Békés Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-22 / 94. szám

1960. április 22., péntek NÉPÚJSÁg 3 A munka ünnepére készülnek A Békéscsabai Téglagyár munkásai az idén is tovább folytat­ják a szocialista munkaversenyt és arra törekednek, hogy minél több terven felüli építőanyagot adjanak az országnak. Az összesí­tés szerint az első negyedév termelése jól alakult. Égetett téglá­ból egymillió 805 ezerrel, égetett cserépből 226 ezerrel, nyerstéglá­ból 932 ezerrel, nyerscserépből pedig 210 ezerrel túlteljesítették a tervet. Május 1-re a gyár munkásai újabb munkasikerekkel készül­nek. Bíznak abban, hogy az április havi tervet is túlteljesítik. A munka ünnepére több figyelemre méltó felajánlást is tettek. A gyár kiszesei vállalták, hogy május 1-ig munkaidőn kívül félmillió nyerstéglát kazaloznak be, hogy ezzel növeljék a szárítók kapacitá­sát. A gyár idősebb munkásai a KISZ-fiatalokkal együtt ugyan­akkor kiveszik részüket a gyár előtti térség parkosításának mun­kálataiból is. A Benedek gépjavító brigád és a villanyszerelő bri­gád közösen elhatározta, hogy terven felül két vontató kulit és há­rom villanymeghajtású vontatót ú jít fel. Az üzem két gyára tisztasági hónap versenyre kelt egymással. Ez alatt rendbe teszik az egyes és kettes számú gyár környékét, bogy a munkásoknak minél jobb és egészésegesebb munkakörül­ményeket teremtsenek. Ebben az évben több mint negyvenezer mezőgazdaság! gép érkezik a baráti országokból Mezőgazdaságunk fokozódó gé­pesítéséhez a baráti országok is nagymértékben hozzájárulnak: tavaly 21 300 külföldi gépet ka­pott a mezőgazdaság, az idén pe­dig több mint 40 000-ret szerez be külkereskedelmünk. Néhány kivételtől eltekintve csaknem valamennyit baráti országokból sikerült megvásárolni. A legtöbb gép a Szovjetunióból, A Német Demokratikus Köztársaságból és Csehszlovákiából érkezik, de ú- jabban vásárolunk mezőgazdasági gépeket Romániából és Lengyel- országból is. Az 1960-ra rendelt külföldi mezőgazdasági gépek ér­téke meghaladja a félmilliárd de­vizaforintot és több mint kétsze­rese a tavaly behozott gépek ér­tékének. Mezőgazdaságunk számára nagy jelentőségűek a Szovjetunió­ból érkező gabonakombájnok. Számos termelőszövetkezetben könnyítik a munkát az ez évi szállításra rendelt traktorok is, ezeknek száma 9000 fölött van. Találhatók köztük szovjet, cseh­szlovák, román, NDK-gyártmá- nyok, 28 lóerőstől a 100 lóerősig különböző teljesítményűek, esz­közhordók, talajmegmunkálók. Beszerezték a traktorhoz szüksé­ges munkagépeket, ekéket, kulti- vátorokat, vetőgépeket, stb-t is. A Szovjetunióból és az NDK-ból si­lókombájnokat is küldenek. Ezen­kívül érkeznek tárcsás boronák, fűkaszálók, kukorica négyzetes vetők, rendre aratók és sok más­féle munkaeszköz. Táncsics Mihály emlékünnepség Orosházán Békés megye legszebb új iskolá­ja, az orosházi „Táncsics Mihály” Általános Gimnázium tanulói és tanárai az intézet névadója és a város hajdani országgyűlési kép­viselője születésének 161. évfor­dulóján, csütörtökön délelőtt em­lékünnepséget rendeztek. íáncsics Mihálynak a gimnázium előtti — szintén róla elnevezett — téren a közelmúltban felállított bronz­szobránál Garai Lajos tanár mon­dott emlékbeszédet, majd az is­kola ifjúsága és „Kállai Éva” KISZ alapszervezete megkoszo­rúzta Táncsics Mihály szobrát. « -■===■==«.