Békés Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-28 / 99. szám

Altami gazdaságok dolgozói! Termelőszövetkezeti parasztok! Egyénileg dolgozó parasztok! Adjatok több mezőgazdasági terméket az országnak! A tavaszi munkacsúcs előtt ra az idén nem kisebb feladat hárul, minit a termelés színvonalának 4,9 százalékos növelése. Ez a szám viszonylag nem magas, de össze­gében mégis tetemes mennyiségű gabonát, kukoricát, cukorrépát, zöldséget, húst, tojást, tejet, vajat jelent. ÉV elején, amikor a terv- készítés időszakában a termelé­kenység további növelésének gon­dolatát yetettük fel párttaggyű­léseken, szövetkezeti összejövete­leken, akkor azt tapasztaltuk, hogy a 4,9 százalékot — mivel a szám nem túl magas — helyen­ként könnyen teljesíthetőnek, máshol viszony nehezen elérhető­nek mondották. Ez a vélemény általában aszerint változott, hogy egy-egy községben milyen múlt­tal rendelkezett a szövetkezeti mozgalom, s a tél folyamán há­nyán léptek a közös gazdálkodás útjára. Mezőgazdaságunk itt Békés me- ' gyében is kettős feladat előtt áll: a szocialista nagyüzemek szerve­zésével egy időben a gazdálkodás szilárdítása, a termelékenység nö­velése a legfontosabb. Ezeket eredményesen megvalósítani csak olyan formában lehet, ha minden ( mind már az első évben is a nagy­üzemi gazdálkodás sikereit hozza. A tsz-parasztofc munkájának üte­mét valahogy jobban áthatja az értelem, a szív, s a felelősségérzet az ország holnapjáért. <2 okán a termelékenység nö­velése hallatán olyan gon­dolatokat vetnek fel, hogy ez va­lami különös dolog, és a paraszt- ember felfogásától idegen. A szó jóllehet újszerűén hangzik, de a lényeget, amit a több husiban, to­jásban, tejben, cukorrépában, kenderben fejezünk ki, a közös gazdaságokban már egészen jól értik. Az imént említett kettős feladatot talán azért látják egye­sek nehezen megoldhatónak, mert kettős. Ez a kettős szó azonban ne tévesszen meg senkit, de ne is gondoljanak arra, hogy ez —akár az idei cél is — elérhetetlen. Egy gondolat álljon mindig az ember szeme előtt: a termelékenységnö­velése, ami a cukorrépa termesz­tés esetében például annyit jelent, hogy az eddig szokásos 35—40 ezer répatő helyett 50—60 ezret hagyjanak meg holdamként, vagy­is a répasorok minden méterében 6—7 répa maradjon vissza. A Hi- dasáti Állami Gazdaságban, ahol a múlt évben kimagasló cukorré­patermést értek el, a talaj gazdag tápanyagkészlete mellett elsősor­ban a növényállomány 65—70 ezerre növelésével oldották meg a közel kétszáz mázsa holdanként! hozamot. Érdemes ezen elgondol­kozni már csak azért is, mert ha lelődik, amikor a növényápolásra j a megye tsz-eiben a 23 615 hold került a sor. Mo6t elől el, hogy cukorrépaterületen a növényállo- mezőgazdaságunk mint teljesíti az mányt átlagosan 60 ezerre növel- eléje tűzött feladatokat. Ez az el- nék, 190—200 mázsa holdanként: só tulajdonképpeni közös erőpró- termést érhetnének el, ami hói­ba, amikor majdnem 27 és fél dánként 40—50 mázsával több ter- ezer hold cukorrépát kell kiegyel- mést jelentene a tavalyinál, vágy­ni, több mint 210 ezer hold kuko- * ricát kell megkapálni, sok ezer hold lucernát betakarítani. A vetés csatáját megnyertük. A mag, a kukorica kivételével, min­denhol a földbe került. A kukori­ca vetése is kedvező ütemben ha­lad. A gépállomások és termelő- szövetkezetek eddigi helytállásá­ból arra következtethetünk, hogy ezzel sem lesz különösebb gond. Most már a növényápoláson van a sor. Jórészt ennek a munkának a minőségétől függ a termelés nö­velésére kitűzött célok valóra vál­tása: a 4,9 százalékos hozamnöve­kedés elérése. Nyilvánvaló, hogy a gondozatlan föld gazt terem, a jól gondozott pedig azt, amit az ember beléje vetett. Számos pél­da igazolja — többek között az örménykúton egy éve alakult tsz-ek gyakorlata is —, hogy a gé­pi művelés, a mélyszántás, a ve­tés, a növényápolás, a betakarí­tás gyors megszervezése mind­termelőszövetkezeti gazda, gépál­lomási és állami gazdasági dolgo­zó munkájában kifejezésre juttat­ja az ország jobb ellátásáért fele­lősségérzetét. A falvaik áruellátása ma jobb, mint tegnap, és holnap jobb lesz, mint ma. Az áruellátás job­bá, szervezettebbé tételében azon­ban nemcsak a munkásosztálynak vannak kötelezettségei. Termelő­szövetkezeti parasztságunk helyt­állásán múlik, hogy lesz-e elegen­dő hús, cukor, gyümölcs, tej, vaj, kenyér te az üzletekben. Sokan talán arra gondolnak, va­lami baj lehet a szövetkezeti gaz­dák felelősségérzetével, mert er­re jelentős hangsúllyal utalunk. Nincs ezzel különösebb baj, csu­pán szeretnénk minden dolgozó parasztban tudatossá tenni, hogy a jó munka, amelyet akár a szö­vetkezetben, akár a háztáji gaz- laságbam végez, a saját ügyén túl az egész társadalom anyagi fel- emelkedésének rugója. A szocializmus győzelmét a bő­séges iparcikk-ellátás mellett az eddigieknél te több hús, cukor, tojás, gyümölcs megtermelése je­lenti. A kettős feladat megvaló­sítását nehezíti ugyan, de nem gátolja az a fejlődési folyamat, amely a mi megyénk mezőgazda­ságában végbement. A szocialista szektorok aránya túlsúlyra jutott. Ennek a túteúlyTa jutásnak a gyakorlati előnye elsősorban ezekben a tavaszi napokban ér­te 1600 vagon cukortöbbletet. ^ növényápolás megkezdésé­vel most az első igazi erő­próba előtt állnak termelőszövet­kezeteink. A cél világos: a 4,9 szá­zalékos termelékenység elérése. Hogy teljesítve lesz a tervben meghatározott cél, ahhoz kétség nem férhet. A szövetkezetek elő­készületei, a tagság bizakodó han­gulata, az egyre több családtag munkavállalása mind-mind azt tanúsítja, hogy szövetkezeti pa­rasztságunk megállja a helyét a most következő időszakban te. Ne gondoljuk azonban, hogy ez a munka magától megy, mint afféle „örökmozgó”. Szükség van ennek az első, jelentősebb erőpróbának a megszervezésére, a szövetkeze­tek kommunistáinak az idősebb, tapasztaltabb tsz-gazdáknak sze­mélyes példamutatására, a körül­tekintő vezetésre, az állandó el­lenőrzésre, s arra, hogy a szövet­kezetiek szinte naponta tudomást szerezzenek a közös gazdaság előtt álló feladatokról. Dupsi Károly Május 1 tiszteletére Túlteljesítik havi tervüket A Békéscsabai Ruhagyár orosházi telepének dolgozói túlteljesí­tették első negyedéves tervüket. Az április 4-re tett felajánlásaiknak eleget tettek. Csökkent a belső visszavetés, emelkedett a termelé­kenység. Egy szalag egy műszak alatt 400—110 inget is elkészít. A termelékenység emelkedését bizonyítja még az is, hogy 7,3 száza­lékkal túlteljesítették az első negyedévi előirányzatot. A telep dolgozói lelkesen készülnek május elseje megünnep­lésére is. Az első negyedévi lendületet folytatva havi tervüket túl­teljesítik, tovább javítják a minőséget és még több inget gyártanak naponta. Munkájuk mellett a felvonulásra is készülnek. Különösen a KISZ-fiatalok, akik a munkában is élenjárnak, akarják színessé, felejthetetlenné tenni a munka ttnepét. Pótolják a lemaradást Az egyre növekvő igény gyobb feladatok megoldását' lenti a Gyulai Harisnyagyár dol­gozóinak. Mindinkább szebb, ízlé­sesebb és