Békés Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-18 / 66. szám

6 NÉPÚJSÁí G I960, március 18., péntek Vágyak az új, szebb életre Ä vendégmarasztaló sár úgy ta­padt cipőnkhöz, mintha soha nem akarna leválni róla. Az utat mé­lyen felszántották a gazdaság vontatói és a lovasszekerek. Aki esős időben ide merészkedik, bi­zony csizma nélkül el se indul­jon. Minket is biztattak a szembe jövők, hogy ott ragadunk a térdig érő sárban, jobb lesz visszafor­dulni, hiszen még' egy-két kilo­métert kell gyalogolni. Hanem azért a cipőnket még­sem hagytuk el. Csak amikor ki­értünk a lányok tanyájára, akkor kaptuk a figyelmeztetést, hogy jó lesz levetni a lábbelit, mert odabent éppen akkor súrolták fel a padlót. Hozták is mindjárt a házipapu­csot és kedves szóval invitáltak beljebb. Huszonkét lány a házi­gazda itt, a Telekgerendás és Csorvás között elterülő állami gazdaság tanyáján. Hogy kerültek a pusztára ezek a tizenhat—tizen­hét éves lányok? Nem firtatjuk. Mindegyiknek megvan a maga története, az előzmények, amiért az ország különböző tájairól, váro­sokból és falvakból idehelyezték őket. A cél: a nevelés, új élet megteremtése, a kisiklott életút helyiébillentése, új emberré vá­lás. Ez a lányok gondolata is. Is­merik egymás múltját, életét s a többsége újat, szebbet akar. Ti­zenhat évesek, akikéi életkörül­ményeik, egyeseknek a saját szü­leik, hozzátartozóik lelkiismeret­len gondatlansága sodort a lejtő­re, asz éjszakai csavargás, a zül­lött élet mocskos ingoványába. S innen emelte 'ki őket egy-egy jó­érzésű ember, vagy éppen azok, akik arra hivatottak, hogy segít­senek megmutatni az ilyen fiata­loknak az élet napfényes oldalát. Üj életet akarnak ezek a lá­nyok, s megvan erre minden tö­rekvésűk. Aki pedig visszasírja régebbi életét, azt kiközösítik. így járt B. Ilonka is. Amint belép­tünk az egyik kis szobába, magá­nyosan, búsan üldögélt az ágyon. Ne®» vett részt a többiek közös munkájában. A lányok éppen nagymosást rendeztek, de nem is tarsalgott velük. — Ő nem közénk való — szóit magyarázólag M. Juliska, egy bar­na képű, csillogó szemű kislány. _ ? —; Nem akar itt maradni, min­dig csak azt hajtogatja, hogy vi­gyék vissza Pestre, mert ott neki jobb volt. Jobb volt Pesten? Az éjszaká­zás, csavargás, egyik ágyról a má­sikban hálás? Ez volt jobb Iloná­nak, akit egy éjszaka találtak meg a pesti utcán. Itt most becsületes munkával megkeresheti a szüksé­ges pénzt, amiből új életet kezd­het, sőt innen kikerülve segítenek neki az elhelyezkedésben is. Ilon­ka erre nem gondolt. Tizenhat- gégével. Látták a Vörös tinta, éves, de legalább harmincnak lát­szik. A sok éjszakázás, a züllött, élet megviselte, s: most még segí­tenek mások, hogy új életet kezd­jen. Arra sein gondolt talán, hogy ez a jobb, szebb élet, s az a má­sik csak a börtönhöz vezethet. A lányok többsége már megér­tette ezt. A kis kollektíva jól meg­fér egymással. A szobákban ra­gyogó tisztaság uralkodik. Ha pe­dig valamelyik megfeledkezne er­ről, figyelmeztetik, s még az ide­gent sem engedik be sáros cipő­vel. Igazán megkapó ez a tiszta- ságszeretet, ha belegondolunk elő­ző életükbe. A kollektíva nevel embereket tormái. — Most akarjuk megalakítani a KISZ-t — szólalt, az egyik. Az­óta ez talán már sikerült is nékik. A KISZ járási és megyei vezetői sűrűbben látogathatnák őket. — Tarmini szeretnénk — foly­tatna a másik —. de nem tudunk itt a faluban, ki nem járhatunk, csak engedéllyel. Tessék valahogy elintézni, hogy befejezhessük az iskolát — kérték tőlünk. A legtöbbnek