Békés Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-24 / 71. szám
A NÉPÚJSÁG i960. március 24., csütörtök NÉPMŰVELÉS AZ OROSHÁZI JÁRÁSBAN L O O O O O Az orosházi járás megyénk egyik legnagyobb járása. Községeiben az elmúlt évben hatalmas változások történtek. A parasztság nagy tömege lépett termelőszövetkezetekbe és ezzel új életforma alakult ki, úgy tűntek el a megkövesedett szokások, mint mezsgyék. Vajon népművelési munkánkban ez a változás hogyan tükröződik? Mint szívből a vér... Már sokszor hírt adtunk az orosházi Petőfi Művelődési Ház munkájáról. A városi népművelés olyan új szakaszához érkezett az elmúlt őszön, ami megyénkben szinte egyedülálló volt Itt kezdtek hozzá először ahhoz a felméréshez, aminek alapján megállapították, hogy honnan, hová kell eljutniok. A felmérés mutatta meg például azt is, hogy bár évek óta sokat beszélünk az ismeretterjesztés fontos munkájáról, mégis csak a számszerű eredményekig jutottunk el. Éppen a felmérés adta lehetőségekkel és ismeretekkel már másként dolgoztak. így aztán az már nem is meglepetés, hogy az orosháziak és járásiak ismeretterjesztő heteket tudtak szervezni. Az is természetes, hogy a városi művelődési ház jó munkája nem maradt hatástalan a járás művelődési otthonaira sem. Az orosházi és járási népművelési munka vizsgálatánál azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a tanácsi, állami és pártvezetöK itt nemcsak megértették a népművelési munka fontosságát, hanem kellő súllyal támogatják is azt. Arra is rájöttek, hogy népművelést sem lehet elképzelni és különösen jó népművelési munkát nem lehet végezni megfelelő személyi feltételek nélkül. Ezt tükrözi az is, hogy még a tavaly nyáron megalakult megyei népművelési tanács példájára talán a megye járásai közül csak ebben a járásban — minden községben megalakult a népművelési tanács. Példának Gádorost nézzük meg. A járási népművelési felügyelő, amikor elindultunk, azt mondotta, hogy bizony ebben a községben nem a legjobb az eredmény. Sok gondot okozott az, hogy a pedagógusokra bízott művelődési otthon nem töltötte be feladatát, szinte az volt a látszat, hogy a népművelési ügyvezető csak a tiszteletdíjat vette fel s tovább nemigen érdekelte, hogy mi történik a művelődési otthonon belül, vagy kívül. A tanács látva ezt a helyzetet, késő ősszel megalakította a falu vezetőiből, népművelést szerető tsz- tagjaiból a népművelési tanácsot, ahogy itt nevezik, a kultúrtaná- csot. Ennek a tanácsnak feladaté, vá tették azt, hogy vonja be a kultúrmunkába azokat a régi kul- turosokat, akik a felszabadulás után a MADISZ-ban és EPOSZ- ban dolgoztak, vagy még régebben az olvasókörök kultúrcsoport- jait vezették vagy irányították, így került aztán arra is sor, hogy a művelődési otthon élére az egyik legerősebb termelőszövetkezet könyvelőjét, Molnár elvtársat választották meg. Molnár elvtárs már nem fiatalember, számtalan elfoglaltsága mellett ő a könyvtáros is, de mégis szívesen vállalta a munkát. Azt mondja, hogy ezt az egy évet vagy másfél évet végigcsinálja, helyrerázzák a művelődés szekerét, és utána aztán rábízzák a fiatalokra. Terveikben szerepel még az is, hogy énekkart szerveznek, bevonják a KISZ-szervezeten kívülálló fiatalokat is a kultúrmunkába, és a pedagógusokra szeretnének támaszkodni, hogy segítsék azok is a falu népművelési munkáját. Eredmény Gádoroson az, hogy most már a község vezetői tátják, hogy a népművelési munka is közügy. Látják azt is, hogy nem lehet egyedül hagyni a kultúrfe- lelőst, segíteni