minőségben jobb haris­nyát igényel a kereskedelem a la­kosság kielégítése miatt. Éppen ezért a Gyulai Harisnyagyárban a múlt évi kongresszusi versenyt folytatva fogtak munkához, s vál­lalásaikban elsősorban a minőség javítását tűzték ki célul. Emellett azonban a mennyiségi tervet is teljesíteni akarják. Az első ne­na- | gyedévben azonban igen sok ki­je. esét jelentett a sok betegeskedés és így a tervet nem tudták teljesí­teni. A dolgozók április 4-én le­zárt versenyszakasz után vállal­ták, hogy május 1,‘a munka ün­nepe tiszteletére pótolják ezt a le­maradást. A gyár KISZ-fiataljai készülnek á felvonulásra is. Egyenruhát ké­szítettek, s a KISZ-szervezet min­den tagja, fiúk s lányok együtt szép és új egyenruhájukban vesz­nek részt a felvonuláson és az utá­na rendezendő ünnepségen. r Építkezés körüli bonyodalom a csorvási Ady Tsz-ben Korai még az eredményeket fir- i hogy nem egyszerű ám az átala- l tatni, hiszen alig két hónapja j kítás, nagyon te nagy bonyoda­kezdték patronálni a Békés me- lommal jár, úgyhogy a tsz veze­kel Allatforgalmi Vállalat veze- ; tői és tagjai fel is háborodtak a j tői, szakemberei a négy csorvási j végén, s azt mondták a járási | termelőszövetkezetet. Az eredmé nyékét majd csak ősszel, év vé­gén lehet pontosan lemérni, ami­kor mázsatételekben realizálódik az üzemterv-készítéshez, az állat­állomány beállításához, a köny­veléshez, a különböző hivatalos ügyek — bank, SZTK — elinté­zési módjához adott segítség. Most még csak azt tudják a tsz tagjai és vezetői, hogy gyakran kint jár náluk, különösen az Ady Tsz-ben a vállalat igazgatója, párttitkára, főkönyvelője, főagro- nómusa, tervese, SZTK ügyinté­zője. Kivált Majsai János, a vál­lalat építési vezetőjét látják kö­rükben, őrá van a legtöbb szük­ség, mert építkezni kell, azaz két istállót átalakítani, hogy végre össze tudják szedni a tagok által felajánlott állatokat. Csak­Újító-brigádokat alakítanak, tisztasági versenyre hírják as ország téglagyárait — Üzemi tanácsülés a Gyulai Téglagyárban — A Békés megyei Téglagyári Egyesülés üzemi tanácsa tegnap, szerdán délelőtt a Gyulai Tégla­gyárban tartotta meg értekezletét. A megbeszé­lésen a legégetőbb problémákat vitatták meg. Először Lányi Frigyes, az egyesülés főmérnöke számolt be az újító-mozgalom tapasztalatairól és a mozgalom további fejlesztésének szükségszerű­ségéről. Javasolta, s ezt a tanácskozás valameny- nyi résztvevője elfogadta, hogy rövid időn belül mind az öt gyárban alakítsák meg az újító-brigá­dokat. A vitában több hasznos kezdeményezés hangzott el, többek között az te, bogy a közeljö­vőben ötletnapokat rendezzenek. Ezután Boros Sándor, az üzemi tanács elnöke a telepek munkásainak egészségügyi és szociális helyzetéről számolt be. Elmondotta, hogy bár az utóbbi esztendőkben ebben a tekintetben szem­mel látható a fejlődés, kisebb-nagyobb hibák, fő­leg a munkások gondatlanságából még mindig előadódnak. Néhányam még mindig nem becsülik meg kellően a különféle szociális létesítménye­ket. Az öt gyár körül a Gyulai Téglagyárban a legnagyobb a rend és a tisztaság. Ezt egy kis áldozatvállalással a többi gyárban te elérhetik. Javasolta, hogy a telepeken negyedévenként egészségügyi előadásokat rendezzenek. A vitában Merényi József, a Gyulai Téglagyár munkása in­dítványozta, hogy az egyesülés hívja ki tisztasági versenyre az ország összes téglagyárát. Ezt a ja­vaslatot valamennyien elfogadták. Végül Hámori Pál, az egyesülés igazgatója a társadalmi tulajdon védelméről, a munkafegye­lem