valóban nincs meg csak az általános iskola he­tedik osztálya, s most szeretnék folytatni, hiszen tudják, bál-mi­lyen szakmához követelik az áTta-~ lános iskola nyolc osztályának el­végzését. Ők pedig szakmát akar­nak tanulni. A legtöbben üzem­ben szeretnének dolgozni. — A tanulás mellett szórakozásra is jutna idő — mondták többen és sorolták is, hogy mire készültek. Laczo János, a távolabbi iskola ta­nítója sűrűn jár hozzájuk. Szere­peket tanít be, és népi táncokat. Most tervezik, hogy a „Pettyes” című háromielvonásos színdarabot is megtanulják, és a gazdaság dolgozói előtt mutat ják be. Amikor a könyvre terelődött a szó, előkerültek a legszebb alkotá­sok. Az egyik kezében á Bögöly, a másikéban Az acélt megedzik és így tovább. Sorra megmutatták, ki, mit olvas és gyorsan meg is ma­gyarázták, mit tanultak belőle. Fil­mek közül is a legjobbakat látták a tanyaközpont vetítőgépe segít­Eletem árán és más magyar és külföldi filmeket. A jövőt illetően megvannak a terveik is: a,jó munkahely, új élet, megbecsülés és nem utolsó sorban á férjhezmenés. K. Máriá­nak — add több éve önként ma­radt itt —, már hétezer forintja van a takarékban, s ha innen el­kerül, meglesz a bútora, kelengyé­je. Erre gyűjt a többi is. Szebb- nél-szebb kézimunkákat mutattak meg, amit már az új életükre, s talán új otthonuk csinosítására készítenek, hiszen mindegyik ál­mában egy csendes kis otthon, s a becsületes élet képe lebeg. Megvan tehát bennük az új élet utáni vágy, azonban, amíg itt van­nak, addig sem szabad megfeled­kezni róluk. A gazdaság vezetői­nek többet kellene törődni az egészséges életmód, a jobb körül­mények biztosításával. Amikor ott jártunk, több apró­ságnak látszó dolgot tapasztal­tunk. Az egyik lány megvágta a kezét. — Hamar a mentőládát, kötszert — mondtuk, de hiába, csak tanácstalanul néztek ránk. — Ilyesmi ezen a telepen nincs. Se jód, se vatta, se köt­szer. A nehéz mezőgazdasági munkában, szerszámokkal dolgozó 22 lánynak miért nem biztosítot­tak egészségügyi felszerelést? A másik „apróság”: Dél volt, hamarosan ebédhez készültek, a- zonban kenyér nem jutott min­denkinek. Kiderült ugyanis, hogy azt maguk szerzik be a 2—3 kilo­méterre lévő boltból, s előfordult, hogy amikor kimehettek, a bolt­ban már nem volt kenyér. A gaz­daság miért nem szállít egysége­sen kenyeret a telepre, amelynek árát beszámíthatnák az étkezési költségekbe? Végül a tisztálkodás. Nyolc lány használ egy mosdótálat, több nincs. A fürdést 22 lánynak egy teknő nyújtja. Hát ez a minimá­lisnál is kevesebb. E néhány apróság igencsak ne­hezíti a lányok munkáját és ah­hoz is hozzájárul, hogy kevesebb kedvvel próbálják az új életet. Kasnyik Judit HÍREK Megjelentek — örömmel, üdvözölj ük Lapunkban már ad­tunk hírt arról, hogy a tavasz érkezésével új színfolttal gazdagodik Békéscsaba. Utcáin, te­rein megjelennek az új padok, hulladékgyűjtők. Alig telt el egy hét. már­is ott állnak a Szabad­ság téren, Sztálin úton és másutt. A város főbb terein, utcáin megkezd­ték az összesen 22 500 fo­rint értékű halványzöld színű gyűjtőládák fel­szerelését. Az új padok­ra pedig csaknem 20 ezer forintot költött a városi tanács. S hogy a gyer­mekeknek is újat hozott a tavasz, azt mi sem bi­zonyítja jobban, mint­hogy a Petőfi ligetben rövidesen megkezdik egy új játszótér felállí­tását, ahol homokozó, hinta, mászórúd és egyéb felszerelés várja majd a kicsinyeket. A játszótérre 10—12 ezer forintot fordít a tanács. A munkákat április 4-re befejezik, s így a nagy ünnepen már valóban sok új színfolt teszi szebbé a várost. Csupán egy megjegyzésünk van a színfoltra. Valóban „folt”' áz új padok és gyűjtők felszerelése, mert; hogyan is tűnik például a Szabadság-tér kék villanyoszlopai tö­vében a halványzöld hulladékgyűjtő és pár lépéssel odébb a piros­ra festett pad? Valóban tarka színfolt a város kellős közepén. No de ez csupán szépséghiba, a lényeg a város tiszta­ságára való törekvés és a pihenni vágyók ké­nyelme. (K. J.) — ÉNEKKART ALAKÍTOTT a KISZ-szervezet Bucsán. Vezetője Agyagási Sándor népművelési e- lőadó. A fiatalok az első próbákat már megkezdték. — HANGLEMEZ- ÉS MAGNE­TOFON-ESTET rendez március 21-én este 8 órakor, Békéscsabán a TIT művészeti szakosztálya. Műsorra kerülnek Schumann: Gordonkahangverseny és Beetho­ven: IV. szimfónia. — KLUBSZOBÁT LÉTESÍTETT a füzesgyarmati földművesszövet­kezet. A klubszobában televízió és egyéb szórakozási lehetőség áll a dolgozók rendelkezésére. A klub érdekessége, hogy önkiszolgáló büfét is nyitottak, ahol a látoga­tók a vásárolt árut maguk vá­lasztják ki. — KIBŐVÍTETT elnökségi ülést tart március 21-én a Magyar Vö- röskerszt megyei szervezete. Az ülésen a tisztasági mozgalomról tanácskoznak. — FELSZABADULÁSI HANG­VERSENYT rendez március 18- án, ma este 7 órakor Gyulán, a városi tanács dísztermében az Er­kel Ferenc Gimnázium. Műsoron Bach, Haydn, Mozart, Bárdos, Ko­dály, -Sosztakovics és más zene­szerzők művei szerepelnek. — A JANUÁRBAN ALAKULT békési Egyetértés Tsz 60 tenyész- kocát és 100 süldőt vásárol ebben a hónapban; a takarmányszük­ségletről és a férőhelyekről már gondoskodtak. Sokfelé eső Felhős idő, sokfelé esővel, egy-két helyen zivatarral, nyugaton és a he­gyeken helyenként havasesővel. Mér­sékelt, a Dunántúlon élénk szél. A hőmérséklet csökken. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 4—8, legmaga­sabb nappali hőmérséklet 9—13 fok között. Egy hónapi keresetnek megfelelő nyereséget kaptak a: Újkígyóst Vegyes Kiss tagjai Megyénk egyik legkisebb kis­ipari termelőszövetkezete, az Üj- kígyósi Vegyes Ktsz március- 9-én BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP Békés megyei Bizottságának lapja. Felelős seerkesztő: Cserei Pál. Szerkesztőség: Békéscsaba, József A. u. 4., I. em, Telefon: 22—96. Kiadja a Békés megyed Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba, Szt. István tér 3. Felelős kiadó: Lehoczky Mihály: Telefon: 10—21, Békés megyei Nyomdaipari Vállalati Békéscsaba; Felelős nyomdavezető: Kendra György Terjeszti a Magyar Posta; Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél: Előfizetési díj 1 hóra 11;— Fi, Iskolámban, ahol 6—Í2 évig minden koroszályú gyermek, fiú és leány megtalálható, évek óta nagy harcot folytatok a „női egyenjogúság'’ gya­korlati megvalósításáért. Sehol nem él annyira a „nők lenézése", mint a tanyán. „Gyerek" az a fiú, „ember" az férfi, az asszony csak asszony, a lány is csak lány és nem ember. Csomagöt nőtől elvenni, előreengedni, nehéz munkától, favágás­tól, vízhordástól kímélni nem szokás. Ha vendég érkezik, csak a férfiakkal fog kezet, ülőhelyét át nem adja nőnek, hacsak nem 80 éves az illető. No én ez ellen, az év­százados hagyomány el­len küzdők meglehetős sikerrel, amint az az a- lábbiákból is kitűnik. A legtöbb iskolában fiú lány mellé nem haj­landó ülni a padba, és fordítva. Nálam osztály és nagyság szerint kell ülniük. ■— Tán beteg a Mari vagy piszkos, hogy nem mersz mellé ülni? — kér­dem a vonakodótói. — Talán félsz, hogy meg­ver? Fogd meg a kezét — mondom, ha körjáték­ra kerül a sor, s 5 é v után ott tartunk, hogy fiú még „lányszerepet“ is elját­szik. Ha nines más, beáll a kör közepébe „fehér li­liomszálnak", vagy „Da­nikává lányának” is. A fiú-lány különbség leginkább akkor ütközik mosogatni tudnak. Hát még a katonaság! Se a- nyuka, se lánytestvér nem mehet oda gombot felvarmi, se az ágyat megvetni. E meggyőző ér­vek hatása alatt vidá­man végzünk el minden munkát közösen. munkát seprege. ivópoha­ki, ha valami kell elvégezni. — Portörlés, tés — a lavór, rak tisztántartása lány- munka — próbálkoznak meggyőzni az újgbb fér­fiú-palánták, kik még nem ismerik szokásain­kat. Ilyenkor kirakatom a fiú- és leánykezeket a padra és megszemléljük azokat. Megállapítjuk, hogy 10—10 ujj és köröm van mindegyiken, legfel­jebb a fiúkéz és -köröm piszkosabb, mint a lányé. Egyforma kézzel, egy­forma munkát lehet vé­gezni — állapítjuk meg. Majd férfiszabókat, sza­kácsokat hozok fel pél­dának, akik varrni, főzni, Néhány hete az ötödi­kes lányok arra kértek, hogy tanítsam őket hor­golni. Tanítás utóm, a la. kasomban egész kis szak­kör keletkezett, mert a kisebbek is egvre-másra jelentek meg „Honleány" pamuttal és tűvel felsze­relve. Nagy sóhajtozások közepette született az iz­zadt kis kezek alatt a láncszemek és pálcikák sora. Horgoltak reggel, tanítás előtt, tízpercben, s néha még óra alatt is, a pad alatt. S a fiúk kö­rülállták bámulva az egyre fürgébben mozgó kezeket, míg a lányok nyafogtak: „Ne álljatok elénk! Ne lökdöss! Ke­zembe megy a tű na... igazán,..! És másnap megjelent egy fiú horgolótűvel és pamuttal felszerelve, az­után még kettő. Egész szünetben láncszemet kezdtem, s a többi „tű. nélküli“ áhítozót is fel­szereltem- heverő készle­temből. Már egész ábrándokat szőttem az ügyeskezű fi­úk munkája láttán. — „Vizsgára csinál majd mindegyik egy szép kis tálcakendőt és kiállít­juk’’ — így szóltam szo- kott, heves módon, min­denről a legjobbat, leg­többet tételezve fel! A horgolási kedv a ne. hezebb feladatoknál egy­más után lohadt le. E- lőbb a fiúk felejtették otthon a megkezdett munkát, aztán a kisebb lányok. De azért csak si­került egy-két ügyesnek a csillagos kis térítőt megtanítani. Ez is valami! No meg az is, hogy az „én fiaim", ha megnősülnek, nem szégyellik majd tisztába tenni a kisbabát, vagy vi­zet hordani a nagymo­sáshoz, ami ma még itt a tanyán egyenlő a meg- férfiatlanítással. HUSZAR 1STVANNÉ tartotta mérlegzáró közgyűlését. A 17 fővel dolgozó szövetkezet a múlt évben 187,6 százalékra telje­sítette tervét és csaknem 70 ezer torintos nyereséggel zárta az évet. A szövetkezet tagjai örömmel hal­lották a beszámolóból, hogy nyolc fajta szakmában végeztek igen jó munkát és az egy főre jutó terme­lési értékük meghaladta az 50 ezer, keresetük pedig a 15 ezer forintot. A múlt évi jó munka jutalma volt a közgyűlésen ki­osztott nyereségrészesedés, mely átlagosan egy havi fizetésnek megfelelő összeget tett ki. Az ünnepi aiktúst közös vacsorá­val zárták, s ürítették poharaikat az idei eredményes munkára. Tizenegy új repülőgéppel erősítik az idén a növényvédelmet A nagyüzemi mezőgazdaságban i mind nagyobb jelentőségű nö- ■ vény védelmet az idén 11 új re- • pülőgéppel erősítik meg. A Len­gyelországtól vásárolt PZL típusú ; gépek teljesítménye kétszerese a régiekének. Az eddigi tapasztala­tok szerint a repülőgépek igen jól hasznosíthatók a mezőgazdaság­ban, különösen a kora tavaszi fej­trágyázásnál, a vegyszeres gyom­irtásnál és a tömeges rovarkárte­vők elleni védekezésnél. (MTI);

Next

/
Thumbnails
Contents