------1 = b en, vagy 1923-ban, amikor „Julio Jurenito” című, 1921-ben írt első regényemet olvasta.) Többször hallgattam Lenint kü­lönféle gyűléseken. Nyugodtan, higgadtan, pátosz nélkül, szónoki fordulatok nélkül beszélt; néha elnevette magát. Beszédei a spi­rálhoz voltak hasonlatosak; attól tartott, hogy nem értik meg, ezért vissza-vissza tért a már kifejtett gondolathoz, de soha nem ismé­telte meg, hanem valami újjal e- gészítette ki. (Néhányan, akik be­szédmodorát utánozták, elfelejtet­ték, hogy a spirál nem hasonló a körhöz, a spirál nem tér vissza önmagába, hanem tovább halad.) Lenin figyelemmel kísérte Fran­ciaország politikai életét, tanul­mányozta történelmét, gazdasági helyzetét, kitűnően ismerte a pá­rizsi munkásság életét. Nemcsak beszélt franciául, hanem cikket is írt ezen a nyelven. 1909 májusában tüntetésen vol­tam a Kommunárdok Falánál. A Kommün résztvevői haladtak az élen; még sokan voltak és bátran, magabiztosan meneteltek. Az én szememben nagyon öregnek lát­szottak; úgy gondoltam a Kom- münre, mint 1 a régmúlt történe­lem egyik eseményére — hiszen 38 évvel ezelőtt történt! A Kom­munárdok Falánál megpillantot­tam Lenint, a bolsevikpk csoport­jának közepén állt, és a Falat nézte — a múlt árnyékai léptek ki a kövek közül. Láttam Lenint a Sainte Gene­vieve könyvtárban, a Monceau- park. padján üldögélve, öregasszo- nyok és gyermekek között, a Goe­the utcai munkásszínházban, ahol = 1" ■=^g=£=£=| Monteguse forradalmi dalokat é- nekelt. Amikor felkerestem Vlagyimir Iljicset, a házmesternő szigorúan rámszólt: „Törölje le a lábát.” Vajon tudta-e, hogy ki lakik a házban? Vajon az Avenue d’Orle- ans kávéházának pincére tudta-e, hogy nyolc év múlva az egész vi­lág arról az úrról fog beszélni, aki egy korsó sört rendelt? A könyvtár látogatói kitalálták-e, hogy az az ember, aki szorgalma­san kijegyzeteli a könyvekből a számokat, a neveket — meg fogja változtatni a történelem menetét, hogy tíz- és tízezer szerző fog írni róla a világ legkülönbözőbb nyel­vein? Vajon én, aki tisztelettel te­kintettem Vlagyimir Iljicsre, el tudtam-e képzelni, hogy olyan emberrel találkozom, akinek a ne­véhez fűződik majd az egész em­beriség új, történelmi korszaká­nak megszületése? Soha nem felejtem el a Lenin temetését megelőző négy éjszakát, amikor Moszkva búcsút vett Vla­gyimir Iljicstől. Kemény fagy volt; a tereken máglyák égtek. A felnőtt férfiak, nemrég még vö­rösgárdisták, úgy sírtak, mint a gyermekek, amikor beléptek a Szakszervezetek Házának Oszlop- csarnokába. Csoda történt: e négy éjszaka folyamán mindenki előtt feltárult a történelem; ami nem­régen még bizonytalan újságkró­nikának tűnt, most szilárd grá­nittá vált; mindenki megértette, mit alkotott Lenin. Vlagyimir Iljics életében egy­szerű, demokratikus, elvtársaival KörüsIaiEánv neve Vietnamban is ismertté válik Névadó ünnepség Körösladányban Nguyen Thanh Ha nagykövet részvételével Az udvaron népes, ünneplőbe öltözött embercsoport várakozott. A Vietnami Demokratikus Köz­társaság budapesti nagykövetét várták április 20-án szövetkezetük i névadó ünnepségére1 a körösladá- nyi volt Új Élet Termelőszövetke­zet tagjai. A vendégek gépkocsija I valamivel egy óra előtt gördült be a tsz-központba. A gépkocsiból kilépve, az ünnpelőbe öltözött gazdák láttán, meghatódott Nguyen Thanh Ha nagykövet, akit j Dorogi József, a közös gazdaság elnöke üdvözölt. A Körösladány- | ban ritka vendégnek az úttörők ! virágcsokorral kedveskedtek, majd a kultúrterembe mentek, ahol a szövetkezet elnöke ismertette az Űj Élet Tsz megalakulásának kö­rülményeit, s az azóta eltelt idő gazdasági sikereit. — Amikor 1952-ben létrehoztuk ezen a szilaj szikesen a közöst, két kezünkön kívül jóformán sem­mink sem volt. De mégis volt egy reményünk: az, hogy közös erővel ! a mi határrészünket gazdag ter­mőfölddé változtatjuk, és bőséget teremtünk \ Már az első évben 750 ezer fo- ! rintra emelkedett a szövetkezeti i alap... Ma ennél sokkal kedvezőbb a helyzet. Szövetkezetünk vágyó- j na megközelíti a hárommillió ' forintot. A hajdani 2400 holdas gazdaság az 1953-as és az 1956-os viharokban megmaradt és ma erő­sebb, nagyobb, mint bármikor. 