kell munkájában. A gádorosi tapasztalat azt bizonyítja, hogy ha közösen látnak a feladat megvalósításához; akkor a népművelés szekerét könnyen ki tudják rántani a kátyúból. Könyvtári munkájuk máris jónak mondható. Több mint 360 olvasó iratkozott be ebben az évben. És az oly sokat emlegetett anyagi nehézségekkel sem küszködik a művelődési otthon. A tanács a könyvtár részére évi hatezer forintot biztosít, a művelődési otthon részére pedig két-háromezer forintot Ismeretterjesztő előadásaik ebben az évben kezdődtek meg. Hetente egy-egy érdekes előadást tartanak. Most szervezik a klubéletet, szeretnék, ha a fiatalok kocsma helyett inkább a művelődési otthon klubját keresnék fel. Kinn tartózkodásunk alkalmával éppen Gádoros egyik főútvonalát, sportpályáját jelölték ki. Építkezik a község. Új művelődési otthont a közeljövőben kívánnak építeni. De nemcsak Gádorosról mondható el ez, hanem a járás több községében is — a tervek szerint legalább öt helyen — új művelődési otthont építenek. Lapunkban nemrégiben hírt adtunk a szentetornyai kezdeményezésről, hegy ott a termelőszövetkezetnek adták át a művelődési otthont Csorváson és más községekben is a termelőszövetkezeti községgé válással új alapokra helyeződött a népművelési munka. A járási tanácsnak s a járási népművelési tanácsnak elsősorban ebből az új helyzetből adódóan ^övékednek feladatai. Mint szívből a vérnek, úgy kell eljutni a legkisebb és a legtávolabbi községig is annak a segítségnek, a- mellyel egy-egy falusi művelődési otthon munkája sokkal jobb lesz. Az orosházi járásban még az elmúlt évben az volt a tapasztalat — éppen az elmúlt évi tanácsülés bizonyította —, hogy a művelődési otthonok munkájában nem volt megfelelő az arány a szórakoztató és a népművelő tevékenység között. A járás területén működő művészeti csoportok műsorpolitikája elsősorban a gazdasági célkitűzések szolgálatában állott. De ennek a célnak érdekében dolgoztak a tömegszervezetek is, a- zért rendeztek műsoros esteket, hogy ezek bevételéből gazdasági ügyeiket rendezzék. A községekben szinte harcot folytattak azért, hogy egy-egy vasárnapot vagy ünnepnapot biztosítsanak rendez vényeik számára. Ebből adódott aztán az is, hogy műsoruk így rendszerint tartalmatlan és hevenyészett volt. Ez az év volt a választóvíz művelődési otthonaink munkájában a járás területén. És a legutóbbi tanácsülés már olyan eredményeket sorolt fel, ami biztató a jövőt illetően. (Folytatjuk) Dóczi Imre 'Thai {eshetünk. Nagy-nagy Ormánság volt1. „Ormán” török szó, jelentése — erdő. Ormánság alatt nyilván erdős vidék értendő. A köztudatban azonban más tartalommal él ez a kifejezés. Dél-Bara• nyában, Sellye, Siklós és Bere- mend vidékén élő ormánsági nép arról volt „nevezetes“’, hogy önmagát pusztította. A minap a rádióban megdöbbentő képet festettek erről az ott járt riporterek, helybeliekkel idéztetve a múltat. Minden baj, keserűség és embertelenség kútforrása a vagyon volt. Hogy szét ne aprózódjék a ház, a föld. a jószág, a második gyerek már nem kellett. Jól megszedték magukat akkoriban az angyalcsi- nálók — legyenek kuruzslók vagy orvosok. — Mindig volt friss sír az ormánsági temetőben, hiszen a titokban végzett műtétek nem biztonságosak. Ahol pedig a „rettentő szégyen" bekövetkezett, mármint 2, sőt 3 gyermek nőtt fel a háznál, ott is kéznél volt a segítség. mert előbb-utóbb sorvasztó betegséget bocsátott a vagyon tébolya a viruló fiatalra. A kíméletlen marakodás, az öngyilkosok statisztikájának is kedvezett arrafelé. Noha a fel- szabadulás előtt a kútbaugrás, méregevés, önakasztás, vonat elé ugrás meg a többi öngyil- kolási mód általános elterjedtségnek „örvendett”, ez a vidék e téren is ..példát” mutatott az elemésztésben. Ormánság a vagyon isterntésének és az emberi élet semmibevevésének hazai paraszti tanpéldájává lett. A felszabadulás Ormánságban is megálljt kiáltott az esztelen pusztításnak. A közössé tisztuló ormánsági falvakban sorra szag- gatódik az egymástól való félelem, a százados sötét babonák és vagyoni kötöttségek ezernyi rozsdás lánca. Termelőszövetkezeti községekké szépültek a falvak, barátságos családi fészkekké melegednek a zárt, rideg porták, mert hiszen a mi tavaszunkban aszerint ember az ember, hogy miként ég a munka a kezében. Nagy-nagy „Ormánság” volt ezelőtt 15 esztendővel az ország, és kinek baj az, hogy végre ez a világ a sírba hullt, kinek fáj a falusi és városi nyomor eltűnése, ki zokog a- zért, mert több és egyre több a nép kenyere, tudása és életkedve? Ki átkozódik amiatt, mert a dolgos, serény népé a vagyon, a kincs? A Forgácsoló, a Pamutszövő, a gyomai Alkotmány Termelőszövetkezet, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság, meg a többi üzem, szövetkezet, gazdaság, de minden-minden életet szolgáló munkahely a népé ebben az országban. Nincs, nem lehet józan. aki visszasírná az ormánsági idők embertelen életét. Huszár Rezső Jóváhagyják a gépállomások idei üzemtervét A Békés megyei Gépállomások veket a megye valamennyi gépálIgazgatóságán hozzálláttak az | 1960-as gazdasági évre szóló ülomásán elkészítették, azokat a tavaszi, a nyári és az őszi idényzemtervek jóváhagyásához. A tér- munkáknak megfelelően felbontották, és ezekben a napokban „Őnkéhted 7aküe*md& 75tí$ád“ Hasrafeküdt egy fa a Körösön. A víz kimosta alóla a földet, egy sebes szél derékon kapta és belelökte a községet átszelő élőcsatornába. Mindez Békésen történt, a piac mellett, közel az országút hídjához. A fa törzse a meder közepéig ért, az ágai majd a túlsó partig nyúltak. A járókelők megnézték és tovább mentek. A piacról sok minden belekerült a csatornába: gyümölcshéj> rothadt paprika, libatoll és egyéb hulladék. Nem éppen szabályos ez az „úszta- tás”, de rendes körülmények között nemigen veszélyes a közegészség- ügyre: a zsilipet gyakran megnyitják, s amit a halak el nem fogyasztanak, az a Körösön, Tiszán, Dunán keresztül a tengerbe úszik. Rendes körülmények között. De most mindezt feltartóztatta a hasrafeküdt fa, s még egy döglött kutya is fennakadt az ágakon. A nyájas olvasó előtt az első pillanatra nyilvánvaló, hogy a bajt hozó fát ki kell emelni a vízből. Gondoltak erre a békési járókelők is, csak azt nem tudták, hogy ki ebben az ügyben az illetékes. Ahogy a szemét egyre jobban elterpeszkedett a vízen, egyszerre megvilágosodott előttem, hogy a helyi tanács ilyen rendkívüli esettel nem számolt előre, s a fa kiemelésére senki sem illeté- kt.s. Mit volt mit tenni, hozzáláttam a fakitermelés megszervezéséhez. A KISZ-t semmiképpen sem akartam kihagyni az akcióból, ezért legelőször Máté barátomhoz fordultam, aki ha közügyekről nyilatkozik, nem ritkán így kezdi mondókáját: „én, mint a járás egyik vezetője”... Sajnos, ezúttal tagadta, hogy közügyről volna szó. — Mj köze a KISZ-nek a hasrafeküdt fához? Nem a KISZ fektette hasra. — De Máté, a kutya... — Mi köze a KISZ- nek a kutyához? Ismét eltelt néhány nap. A vizet borító hulladékréteg egyre nyúlt és vastagodott, a víz már csak itt-ott csillant ki alóla. A járási tanácson egy földim dolgozik, aki jogot tanul a szegedi egyetem levelező tagozatán. Most első éves. — A község területén feküdt hasra a fa? — Ott hát. Magad is láthattad. — De nézzük csak a jogi oldalát. Ha a község területén történt, kinek a hatáskörébe tartozik? — Nyilván a községbe. Ott ugyan sok ügyosztály van, de attól tartok, hogy erre a célra még... — Nézzük csak a fa jogi oldalát... — Nézzük inkább azt, amelyik a vízbe merült! — És ki vállalja a felelősséget azért, ha a község és a járás között hatásköri kérdésekben kiéleződik a helyzet? Tudod, hogy az osztályellenség... — Ki kell húzni a fát, mert elzárja a szemét lefolyását. — Jól van, nem bánom, ne mondd, hogy bürokrata vagyok: én behunyom a szemem. Csináljatok, amit akartok. De hu baj lesz belőle, én nem tartom a hátam. Rám ne számítsatok. Az iskolában, ahol tanítok, társakat toboroztam. Az orosz nyelv tanára és a fiúkollégium igazgatója nyomban az ügy mellé állt. Az utóbbi kikötötte, hogy a fát fűtés céljából a kollégiumba szállíthassák. — Azé a fa, aki kiemeli — hagytam jóvá önkényesen a kívánságát. A jól megtermett testnevelő tanártól, a következő órája terhére, diákokat kértem. — Viheted mind, Kálmán bátyám — lelkesedett —, amelyik fel van mentve testnevelésből... Három tanárból és öt diákból összeállt a brigád. A tűzoltóktól kötelet és vasmacskát kerítettünk, majd a hasrafeküdt fához vonultunk Amikor a fa fele már a szárazon volt, az egyik diák elkiáltotta magát: — Fussunk, tanár úr kérem, jön a rendőr! A tekintély megóvása végett helyben maradtunk, csak a mozgást szüntettük be. így békésen nézelődő csoportnak látszottunk. Pár nappal később, miután megszáradt, a diákok a helyszínen felfűrészelték a fát és a kollégiumba szállították. * Alig egy hónap múlva kétszáz méternyivel feljebb, a klubházzal szemben, a kertek alatt újból a Körösbe szédült egy fa: jóval nagyobb volt, mint az előző. Másnap, alig hogy beal- konyodott, a brigád ismét a tettek mezejére lépett. Az előző esetnek híre ment, s most már Máté barátom sem os- kart kimaradni az akcióból. De azt hitte, hogy a koronája felől húzzuk a fát, ezért a túlsó parton gyülekezett. Fényképészt is hozott magával. Nemrég vették ki a vakbelét, ezért különben sem erőltethette meg magát, nem mertük ezért vállalni a felelősséget. Mégis hasznosnak bizonyult, mert ő tudta leghangosabban kiálltam, hogy hó-rukk!l % K. K. jóváhagyás végett az igazgatóság dolgozóinak bemutatják. A Körösladányi Gépállomás 35 erőgépére 30 ezer normálhold munkát terveztek, a szövetkezetek eddig 25 ezer normálholdnak megfelelő munkára kötöttek szerződést. Mivel ezen a gépállomáson a géppark nincs megfelelően kihasználva, a megyei igazgatóság határozata alapján összesen 11 erőgépet adnak át azokra a gépállomásokra, ahol azok részére munkát biztosítanak. Megyei fásítási értekezletet tartanak pénteken Békéscsabán (Tudósítónktól.) A Békés megyei Állami Erdő- gazdaság igazgatósága 25-én, péntekem délután 3 órakor a békéscsabai Szabadság Moziban megyei fásítási értekezletet tart. Az értekezleten beszélik meg a fásítási hónap eddigi eredményeit, s a még hátralevő idő feladatait. A beszámoló után filmvetítés lesz. Itt jegyezzük meg, hogy a békéscsabai fásítási mozgalom tervének 80 százalékát már teljesítették. eő— WWVVVVVVWAfWVVVVVV' Kövező-szakaiunkásokat keresünk egész évi folyamatos munkára. Szállást, munkaruhát, napi háromszori étkezést biztosítunk. Teljesítménybér! Komlói Útépítő V. Komló, Kenderföld. 170 A^ywwvvsrwv.'vvvAavvyvsA
