségvetési összeg két százalékáért. , Fehér János, a tsz elnöke először megdöbbent, mert a két épület költségvetése 230 ezer forint. Ennek a két százaléka testvérek között is 4600 forint, ami túl sok egy ingyen elkészített tervhez ké- j egesz évi hizlalás: tervszam jóval ! „est s nagy pénz egy kezdő szö- magasabb énnél a fenti.két régi vetkezetnek. Nem csoda, ha Fehér >S e"',wZ„U3 meg nÍnCS János szaladgált, s panaszkodott ! közös állatallomany, azaz most emiatt az illetékes heiyeken. Végül a Beruházási Iroda engedett, pártbizottságnak: No, ha a megyei Beruházási Iroda így segíti a többi új tsz-t te, akkor köszönjük szépen ... No de előbb lássuk az állatforgalmi segíségét. Mondom, csak részben mérhető ez fel. A szakma: segítséget, a sete irányú jótanácsot most nem te részletezem, jobb lesz év végén summázni. A vállalat szakemberei felmérték a tsz-ek állományát, s azt, hogy mennyit tudnak saját erőből meghizlalni, s hányat akarnak a vállalattal hizlalás céljára felvá- sároltatni. Az igény éppen olyan nagy itt is, mint más tsz-ekben, a Vörös Október egymaga 500 süldőt kér az állatforgalmitól. Az már a patronálás természetéből fakad, hogy elsősorban a csorvási tsz-ek igényeit igyekszik kielégíteni. Persze a lehetőségeken belül és nem a többi tsz rovására. A csorvási tsz-ek előlegezték a bizalmat. A Kossuth Tsz tagjai a közösből 300 sertés és 101 szarvas- marha hizlalására, a háztájiból 271 sertés és 19 szarvasmarha hizlalására kötöttek eddig szerződést. A Vörös Október Tsz tagjai pedig a közösből 115 sertésre és 107 szarvasmarhára, a háztájiból 208 sertésre. Ez természetesen a jelenlegi helyzetkép, az nemrég vásárolt 12 tenyészmarhát Kondoroson és Nagyszénáson, s ezeket az állatforgalmi teherautója szállította a kívánt helyre. Már megegyeztek a tsz vezetőivel, hogy a vállalat autóját odaadják az építkezésekhez szükséges tégla bordásához is. s egy kis módosítással elfogadta Majsai János tervét. Ezzel kellett volna kezdeni, s nem bonyolítani az ügyet. Az ilyesmiből nagy kár származhat: megtorpanhatja a tsz-tagok munkáját, a patronálók segíteni akarását, s megingatja a bizalmat a Beruházási Iroda jószándékát illetően. Kukk Imr«