tapasztalatairól tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit. Megállapította: bár mind a társadal­mi tulajdon, mind pedig a munkafegyelemben nem fordultak elő kirívó estek, mégis akadnak olyan kisebb-nagyob hibák, amelyeknek ideje vé­get vetni. Mivelhogy visszakanyarodtunk az építkezéshez, lássuk ftát, mi­lyen bonyodalmak voltaik az Ady Tsz-ben a két istálló átalakításá­val. Az történt, hogy mikor a tsz vezetői elmondták, hogyan sze­retnének istállónak és hizlaldának átalakítani két régi épületet, Mai­sai János, az adatforgalmi építés- vezetője — aki mellesleg képesí­tett kőműves és ács — elvállalta, hogy elkészíti a szükséges terve­ket, csak úgy ingyen, társadalmi munkában. Hozzá is látott, s a hi­vatali munkáján túl — este, sok­szor éjjel is — dolgozott rajta, hogy mielőbb elkészüljön az épít­kezés sürgőssége miatt. A kész tervet aztán bekülték a megyei Beruházási Irodához, ahol néhány hibát találtak rajta, s kivittek a tsz-hez, hogy az nem jó, legfőbb hibája az, hogy tervet csak állami vállalat, vagy kijelölt ktsz készít­het, ők meg is terveztetnék az épületet ilyen vállalattal, vagy ktsz-szel, de beletelne három hónap is, mire elkészülne. Ellenben hoztak ők egy aláírási joggal rendelkező tervezőt, aki rövid idő alatt meg­tervezi a költségvetési összeg két százalékáért. , Fehér János, a tsz elnöke elő­ször megdöbbent, mert a két épü­let költségvetése 230 ezer forint. Ennek a két százaléka testvérek között is 4600 forint, ami túl sok egy ingyen elkészített tervhez ké- j egesz évi hizlalás: tervszam jóval ! „est s nagy pénz egy kezdő szö- magasabb énnél a fenti.két régi vetkezetnek. Nem csoda, ha Fehér >S e"',wZ„U3 meg nÍnCS János szaladgált, s panaszkodott ! közös állatallomany, azaz most emiatt az illetékes heiyeken. Vé­gül a Beruházási Iroda engedett, pártbizottságnak: No, ha a me­gyei Beruházási Iroda így segíti a többi új tsz-t te, akkor köszön­jük szépen ... No de előbb lássuk az állat­forgalmi segíségét. Mondom, csak részben mérhető ez fel. A szakma: segítséget, a sete irányú jótaná­csot most nem te részletezem, jobb lesz év végén summázni. A vállalat szakemberei felmérték a tsz-ek állományát, s azt, hogy mennyit tudnak saját erőből meghizlalni, s hányat akarnak a vállalattal hizlalás céljára felvá- sároltatni. Az igény éppen olyan nagy itt is, mint más tsz-ekben, a Vörös Október egymaga 500 sül­dőt kér az állatforgalmitól. Az már a patronálás természetéből fakad, hogy elsősorban a csorvá­si tsz-ek igényeit igyekszik kielé­gíteni. Persze a lehetőségeken belül és nem a többi tsz rovásá­ra. A csorvási tsz-ek előlegezték a bizalmat. A Kossuth Tsz tagjai a közösből 300 sertés és 101 szarvas- marha hizlalására, a háztájiból 271 sertés és 19 szarvasmarha hizlalására kötöttek eddig szer­ződést. A Vörös Október Tsz tag­jai pedig a közösből 115 sertésre és 107 szarvasmarhára, a háztá­jiból 208 sertésre. Ez természete­sen a jelenlegi helyzetkép, az nemrég vásárolt 12 tenyészmarhát Kondoroson és Nagyszénáson, s ezeket az állatforgalmi teherau­tója szállította a kívánt helyre. Már megegyeztek a tsz vezetőivel, hogy a vállalat autóját odaadják az építkezésekhez szükséges tégla bordásához is. s egy kis módosítással elfogadta Majsai János tervét. Ezzel kellett volna kezdeni, s nem bonyolítani az ügyet. Az ilyesmiből nagy kár származhat: megtorpanhatja a tsz-tagok mun­káját, a patronálók segíteni aka­rását, s megingatja a bizalmat a Beruházási Iroda jószándékát il­letően. Kukk Imr«

Next

/
Thumbnails
Contents