Békés Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-19 / 67. szám

* • BÉKÉS MEGYEI * Ásásomét » : Világ proletárjai, egyesüljetek ! i960, március w., szombat MSZMP BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA v. évfolyam, 67. szám 40 ezer mázsa friss zöldség felvásárlására készül a gyulai földművesszövetkezet Szilézia igaz munkásszeretettel, a proletár nemzetköziség szellemében fogadta a magyar párt- és kormányküldöttséget Katowice (MTI) Március 17-én este Szirmai István, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bi­zottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára és Púja Frigyes külügyminiszter-helyettes kivéte­lével — akik a lengyel főváros­ban maradtak — elindult sziléziai kőrútjára a magyar párt- és kor­mányküldöttség. A küldöttséget vidéki útjára elkíséri Zénón Kliszko, a LEMP Központi Bi­zottsága Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titká­ra, Piotr Jaroszewicz miniszter- helyettes, a Lengyel Népköztár­saság budapesti nagykövete, J. Grudzinski, a lengyel külügymi­nisztérium protokollosztályának vezetője és Witold Siedlecki, a külügyminisztérium osztályveze­tője. Március 18-án reggel néhány perccel kilenc óra után futott be a különvonat a magyar, lengyel és vörös lobogókkal díszített kato- wicei állomásra. A perronokat a két nép barátságát éltető felira­tok díszítették. Kádár elvtársat és a többi ven­déget elsőnek Edward Gierek, a LEMP katowicei vajdasági bizott­ságának első titkára, Jan Mitre- ga, bánya- és energiaipari minisz­ter, F. Waniolka nehézipari mi­niszter és R. Nieszporek, a kato­wicei vajdaság népi tanácsának elnöke üdvözölte. A pályaudvar előtti emelvény­ről Edward Gierek rövid beszéd­ben fejezte ki örömét, hogy a testvéri Magyar Népköztársaság vezető államférfiai Szilézia föld­jére léptek. Megemlékezett arról, hogy a két nép barátsága mélyen a múltban gyökerezik. Az üdvözlésre a magyar kül­döttség vezetője, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára válaszolt. Megköszön­te a szívélyes fogadtatást, majd ezeket mondotta: — Ünnepnap számunkra, hogy sziléziai munkástestvéreinkkel ta­lálkozhatunk. Bár távol élünk egymástól, közös fronthoz tarto­zunk. Ezt az élet bizonyítja. A- mikor az ellenforradalmárokkal harcoltunk, az ellenség azt hir­dette: egyedül maradtunk. Nagyot tévedtek, mert nemcsak a becsü­letes magyar dolgozók, hanem a határainkon túl élő munkástest­véreink és közöttük a sziléziai munkás forradalmárok is mellet­tünk álltak. Célunk egyszerű és érthető: a szocializmus építése. önök a sziléziai medencében élnek mi pedig a magyar síksá­gon, mégis ugyanazon célért fára­dozunk: az új, szocialista világ megteremtéséért. Ehhez kívánunk jó egészséget, sok sikert! Az üdvözlő beszédek elhangzá­sa után a küldöttség tagjai rövid sétát tettek Katowice utcáin, majd a magyar vendégek szívé­lyes búcsút vettek Katowice la­kosaitól és elindultak a sziléziai medence megtekintésére. Az út utolsó állomása a chor- zówi „Konstal” művek volt, a- hoi as egyik óriási szerelőcsar­nokban nagygyűlésen találkoztak a magyar párt- és kormánykül­döttség tagjai ,.a dolgozókkal. A termet színültig megtöltő mun­kások nagy lelkesedéssel fogad­ták Kádár elvtársat és a többi vendéget. A nagygyűlést a Lengyel Egye­sült Munkáspárt gyári alapszer­vezetének titkára nyitotta meg. A magyar párt- és kormánykül­döttség nevében Fock Jenő, az MSZMP Központi Bizottsága Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szólt a dolgozókhoz. Köszönetét mon­dott a meleg fogadtatásért, mél­tatta a lengyel munkásosztálynak a szocializmusért vívott sok évti­zedes, áldozatos, hősi harcát, majd így folytatta: — Ügy jöttünk, mint testvér a testvérhez, beszélgetni a mind­nyájunkat kölcsönösen érdeklő kérdésekről, s kicserélni tapasz­talatainkat, erősíteni és kibővíte­ni együttműködésünk szálait. Mindnyájan a nagy szocialista család tagjai vagyunk, Elszakít- hatatlanul összefűz bennünket a nemzetközi munkás-összefogás, kölcsönös segítség és támogatás, a szocializmus építésének nagy célja. — Barátságunk és testvérisé­günk új, szocialista tartalmat nyert azóta, hogy népeink felsza­badultak az idegen elnyomás és a földesúri kapitalista kizsákmá­nyolás igája alól és szabad or­szágainkban megkezdtük a szo­cialista társadalmi rend felépíté­sét — mondotta Fock elvtárs. Utána népünk munkasikereiről, a szocialista építés problémáiról és feladatairól szólott, majd így folytatta: — A béke védelme éberségre int valamennyiünket. Különös fi­gyelemmel kell kísérni a német militaristákat. Alig több, mint húsz éve, a hitleri fenevad éppen Lengyelország lerohanásával ki­robbantotta a második világhábo­rút és még tizenöt éve sincs, hogy saját barlangjában késztették fel­tétel nélküli kapitulációra a ször­nyű világégés kirobbantóit. S bár a sebek még alig hegedtek be és nem sikerült még minden romot eltüntetni, mégis annak lehetünk tanúi, hogy Nyugat-Németország- ban újra nyíltan szervezkednek és új területszerzési terveket ko­vácsolnak a revansista militaris­ta körök. — Jó lenne, ha alaposan eszük­be vésnék, hogy a hatalmas szo­A Békés megyei gépállomások a termelőszövetkezetekben 40 e- zer holdon szándékoznak négyze­tes fészkes vetéssel földbe tenni a kukorica magját. A bonyolult gépek kezelését a traktorosok szaktanfolyamokon tanulmányoz­ták. Pénteken, a Lőkösháza és E- lek között elterülő hatalmas lege­lőn nagyszabású négyzetes kuko­cialista tábor országait nem lehet büntetlenül provokálni. E tábor országai együttes erővel védik határaik sérthetetlenségét, függet­lenségüket. — Mi magyarok és lengyelek az elmúlt évszázadok során különö­sen sokat szenvedtünk a rabló német imperializmus csapásaitól. Népeinknek leggyakrabban pusz­ta fennmaradásukért kellett küz­deniük. Éppen ezért fokozott é- berséggel figyeljük a bonni mes­terkedéseket és válaszul szoro­sabbra zárjuk sorainkat. Fock elvtárs beszédét így fejez­te be: — Mindaz, amit rövid ittlé­tünk során tapasztaltunk, újra megerősítette hitünket abban, hogy a hős lengyel munkásosztály a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetésével szilárdan őrködik a proletárdiktatúrán, nem kíméli erejét a szocialista Lengyel Nép- köztársaság felvirágoztatásáért folyó küzdelemben. A nagy tetszéssel fogadott be­széd után a jelenlevők kérésére felszólalt Kádár János elvtárs is, aki átadta a magyar nép elvtársi és testvéri érzéseinek jelképes ajándékát: a Magyar Népköztár­saság zászlaját. — A magyar dolgozók ez alatt a zászló alatt harcolnak a szoci­alizmusért, az emberibb életért, ugyanúgy, mint ahogyan a len­gyelek a maguk zászlaja alatt e közös célokért — mondotta. — Szívből kívánok jó egészsé­get, sok sikert, személyes boldog­ságot. Éljen örökké barátságunk! — mondotta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Kádár elvtárs beszédét hosz- szantartó taps követte. A nagy­gyűlés az Internacionálé hangjai­val fejeződött be. A magyar párt- és kormány- küldöttség ezután megtekintette a Katowice környéki stadiont, a csillagvizsgálót, majd ötórás útjá­ról visszaérkezett Szilézia főváro­sába, Katowicébe. E. Gierek, a LEMP katowicei vajdasági bizottságának első tit­kára, valamint R. Nieszporek, a katowicei vajdaság néptanács el­nöke pénteken délben díszebédet adott a magyar párt- és kormány- küldöttség tiszteletére, amelyen Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára és R. Nieszporek, a katowi­cei vajdaság néptanács elnöke po­hárköszöntőt mondott. (MTI) ricavetési bemutatót rendeztek, melyen a mezőgazdaságot irányító szervek dolgozói: mezőgazdászok, agrármérnökök, osztályvezetők, előadók tanulmányozták a gép­kapcsolást, a vetés beállítását, hogy jártukban-keltükben vetés idején helyszínen adhassanak szaktanácsokat, segíthessenek a traktorosoknak. A kiváló földművesszövetkezet jelvénnyel többszörösen kitünte­tett gyulai földműveszsövetkezet az elmúlt években rendszerint 700 —750 egyéni kertésszel kötött termelési szerződést primőrárura és szántóföldi friss zöldségre. A földművesszövetkezetnek nagy szerepe van abban, hogy Bécsben, Berlinben és Prágában nagyon megszerették és egyre több friss árut kérnek Gyuláról. A szövetkezet jó munkájában sokat segítettek lelkiismeretes, jó munkájukkal a nődolgozók. Az irodában, a felvásárlásnál, a szál­lításnál, a boltban mindenütt tü­relmes, áldozatkész munkával, udvarias kiszolgálással segítették a kiváló földművesszövetkezet cím elérésében. Tervszerű mun­kájukért a nemzetközi nőnap al­kalmából hatan kaptak kitünte­tést és pénzjutalmat, ezenkívül értékes üveg és porcelán ajándék- tárggyal jutalmazták! valameny- nyiüket. Ez évben a szokásosnál is na­gyobb feladatok megoldására vál­lalkoztak: előreláthatólag 40 ezer mázsa friss zöldséget vásárolnak fel és szállítanak a hazai és kül­földi piacokra. Munkájukat azon­ban nagyon megkönnyítette, hogy termelőszövetkezetbe léptek a bolgárkertészek és összesen hét nagyüzemi gazdaság vette kézbe a jól jövedelmező zöldségtermesz­tést. A kukorica négyzetes vetését tanulmányozták a mezőgazdaságot irányító szervek dolgozói A 160 tonnás vízkapu tövében — Kit keresnek? — Az építésvezetőt. — Papírjuk van? ' — Nincs. — Akkor nem mennek be. — Kérjük, hívja ide az építés- vezetőt. — Várjanak egy kicsit. Közben odajön egy munkaru­hás, idősebb férfi. —i Itt maradna Gyuri bácsi, a- míg az elvtársakat átkísérem? — Csak menjenek. Azzal az őr kinyitja az ajtót, és máris fenn vagyunk a békésszent- andrási duzzasztómű gyalogos híd- ján. Kísérőink szorosan utánunk jön. Idegenek vagyunk. Minden mozdulatunkat figyeli. Bokor elv- társnak, az építésvezetőnek meg­említjük: — Katonás ember ez az őr. — Az bizony. Itt az éberséggel nem lehet játszani. Ha nem len­ne olyan amilyen, és elnézne bi­zonyos dolgokat, meg lehetne néz­ni mi lenne ezzel a műtárggyal. Igen, itt a legkisebb elnézés is oda vezetne, hogy az öntözőrend­szerek üzemeltetéséhez nem tud­nák a szükséges vízmennyiséget biztosítani. A duzzasztó kapui most fel vannak emelve. Rajta emberek szorgoskodnak. Kinek drótkefe, kinek festékes ecset jutott. —■A szokásos évi karbantartás? — Igen, de olyan, amilyet ezek a kapuk megépítésük óta nem kaptak. A frissen mázolt festéken csil­logón törik a nap fénye. A száz­hatvan tonnányi vasalkotmányon fürgén járnak a kezek. A fényes­re kopott vasfelületre már a ne­gyedik sor festéket kenik. Össze­sen harminchétén dolgoznak itt. Megjavítanak mindent. így ké­szülnek a víz nyári tárolására. Hogy ez a duzzasztómű mennyi vizet fog fel, azt talán ki sem le­het fejezni. Egy bizonyos: Békés, Hajdú, Szolnok és Csongrád me­gyék állami gazdaságainak, ter­melőszövetkezeteinek rendkívül sok hasznot ad, mert jelenleg mintegy százezer hold körüli te­rület öntözését segíti elő. Ez vi­szont nem kis szám, ha figyelem­be vesszük, hogy ekkora terület­ről a szokásosnál kétszer te na­gyobb termést takarítanak be. Ez azonban csak az egyik oldala az éremnek, mert ez az öntözött te­rület még lényegesen tovább nö­velhető. A másik a hajózási le­hetőség, amit megyénk még nem használ ki. A folyón lévő tizen­nyolc szabad kikötő évről évre ki­használatlanul áll, noha a vízállás egész éven át lehetővé tenné a folyami hajózásit. Az állam nagy összegeket for­dít a békésszentandrási duzzasztó­mű karbantartására. Egynegyed­millió forint a fenntartás össze­ge, azon kívül, hogy itt évről-év- re több millió forint értékű beru­házást eszközölnek. Igen sok, eddig ki nem hasz­nált, úgynevezett rejtett tartalék van még itt, ami részben az öntö­zéser gazdálkodás területének to- vábbnövelésére és a teherhajózás megszervezésével, a Körösök vizé­nek jobb kihasználásával évről- évre igénybe tudnának venni. A gépész, Kerekes György oda­szól a festőknek: — Fejezzétek be a munkát. A | szerszámot és a deszkákat rakjá­tok a csónakba, vonuljatok a part­hoz! — Ezzel a gépházba megy, bekapcsolja a villanymotorokat és | a kaput a láncszemek felfelé húz­zák, de milyen lassan! Percenként mindössze 10 centit emelkedik. Az idő jól megszárítja a bauxit- vörös festéket. Erre kennek majd egy szűrke fedőréteget — ha lesz idő — teszi hozzá Bokor Dániel, — mert az, időjárás, mint amilyen a múlt héten is volt, a kapu miha- marábbi lezárását sürgeti. A nyá­ron sok öntöző vízre lesz szükség, így itt már most takarékoskod­nak az életet adó vízzel. D. K.

Next

/
Thumbnails
Contents