Békés Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-26 / 73. szám

BÉKÉS MEGYEI * A»: so ffflfe » Világ proletárjai, egyesüljelek! HM. MARCITJS as., szombat MSZMP BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ▼. évfolyam, 73. szám HruscsoT és felesége a második napon még inkább csatát nyert Párizsban Párizs (MTI) Politikai körökben, a sajtóban és a közvéleményben az a meg­állapítás uralkodik, hogy a máso­dik napon, még inkább csatát nyert Párizsban N. Sz. Hruscsov és feleségei A francia köztársasági elnök tiszteleteré adott vacsora után De Gaulle tábornok és ezen az es­tén vendéglátója, a szovjet kor­mányfő a külügyminisztérium nagy szalonjában, még újabb rög­tönzött beszélgetést folytatott: a szemtanúk szerint mosolyogva, láthatóan szívélyes hangulatban. A menüjében orosz kaviárt, borsos-levest és grúz borokat fel­sorakoztató 150 személyes estebéd során N. Sz. Hruscsov és De Gaulle pohárköszöntöt mondott. Különösen a francia köztársasági elnök felszólalását előzte meg nagy érdeklődés, hiszen N. Sz. Hruscsovnak a nap folyamán el­mondott beszédei olyan erővel ve­tették fel a nyugatnémet miilita- rramus veszélyét, hogy a Párizs— Bonn tengely hívei feleletet vár­tak De Gaulle tábornoktól... A francia köztársasági elnök a- dós maradt ezzel. Rövid pohár- kösznötőjében Barbusse-t idézte, aki szerint az ember „a feledés gépezete”. De Gaulle vitába száll­va a nagy francia író állításával, kijelentette: az ember a tanulás gépezete is. A jobboldali Aurore hasábjain is olvashatjuk, hogy a franciák nem a „feledés gépezetei”. A lap vezércikkében ez áll: N. Sz. Hruscsov tudja, hogy mekkora a francia érzékenység a germán veszély iránt. Tudja, hogy a franciák nem felejtették el sem 1870-et, sem 1914-et,sem pedig 1939-et. Tudja, hogy szá­mos francia ugyanúgy vélekedik a németek szándékairól, mint ő maga...” A l’Humanitében Pierre Cour- tade megállapítja: hivatalos kö­rökben bizonyos nyugtalanságot keltett az a mód, ahogyan N. Sz. Hruscsov a német problémát fel­veti. Vajon gondolt-e Debré mi­niszterelnök a szovjet kormányfő beszédének hallgatása közben ar­ra, hogy néhány esztendeje kom­munistákkal és más hazafiakkal együtt az európai védelmi közös­ség elleni kampányban a német milit&rizmust az N. Sz. Hruscsuvé- tól nem nagyon különböző kifeje­zésekkel ítélte el? A kérdés az — írja a további­akban Courtade —, hogy Bonn militarista klikkjének követelése szerint feláldozzák-e a nemzetközi enyhülést és a leszerelés útján tett előrehaladást? A francia köz­vélemény roppant többségének válasza nem kétséges. N. Sz. Hruscsovot azzaL fogják vádolni, hogy etilhez a közvéleményhez for­dult. De miért is ne tenné? Már­is előlhozakodnak az -örökösen visszatérő váddal: „Propaganda”. De ki akadályozza meg a Bonn- nal való szövetség híveit, hogy ők is megpróbálkozzanak a francia szívek meghódításával? Miért nem rendeznek a párizsi városházán ünnepélyes fogadást (sőt népi fogadást!) Adenauer tiszteletére, oldalán Speidel tá­bornokkal? Azt mondják erre, hogy a „kommunisták” kifü­tyülnék őket? Az biztos. De ki tapsolna nekik? Courtade végül leszögezi: máris megjósolható, N. Sz. Hruscsov út­jának egyik hatása az lesz, hogy a francia kormány a csúcsértekez­let előestéjén kénytelen lesz tisz­tázni külpolitikai álláspontját, u- gyanakkor pedig meg fog erősöd­ni a szovjet—francia barátság, a- mely mindenképpen óriási politi­kai erő, mivel máris meghódította a tömegeket. Látjuk ezt két nap óta; pedig a látogatás még csak most kezdődik, * N. Sz. Hruscsov „találó meg­jegyzéseit” „Bon mot”-it szélté- ben-hosszában idézik Párizsban. A Kereskedelmi Kamara épületé­ben tett látogatásakor a fran­cia nagytőke képviselőivel foly­tatott beszélgetése során tréfásan kijelentette a társaságában levő Kosziginről: „Én írok alá, de ő ha­tároz el mindent. G nálunk a nagytőke.. .