3200 hold földön 300 dolgozó pa­raszt mondja magáénak a közöst. Jól termelő állatállományunk van. 1956 óta gépesítettük gazda­ságunkat. Jelenleg 11 traktorunk a hozzá szükséges munkagépekkel és egy tehergépkocsink, mechani­kai részlegünk működik marógé­pekkel felszerelve... Majd a kö­vetkezőkről szólott: — Néhány hónapja tudomá­sunkra jutott, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság Fula í nevű falujában működik egy Vi­-------^«==i - - ■..... s zemben közvetlen ember volt. Még a berzenkedő ifjút sem gú- j nyolta ki... Csak nagy emberek tudnak eljutni az egyszerűség , ilyen fokára; s Leninre gondolva, gyakran elgondoltam magamban: lám, az igazán nagy egyéniségtől idegen a személyi kultusz, sőt, el­fogadhatatlan számára. Lenin nagy és bonyolult ember volt. A polgárháború viharos évei­ben, amikor egyszer Beethoven szonátáit hallgatta Iszajn Dobro- vejn előadásában, így szólt Gor­kijhoz: — Semmit sem ismerek jobban, mint az „Appassionata”-t, hajlan- I dó volnék mindennap meghallgat­ni. Bámulatos, nem emberi mu- 1 zsika. Mindig büszkén, lehet, hogy naivul, azt gondolom olyankor: íme, milyen csodákra képesek az emberek! És hunyorított, nevetett, aztán szomorúan tette hozzá: etnámi—Magyar Barátság Tsz. Ta­valy Münnich elvtárs járt ott. Sajnos, sokat nem tudunk erről a szövetkeztről, mi mégis úgy hatá­roztunk, hogy a több mint nyolc­ezer kilométeres távolságot a ba­rátság szálaival szorosabbra fűz­zük, s így termelőszövetkezetünk tagságával megbeszélve, arról döntöttünk, hogy mától kezdve felvesszük a Magyar— Vietnami Barátság Tsz nevet (Éljenzés, taps a tagság soraiból.) Bízunk abban, hogy megismerjük egymás gazdálkodásának módsze- j reit — mondotta többek között Dorogi József. A szövetkezet elnökének nagy tetszéssel fogadott beszéde után a nagykövet emelkedett szólásra. Beszédét azzal kezdte, hogy ne diplomatát lássanak benne, hanem egy egyszerű vietnami embert, egy testvért, hiszen a magyar és a vietnami nép céljai a szocializmus építésében azonosak, majd köz­vetlen beszédstílusával szinte az ünnepelők elé varázsolta a Távol- Kelet egyik hős népét, azok mun­káját, a szövetkezeti mozgalom­ban elért sikereket. — A mi országunk éghajlata rendkívül szélsőséges. Hol aszály : pusztít, hol árvíz fenyeget. A nép­nek hallatlan erőre, szorgalomra, ) munkaszeretetre van szüksége, j hogy ezt legyőzze. Mint itt, ebben az országban, úgy nálunk is a párt vezet. A párt adta ki többek j között azt a jelszót, hogy a város évente kétszer menjen a falu se­gítségére, vagyis minden ember segítsen az aszály és az árvíz le­küzdésében. Ilyen nagyszerű népi összefogással legyőztük az elemeket Nálunk nincsenek még gépek, fő­leg kézi erővel dolgozunk, s lám, 1958-ban az ország északi felében már 4,4 millió tonna rizst termel­tünk ott, ahol néhány éve a bete­vő falat is alig termett meg. Ta­valy már kereken egymillió ton­na rizzsel termeltünk többet, mint Dél-Vietnamban, pedig a mi föld­jeink minősége lényegesen gyen­gébb az övékénél. — A termelésben felmutatott sikerek nálunk elválaszthatatla­nok a szövetkezeti mozgalomtól — folytatta. — 1958-ban mindössze 400 szövetkezetünk volt. A szocia­lizmus építése világviszonylatban meggyorsult. Ez nálunk a mező- gazdaságban úgy jelentkezett, hogy ma 30 ezer a közös gazdasá­gok száma. Nagyon örülök és mélyen meg , vagyok hatva, hogy meghívtak maguk közé és részt vehetek a fulai gazdaság körös- ladányi testvérszövetkezetének névadó ünnepségén — mondotta többék között, majd így folytatta: — Ez nekünk, vietnamiaknak barátságot jelent A vietnami