Békés Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-24 / 71. szám

19&0. mírritis 24., csütörtök NÉP ÚJ SíI G 3 Köszöntjük a „Kötőtű“-t Új színfolttal gazdagodtak a békéscsabai üzemi lapok. Meg­jelent a „Kötőtű”, a Békéscsabai Kötöttáru pártszervezetének lapja, és ezzel az üzem dolgozóinak régi kívánsága teljesült. Az első szám nagyon sok érdekes, figyelemre méltó írást kö­zöl a gyár dolgozóinak munkájáról, életéről. Nem csoda, hogy a lapot nagy szeretettel fogadták valamennyien. A Békés megyei Népújság szerkesztősége szívből köszönti a „Kötőtű” szerkesztőségét, olvasóit és sok sikert kíván városunk új üzemi lapjának. A béke katonái maradnak ah „otiilMok" Szombaton kapták meg „elbocsátó levelüket" a békéscsa­bai 50 évesek, az obsitosok. Ami azt illeti, nekik is kijutott a háborúkból. Bár az első világháborút mint gyerekek szenved­ték végig, a második világkatasztrófát végig kellett vereked­niük. Hitlerék által a világra kényszerített háborúban sajnos, közülük is sokan elvesztek, akik itt maradtak köztünk, a­zok pedig most lép­tek ki a hadkötele­zettségből. A BAR- NEVÁL kultúrter­mében mintegy 350- en búcsúztak a ka­tonaélettől. Amikor Mózsik Sándor szá­zados beadta a je­lentést Ladányi Ist­ván századosnak, az öregek az utolsó ka­tonai rendezvényen vettek részt. De ... katonák maradnak továbbra is: a béke katonái. Megfogad- _ . ... tak, hogy harcolnak A búcsúzó ünnepségen Lévai azért hogy soha István átveszi a hadkötelezett- többé ne kelljen a ségből való törlés emléklapját népeknek háborút Ladányi István századostól. szenvedniök. Az „elbocsátó” levelet nézik hárman az 1909-esek közül. N e m az iskolának az életnek tanulnak * EZ A MONDÁS VALÓBAN RÁILLIK azokra a kötöttárugyári dolgozókra, akik a textilipari technikum esti tagozatán tanul­nak. A dolgozók esti technikuma a békéscsabai üzemek dolgozóinak kezdeményezéséből született. A város fejlődő textilipara szüksé­gessé tette, hogy az üze­mek szakemberei elmé­letileg továbbképezzék magukat. Az üzemek kí­vánságát meghallgatta a Könnyűipari Miniszté­rium és az oktatási fő­osztály létrehozta Bé­késcsabán a dolgozók es­ti textilipari techniku­mát. Az iskola a híd- és vízműépítőipari tech­nikum épületében kapott helyet, ahol ideális kö­rülmények között tanul­hatnak az új technikus- jelöltek. Kövessük őket az iskolába, hogy megismerhessük iskolai életüket. Amint belépünk az iskola épületé­be, rögtön szembetűnik a rend és a tisztaság. Az ilyen környezet azonnal tiszteletet ébreszt a tanu­lókban és a látogatókban egy­aránt. UGYANEZ A KÉP FOGAD AZ OSZTÁLYBAN IS. Az egyik osztályban éppen matematika óra van. Huszonhat szempár figyeli Bőd Lajos matematika tanárt, aki az egyenletek titkaira tanítja a hallgatókat. Ügy ülnek itt a hallgatók, fiúk és lányok, apák és anyák, mint valamikor régen, diákkorukban. Ha nem is annyira frissen, hiszen már nyolcórai munka van mögöt­tük, de annál nagyob figyelemmel és tanulniakarással. Egyik-másik hallgatónak már fehér a haja, ne­hezen birkózik az algebrával, de azért is megbirkózik vele. Az óra végén jólesik egy ciga­retta. A szünetben nem diákcsi- nyekről folyik a szó, hanem az üzemi problémákról, melyeket ez­után sokkal könnyebben megol­danak a szorgalmas tanuló-tech­nikusok. Három békéscsabai tex­tilüzem dolgozói tanulnak itt, há­rom különböző tagozaton. A ru­haipari tagozat nagy létszáma mi­att önálló osztályt alkot, míg a hurkoló és a szövő tagozat az ál­talános tárgyakat közösen hallgat­ja. A technikum 4 osztályos, a negyedik osztály elvégzése után a hallgatók érettségiznek és techni­kusi diplomát kapnak. HOSSZÚ AZ ÜT A DIPLOMA MEGSZERZÉSÉIG. A hurkoló ta­Egyperces interjú a mészről és az építőanyag ellátásról Itt a tavasz. A falusi házakat, j tály vezetője válaszoljon néhány de a városi kisházakat is festik az asszonyok. Vajon lehet-e elég me- szet kapni? Most a TÜZÉP-hez fordultunk, hogy Vizó András elv­társ, az anyag- és áruforgalmi ősz­ÉLÉNK A HATÁR, vetik az árpát, zabot és a cukorrépát (Tudósítónktól) A jó idők beálltával benépese­dett a határ Telekgerendáson, több helyen ingujjra vetkőznek és szántanak, fogasolnak, vetnek Nagyon aktívak a télen belépett új tagok is. Ahol a gépek nem dolgozhatnak, lófogatokkal vet­nek, boronáinak. A Vörös Hajnal Tsz-ben már elvetették a borsót, most vetik a tavaszi árpát és zabot Hozzáfog­tak a dugványrépa kiültetéséhez is. Ebben a termelőszövetkezetben még a tél folyamán fej trágyázták péti sóval az őszi vetések egy ré­szét s ezek már szép zöldek és ro­hamosan fejlődnek. Az Oj Tavasz Tsz-ben a borsó még a múlt héten földbe került, úgyszintén elvetették az öt hold mákot, hamarosan befejezik a cu­korrépa, a tavaszi árpa és a zab vetését is. Az összes őszi kalászos növényeket fejtrágyázták és hoz­záfogtak azok hengerezéséhez. Otfcjártunk alkalmával éppen a taapasktcema ápolási munkait vé­gezték. Ebben a termel őszövetke/ zetben elmondották a vezetők és a dolgozók, hogy vásárolnak 30 darab tenyészszarvasmarhát és 40 darab anyakocát. Hatvan katasztrális hold terü­lettel csatlakoztak a 30 mázsás kukoricatermesztési mozgalom­hoz, Martonvásári 1-es fajtát ter­mesztenek és a kukoricát négyze. tesen vetik el. Az őszi mélyszán­tást már el is símítózták. Hozzá­fogtak a csutkatövek kiszedésé­hez és elégetéséhez Az Új Élet Tsz-ben is pezseg az élet, a fogatok vetik a tavaszi nö­vényeket, a Zetor szórja a műtrá­gyát az őszi növényekre és kilenc tag hengerez. A korábbi időkhöz képest je­lentősen megváltozott az embe­reknek a munkához való viszo­nya, szorgalmasan és lelkiismere­tesen dolgoznak. Gaál János ü tavalyinál háromszor több MEDOSZ-tag utazik külföldre A MEDOSZ Békés megyei bizottságán véglegesen elkészült az idei üdültetési terv. Belföldre összesen 715 felnőtt és 70 gyermek üdültetését készítik elő. A külföldi üdüléseknél figyelemre méltó, hogy az idén a tavalyinál háromszor több MEDOSZ-tag utazhat majd csere-üdülésre a baráti országokba és különböző túristautak- kal a szomszédos államokba. Ilyen turista-út lesz többek között a Csehszlovákiába és az NDK-ba, valamint külön Csehszlovákiába, a Vág folyótól Kassáig, hajókirándulás Pozsonyba ,majd onnan az Al-Dunára. A külföldi üdülésekre — ideértve a csere-üdülőket is — összesen a mi megyénkből 67-en utaznak. A MEDOSZ szervez különféle kultúr-hajós üdültetést is. Ide 17 beutalót adtak ki, u- gyanakkor a Szovjetunióba Békés megyéből 14 MEDOSZ-tag TU 104-es repülőgéppel utazik külföldi üdülőhelyre. kérdésünkre. — Van-e elegendő mész? — A vásárlók rendelkezésére bőségesen van, az igényeket ki tudjuk elégíteni. — Nemrégiben lapunkban is kö­zöltük azt a hirdetést, hogy ha valaki családi házat akar építeni, önöknél szerezze be az építőanyag szükségletét. Jelenleg hogy tud­ják kielégíteni az igényeket? — Mindenféle építőanyag kap­ható, hiánycikk az elmúlt évekhez viszonyítva most semmiből nincs. — A termelőszövetkezetek épí­tési anyagigényeit hogy tudják ki­elégíteni? — Már ebben a negyedévben j egymillió forint értékkel többet j adtunk a termelőszövetkezetek­nek, mint ami be volt tervezve. A magánosok házépítésénél já- _ ^ fásonként sokszor gondot okoz a HETNÉNEK EZEKTŐL AZ tervezes. Egy-egy járás területén egy-két tervezőnek van engedélye, így ezek elfoglaltságukra való hivatkozással sokszor csak meg­késve szállítják a rendelőnek a terveket, és bizony ez nagyban hátráltatja a kislakás-építőket. Tizenöt vagy húsz típusterv is van pedig, de ezeket nem tudják az építkezők beszerezni. így épí­tési anyagot sem tud a tÜZÉP előre kiadni. — Típusterveket hol lehet be­szerezni? — Sajnos nálunk sincsenek tí­pustervek, de ezen a héten Buda­pestre utazunk, s a jövő héttől kezdve már felvilágosítással szol­gálnak féléveink, hogy tívuster- vek áV tanaik a lakosság rendelke­zésére. fUú gozaton például a következő is* mereteket kell elsajátítani. Mate­matikából a teljes középiskolai a- nyagot, algebra, logaritmus, tri­gonometria, koordináta-geometria, térmértan. A fizika, kémia közép­iskolai anyagát, ezenkívül ma­gyart, történelmet, munkaegész­ségtant, szabadkézi rajzgt, ábrá­zoló geometriát, géptant, gépraj­zot, fonás-technológiát, kikészítési technológiát, hurkolás-technológi- át és kötéstant. A hurkoló-tagozat hallgatóinak ismerniük kell a töb­bi textil-iparág feldolgozó pépein kívül a hurkolóipar összes előké­szítő, kötő, hurkoló, kikészítő és konfekció-gépeit, ezek pontos mű­ködését, szerelését és a velük kap­csolatos teljes gyártási művelete­ket. A textiltechnikumok korábbi tananyagához viszonyítva sokkal több gépet kell megismerniük, hi­szen az utóbbi években a hurkoló- ipari gépek egész sora jelent meg a világpiacon, melyek közül egy­re többet vásárolunk meg a keleti és nyugati államoktól. A hurkolóipari kötéstan is na­gyon sokat fejlődött az elmúlt é- vek során. A hazai és külföldi ku­tatóintézetek a hurkolóipari kel- meszerkezettani kutatásokban je­lentős eredményeket értek el. E- zek az eredmények csak akkor hasznosíthatók az iparban, ha mi­nél rövidebb idő alatt ismertté vállnak a szakemberek előtt. A technikumi oktatás egyik felada­ta, hogy közkézre adja ezeket az eredményeket, megismertesse e- zekkel a technikumi hallgatókat, olyan gyakorlati módon, hogy a technikusok felhasználhassák a- zokat mindennapi munkájuk so­rán, A TANANYAG ELSAJÁTlTA. SA NEHÉZ FELADAT az esti ta­gozat hallgatói számára, hiszen mindennapi munkájuk után még hat órán át előadásokat hall­gatnak, elkészítik a házi feladato­kat és éjszaka tanulnak. Mégis va­lamennyien szívesen vállalják ezt, mert tudják, hogy saját maguk­nak tanulnak. A hallgatók tudás­szomjára jellemző, hogy a nagy el­foglaltság mellett is szakítanak időt arra, hogy szemléltető eszkö­zöket készítsenek az iskola szá­mára. Elkészítették több kémia vegyület molekula modelljét, hogy szemléletesebbé tegyék a kémia tanulását. Ugyanígy elkészítették az ábrázoló geometria oktatásához a legszükségesebb térelemek mo­delljét, hogy a képsíkokon való áb­rázoláshoz kifejlesszék a szüksé­ges társzemléletet. Számtalan gép- rajzot készítettek falitábla céljára, melyek segítségével a hurkolóipari gépek működését szemléleteseb­ben lehet oktatni. A FIATALOK PÉLDÁT VE­„O­REG DIÁKOKTÓL’“, kik amellett, hogy jól megállják a helyüket a munkában, gyermeket nevelnek és tanulnak, mert most akarják be­pótolni azt, amit a múlt rendszer nem adott meg nekik. Tanulnak, mert nem akarnák alulmaradni a rohamléptekkel fejlődő techniká­val szemben, tanulnak, mert tud­ják, hogy a szocializmus építése másképpen nem képzelhető el. E- lég, ha rájuk nézel, s tekintetüki- ből kiolvashatod: nem az iskolá­nak, hanem az életnek tanulnak. L. K. * Megjelent a „Kötőtü”-ben, a Bé­késcsabai Kötöttárugyár üzemi lapja* tfcuij

Next

/
Thumbnails
Contents