** Nagy derültséget keltejt, ami­kor a Kereskedelmi Kamarában az után érdeklődött, nincs-e a je­lenlevők között egy bizonyos Monsieur Lebrun leszármazottja, így hívták ugyanis annak a bá­nyának a tulajdonosát, ahol N. Sz. Hruscsov egykor dolgozott. A Kereskedelmi Kamara vezetői si­etve nemmel válaszoltak, mire a szovjet kormányfő megnyugtatta őket, nincs vele elszámolni valója, azóta már bőven kárpótolta őt az élet. A városházán egy tolmácsi nyelvbotlás lett a derültség for­rása. N. Sz. Hruscsov a község­tanács elnökét a szó orosz formá­jában a párizsi szovjet elnöke­ként üdvözölte. A tolmács meg­feledkezett a „szovjet” szó lefor­dításáról. N. Sz. Hruscsov tudo­mást szerezve a derültség okáról, mosolyogva mondotta: „Tessék, holnap már egyes újságírók azt írják majd, Hruscsov arra hasz­nálta fel meghívását a párizsi vá­rosházán, hogy rájuk erőszakolja a szovjet rendszert”. * Nyina Hruscsova ma kétségtele­nül Párizs legnépszerűbb asszo­nya. Csütörtökön a délutáni órák­ra megakadt minden forgalom a Lafayette áruház körül, maga az áruház pedig már a déli óráktól kezdve úgy megtett, hogy nem­csak leejteni nem lehetett egy gombostűt, hanem — eladni sem. Órákig várt a tömeg és maguk az eladók is, hogy láthassák a szov­jet kormányfő hitvesét. Amikor megjelent, elhalmozták virágokkal. Leányainak társasá­gában végignézett egy rögtönzött ruhabemutatót, ahol azonban nem káprázatos modelleket, hanem az egyszerű párizsi dolgozó nő vi­seletét, olcsó konfekcióruhákat mutattak be a manekkenek. Egy 55 új frankba kerülő ruha meg­nyerte Hruscsov hitvesének tetszé­sét, mire az áruház igazgatóiba en­gedélyt kért arra, hogy megaján­dékozhassa vele. Nyírta Hruscsova délután meg­jelent a Francia—Szovjet Társa­ság ünnepi hangversenyén is. A közönség tomboló lelkesedéssel köszöntötte. A taps és éljenzés csak fokozódott, amikor az üdvöz­lésére siető Maurice Thorezzel át­ölelték egymást. • Párizs legszomorúbb kislánya talán a Claude Monet Leánylice- um egy kis növendéke. Hruscsov feleségének „scoubidoü‘-t font ajándékba (a párizsi gyermekek között nagy divat a színes mű­anyagburkolatú drótokból „mü­tyürkék”, azaz scoubidouk fonása), de a rendőrök nem engedték a- júndékával Nyina Hruscsova kö­zelébe, • Jó üzlet Hruscsov látogatása — a zászlóárusoknak és a párizsi sajtónak. Az alkalmi árusok tíz­ezrével adják el a papír-, vagy sélyemzászlócskákat. A szovjet zászló tízszer annyiba kerül, mint a francia. Az újságárusok körében végzett közvéleményku­tatásunk szerint majdnem még egyszer annyi l’Humanitét adnak el, mint máskor. Nagy keletje van az oldalas képes riportokat köz­lő polgári lapoknak is, a szélső- jobboldali lapok azonban legfel­jebb 5 százalékkal növelhették példányszámukat. * Óriási sikerrel mutatkozott be Párizsban csütörtökön este a 6000 személyt befogadó új sportpalotá­ban a Szovjet Hadsereg Művész- együttese. Huszonhárom évvel ezelőtt járt utoljára Párizsban az Alekszandrov-kórus. Tomboló tapsvihar köszöntötte a Marseil- laise-t és a partizánok dalát francia szöveggel éneklő együt­test. A bemutató gálaest közönségé­nek soraiban megjelent Maurice Thorez, a Francia Kommunista Párt főtitkára, Mendes-France volt miniszterelnök és a párizsi művészvilág igen sok tagja. A francia tábornoki kar is szép számban képviseltette magát. Nem kis meglepetést keltett, hogy feleségével eljött Massu, hirhedt ejtőernyős tábornok is. (MTI) Hruscsov látogatása Lenin egykori lakásán Hruscsov és De Gaulle tárgyalása Párizs (TASZSZ—AFP) Pénteken reggel Hruscsov szov­jet miniszterelnök a párizsi Ma- rie-Rose utcában felkereste azt a házat, ahol a forradalom előtti években Lenin élt. A ház azok közé a történelmi műemlékek kö­zé tartozik, amelyeket nagy becs­ben tart a francia nép. Hruscsov és kísérői megtekintették a pro­letariátus vezérének szerény laká­sát, amelyben gondosan őrzik a Lenin életével és munkásságával kapcsolatos tárgyakat és okmá­nyokat. Lenin annak idején a cári titkosrendőrség elől elrejtőzve, in­nen irányította a Bolsevik Párt tevékenységét és az oroszországi forradalmi mozgalmat. A ház körül a reggeli órákban hatalmas tömeg várta Hruscsovot Az emberek „Éljen Hruscsov!” „Leszerelést!” „Éljen a Szovjet­unió!” kiáltásokkal fogadták a szovjet vendégeket. A kocsijából kilépő Hruscsovot egy hatéves kisfiú köszöntötte, majd Hruscso­va asszonynak vörösrózsa-csokrot nyújtott át. Hruscsov melegen üd­vözölte a jelenlévő Jacques Duc- lost.