parasztoknak szüksé­gük van erre a kapcsolatra. Ez munkájukhoz nagyobb erőt ad, és azt a tudatot táplálja, hogy hazá­juktól nyolcezer kilométerre, a magyar parasztság is ugyanazért a célért küzd, amiért ők. A nagykövet beszédét lelkesen megtapsolták, majd Nguyen Thanh Ha elvtárs megtekintette a tsz mechanikai központját, a gaz­daság két üzemegységét a rizstele­peket. A földeken lelkesen dolgo­zott a tagság. A tavasziakat a ku­korica és a rizs kivételével elve­tették. E két növény alá javában folyt a talaj előkészítés. A határ­szemle után a község földműves­szövetkezetében a tsz ebédet adott a névadó ünnepség résztvevőinek tiszteletére. Dorogi József, a tsz elnöke itt elmondott beszédében termelési versenyre hívta a fulai testvér-szóvetkezetet és a szövet­kezet életét bemutató fényképdo­kumentációt nyújtotta át a nagy­követnek. Nguyen Nhanh Ha elv­társ könyvekkel viszonozta az ajándékot, s megígérte, hogy a kö- rösLadányi Magyar—Vietnámi Ba­rátság Tsz elhatározását ismerteti kormányával: „Meggyőződésem, hogy ezt a versenyre hívást a fu­lai testvérszövetkezet elfogadja” — mondotta. Az ünnepség a késő délutáni órákban ér véget. Dupsi Károly Tapasztalatcsere Gádoroson Az Orosházi Járási Tanács a | tói, nyolcezret értékesítettek járás termelőszövetkezeteinek és a Tiszta hasznuk 52 ezer forint volt. nőtanács részére Gádoroson, ápri- Az idén 40 ezer csibe felnevelését lis 20-án baromfitenyésztési ta- i tervezik, ezenkívül kétezer pecse- pasztalatcsere-értekezletet tartott ; nyekacsát, 230 libát és ezer puly- a Petőfi Termelőszövetkezetben, kát is nevelnek. A kacsákból ezer Az ankéton tsz-elnökök, állatte- darab már a tsz-ben van, s szé- nyésztők, baromfigondozók, nóta- ! pen fejlődik. nácsi funkcionáriusok vettek [ A csibenevelő ólakban ínfra- részt. Az egybegyűltek előtt Sülé j vörös sugárzó lámpákkal oldották Ferenc, a szövetkezet állattenyész- meg a melegítést. Kiszámítot- tője ismertette a közös gazdaság ták, hogy egy-egy csibére nyole- baromfitenyésztési programját. ! kilenc hetes korig a világítás és a Eddig 12 000 csibét vettek át az | melegítés költsége nem nagyobb orosházi baromfikeltető állomás- j egy forintnál. — De sokszor képtelen vagyok zenét hallgatni, az idegeimre megy, szeretnék kedves ostobasá­gokat mondani és megcirógatni az embereket, akik förtelmes pokol­ban élnek, és ilyen szépségeket tudnak alkotni. Pedig ma nem kell senkit cirógatni — leharap­ják a kezünket, ütni kell, sajnál­kozás nélkül, bár elméletben min­den erőszak ellen vagyunk. Hm, hm — pokolian nehéz kötelesség. Gorkij emlékezéseiből írtam ki ezt a hosszú idézetet, mert rend­kívül szoros kapcsolatban van é- letemmel és gondolataimmal, nem, j nem is jól mondom — századunk­kal, sorsunkkal i Vöroskeresztes aktívák ellenőrzik a házak tisztántartását A Vöröskeszt kezdeményezésére megyénkben is tisztasági hónap í indult. Békéscsabán a városi szer­vezet áktívaülésén megszervezték az ellenőrzést. Ellenőrzik a házak­ból a szemétkihordást, a W. G.-k rendbetartását és fedővel való el­látását. Ez, sajnos, legtöbb helyen nincs. A mozgalomba bekapcsol­ták az ifjúságot is, a tanárokat pedig megkérték, hogy a tisztasági hónappal kapcsolatban dolgozato­kat írassanak a gyerekekkel. A tisztasági hónapot szeretnék ál- J landósítani, hogy az mindennapos tisztasági mozgalommá váljék. Ez egészségünknek egyik legfonto­sabb alapja. A Vöröskereszt kéri a lakosságot, hogy aktíváinak munkáját a legmesszebbmenőkig támogassa, mert a házak tisztán­tartása az egész nép ügye. A munkában részt vesznek a ta­nácsi szervek is. Minden osztály a maga területén segíti és támogatja a megújult tisztasági mozgalmat. eo—

Next

/
Thumbnails
Contents