- Az egybegyűltek szűnni nem j akaró éljenzésére Hruscsov kálé- | pett az épület erkélyére és meg­köszönte az üdvözlést Lenin egykori lakásának meg­tekintése után Hruscsov az Elysée- palotába hajtatott, ahol a szovjet kormányfő és a francia köztársa­sági elnök között folytatódtak a tárgyalások. Mint az AFP Jelentette. De Gaulle elnök és Hruscsov mi­niszterelnök négyszemközti tár­gyalása — magyar idő szerint — dolgozószobájából átment a szóm« szédos szalonba, ahol a miniszter- tanács szokott ülésezni. 11 óra 5 perckor megkezdődtek a bővebb keretű francia—szovjet tárgyalá­sok, amelyen francia részről már Debré miniszterelnök, Couve de Murville külügyminiszter és De- jean moszkvai francia nagykövet, szovjet részről Koszigin, a mi­nisztertanács elnökhelyettese, Gromiko külügyminiszter és Vi­nogradov párizsi szovjet nagykö­vet is részt vett. (MTI) Milliók aláírása pontban 11 órakor ért véget. A két államférfi De Gaulle tábornok A Francia—Szovjet Társaság kez­deményezésére csütörtökön a pári­zsi Pleyel hangversenyteremben francia—szovjet barátsági gyűlés volt. A gyűlésen megjelent Nyina Petrovna Hruscsova is. Petit tábor­nok rövid bevezetőjében üdvözölte Hruscsov franciaországi látogatását és sok sikert kívánt, a francia kor­mány vezetőivel folytatandó tár­gyalásaihoz. Ezután felolvasták Hruscsovnak a gyűlés résztvevői­hez intézett üzenetét. Franciaország és a Szovjetunió népeinek barátsága — mondja Hrus­csov üzenete — a távoli múltba nyúlik. Ezt a barátságot népeink legjobb fiainak a közös ellenség el­leni harcban ontott vére pecsételte meg. A szovjet nép becsüli ezt a barátságot és mindent elkövet, hogy az erősödjék és fejlődjék országa­ink javára, Európa és a világ bé­kéje és biztonsága javára. Hruscsov üzenetében állást fog­lalt a szovjet—francia gazdasági és kulturális kapcsolatok kibővítése mellett. Hruscsov üzenetének elhangzása után Petit tábornok néhány albu­mot nyújtott át Hrucsovának azzal, hogy továbbítsa Hrucsovnak. Ezek az albumok a szovjet—francia ba­rátság mellett síkra száHó franciák millióinak aláírását tartalmazzák. (MTI) Sajtótudósítók ebédje a szovjet kormányfő tiszteletére Párizs (DPA) Nyugati hírügynökségek jelen­tése szerint Hruscsov és De Gaulle, valamint legbizalmasabb munkatársai péntek délelőtti megbeszélése 12 óráig tartott. Péntek délben a párizsi külpo­litikai sajtótudósítók ebéden lát­ták vendégül Hruscsovot, aki 13 órakor érkezett meg a Bois de Boulogne-ban levő étterembe. Az ebéden megjelent 318 ven­dég előtt a szovjet kormányfő hangsúlyozta, hogy vége felé jár a hidegháború időszaka. A Szov­jetunió csak békét és barátságot akar, semmi mást. „Azt akarjuk, hogy barátaink Franciaország barátaivá váljanak és Franciaország barátai a mi ba­rátainkká” — mondotta. A csúcsértekezlet legfőbb cél­jaként a „közös űt” megtalálását jelölte meg. Elítélte a katonai erő- egyensúlyról szóló elméletet, a- ! melynek eredménye csak a fegy-1 verkezési verseny, végül pedig a háború lehet. Az algériai kérdéssel kapcsolat­ban Hruscsov kijelentette, hogy ez a kérdés nem szerepel a De Gaullelal folytatott és folytatan­dó megbeszélés napirendjén, de a Szovjetunió felfogása a gyarma­ti kérdésben nem változott. De Gaulle tábornokot „igaz hazafi­nak” nevezte, akinek rendületlen elhatározása olyan politikát meg­valósítani, amely megvédelmezi Franciaország nemzeti érdekeit. A továbbiakban újból kijelen­tette, hogy a Szovjetunió külön­békét köt a Német Demokratikus Köztársasággal, ha nem sikerül egész Németországgal békeszer­ződést kötni. Hangsúlyozta, hogy a békés egy­más mellett élés nem csupán le­hetséges, hanem szükséges is és az egyetlen mód a háború elkerülé­sére. A békés egymás mellett élés megteremtésének legnagyobb le­hetősége a leszerelésben rejlik — mondotta Hruscsov. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents